Az Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot fokozottan sújtja az egészségtelen élelmiszerek nagyarányú fogyasztásából fakadó túlsúly és az ahhoz kapcsolódó betegségek köre. Az Egyesült Királyságban széleskörű egyetértés van az egészségtelen élelmiszerfogyasztás visszaszorítását célzó adó bevezetéséről, különösen, ha az abból befolyó összegeket visszaforgatják az egészséges életmód támogatásának valamely formájára. E tekintetben nemzetközi példát szolgáltathatnak Magyarország, és a népegészségügyi adóból befolyó programok. Az Egyesült Államokban a Trump-adminisztráció fokozatosan szigorítja az ultrafeldolgozott élelmiszerekre vonatkozó szabályozásokat azzal együtt is, hogy számtalan érdekcsoport állásfoglalását kell figyelembe venni a módosításához. Az Oeconomus elemzésének első részében bemutattuk, hol és mikor vezettek be adót az egészségtelen élelmiszerekre és a cukrozott üdítőitalokra. Jelen írásban azt elemezzük, hogy miben jelentett újdonságot a magyarországi szabályozás bevezetése más országok hasonló intézkedéseihez képet. A magyarországi családtámogatási rendszer komplexitásáról gyakran születnek elemzések, az egészséget középpontba állító összetett rendszere kevesebb figyelmet kap. Mindez összefügghet azzal, hogy az egészségtelen életmód és az elhízás elleni küzdelem általában szélmalomharcnak tűnik, mivel lényegében a világ összes országában emelkedett a túlsúllyal küzdők aránya 1990 és 2021 között. Megfelelő intézkedések hiányában 2035-ig, vagyis egy évtizeden belül a Földön minden második felnőtt túlsúlyos vagy elhízott lesz a World Obesity Federation számításai alapján.
A magyarországi chips adó és a kapcsolódó szabályozások
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) adatai alapján az életmód felel az egészséget meghatározó tényezők 36%-ért, miközben az egészségügy csupán a 11%-áért. Az életforma megváltoztatása számtalan nehézségbe ütközik, globális szinten egyre szélesebb körű kihívássá válik. Ilyen akadályok a mozgásszegény, ülő életmód, és ezzel szoros összefüggésben a modern infokommunikációs technikai eszközök kiterjedt használata.
Ábra: A WHO 2019-es kutatása során megvizsgálta, mely tényezők, milyen mértékben befolyásolják az egészséget. A felmérés alapján az egyéni életmódnak van a legnagyobb befolyásoló ereje. Szerző: Németh Viktória. Forrás: WHO (Egészségügyi Világszervezet). Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/21671821/
A WHO számos elemzésében és ajánlásában fogalmaz meg javaslatokat a kormányok számára az egészségtelen életmód visszaszorítására. Ezeknek az ajánlásoknak az egyik kiemelt eleme az egészségtelen élelmiszerek és üdítőitalok fogyasztásának visszaszorítása. Ennek eszközei többek között a termékkategória adóztatása és egészséges élelmiszerek támogatása. Emellett a nemzetközi szervezet javasolt lehetőségek között szerepel a magas zsírtartalmú, sózott vagy cukrozott élelmiszerek marketingjének korlátozása és az egészségtelen élelmiszerek figyelmeztető címkékkel való ellátása is.
Magyarországon 2011 szeptemberétől lépett életbe a népegészségügyi termékadó (NETA, azaz chipsadó), amely az egészségtelen élelmiszerek egy meghatározott csoportjára és a cukrozott üdítőitalokra vonatkozik. Jelenleg Európában ez a legrégebb óta folyamatosan hatályban lévő szabályozás. Emellett számos további intézkedés is érvényben van Magyarországon, amelyek az egészséges életmódra való áttérést ösztönzi, ahogyan WHO is felhívja a figyelmet a támogató programok jelentőségére is.
Az egészséges életmódot támogató programok Magyarországon
Magyarországon olyan összetett rendszere alakult ki a prevenciós (egészségmegőrzési) szabályozóeszközöknek, mint az egészségtelen élelmiszerek és üdítőitalok egy körére kiterjedő népegészségügyi termékadó (NETA, chips adó), valamint a dohány és alkoholtermékekre kivetett jövedéki adó. E lépések kiegészítését is indokoltnak látta a kormányzat. Így 2023-ban Révész Máriusz, az Aktív Magyarországért felelős államtitkár bejelentette, hogy szükséges fejleszteni a prevenciós intézkedést, mivel a magyar lakosság egészségi állapota nem megfelelő és keveset mozog. Így újabb prevenciós programokat indítottak a NETÁ-ból származó adóbevételek tíz százalékából.
2023-ban 15 új programot jelentettek be, amely a NETA-bevételekből rendelkezésre álló keretösszegből valósul meg, és amelyet az egészségügy és a szabadidősport képviselői közösén dolgoztak ki. E projektek az Aktív Magyarország Program részeként valósulnak meg, és a közvetlen mozgásra ösztönzés mellett az infrastruktúra kiépítésében is szerepet játszanak. Többek között részét képezik a következő programok: a „Mozgás receptre”, a „Mozdulj a netről a valóságba”, az „Út az egészséghez”, valamint a „16 tonna” programot, ami egy országos fogyókúra program ezer elhízott emberek számára. A programok keretében az első időszakban 70 ezer diák vándortáborozott, több száz települést érintettek a futókör, bringapark, mászóterem fejlesztések, OCR pályák (akadály pálya verseny, az öttusa új sportága) építése, ping-pong termek, valamint a horizont kerékpártúra útvonal (a kerékpáros „kéktúra”) kialakítása, fogyatékossággal élők szabadidős sportolásának támogatása és a nyitott tornatermek program megvalósítása. Emellett sok tízezer diák próbálhatott ki olyan mozgásformákat, amelyek túlmutattak az iskolai kereteken (falmászás, vízitúrázás, kerékpártúrázás, görkorcsolyázás, síelés).
2025 jelentős változásokat hoz az aktív életmód támogatásában, amik az egészségesebb életvitel előmozdítását segítik, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) új zsebbel bővül, az Aktív Magyarok zsebbel. Ennek keretében béren kívüli juttatásként havi legfeljebb tízezer forintot adhat a munkáltató kedvező (28%-os) adózással. A munkavállaló ezt az összeget kizárólag a saját egészségének megőrzésére vagy aktív kikapcsolódásra költheti el. Az új lehetőség célja, hogy a munkáltatók bővítsék a munkavállalók testi és lelki egészségének megőrzését, illetve javítását, melyek hosszú távon is kifizetődőek a munkahely és az össztársadalom számára.
Emellett az Aktív Magyarország az aktív turizmus a párhuzamosan folyó – aktivitást ösztönző – fejlesztések hatására az aktív életmódra nevelés részét képezi. E kikapcsolódási forma keretében Magyarországon egyre többen túráznak gyalog, kerékpárral, vízitúra keretein belül vagy éppen sílelnek szabadidejükben. A belföldi turizmus 45%-ának már volt aktív eleme 2022-ben az Aktív Magyarország adatai alapján.
Az aktív kikapcsolódásban résztvevők a szabadidős tevékenység típusa szerint. Szerző: Németh Viktória. Forrás: Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17815831/
Az egészséges életmód és a szabadidős mozgás népszerűsítésének komplex kezelését mutatja, hogy az egészségügyi ellátórendszerrel is együttműködik a Mozgás receptre elnevezésű program keretei között. Az Aktív Magyarországért felelős Államtitkárság kezdeményezése keretében a fizikai aktivitást háziorvosok ajánlják és írják majd fel azoknak, akiknek az egészségi állapotán javíthat a megfelelő mozgásforma.
A fentieken túl a lakosság aktivitásának kutatásokkal történő vizsgálata is zajlik. Ennek keretében 2023 novembere és 2024 januárja között készült reprezentatív aktív életmód kutatás zajlott Magyarországon, amely a mozgásra ösztönzés lehetőségeit mérte fel. A kutatás stabil alapját képezi a párhuzamosan készülő Monspart Sarolta Aktív Életmód Stratégiának is. Ez azt jelenti, hogy a lakosság életmódjának változását folyamatosan nyomon követik, és az eredményeket, illetve visszacsatolásokat a kormányzati programok fejlesztésére használják.
A fentieken túl a Sportért Felelős Államtitkárság elindította a Sportoló Nemzet Programot. A kezdeményezés célja, hogy valamennyi gyermek és felnőtt számára elérhetőbbé hozza a különféle mozgásformákat, az élethosszig tartó mozgás ösztönzése. Ennek keretében több lehetőséget biztosítsanak, például kedvezményes belépőjegyekkel a sportlétesítményekbe, valamint segítséget nyújtanak a sportolni vágyóknak és a sportegyesületeknek kapcsolat létesítésében. A program olyan népszerű eseményeken is bemutatkozott, mint a Művészetek Völgye rendezvényen működő Sportgarden Udvar, ahol különböző sportprogramokkal várták a látogatókat. Ezen függetlenül olyan intézkedések is érvényben vannak, amelyek a szűrővizsgálatok elvégzésére mozgósítanak, és ehhez életmódtanácsadás is kapcsolódik. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a fiatalok mozgásra nevelése érdekében 2011/2012-es tanévtől bevezetett kormányzati intézkedés volt a mindennapos testnevelésóra.
A jövő: országok, ahol tervezik bevezetni a chispadót
Egyesült Királyság
Az Egyesült Királyságban már a 2010-es évek elején, a magyar, dán, finn, francia és olasz adóügyi intézkedések időszakában kezdték vizsgálni hasonló lépés bevezetését. Ugyanakkor – amellett, hogy folyamatosan napirendre kerül a kérdéskör – csupán korlátozott előrelépés történt. 2018 óta van hatályban a cukrozott üdítőitalokra kiterjedő adónem, de az egészségtelen élelmiszerek vonatkozásában nem vezettek be hasonló intézkedést. A kérdéskör a britek számára azért sürgető, mivel az Egyesült Államok lakosai mellett, nemzetközi szinten is a legmagasabb arányban fogyasztanak ultrafeldolgozott élelmiszereket. A brit kutatások egyértelmű összefüggést mutatnak ki e túlfinomított élelmiszerek nagyarányú fogyasztása és a lakosság elhízása között. Így ennek következtében több társadalmi kezdeményezés is szorgalmazza az egészségtelen élelmiszerek megadóztatását.
Egy 2024-es reprezentatív közvéleménykutatás és az Imperial College Business School kapcsolódó tanulmánya alapján az Egyesült Királyság lakosságának 72%-a támogatja az egészségtelen élelmiszerek magasabb adóját, ha az összegyűjtött pénzt közvetlenül az egészséges ételek megfizethetőbbé tételére fordítják. Emellett a brit lakosság 48%-a abban az esetben is támogatná az egészségtelen élelmiszerekre kivetett adót – szemben a 44%-kal, akik nem támogatták –, ha ahhoz nem kapcsolnának egészségmegőrzési programokat.
Más felmérések is az adónem széleskörű társadalmi elfogadottságát mutatják. Ez alapján az Egyesült Királyság lakosságának kétharmada támogatja az ilyen termékekre kivetett adókat mindaddig, amíg a bevételt a gyermekek egészségére fordítják. A YouGov által készített reprezentatív közvéleménykutatás alapján a brit felnőtt lakosság 74%-a gondolja úgy, hogy az élelmiszeripari cégek nem őszinték termékeik egészségügyi hatásaival kapcsolatban. 61%-uk aggódik a cukor és a telített zsírok mennyisége miatt. Mindössze 13% gondolja úgy, hogy a termelők állami beavatkozás nélkül kedvezőbb összetételűvé teszik termékeiket. 72%-uk aggódik az élelmiszer-előállítás során alkalmazott magas szintű feldolgozási módszerek miatt. Utóbbi félelmet erősíti, hogy az Egyesült Államok után az Egyesült Királyságban a legmagasabb a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának aránya, ahogyan erről korábban az Oeconomus oldalán beszámoltunk.
A társadalmi támogatottságot mutatja az is, hogy 2024 novemberében 35 egészségügyi és gyermek egészségvédelmi csoport sürgette az Egyesült Királyság egészségügyi miniszterét, hogy kezeljék el az elhízás elleni lépéseket a túl sok sót vagy cukrot tartalmazó élelmiszerek adóztatásával. Emellett a brit tiszti főorvos éves jelentése szorgalmazta, hogy a kormány foglalkozzon az egészségtelen táplálkozás kiváltó okaival Anglia városaiban, beleértve a zsírban, cukorban és sóban gazdag élelmiszerek magas elérhetőségét. Így véleménye szerint az üdítőitalokra kivetett cukoradón alapuló új illetékek megkönnyítenék a fogyasztók számára az egészségesebb táplálkozást azáltal, hogy az élelmiszergyártókat termékeik átalakítására kényszerülnének. Az egészségügyi csoportok úgy vélik, hogy az egészségtelen ételek, például sütemények, édességek, kekszek, chipsek és sós rágcsálnivalók megadóztatása több milliárd fontot termelne a kincstár számára, mindemellett pedig csökkentené a rossz étrend következtében megbetegedettek számát.
A kezdeményezés alapján a brit pénzügyminisztérium vizsgálja, hogy a 2018-ban hatályba lépett cukoradót ki lehet-e terjeszteni más termékekre. Ugyanakkor a kérdéskör évek óta napirenden van a brit politikában, de javarészt a piac önszabályozó folyamatait helyezik előtérbe, vagyis a vállalatok saját belátására bízzák az egészségesebb összetevőket tartalmazó élelmiszerek terjesztésének arányát.
A brit tiszti főorvos, Sir Chris Whitty professzor eközben arra hívta fel a kormányzat figyelmét, hogy az Egyesült Királyság városainak egyes részein az élelmiszer-környezet megerősíti az egészségügyi egyenlőtlenségeket és elősegíti az elhízást. E tekintetben a városok lakói a kiszolgáltatottabbak a reklámoknak és gyorséttermek könnyű elérésének. A brit tiszti főorvos szerint irreális elvárni, hogy az oktatás vagy az egyén saját elhatározása, illetve az akaraterő visszaszorítsa az élelmiszerekből és táplálkozásból fakadó rossz egészségi állapotot. A brit tiszti főorvos szerint ennek oka, hogy emberek genetikailag arra vannak beállítva, hogy kalóriadús ételekre vágyjanak, függetlenül attól, hogy elérték-e a ténylegesen szükséges bevitelt. Az üdítőitalokra kivetett cukoradón alapuló illetékek megkönnyíthetik a fogyasztók számára az egészségesebb táplálkozásra történő átállást azáltal, hogy arra kényszerítik az élelmiszergyártókat, hogy átalakítsák termékeik összetételét.
A fentieken túl az Egyesült Királyság is rendelkezik több olyan programmal, amelyek az aktív életmódot támogatják, ezek közé tartoznak a Get active (Válj aktívvá) és az All Our Health (Mindannyiunk egészsége) programok. A programok az államilag támogatott lehetőségektől a közösségi kezdeményezésekig terjednek. Többek között a strukturált tanfolyamok és online tartalmak is közéjük tartoznak, amelyek a különböző igényeket és fittségi szinteket szolgálják ki.
Egyesült Államok
Az Egyesült Államokban jelenleg nincs egységes szabályozás az egészségtelen élelmiszerekre kivetett adókkal kapcsolatban, de egyes területeken érvényben vannak a szabályozó eszközök. Így például Seattle-ben, az Egyesült Államok Washington államának legnagyobb városában. A cukrozott üdítőitalokra bevezetett adó hatásait vizsgálták a területen élő több mint 6000 gyermek esetében. A kutatás eredményei alapján fogyasztáscsökkenést figyeltek meg a seattle-i gyermekeknél az édesített italok adójának bevezetése után az adóval nem rendelkező területeken élő gyermekekhez képest.
2025 fordulatot hozott az Egyesült Államok kormányzatának ultrafeldolgozott élelmiszerekkel kapcsolatos hozzáállásában. Donald Trump második elnöksége alatti amerikai adminisztráció „Make America Healthy Again” („MAHA”), vagyis a „Tegyük újra egészségessé Amerikát” mozgalom névjegyévé vált az ultrafeldolgozott élelmiszerek elleni küzdelem. Ugyanakkor a program ennél lényegesen szélesebb körű, elsősorban a krónikus betegségek és a gyermekek egészségére koncentrál. Az egészségügyi tárcáért felelős Robert F. Kennedy Jr. elhivatottságát fejezte ki az „Amerika eszkalálódó egészségügyi válságának” kezelésére, az élelmiszerek, gyógyszerek, vakcinák és környezeti szennyeződések vizsgálatával, amely heves vitákat váltott ki az amerikai lakosság körében. Emellett tájékoztató kampány indult arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Államokban kimagasló a túlfinomított élelmiszerek fogyasztása, amelynek egészségügyi kockázatai közé tartoznak többek között a cukorbetegség, az elhízás, a depresszió és bizonyos rákos megbetegedések.
Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal tervezi az élelmiszerelőállítást teljeskörű szabályozását, ugyanakkor a különböző partnerek érdekeinek ütközése miatt a program fokozatosan halad előre. Az eddigiekben elsődlegesen az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztásával kapcsolatos tudatosság növelését sikerült széleskörben megvalósítani. Emellett módosításokat hajtottak végre az ún. Kiegészítő Táplálkozási Támogatási Program (SNAP) támogatások rendszerén, amely program az alacsony jövedelmű lakosságnak nyújt élelmiszer-vásárlási segélyeket. A 2025-ös intézkedés korlátozta a támogatás feldolgozott élelmiszerekre és édességekre fordíthatóságát, ami vitákat váltott ki a közvéleményben és az amerikai segélyszervezetek részesről. Az amerikai adminisztráció vizsgálta, hogy beavatkozhat-e a vállalatok saját termékeikre vonatkozó minőségi kritériumaiba is. E tekintetben a következő lépés, 2026-tól következhet a kőolaj alapú mesterséges élelmiszer-színezékeket kivonhatják az amerikai élelmiszer-ellátásból.
A MAHA programjai igyekeznek egységesen szemlélni a fizikai és lelki egészséget, így az egészségtelen élelmiszerek visszaszorítása mellett célul tűzték ki az egészséges életmód ösztönzését is, több típusú megközelítésen keresztül mint a prevenció (egészségmegelőző) intézkedések, életmódbeli változtatások, közöttük a fokozott fizikai aktivitás, a tudatos étkezés és a stresszkezelési technikák alkalmazása a krónikus betegségek kockázatának csökkentése.
Konklúzió
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) állásfoglalása szerint az elhízás a 21. század egyik legnagyobb közegészségügyi kihívása. Az életforma megváltoztatása számtalan nehézségbe ütközik, globális szinten egyre szélesebb körű kihívássá válik. Ilyen akadályok a mozgásszegény, ülő életmód, és ezzel szoros összefüggésben a modern infokommunikációs technikai eszközök kiterjedt használata.
Az Egészségügyi Világszervezet és számos népegészségügyi szakértő az egészségtelen élelmiszerek visszaszorítását határozza meg kulcsfeladatként, ami mellett támogató intézkedések is bevezethetőek. A Magyarországon működő rendszer számos elemből áll a népegészségügyi termékadó (NETA, köznyelvi elnevezéssel chipsadó) mellett, amelyeket folyamatosan fejlesztenek a kijelölt kormányzati szervek. Így például a NETA bevételek egy részét aktivitás növelő programokra fordítják, amin felül olyan kormányzati eszközök is segítik az egészséges életforma kialakítását mint például a SZÉP-kártya új, 2025-ben bevezetett Aktív Magyarok” zsebe. A Sportért Felelős Államtitkárság a Sportoló Nemzet Program keretében ösztönzi rendszeres testmozgásra a lakosságot.
Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban a legmagasabb az ún. ultrafeldolgozott (túlfinomított) élelmiszerek fogyasztása, és ezzel összefüggésben a túlsúllyal küzdők aránya is magas nemzetközi összehasonlításban. Az Egyesült Királyságban szakmai és szélesebb körű társadalmi egyetértés alakult ki az egészségtelen élelmiszerek fogyasztására kivetett adónem bevezetésére. E lépést évek óta vizsgálják a brit kormányzatok, és elsőnek a cukrozott üdítőitalok termékcsoportjára vezették be. Az Egyesült Államokban a Trump-adminisztráció tűzte zászlójára a „Make America Healthy Again” (MAHA, Tegyük újra egészségessé Amerikát) programot, amely az egészségmegőrzés és életmódváltás számos területén igyekszik előre lepéseket elérni. Az országpéldák azt mutatják, hogy az egészséges életmód népszerűsítése egyre összetettebb megoldásokat igényel, és egyre több elemből álló programok életbeléptetését teszi szükségessé.
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
