A 2026-os Milánó–Cortina d’Ampezzóban megrendezésre kerülő téli olimpia lesz az első, ahol a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) új pénzügyi és fenntarthatósági elvei vizsgáznak. Az már most látható, hogy a megújult keretrendszerrel sikerült újra vonzóvá tenni téli olimpiák megrendezését a nagy síközpontok számára is. A költséghatékonyság, a vegyes finanszírozás és a meglévő infrastruktúra magas aránya a 2024-es párizsi olimpiához hasonlóan a 2026-os téli játékokon is megmutatkozik. A beruházások jelentős része a régóta húzódó úthálózat fejlesztéséhez kapcsolódott, amitől az olasz kormány hosszú távú kedvező hatásokat vár. Emellett a bizakodnak abban is, hogy az esemény a visszafogott teljesítményt mutató olasz gazdaságra is ösztönzően hat. A téli olimpiák 102 éves történetének ez lesz a 25. eseménye, a magyar csapat eddig mindegyiken megmérette magát. Idén 15 sportoló képviseli hazánkat, azaz négy fővel többen, mint a négy évvel korábbi játékokon, ezúttal alpesi síben, sífutásban, gyorskorcsolyában és rövid pályás gyorskorcsolyában, valamint műkorcsolyában versenyeznek. A magyar szurkolók utazási kedvét is növeli az olimpia, 87%-kal több magyar repül a téli olimpia és a Velencei Karnevál időszakában Olaszországba idén, mint 2025-ben.
Ahogyan a 2024-es párizsi olimpia, úgy a 2026-os milánói–cortinai téli játékok is elmozdulást jelentenek a fenntarthatóbb és alacsonyabb költségű multisport események felé. Összehasonlításképpen az infrastrukturális beruházások magasabbak voltak 2015-ös milánói világkiállítás alkalmával Olaszország számára, mint a 2026-os milánói–cortinai játékok.
A gazdaságösztönző hatások egy része a turizmusból és a jelentős nemzetközi figyelemből, azaz az esemény országimázs értékéből fakad:
- Összesen 90 ország közel 3500 sportolói gyűlnek össze Olaszországban a téli játék alkalmából, amelyre 25 helyszínen, a két fő központ, Milánó és Cortina d’Ampezzo mellett Észak-Olaszország más pontjain kerül sor. Magyarország esetében 2026-ban 15 sportoló képviseli az országot, azaz négy fővel többen, mint a négy évvel korábbi játékokon, alpesi síben, sífutásban, gyorskorcsolyában és rövid pályás gyorskorcsolyában, valamint műkorcsolyában.
- Az olasz kormány 2 millió látogatóra és több mint 3 milliárd fős globális közönségre számít, a turizmus és a javuló közlekedési kapcsolatok révén tartós gazdasági előnyöket jósolva a helyi közösségek számára. A magyarok körében is népszerű az esemény. A magyar turisták körében is kiemelt célpont lesz Olaszország az időszakban, majdnem kétszer annyian, 87,22%-kal többen repülnek a téli olimpia és a Velencei Karnevál időszakában Olaszországba, mint 2025-ben. (Ebben az adatban a közúti forgalom emelkedése nincs benne.) Emellett a téli olimpia a legnézettebb sportesemények között van Magyarországon is, a lakosság 41%-a volt kíváncsi a 2022-es eseményre az NMHH adatai alapján, (a Forma-1-gyel összevethető érdeklődés).
- kép: Cortina d’Ampezzo. Forrás: www.the-ski-guru.com.
A teljes (több évnyi) beruházás 3,5 milliárd eurót tesz ki az olasz kormány számításai szerint, amelyet a bevételek jelentősen meg fognak haladni. Több tanulmány alapján 5,3 milliárd bevételre számíthatnak. A teljes gazdasági hatás három részből adódik össze:
- A közvetlen bevételi források meghaladják az 1,1 milliárd eurót, és a jegyértékesítésből, a szponzorációból és az áruforgalmi értékesítésből származnak. A legfontosabb közvetett bevételi források közé tartoznak a nemzetközi műsorszórási szerződések, a belföldi szponzorációk és a turisták magas kiadásai is.
- További 1,2 milliárd euró áramolhat be Olaszországba a záróünnepséget követő 1–1,5 évben, abból adódóan, hogy az utazók visszatérnek vagy meghosszabbítják útjukat közvetlenül az olimpia után.
- A legnagyobb hatást a várhatóan 3 milliárd eurós hosszú távú megtérülés jelenti, amelyet a korszerűsített sípályák, a fenntartható közlekedési kapcsolatok és az egész éves turisztikai infrastruktúra teremt Olaszország északi alpesi régiójában. Ez a strukturális beruházás a Dolomitokat, Lombardiát és Venetót nemcsak egy globális sportesemény házigazdáiként, hanem a jövő biztos téli és nyári turisztikai központokként is pozícionálja.
- A beruházások és maga az esemény legkedvezőbben a helyi kis- és középvállalkozásokra hat, amelyek a vendéglátás, a szabadidő és a turisztikai szolgáltatások területén dolgoznak, és közvetlenül profitálnak a játékokra érkező akár 2–2,5 millió látogató költéseiből, és az általuk eltöltött, átlagosan 3,05 éjszakás tartózkodásból, illetve a kiemelt nemzetközi figyelemből.
Milánó–Cortina jelenlegi költségvetése összesen mégis magasabb, mint az állami kiadások összege, 5,2 milliárd euró. Ebből 3,5 milliárd euró közpénz jut az infrastruktúrára fejlesztésére, és 1,7 milliárd euró magánforrás, amit a játékok megszervezésére és lebonyolítására fordítanak. Olasz állami támogatással finanszírozzák a legtöbb beruházást, amivel megvédték a helyi és regionális önkormányzatok költségvetését az esemény megvalósítása jelentette nyomás alól. Az olimpiai helyszínek döntő többsége, – a párizsi olimpiához hasonlóan – 92%-ban már létező, vagy ideiglenes létesítmény lesz.
2. kép: Curling pálya a milánói dóm előtt. Forrás:Global Times.
Mindazonáltal több olimpiai projektet költségtúllépés miatt vizsgálnak. Az árak emelkedésének alulbecslése általában jellemzője az olimpiai beruházásoknak, a helyszíntől és a rendezővárostól függetlenül. A 2026-os olimpia kiadásainak becslését jelentősebben nehezítette a 2022–2023-ban nemzetközi szinteken jelentkező inflációs sokk.
Olaszország abban bízik, hogy a 2026-os milánói-cortinai téli olimpiához kapcsolódó beruházások lendületet adnak a gazdaságnak. A hasonló kiemelt események képesek felgyorsítani a régóta halogatott infrastrukturális projekteket, ahogyan ez más olimpiai helyszínek esetében is történt. Az ún. multiplikátor hatás (sokszorozódó, illetve tovagyűrűző), amelyet az olimpiai beruházásoktól várnak különösen a közlekedési infrastruktúra terén ösztönzik a gazdasági teljesítményt. Maguknak a beruházásoknak a megvalósítása is serkentheti a nemzetgazdaságot, de az új közúti összeköttetések hosszú távon is kedvezően hatnak.
Olaszország gazdasága az elmúlt időszakban veszített a lendületéből a 2024-es 0,7%-os növekedés után. A növekedés várhatóan 2025-re körülbelül 0,5%-ra lassul, mielőtt 2026-ban szerényen fellendülne, amikor a GDP várhatóan 0,7%-kal bővül. A belső fogyasztás várhatóan továbbra is a fő hajtóerő marad, mivel az export a gyenge globális kereslettel küzd. (Erős párhuzamot mutat egyébként ezzel Magyarország is.)
Az olimpiarendezés költséghatékonysága, és az infrastrukturális beruházások célzottsága mögött a NOB új rendezési elvei állnak. Ezeknek az elveknek köszönhető, hogy versengés alakult ki a következő olimpiák lehetséges házigazdái között. A 2024-es párizsi játékok volt az első, ahol a megvalósítás során alkalmazták a NOB Agenda 2020 és Agenda 2020+5 elveit, vagyis a pénzügyi és környezeti fenntarthatósági elveket.
Mit jelent az Agenda 2020 és Agenda 2020+5 a gyakorlatban?
A NOB 2014 decemberében, Monacóban fogadott el egy 40 ajánlásból álló reformcsomagot, amelynek célja az olimpiai értékek megőrzése és a sport társadalmi szerepének erősítése volt. Ennek keretében a főbb újítások a következők voltak:
- A pályázati folyamat megreformálása: A cél az volt, hogy a pályázó városok a saját hosszú távú fejlesztési terveikhez igazítsák az olimpiai projektet, ne pedig fordítva, ilyen módon ne az olimpia alakítsa át a városképet, hanem az új infrastruktúra szolgálja a várost. Ez tette lehetővé a költséghatékonyabb, meglévő vagy ideiglenes létesítményeket használó rendezést, amely elv a 2024-es párizsi olimpia keretében érvényesült, és aminek mintája az 1984-es Los Angeles-i játékok voltak.
- Költségcsökkentés és rugalmasság: A NOB nagyobb rugalmasságot biztosított a rendező városoknak a sportágak és helyszínek kiválasztásában, ami költségcsökkentő tényező. A 2024-es párizsi olimpián több olyan helyszín mutatkozott be, amelyek eredeti funkciója nem kapcsolódott a sporthoz, de a lebonyolításra alkalmas volt, illetve megmutatta a rendező város látványosságait.
3. kép: 2024-es párizsi olimpia, Grand Palais, vívás. Forrás: USAToday.com
- Fenntarthatóság: a fenntarthatóság elvének beágyazása a NOB működésébe és az olimpiai játékok szervezésébe.
- Nemek közötti egyenlőség: az egyenlő versenyzési lehetőségek növelése a sportolók körében.
- Digitális stratégia: az Olimpiai Csatorna (Olympic Channel) elindítása a sportágak és sportolók népszerűsítése érdekében, különösen a fiatalabb közönség megszólítása céljából. A mozgás és aktív életmód népszerűsítése egyre fontosabb része a nagy sporteseményeknek, az olimpiákon kívül is.
A fenti újítások 2021 márciusában, a koronavírus-járvány időszakában, a tokiói olimpiát megelőzően kiegészültek 5 további elvvel, ez lett az Agenda 2020+5. A NOB célja a lépéssel az volt, hogy a világjárvány utáni, gyorsan változó világ kihívásaira adjon választ. Ez a stratégia 15 ajánlást tartalmaz, és a következő öt trendre fókuszál: szolidaritás, digitalizáció, fenntarthatóság, hitelesség, valamint gazdasági és pénzügyi stabilitás.
Kísérőprogramok a 2026-os téli olimpián
A 2026-os téli játékok esetében is, – a 2024-es párizsi olimpián látottakhoz hasonlóan, – a mozgásra és aktív életmódra ösztönzés, valamint környezettudatosságra nevelés is része a kísérő programoknak és kommunikációs kampánynak. Emellett a rendezvény megvalósítása során is a fenntarthatósági elvek érvényesülnek. Az ugyanebben a szemléletben megvalósuló programok az elmúlt években egyre gyakoribbak a nagy nemzetközi sportesemények esetében. Ebben a szellemiségben valósult meg korábban például a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság.
Magyarországi megasport események és a fenntarthatósági elvek
A magyarországi nemzetközi sportesemények (pl. vizes vb, atlétikai vb) esetében a fenntarthatóság kulcsa az előre tekintő tervezés, az infrastruktúra hosszú távú hasznosítása és a környezeti terhelés minimalizálása. A cél a pozitív gazdasági hatások (turizmus, országimázsépítés) maximalizálása a pénzügyi átláthatóság és a fenntartható örökség biztosítása mellett. Ennek egyik példája volt a vizes világbajnokság, amelyre először 2017-ben került sor a Duna Arénában, és amelyet több nagy nemzetközi verseny követett. Utóbbiak közül kiemelkedett a 2022-es világbajnokság, amit jövőre, 2027-ben egy újabb követ. A vizes világbajnokság helyszíne között olyanok is szerepeltek, amelyek ideiglenesen szolgálták az eseményt, így a Városligetben zajló szinkronúszó eseményeknél (ld. 4. kép), vagy az óriás-toronyugrás versenyszám számára a Batthyány térnél, a Parlament épületével szemben állították fel az ideiglenes létesítményt. A 2024-es párizsi olimpián e mintát követve a Grand Palais szolgáltatott látványos helyszínt a 2024. évi nyári olimpiai játékok során a vívás és a taekwondo versenyszámainak (ld. 3. kép).
A nagy hazai sportesemények közül a 2022-es atlétikai világbajnokság számos olyan törekvést sorakoztatott fel, amelyek az utóbbi időszakban rendezett sportesemények, így a párizsi olimpiának is védjegyei lettek. Ezek a megtérülés, a környezeti fenntarthatósági szempontok, a lakosság mozgásra ösztönzése és társadalmi felelősséget vállalás voltak. A sportlétesítmény kihasználtságát mutatja, hogy a legnagyobb Magyarországon rendszeresen megrendezett nemzetközi atlétikai megmérettetésre, a Gyulai István Memorialra 2025-ben már szintén a Nemzeti Atlétikai Központban került sor. Az új sportlétesítmény kihasználtságét erősíti, hogy 2026-ban az Atlétikai Világdöntőt is ezen a helyszínen rendezik meg. Erre egyébként először kerül sor a sportág történetében. A 2023-as világbajnokság kedvező turisztikai hatásai után 2026-ban is hasonló eredmény várható, különösen a budapesti repülőtér bővülő desztinációit is figyelembe véve.
Konklúzió
Az elmúlt években a nagy nemzetközi sportesemények rendezése jelentősen átalakult. Újra vonzóvá vált az olimpia házigazdájává válni a NOB által elfogadott új környezeti és pénzügyi fenntarthatósági elvek, az Agenda 2020 miatt. Ennek első tesztje a 2024-es párizsi játékok voltak, amely visszaigazolta, hogy az infrastruktúra fejlesztések hosszú távú kedvező hatása mellett a pénzügyi megtérülés is megvalósítható. Az első téli olimpia, ahol az új rendezési elvek vizsgáznak a 2026-os milánói–cortinai téli játékok lesznek. Mindazonáltal más nagy nemzetközi sportesemények esetében is egyre fontosabbak a megtérülési, a környezeti fenntarthatósági szempontok, a lakosság mozgásra ösztönzése és a társadalmi felelősség vállalás. Ezek a rendezési elvek a magyarországi nagy sportesemények esetében kiemelt szemponttá váltak már a párizsi olimpiát megelőzően is.
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
