Categories
Írások

A hazai rendezésű mega-sportesemények társadalmi és gazdasági hatásai

2023-as atlétikai világbajnokság, 2017-es és 2022-es vizes világbajnokság, Európa 11 városában, közöttük Budapesten rendezett 2021-es (2020-as) labdarúgó Európa-bajnokság, a 2022-es Giro d’Italia első három szakasza, az idén 2032-ig meghosszabbított Forma-1-es magyar nagydíj csak néhány azok közül a nagy, nemzetközi sportesemények közül, amelyeknek Magyarország volt a házigazdája az elmúlt években. Előbbiek mellett Magyarország olyan sportdiplomáciai sikereket is elért, mint a Nemzetközi Úszószövetség Budapestre költözése. 2023-ban, 40 év után újra magyar tagot választottak a Nemzetközi Olimpiai Bizottságba (NOB), miután a szervezet teljes jogú tagjai közé választotta Fürjes Balázst.

A következő elemzés arra kérdésre keresi a választ, hogy miért fontos a tudatos sportpolitika – és diplomácia. Milyen társadalmi és gazdasági hatása van a nagy nemzetközi sportesemények rendezésének és a sportban elért sikereknek? A sport szorosan kapcsolódik az identitáshoz, közöttük a nemzethez, a társadalmi csoportokhoz, ugyanakkor az ideológiákhoz való kötődés is kiemelt része. Ennek következtében, az, hogy a sport ilyen mélyen beágyazott a társadalmi folyamatokba, a gazdasági vetületek széles tárházát vonultatja fel. A sport a prevención keresztül hozzájárulhat a társadalom kedvező egészségi állapotának megőrzéséhez, és a nagy sportesemények számos tovagyűrűző hatáson keresztül ösztönzőleg hathatnak a helyi gazdaságra. A sportrendezvények kedvező hatásai azonban nagyban függenek a rendezés sikerességétől, a tudatos tervezéstől és a rendezvény megítélésétől. A világversenyek negatív hatásainak kiküszöbölésében nagyban segíthet az a rutin, amelyre az utóbbi évek világversenyeinek megrendezése során szert tett Magyarország. A sportnemzetté válás számos ország politikai és diplomáciai törekvése. Eközben hazánk más államokhoz képest sokkal kisebb ráfordítással vált olyan helyszínné, amelyet nemzetközi szinten a sporttal azonosítanak.

Szerző: Németh Viktória

1. ábra: Sporthoz kötődő kifejezések tárháza. Saját szerkesztés. Szerző: Németh Viktória. Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/szofelho-1hxj48pkjlry52v?live

A sporttal kapcsolatos és a sporthoz szorosan kötődő kifejezések és szólás-mondások tárháza kimeríthetetlen. Ennek egyik oka, hogy a sport az érzelmek széles skáláját mozgatja meg. A sportrendezvények összehozzák a közösségeket, csapatokat és szurkolói közösségeket. A szurkolók között életre kelnek a törzsi szerveződési formák, az érzelmek egyszerű, zsigeri kifejezésformái rigmusok és skandálás formájában. Mivel a sport az érzelmek széles skáláját mozgatja meg és széles körben fejti ki hatását, így a társadalmi és gazdasági hatásai igen széles körűek. Például a nagy sportesemények, különösen a labdarúgó mérkőzések szurkolói tábora számára ezek az események akár valláspótlékul is szolgálhatnak, mivel a sport szorosan kötődik az identitáshoz, közöttük a nemzethez, társadalmi csoportokhoz vagy ideológiákhoz kötődés is kiemelt része. Annak következtében, hogy a sport ilyen mélyen beágyazott a társadalmi folyamatokba, annak gazdasági vetületeinek tárháza is hasonlóan széles. A nagy sportrendezvények a legkülönfélébb ágazatokon keresztül fejtik ki hatásukat, mint például a beruházások ösztönzése, a turizmus-vendéglátás, kiskereskedelmi forgalom felfutása, vagy a foglalkoztatás bővülése. Emellett érdemes megemlíteni azt is, hogy a magyar nyelv rendkívül gazdag sporthoz kötődő kifejezésekben, aminek másik oka, hogy Magyarország igen sikeres a különféle sportágakban (vö. 1. ábra).

Sportrendezvények gazdasági hatása

A mega-sportesemények nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a rendező ország és város ismertsége növekedjen, és ez a jelenség nem csupán a nemzetközi kapcsolatokat érinti. A helyszín ismertségének növelése tartós gazdasági előnyökhöz vezethet például az olimpiának otthont adó városok esetében. Barcelona, Sydney vagy Peking, csak néhány azon városok közül, melyek elismerése és turizmusa az eseményt követően is folyamatosan növekedett. Ugyanakkor más sporteseményeknek is van ilyen hatása, a labdarúgó világbajnokságtól, a rögbin keresztül a Nemzetközösségi Játékokig.

A nagy sportesemények másik jelentős előnye a hosszú távú befektetés, amely a tartós felkészülésből származik. Az ország és város öröksége a továbbfejlesztett sporthelyszínek lesznek. Ilyenkor fejlesztik az infrastruktúrát és a közlekedést, hogy segítsék a látogatók dinamikus közlekedését. Sok esetben, ahogyan a 2012-es londoni olimpia vagy a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság esetében is, olyan városrészek infrastruktúrája fejlődött, amelyek korábban elmaradottabbak voltak vagy rozsdaövezetnek számítottak.

A többéves tervezés és beruházás elősegíti a munkahelyteremtést és újjáélesztheti a válságban lévő városokat. Ez szintén gyakran elmaradottabb kerületek esetében felpezsdíti a gazdaságot. A tudatos tervezés ilyenkor tekintettel van a felzárkóztatás lehetőségére is. Emellett maga a rendezvény is támogatja a foglalkoztatást, mind a rendezvények lebonyolítása kapcsán, mind a közvetett hatásokból kifolyólag, így például a turizmusban, a kiskereskedelemben vagy a szállításban.

Az a tény, hogy a nagy sportesemény lelkesedést és izgalmat váltanak ki, nem csak önmagában fontos. A fentebb említett módon, elősegítheti a sport terjedését, illetve azt, hogy több ember számára valljon a mindennapok részévé. Ez a hatás tartós előnyökkel jár a nemzet egészségére nézve, valamint emelheti a nemzeti büszkeséget és a lelkesedés nyomán az elégedettséget, amelynek a következő időszak gazdasági produktivitására szintén pozitív hatása lehet. Emellett egy jelentős sportesemény során az önkéntesség is népszerűvé válik, mely erősíti a közösségeket és előmozdítja a polgári erényeket.

A rövidtávú pozitív hatások közé tartozik, hogy a rendezvény időszakában megugrik a látogatók, a sportolók száma és a rendező ország megjelenése a médiában. A látogatók kiadásai hozzájárulnak a helyi gazdaság növekedéséhez. Lényegében olyan, mintha a rendező ország szolgáltatásokat és termékeket exportálna. Továbbá megnő a helyi valuta iránti kereslet, ami hozzájárulhat az árfolyam erősödéséhez. A turizmus fellendülése mellett jelentős országmarketing értéke is van a nagy nemzetközi sportrendezvényeknek. Így például a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságra 400 ezer jegyet eladtak el. Külföldről 103 országból vettek belépőt. Emellett több mint 200 országból több mint 2100 sportoló érkezett Magyarországra augusztus 19. és 27. között. Így olyan országokból is érkezhetnek hazánkba látogatók, amelyekből csak ritkán érkezik turista, és hírét vihetik hazáknak és turisztikai értékeinek.

A mega-sportesemények komoly országimázs értékkel bírnak. Így például a 2023-as atlétikai világbajnokságot a televíziós közvetítésen keresztül 1 milliárdan követhették, de a közvetítések összesen 3 milliárd emberhez jutottak el. A 2023-as atlétikai világbajnokság a 2017-es londoni játékok számaiból kiindulva legalább hatvanmilliárdos reklámértéket jelent Magyarország számára.

2. ábra: Az ábra a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság példáján keresztül mutatja be a nagy, nemzetközi sportesemények gazdasági hatásait, közöttük az egyes szektorokra (turizmus-vendéglátás, kiskereskedelem), és a GDP felhasználási oldalára (fogyasztás, beruházások) kifejtett hatásait. Forrás: PWC, Magyar Turisztikai Ügynökség, Magyar Nemzet. Szerző: Németh Viktória. Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/atletika_vb-1hd12yxmo0lew6k?live

A sport hatása a társadalomra

A sport társadalmi hatásai igen széles körűek. A nagy, nemzetközi sportesemények megrendezése kihat a rendező ország lakosságára, a résztvevőkre és a külföldről érkező szurkolókra, valamint azokra, akik távolról televízión keresztül vagy interneten követik az eseményt. A nagy sportesemények és a nemzetközi sportsikerek nem csupán önmagukban fontosok a társadalom számára. Kiemelt eszközei lehetnek a mozgásra és az egészséges életmódra nevelésnek. A prevenció a leghatékonyabb eszköze az igen elterjedt és életmóddal összefüggő betegségek megakadályozásának, amely az egészségügyi kiadások csökkentése, valamint a társadalom életminőségének javítása mellett a gazdaság produktivitásához is hozzájárul.

A jelentős sportesemények megrendezése erősíti a nemzeti büszkeség érzését. Az eseménnyel járó pozitív érzelmi töltetet a számok is alátámasztják. A legutóbbi európai rendezésű atlétikai világbajnokságra, a 2017-es londoni vb-re felmérések alapján a város lakosságának 96 százaléka büszke volt, és 91 százalékuk szerint kifejezetten pozitív hatást a helyi közösségére a rendezés. Emellett a látogatók több mint 90 százaléka ajánlaná ismerősének a városlátogatást, és 70 százalékuk vissza akar térni oda egy következő nyaralás alkalmával. A 2023-as budapesti világbajnokság megítélése is rendkívül kedvező volt. A Nielsen kutatása alapján a több mint 400 ezer néző 98 százaléka elégedett volt a budapesti atlétikai világbajnoksággal, 84 százalékuk pedig azt mondta, hogy ez volt élete egyik legjobb eseménye, amin részt vett. Az előző, amerikai világbajnoksághoz képest tíz évvel csökkent a stadionba kilátogató szurkolók átlagéletkora, így teljesült a szervezők vágya, hogy sokkal több családot, fiatalt vonzzanak a helyszínre. A nézők 58 százaléka most először volt atlétikai versenyen, a magyarok esetében kétharmaduk most látott atlétikát először élőben. A nézők 83 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a vb hatására ezentúl követni fogja a sportág eseményeit.

A nagy sportesemények rendezése ilyen módon erősíti a nemzeti büszkeséget, ami a produktivitásra és a munkatermelékenységére is kedvezően hat. A nemzeti büszkeségre gyakorolt pozitív hatások egyik példája lehet a jó eredmények feletti öröm is. Így világbajnokság győztesének GDP-je növekszik a bajnoki cím elnyerése után, mivel a nemzeti büszkeséghullám pozitívan hat a gazdasági szereplőkre, javítva a munkakedv és a termelékenység emelkedik. A mérhető gazdasági teljesítmény növekményt 1990 óta mutatták ki. A 2008-as válság után a 2010-es bajnok Spanyolország és a 2014-es győztes Németország esetében is kedvezőbb volt a GDP növekedése, mint a megelőző és a vb-t követő évben.

A nagy nemzetközi sportrendezvények a kultúrák közötti kapcsolatok erősítését és a megértést is segíthetik. A 2023-as atlétikai világbajnokság alkalmával 100-nál is több országból érkeztek látogatók Magyarországra. Ez a hatás lényegében a sporteseményeknek az a vetülete, amelyben a nyilvános diplomácia megjelenik. Ezt a jelenséget a nemzetközi kapcsolatok interaktív dimenziójaként határozzák meg, amely számos szereplőt és hálózatot is magában foglal, mint például a sportesemények résztvevői, valamint nézői, függetlenül attól, hogy a helyszínen vagy távolról követik a versenyeket, illetve a rendezői feladatokat ellátók is ide sorolhatóak. A nyilvános diplomácia célja a bizalom erősítése és a produktív kapcsolatok létesítése (például a kereskedelmi vagy turisztikai kapcsolatok erősítése), miközben a sportesemény több formában előmozdítja a külpolitikai célokat is. Ez egyfajta puha hatalom, ahol a vonzerő, – nem pedig a fizikai kényszer (katonai hatalom) vagy a gazdasági erő, illetve nyomásgyakorlás – határozza meg az állam képességét diplomáciai céljainak elérésére. Az országok kulturális értékeiket vagy politikai értékeiket mások vonzására használják, és a sport ennek elsődleges módjává vált. Ilyen módon a mega-sportesemények az országimázs építésében is kiemelt szerephez jutnak.

A sportesemények inspirációt adhatnak a szurkolók számára a testmozgás mindennapi életbe történő beépítésére. A testmozgás védelmet biztosít a súlyproblémákkal és a krónikus betegségekkel szemben. A kutatások összefüggést mutatnak ki a rendszeres testedzés és a jólét között. Eközben a mozgásszegény életformát a világon a negyedik vezető halálokként tartják számon.

Egy nemzetközi felmérés szerint az inaktív életformát élők globálisan átlagosan 38%-kal többet töltenek kórházban, 5,5%-kal jártak többször orvosnál, 13%-kal nagyobb valószínűséggel specialistánál, 12%-kal többször szorultak ápolásra a fizikailag aktív társaiknál, ami súlyos megterhelést jelent az egészségügyi ellátórendszer számára. A koronavírus-járvány során is a súlyfelesleggel rendelkezők esetében állnak fent jelentősebb egészségügyi kockázatok.

Korábbi felmérések alapján az Egyesült Államokban az egészségügyi kiadások akár 10%-t is elérhetik a túlsúllyal összefüggő betegségekből adódó kiadások. Ugyanakkor járulékos költségekkel is számolni kell, a veszteségek négy kategóriába sorolhatóak: közvetlen orvosi kiadások, termelékenység kiesése, szállítási költségek és humán tőke esetében felhalmozódó kiesések, (vagyis a munkatársak szellemi és fizikai képességeinek rendelkezésre álló állománya). A fejlett országokban élőkre jellemző leginkább a súlyfölösleg és a fizikai aktivitás hiánya.

A felmérések szerint fontos a fizikai aktivitást már gyermekkorban elkezdeni, de a későbbi életszakaszokban szintén ez a leghatékonyabb módja az egészségmegőrzésnek, még az elhízásra való genetikai hajlam esetén is. Az egészséges életmódra és mozgásra nevelés során pedig kiemelten fontos a motiváció. A sportsikerek, a sporttal való találkozás felületeinek növelése, például nagy rendezvényeken keresztül olyan eszközök lehetnek, amelyek széles társadalmi rétegekre fejthetik ki a hatásukat.

Mérlegen a nagy, nemzetközi sportesemények: kiemelten fontos a kockázatkezelés és a tudatos szervezés

A fenti pozitív hatások mellett kezelni kell a kockázatokat. Számos sportesemény megrendezése rendkívül nagy költségekkel és beruházásokkal járt, és az ennek során épített sportlétesítmények kihasználatlanok maradnak. A Magyarországon azonban a megrendezett sportesemények között számos pozitív példa található arra, hogy a létesítmények kihasználtsága minden várakozáson felüli. Ennek egyik zászlóshajója a Duna Aréna, amelynek már tervezésekor alapvető célként fogalmazták meg, hogy a tervezett végleges épület önmagában is ki tudja szolgálni a Magyar Úszó-, Vízilabda-, Szinkronúszó- és Műugró Szövetségek igényeit. Mindazonáltal a létesítményt az élsport mellett a lakosság számára is éppúgy biztosítja a testmozgás lehetőségét. A helyszín a tekintetben is kiemelkedik, hogy 2017-es fennállása óta több nemzetközi világeseménynek volt helyszíne, a 2017-es úszó világbajnokságon kívül itt rendezték a 2022-es vb-t is, vízilabda és úszó Európa-bajnokságnak is helyszíne volt, továbbá junior úszó-világbajnokságnak és magyar felnőtt országos bajnokságnak is. 2024-ben rövidpályás úszó-világbajnokságnak és 2027-ben a soron következő vizes vb-nek lesz ismételten a helyszíne.

További negatívumként szokták felsorolni a nagy sportrendezvények kapcsán, hogy hátrányban részesíti a helyi vállalkozásokat a beszállítók kiválasztásánál. A 2023-as atlétika vb szervezése során kiemelt szempont volt a magyar kis- és középvállalkozások bevonása. E tényező szintén gazdaságösztönző, és egyben a foglalkoztatás bővítését segíti elő.

A világversenyek negatív hatásainak kiküszöbölésében nagyban segíthet az a rutin, amelyre az utóbbi évek világversenyeinek megrendezése során szert tett Magyarország.

Hazai sportsikerek: Magyarország, mint sportnemzet

Magyarország sportsikereit mutatja, hogy nagyon magas, 52,8 az egy millió lakosra jutó olimpiai érmek száma, amely a világon a 3. legjobb arány. Az aranyérmek esetében még kedvezőbb a helyzet, az egy millió lakosra jutó olimpiai aranyérmek száma 18,7, ami a második legjobb globális összehasonlításban. Hazánk különösen a nyári olimpiák alkalmával volt sikeres, 1896 és 2021 között a világ országai közül 9. legtöbb érmet szerezte, és a 8. legtöbb aranyérmet.

3. ábra: Magyarország az elmúlt évtizedben számos olimpiai sportág esetében volt házigazdája világ- és Európa-bajnokságoknak, közöttük olyan nagy népszerűségnek örvendő sportágakban, mint az atlétika, vizes sportok, kézilabda és sok olyan sportág, amelyben a hazai sportolók kiemelkedő sikereket értek el. Szerző: Németh Viktória. Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/olimpiai_ermek-sportagankent-1h0r6rpnmwjkl2e?live

Ezek a kimagasló eredmények, valamint az ország jelentős sport múltja, mind a sportolók teljesítménye, mind a nemzetközi versenyek rendezése jó alapot nyújtott ahhoz, hogy a 2010-es években indult politikai irányvonal igazi sportnagyhatalommá tette Magyarországot. Hazánk kimagasló számú nemzetközi sportesemény házigazdája volt az elmúlt évtizedben, ahogy a következő4. sz. ábra is szemlélteti azt.

4. ábra: Magyarország olimpiai érmei sportáganként, és hazánk helyezése az egyes sportágak olimpiai éremtáblázatában. Forrás topendsport, International Olypic Committee medal database. Szerző: Németh Viktória. Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/magyarorszagi_rendezesu_eb_vb_k-1h1749v57ew0l6z?live

Magyarország így más államokhoz képest sokkal kisebb ráfordítással vált olyan helyszínné, amelyet nemzetközi szinten a sporttal hoznak összefüggésbe. Budapest 2022-ben már 13. legkiemelkedőbb városa volt e téren, többek között megelőzve Dohát, amely a 2022-es labdarúgó világbajnokság házigazdája volt. 2023-ban pedig Budapest már a 10. legnépszerűbb célpontja lett a nemzetközi sporteseményeknek és a hozzá kapcsolódó turizmusnak.

Konklúzió

A magyar kormányzat felismerte hazánk kedvező adottságait a sport terén, illetve a sport támogatásának jelentőségét és a sportturizmus gazdaságra kifejtett megtermékenyítő hatását. A szakterület tudatos fejlesztése a 2010-es évek legelején indult el és Magyarország az elmúlt években számos nagyszabású sportverseny házigazdája volt. Ilyen például a 2017-es vizes világbajnokság, amelyet 2022-ben is Magyarország rendezett, és 2027-ben ismét otthont ad az eseménynek, emellett 2023 augusztusában az atlétikai világbajnokságra is sor került. Magyarország a labdarúgó események megrendezésére is egyre több lehetőséget kap a felhalmozott szervezési rutinnak köszönhetően. 2021-ben a labdarúgó Európa-bajnokságot a kontinens 11 városban rendezték, közöttük Budapesten is. Majd 2023-ban az UEFA Európa-liga döntőjét is itt tartották. A kiemelt sportesemények mellett számos más sportágban is sor került valamilyen fontosabb esemény lebonyolítására. Magyarország egyre nagyobb rutinnal rendelkezik nagy nemzetközi események megrendezésében, és ennek köszönhetően egyre több sportág nemzetközi versenyének lehet házigazdája. Magyarország így az ázsiai államokhoz képest sokkal kisebb ráfordítással vált olyan helyszínné, amelyet nemzetközi szinten a sporttal azonosítanak. Ennek további példája, hogy a Nemzetközi Úszószövetséggel történt megállapodás után Magyarország lett a harmadik olyan ország, amely egynél több sport világszervezetnek adhat otthont. Szintén óriási sportdiplomáciai siker, hogy 40 év után újra magyar tagot választottak a Nemzetközi Olimpiai Bizottságba (NOB), miután 2023. október 17-én az indiai Mumbaiban zajló NOB-közgyűlés elsöprő többséggel, a szavazatok több mint kilencven százalékával a NOB állandó, teljes jogú tagjai közé választotta Fürjes Balázst.

 

Felhasznált irodalom

 

Senior kutató | Megjelent írások

Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.

Iratkozzon fel hírlevelünkre