A labdarúgásban zajló nemzetközi vetélkedés során időről időre felmerül annak kérdése, hogy a korábbi szocialista blokk országai elérhetnek-e Nyugat-Európához hasonló kiemelkedő eredményt, és rendezhetnek-e rangos sporteseményeket. A következő cikk Európa keleti és nyugati fele közötti különbségeket vizsgálja a szerint, hogyan oszlik meg a nagy nemzetközi sportesemények rendezési joga a kontinens két része között. Térségünkben Magyarország élen jár a régiós országok közül nagy nemzetközi sportesemények szervezésében. 2026-ban Budapest lesz a házigazdája az UEFA-bajnokok ligája fináléjának, ami a legrangosabb labdarúgó esemény lesz hazánkban a 2023-as Európa-liga döntő és a 2021-es Európa-bajnokság három csoportkörös mérkőzéseit követően. A sportág és a hazai sportfogyasztási szokások fejlődése tekintetében érdemes látni, hogy a nemzeti válogatott az elmúlt években rendre telt ház előtt játszotta hazai mérkőzéseit, ami mellett a magyar első osztályú labdarúgó-bajnokság (NB I.) összecsapásai a 2000/2001-es idény óta a legmagasabb nézőszámokat hozták a 2023/24-es szezonban. A 2024/25-ös ezt a számot 15%-kal haladták meg az első 6 forduló alapján.
Régiónk csupán néhány nemzetközi tornát jegyezhet
Az 1930 óta eddig összesen 22 világbajnokságot tartottak, amiből 11-et rendeztek Európában, 10 alkalommal nyugati országban, míg egyszer, 2018-ban Oroszországban. A következő európai érintettségű tornát, 2030-ban is elsődlegesen két nyugat-európai országban, Spanyolországban és Portugáliában rendezik, de a harmadik házgazda egy észak-afrikai ország, Marokkó lesz, ami mellett a 100. évforduló alkalmából néhány mérkőzésre Latin-Amerikában kerül sor.
Európa-bajnokságokat annak 1960-as kezdete óta 17 alkalommal tartottak. Mindössze két tornának volt a szervezője a közép- és kelet-európai térségbeli állam, ami mellett a 2021-es (2020-as) közös európai rendezésű torna helyszínei között szerepeltek régiónk nagyvárosai is, a négy térségbeli város közül az egyik Budapest volt. A korábbiakban Európa keleti felén megrendezett torna egyike az 1976-os jugoszláviai, míg a másik a 2012-es, amelynek Lengyelország és Ukrajna voltak a házigazdái.
A következő ábra az Európa-bajnokságok helyszíneit mutatja, mivel ez az esemény biztosítja a legközvetlenebb versengést a kontinens két fele között:
Magyarországon egyre több nemzetközi mérkőzést rendeznek
Térségünkben Magyarország élen jár a régiós országok közül a nagy nemzetközi sportesemények szervezésében. 2026-ban Budapest lesz a házigazdája az UEFA-bajnokok ligája fináléjának, ami a legrangosabb labdarúgó esemény lesz hazánkban a 2023-as Európa-liga döntő és a 2021-es Európa-bajnokság három csoportkörös mérkőzéseit követően.
A BL-döntők kapcsán érdemes látni, hogy térségünk ezeknek a viadaloknak a megrendezésében is elmarad a nyugat-európai országoktól. A hidegháborús időszakban egyetlen alkalommal, 1973-ban Belgrádban rendeztek BL-döntőt a kelet- illetve közép-európai régióban. Az 1990 utáni korszakban a 34 döntőből 4 házigazdája volt Európa keleti felén elhelyezkedő ország, Isztambulban két alkalommal, 2005-ben és 2023-ban, emellett Moszkvában 2008-ban és Kijevben 2018-ban játszották a finálét a legjobb európai klubcsapatok. Az elkövetkezendő években, az 1990 utáni időszakban Budapest lehet az ötödik helyszín a régióból. A következő években két alkalommal kerül sor döntőre nyugat-európai nagyvárosban 2025-ben, és nagy valószínűséggel a 2027-ben is.
2. ábra: BL-döntőt rendező országok szintén elsősorban nyugat-európaiak, a hidegháború végéig az 1973-as belgrádi finálé mellett csak Nyugat-Európában rendeztek BL-döntőt, 1990 után Magyarországon lehet a hidegháború vége óta az ötödik kelet- illetve közép-európai ország, ahol az eseményre sor kerül 36 döntő helyszíne közül. Szerző: Németh Viktória. Forrás: The Stadium Guide. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/19261165/
Egyre több a hazai szurkoló
A magyar labdarúgás esetében van törekvés annak fejlesztésére, amit a nézőközönség pozitív visszajelzése kísér az egyre emelkedő nézőszámok alapján. A közönség létszáma, mint mutató nem csupán önmagában fontos. A PricewaterhouseCoopers (PWC) gazdasági és társadalmi szempontokat figyelembe vevő elemzése alapján a labdarúgás eredményességének indikátora lehet az első osztályú mérkőzésekre kilátogatók száma. Ilyen módon a nézőközönség száma a minőség mércéje lehet.
A hazai stadionokba látogatók számát tekintve fontos mérföldkövet jelentett, hogy a nemzeti tizenegy 2024-ben egymás után harmadszor is kijutott az Európa-bajnokságra, és az előttünk álló, 2024/25-ös szezonban a Nemzetek Ligája A divíziójában szerepelhet. Így például – ahogyan korábban beszámoltunk róla – csupán a nagyobb stadionokkal rendelkező angolok és francia válogatott mérkőzéseit látogatták többen a 2024-es Eb-selejtezők során, mint a magyar válogatott hazai meccseit a Puskás Arénában.
Az NB I-es csapatok javuló teljesítményt mutatnak a nemzetközi viadalokon is, nem fordult még elő olyan a hazai futballtörténelemben, ahogy Hrutka János összefoglalta, három csapatnak is reális esélye lett volna a főtáblára kerülésre valamely átalakított nemzetközi kupasorozatban. A válogatott mérkőzések telt házas lebonyolítása mellett az NB I-es nézőszámok is tükrözik a változást, ha nem is a legambiciózusabb forgatókönyv érvényesült, a 2023/24-es szezonban az elmúlt közel negyedszázadban, 2000/2001-es szezon óta a legmagasabb nézőszám volt tapasztalható a hazai stadionokban. A 2023/24-es idényben átlagosan 4187 fő látogatta a stadionokat. Az érdeklődés fokozódhat 2024/25-ös szezonban, az első 6 forduló számai alapján, újabb 15%-kal emelkedett a nézettség, meccsenként átlagosan 4819 főre. Így például az Újpestbe fejlesztése sok szurkoló figyelmét felkeltette. Az idei idényben első öt mérkőzésén átlagosan 3000 fővel többen látogattak ki az összecsapásaikra, a tavalyi átlagosan kb. 5,5 ezer fős nézőszámhoz képest 8,5 ezer fős érdeklődés volt tapasztalható. Emellett
Loading...
Reload document 
Open in new tab Konklúzió
Az élsportban és a nagy nemzetközi sportversenyeken megjelenik az államok és nagyhatalmak közötti nemzetközi versengés. Ennek egyik leglátványosabb küzdelme éppen a labdarúgásban zajlik. A nyugat- és kelet-közép-európai labdarúgás közötti különbség nem csupán a csapatok által elért eredményekben jelenik meg, hanem a nagy nemzetközi tornák rendezési jogának elnyerésében is tükröződik. Az 1930 óta eddig összesen 22 világbajnokságot tartottak, amiből 11-et rendeztek Európában, 10 alkalommal nyugati országban, míg egyszer, 2018-ban Oroszországban. Ez az aránytalanság az Európa-bajnokságok történetében is tükröződik. A rendezési jog elnyerése nem csupán önmagában fontos, az ún. házigazda hatás érvényesülésén keresztül a rendező ország az általánosan megszokottnál jobb eredményt tud elérni.
A magyar sportpolitika az elmúlt években nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy elnyerje nagy nemzetközi tornák rendezési jogát, számtalan más sportág mellett a labdarúgásban is. Budapest a 2021-es Európa-bajnokság három csoportkörös mérkőzése mellett a klub futball kiemelt eseményeinek is házigazdájaként jelenhet meg, így a 2023-as Európa-liga döntő és a 2026-os BL-döntő kapcsán. Ezzel együtt a hazai labdarúgásra a közönség részéről is egyre nagyobb figyelem irányult az elmúlt években, amely a válogatott telt házas mérkőzései esetében volt a leglátványosabb. A magyarországi első osztályú labdarúgó bajnokság esetében a nézőszám emelkedése elmaradt a legoptimistább várakozásoktól, ugyanakkor a 2023/24-es, majd a 2024/25-ös szezon kezdeti fordulói is az elmúlt negyedszázad legmagasabb nézőszámát hozták a stadionokba látogatók esetében.
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
