Categories
Írások

Sportmédia fogyasztási szokások Magyarországon

2024 az olimpia és a labdarúgó Európa-bajnokság éve, amelyek mellett számos más kiemelt nemzetközi sportesemény is zajlik. Az olimpia éve a kvalifikációs világversenyekről is szól, mint például a hazánkban kiemelt nézettségi számokat hozó vizes világbajnokság vagy a csapatsportok esetében a vízilabda és kézilabda megmérettetések. A következő elemzés azt vizsgálja, hogy Magyarországon a lakosság milyen arányban követi a sporteseményeket. A kutatás elsődleges forrása a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hazai médiafogyasztási szokásokat vizsgáló legutolsó Médiapiaci Jelentése volt.

A televíziós élő közvetítések továbbra is kiemelkednek más platformok nyújtotta szolgáltatások közül, a hazai és a nemzetközi sportrajongók körében is. A sportműsorok esetében ugyanakkor sajátos jellemző, hogy kiemelt események kapcsán ugrik meg a fogyasztás. A nagy nemzetközi sportesemények vagy a magyar labdarúgó válogatott szereplései televíziós nézettségi csúcsokat jelentenek. Az elmúlt években a 2022-es labdarúgó világbajnokság mellett a 2023-as hazai rendezésű atlétikai világbajnokság is kiugró nézőszámokat hozott. Ugyanakkor a magyar labdarúgó válogatott rekordokat döntő nézettsége mellett igen népszerűek például a vizessportok is. Az internetes tájékozódás módja egyre változatosabb, és ezt leköveti a különféle sporttal kapcsolatos tartalmak bővülése is. Nagy lefedettséggel rendelkeznek a sporthírek, ami mellett még nem általánosan bevett szokás, de egyre népszerűbbek az internetes élő közvetítések. Egyre többen veszik igénybe videómegosztók, podcastok és a közösségi média kínálatát is a sporttal kapcsolatos hírek és események követése során. Az internetes hírfogyasztásnak kedvez, hogy a sportfogyasztók számára különösen fontos az aktualitás és a minél gyorsabb reakció az eseményekre.

Szerző: Németh Viktória

Sportfogyasztás

A sportfogyasztás fogalma többrétű kifejezés, utalhat a lakosság aktív részvételére a különféle mozgásformákban, jelentheti a sportesemények és ezekhez kapcsolódó élmények fogyasztását, illetve a sporthoz kötődő termékek vásárlását is magában foglalhatja (Csóka & Törőcsik, 2020). A következő elemzés a sport tartalmú médiafogyasztási szokásokat vizsgálja, és ennek keretében elsősorban a Magyarországra jellemző tendenciákra koncentrál. Átfogó globális kutatás, amelyben a hazai adatok is szerepelnek nem áll rendelkezésre, így a következőkben a nemzetközi adatok csupán az általános helyzetkép értékelése céljából szerepelnek.

Nemzetközi kitekintés

Globális összehasonlításban nehezen megbecsülhető, mely országok a legelkötelezettebbek a sport iránt, szurkolóként. A szélesebb körű felmérések csupán néhány nagyobb országot vizsgálnak. A YouGov, brit székhelyű, multinacionális, internetalapú piackutató és adatelemző cég 2023-as felmérése alapján sportmédiával való elkötelezettség nemzetközi szinten magas. A globális fogyasztók alig több mint kétharmada (67%) követi rendszeresen a sportot különféle médiaplatformokon keresztül. Az elkötelezett sportrajongók[1] a hagyományos és digitális média segítségével egyaránt kapcsolatba lépnek az általuk kedvelt sportágakkal. A férfiak és a fiatalabbak körében magasabb a szurkolók aránya. A férfiak több mint háromnegyede (77%) szeret elmélyülni a sporttartalomban, míg a nők 56%-a. Az elköteleződés szintje magasabb a 45 év alattiak körében, a 18–24 éves korcsoportban csúcsosodik ki (74%) (YouGov, 2023).

  1. ábra: A sport minden korosztály esetében népszerű, de kiemelkednek a fiatalok. Emellett a férfiak között magasabb a sportrajongók aránya, mint a nők körében. Forrás: YouGov. Szerző: Németh Viktória. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/18424811/

A YouGov azt is vizsgálta, hogy a szurkolók, milyen platformokon követik a különböző sportokat. A sportok élő tévéadáson való követése továbbra is a legnépszerűbb, az elkötelezett sportrajongók 51%-ra volt jellemző. A közösségi média a második legnépszerűbb sportfogyasztási mód, a sportrajongók harmada (33%) kíséri figyelemmel ilyen formában is az eseményeket. A sporttartalmak online vagy nyomtatott médiában történő olvasása hasonló nagyságrendet képvisel, mint az élő és nem élő tartalmak online vagy videostreamingen való megtekintése (25–25–24%). A streaming óriáscégek, például a Netflix, az Amazon és az Apple között egyre több a sporttartalom, így népszerűségük már elérte a 22%-t, ami valószínűleg növekedni fog az elkötelezett sportrajongók körében. A sporttartalomhoz való kapcsolódás egyéb módjai, például a videojátékok, új módokat kínálnak a sport- és szórakoztató márkák és hirdetők számára, hogy kapcsolatba léphessenek a sportrajongókkal a különféle platformok széles skáláján.

  1. ábra: Az internetes platformok előretörése ellenére továbbra is a televíziós élő közvetítések a sporttartalmak fogyasztásának legnépszerűbb módja. Forrás: YouGov. Szerző: Németh Viktória. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/18426368/

A következőkben az elemzés sorra veszi a Magyarországra jellemző sportfogyasztási szokásokat, közöttük a legnépszerűbb élő televíziós közvetítéseket, az internetezési szokásokokat, a sporthírek olvasását, közösségi médián való jelenlétet, videómegosztókat és podcastokat.

Hazai sportmédia-fogyasztás

Televízió nézési szokások

Általánosságban a televíziónézési szokásokra jellemző, hogy a magyar háztartások 95%-a rendelkezett televíziókészülékkel 2022-ben. Eközben a nézők aránya mintegy 10%-pontot esett az elmúlt tíz év során a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) (2023) adatai alapján. A 4 éves kornál idősebb lakosság mintegy háromnegyede szokott tévét nézni, átlagosan napi 289 percet, ami majdnem 5 órát jelent. Ugyanakkor a fiatalabb generáció kevesebb szabadidőt tölt ilyen módon, 13–29 éves korosztály esetében a televíziósásra fordított idő ennek fele, napi 133, vagyis ez a szám is meghaladja a napi 2 órát.

2022-ben a sportműsorok a fogyasztás 5%-át fedték le. Mindazonáltal érdemes figyelembe venni, hogy a sport nézettsége igen jelentős ingadozást mutat. Nagyban függ attól, hogy zajlik-e nagyszabású sportesemény aktuálisan. A műsortípusra jellemző óriási ingadozásokat mutatja az is, hogy a vizsgált időszakban, 2022-ben a legnézettebb műsor, – minden más műfajt (filmek, híradások, szórakoztató műsorok) is számításba véve – a katari labdarúgó világbajnokság döntője volt, 1,2 millió főt meghaladó nézőszámmal (NMHH, 2023). A 2023-as évre vonatkozó előzetes adatok szerint a magyar labdarúgó-válogatott novemberi Montenegró elleni Eb-selejtező mérkőzése mozgatta meg a legnagyobb tömeget. A mérkőzésbe összesen 1,4 millióan kapcsolódtak be átlagosan 77 perc erejéig. Az esemény 27,1%-os közönségarányt hozott a közvetítő televíziós csatornának. A teljes műsort 854 ezren nézték. A közmédia on-line felületén is sokan követték a történelmi sikert, a weboldalon keresztül 98 ezren szurkoltak a csapatnak. Az Eb-selejtező sorozat minden eddigi nézettségi rekordját megdöntött (m4sport.hu, 2023a).

A labdarúgás, és különösen a hazai vonatkozású nemzetközi események igen magas érdeklődést váltottak ki a magyar közönség körében. Az Eb-selejtező valamennyi mérkőzését kiemelt figyelem övezte, ami jól mutatja, hogy a közmédia sportcsatornáját. Az Eb-selejtező nyolc csoportkörös összecsapásán átlagosan 706 ezren szurkoltak a válogatottnak, 20% fölötti volt közönségarány és egy néző átlagosan 73 percet nézett a mérkőzésekből (m4sport.hu, 2023a).

A 2024-es labdarúgó Európa-bajnokság csoportkörének mindhárom magyar érintettségű mérkőzése kiugró nézettségi adatokat produkált. Az első, Svájc elleni mérkőzés 2024. június közepéig a legnézettebb televíziós műsor a magyar labdarúgó válogatott első mérkőzése volt az Európa-bajnokságon. A Nielsen adatai szerint átlagosan több mint 1,2 millióan nézték Magyarország Svájc elleni összecsapást, ugyanakkor ebbe az adatba nem tartoznak bele azok, akik óriáskivetítők előtt vagy vendéglátóipari egységekben szurkoltak. Ez 45,1%-os közönségarányt jelent, vagyis gyakorlatilag minden második magyarországi háztartásban követték az eseményeket. A válogatott Németország elleni mérkőzése még az előbbinél is több nézőt vonzott. 1,38 millión szurkolták végig a meccset a tévé képernyők előtt. A második félidő nézettsége kiemelkedő volt, 1,5 millióan kísérték figyelemmel az eseményeket. A mérkőzés csúcspontján a nézőszám az 1,6 milliót is meghaladta. Ezekben a számokban sem szerepelnek azok, akik szurkolói zónákban, óriáskivetítők előtt, vagy vendéglátóipari egységekben szorítottak a magyar csapatért (nemzetisport.hu, 2024a).

2024. június 23-án a Skótok elleni mérkőzés nem csupán az előbbi két mérkőzés 2024-es nézettségi csúcsát döntötte meg, hanem 2022 óta a legmagasabb számot hozta a teljes televíziós piacon, 1 millió 748 ezer fővel. Csoboth Kevin gólját hozó második félidőt pedig még ennél is több, 1 millió 865 ezer fő követték a közmédia sportcsatornáján. 22.59 órakor több mint 2 millió néző szurkolt a magyar csapatnak. Az adatok nem tartalmazzák azokat, akik nyilvános helyen, óriás kivetítők előtt vagy vendéglátóhelyeken. Emellett online is kiemelkedő nézőszámot hozott az összecsapás, a Gemius adatai szerint 221 ezer látogatója volt az m4sport.hu oldal élő közvetítésének (nemzetisport.hu, 2024b).

Az összegzés szerint nemcsak a televízióban, hanem az interneten is rendkívül népszerű volt a Németország elleni mérkőzés, amelyet 234 ezer fő követett ilyen formában. A Gemius mérése alapján ez újabb rekord, ami a Svájc elleni meccs csúcsértékét is meghaladta. Utóbbi esetben 198 ezernél is több egyedi látogatója volt a találkozónak a közmédia ingyenesen használható portáján, ami szintén megelőzi a 2021-es torna mind az 51 találkozóján mért adatot (m4sport.hu, 2024, nemzetisport.hu, 2024).

Érdemes látni azt is, hogy nemcsak a magyar válogatott, hanem az egész foci Eb kifejezetten népszerű a magyar nézők körében, hiszen a labdarúgótorna további napjai is piacvezetők voltak Magyarországon (m4sport.hu, 2024).

Mindemellett más sportágak is jelentős érdeklődést váltottak ki a hazai közönség körében, így a magyarországi rendezésű atlétikai világbajnokság közvetítésébe 2 millió 928 ezer fő kapcsolódott be. Ez azt jelenti, hogy a népesség 34,6%-a vonódott be legalább rövid időre az eseményekbe. Egy átlagos néző több mint 11 órát látott a vb eseményeiből a közmédia két csatornáján. A hírműsorok beszámolóival együtt az atlétikai vb eseményeinek közel a lakosság 40%-t érték el. Az eseményről más Magyarországon elérhető sportcsatorna is tudósított. Az atlétikai világbajnokság összes eseményét átlagosan a lakosság 9,8%-a követte az M4 Sporton keresztül, míg 0,9%-a az Eurosporton (m4sport.hu, 2023b).

Az a tényező, hogy sokan on-line formában követték a sportközvetítéseket a televíziózási szokások átalakulására utal, amely keretében az internetes tartalmak egyre nagyobb teret hódítanak. A rugalmas formák a műsorválasztás során egyre nagyobb jelenséggel bírnak, amelynek további megnyilvánulási formái a streamingszolgáltatók. Ugyanakkor utóbbi szolgáltatásokon keresztül a hazai közönség elsősorban a filmeket és sorozatokat kíséri figyelemmel. A sportközvetítések esetében a televíziós közvetítés továbbra is az elsődleges tájékozódási forma maradhat.

Internetes tájékozódás

Az internetes tájékozódás módjai egyre változatosabbak, és ezt leköveti a különféle sporttal kapcsolatos tartalmak elérhetősége is. A különböző médiafogyasztási módok közül a sporthírek érik el a legszélesebb közönséget, de a korábban említett módon az internetes élő közvetítések is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, ami mellett a videómegosztók, podcastok és a közösségi média szerepe is egyre fontosabb a sporttal kapcsolatos tartalmak esetében. Ugyanakkor a sportmédia különféle internetes platfomokon való megjelenése összefügg a témára jellemző sajátosságokkal is. Így a sporthírek esetében az aktualitás, és a minél gyorsabb reakció a fontos, ami az online médiának kedvez a nyomtatottal szemben. A podcastok és videós tartalmak esetében már inkább a hírek és események elemzése, valamint a háttérinformációk megosztása kerül előtérbe. Emellett bizonyos sporttal összefüggő, de azt nem a versenysport szempontjából elemző tartalmak is megjelennek, mint az egészség, az önfejlesztés, a hobbi és tömegsport. Mindemellett az internetes tartalmak a sport átalakulására, és annak digitalizálódására is utalnak a tartalmak, az e-sport is fellelhető az internetes videók körében.

A Médiapiaci Jelentés arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a tartalomfogyasztók inkább a témákhoz ragaszkodnak, és kevésbé jellemző az egyes portálok kizárólagos olvasása, vagyis a sportrajongók gyakran több hasonló tartalmú portált is felkeresnek. Így nagyobb átfedés van például m4sport.hu és nemzetisport.hu olvasói között. A Médiapiaci Jelentés (2023) arra is felhívja a figyelmet, hogy a hírportálok nem tudtak olyan erős márkakötődést kialakítani a fogyasztók körében, mint, ami a termék- és szolgáltatáspiacokra gyakran jellemző.

Sporthírek

A sporthírek fogyasztása esetében az internetes platformok kerültek előtérbe a nyomtatott sajtó fokozatos térvesztésével. Ugyanakkor érdemes látni a papíralapú média esetében, hogy a Nemzeti Sport 2022-ben is a 10. legnépszerűbb nyomtatott folyóirat volt. Emellett a lap weboldala az ötödik legolvasottabb volt a nyomtatott termékkel és internetes felülettel is rendelkező sajtóorgánumok között a 2023-as Média Piaci jelentés adatai alapján.


3. ábra: A nyomatott sajtótermékek közül a Nemzeti Sport a 10. legolvasottabb volt 2022-ben. Forrás: NMHH, Médiapiaci Jelentés 2023.

4. ábra: A nyomatott sajtótó online felületeinek napi látogatottságát tekintve a Nemzeti sport az 5. legolvasottabb volt 2022-ben. Forrás: NMHH, Médiapiaci Jelentés 2023.

A Médiapiaci Jelentés 2022-re vonatkozó adatai alapján 3195 online tartalomszolgáltató[2] közül az 5. legnagyobb arányt képviselték a sport tematikájúak, és 6. az egészség fókuszúak. A sporttal összesen 126, egészséggel 122 tartalomszolgáltató foglalkozott, ami 3,9% illetve 3,8%-os arányt jelent.

Fontos adalék, hogy az NMHH reprezentatív kutatása alapján 2022 novemberében a 16 éves vagy idősebb lakosság 79%-a volt internethasználó, ami az előző évhez képest három százalékpontos emelkedést jelent. Az internetezéssel töltött idő évről évre növekszik, 2020-ban átlagosan 3,3 óra volt, 2021-ben 3,4 óra, míg 2022-ben 3,6 óra.

A sporthírek bekerültek a legtöbbször kattintott rovatok közé, a belföldi-, külföldi és gazdasági hírek mellett. Az online platformok esetében is jellemző a televíziós adatokhoz hasonló ingadozás, fél és 2 millió közötti oldalletöltéssel. Éppen emiatt a váltakozó intenzitás miatt több időszakban e kategóriából került ki az oldalletöltések között az első helyezett. 2022-ben a labdarúgó világbajnokság jelentett folyamatos, egy hónapon keresztül tartó csúcsot a sporthírek számára. November végétől december közepéig a négy kategória közül a sport volt a legolvasottabb hírtípus. Ugyanakkor évközben hoztak kiugrásokat a magyar labdarúgó válogatott mérkőzései, a magyar férfi vízilabda válogatott ezüstérme a spliti Európa-bajnokságon, valamint a Magyarország és Szlovákia által közösen rendezett kézilabda Európa-bajnokság is.

5. ábra: Az online hírek közül számos alkalommal a sporthírek érték el a legnagyobb kattintásszámot 2022-ben. Forrás: NMHH, Médiapiaci Jelentés 2023.

Közösségi média

A közösségi média is egyre fontosabb része az internetes tartalomfogyasztásnak. Európai uniós összehasonlításban a dánok és a ciprusiak után a magyarok rendelkeztek a legnagyobb részvétellel a közösségi oldalakon 2023-ban, a lakosság 81%-a használta ezeket a platformokat (Eurostat, 2024).

A közösségi média használati szokások nehezebben feltérképezhetőek, az egyes platformok sajátossága is közrejátszik abban, hogy hány emberhez és milyen formában jutnak el a tartalmak. Nehezen kiszűrhető, hogy az ismertebb sportolók követőtáborában a hazai szurkolók és a külföldiek milyen arányt képviselnek. Ugyanakkor a hazai sportszervezetek követőinek számából látható, hogy százezres nagyságrendben mozgatja meg az internetezőket az egyes klubok, illetve szövetségek oldala. Emellett a közösségi médiában megosztott hírek szintjén is képviselteti magát a sport, azonban ezeknek a tartalmaknak az olvasottsága lényegesen nehezebben vizsgálható.

A közösségi média esetében a legnagyobb követőtáborral értelemszerűen azok a sportolók rendelkeznek, akik nemzetközi szinten ismertek. A Facebook követők száma alapján Hosszú Katinka legnépszerűbb, közel félmilló követővel, míg az Instagram esetében ez a szám a 400 ezret közelíti. Szoboszlai Dominik éppen a 2023-as év második felében ugrott a top 10-es lista 10. helyéről a harmadik helyre, 198 ezer követővel. Eközben a fiatalabb korosztály által kedvelt Instagramon 2,5 millió követője volt 2024. júniusi számok alapján. A Sportmarketing vezetőjének, Zsédely Péternek (2024) összeállítása alapján a 10 legtöbb Facebook követéssel rendelkező sportoló között négy labdarúgó (Szoboszlai Dominik, Gulácsi Péter, Orbán Willi és Dzsudzsák Balázs), három úszó (Hosszú Katinka, Jakabos Zsuzsa és Kapás Boglárka) két autóversenyző (Keszthelyi Vivienn és Michelisz Norbert), valamint egy teniszező (Stollár Fanny) szerepelt. A követők száma 100 ezer és 500 ezer közötti számokat mutatott. Instagramm esetében a 10 legtöbb követővel rendelkező sportoló listája eltérően alakult, és a követők száma is lényegesen magasabb volt, a 2 milliót meghaladó és a 200 ezret közelítő szint között szóródott. A listán hét labdarúgó szerepelt (Szoboszlai Dominik, Dzsuzsák Balázs, Szalai Attila, Gróf Dávid, Kerkez Milos, Gulácsi Péter és Botka Endra), egy CrossFit sportoló (Horváth Laura), valamint egy teniszező (Babos Tímea) (Zsédely, 2024).

A hazai sporthoz kapcsolódó közösségi média használati szokásokról többet mutat meg, ha azt vizsgáljuk, hogy a magyarországi sportszervezetek milyen számokkal rendelkeznek. (Ugyanakkor ezek esetében is számolni kell külföldi rajongókkal, a különböző sortágak klubjainak sikeres nemzetközi szereplései miatt.) A Facebookon 70 és 400 ezer között alakul a követők száma a legnépszerűbb oldalak esetében. A top 10-ben négy kézilabda (Telekom Veszprém, Magyar Kézilabda Szövetség, Győri Audi ETO KC és az OTP Bank – Pick Szeged), három labdarúgással kapcsolatos oldal szerepel (az FTC, az MLSZ, és a Fehérvár FC), egy vízilabda (Magyar Vízilabda Szövetség), egy úszás (Magyar Úszó Szövetség) és egy tenisz (Magyar Tenisz Szövetség) (Zsédely, 2024). Az Instagram esetében lényegesen alacsonyabb a követők száma, 150 és 30 ezer között alakul. Itt öt kézilabda szervezet (Telekom Veszprém, Győri Audi ETO KC, Magyar Kézilabda Szövetség, az OTP Bank – Pick Szeged és az FTC Kézilabda), három labdarúgó (az MLSZ, az FTC, DVSC), egy vízilabda (Magyar Vízilabda Szövetség) és a Magyar Olimpiai Bizottság szerepelt (Zsédely, 2024).

A Sportmarketing a TikTok oldalak eléréseket is áttekintette, ugyanakkor megállapították, hogy ezt a platformot a legnehezebb feltérképezni. Kiemelhető, hogy az oldal esetében több extrémsport, illetve Magyarországon kevesebb hagyománnyal rendelkező sportok is előtérbe kerültek, így például Kempf Zoltán, aki freestyle BMX világbajnoka is volt, valamint Trunk Tamás, aki az alpesi sízés szlalom kategóriájában versenyzik.

Internetes videómegosztók

Egyre nagyobb az online videók nézettsége is. A Médiapiaci Jelentés alapján a 16 éven felüli hazai internetezők 15%-a szokott legalább heti egyszer videómegosztó oldalon keresztül valamilyen sporttal kapcsolatos tartalmat fogyasztani. Ugyanakkor érdemes látni, hogy az online világban nem csupán a hagyományos sportok iránt mutatkozik nagy érdeklődés, az e-sport és a gamer videók nézői 12%-os arányt képviselnek a 16 évnél idősebb internetezők körében.

6. ábra: A videómegosztó portálok látogatóinak 15%-a nézett sporttartalmú videókat. Forrás: NMHH, Médiapiaci Jelentés 2023.

Podcastok

Az online audiószolgáltatók is igyekeznek kiszolgálni a megváltozott igényeket. A podkastok esetében a sporttematikájúakból van a harmadik legtöbb, az általános szórakoztató és pszichológiai, illetve önfejlesztő beszélgetések után. Ezzel a sportról szóló podcast-csatornák 8,5%-os arányt képviseletek 2022-ben.

7. ábra: A nyomatott sajtótermékek közül a Nemzeti sport volt a 10. legolvasottabb 20222-ben. Forrás: NMHH, Médiapiaci Jelentés 2023.

Konklúzió

A sport társadalmi és ebből kifolyólag gazdasági erejét is az adja, hogy az érzelmek széles skáláját képes megmozgatni. A sportfogyasztás szempontjából vannak kiemelt időszakok, ahogyan a 2024-es év is, ami a labdarúgó-Európa-bajnokság mellett az olimpia éve is.

A magyarországi sporttartalmak médián keresztüli fogyasztására is jellemző, hogy az internetalapú megoldások begyűrűztek. Ugyanakkor a nemzetközi tendenciákkal összhangan hazánkban is jellemző a televíziós élő közvetítések elsődleges szerepe. A labdarúgás, a magyar válogatott mérkőzései és a nemzetközi futball események közül a 2022-es világbajnokság is rendre az év legnézettebb televíziós műsorai voltak az elmúlt években. 2024 eddigi legnagyobb nézettségű műsora a magyar válogatott szereplése volt az Európa-bajnokságon. Ugyanakkor a vizes sportok és a legsikeresebb hazai csapatsportok, mint a vízilabda és a kézilabda szintén kiemelt figyelem mellett zajlanak.

Ahogyan nemzetközi szinten is, úgy a hazai sportfogyasztási szokásoknak is kedveznek a digitális platformok. A sportrajongók esetében különösen fontos, hogy a hírek minél aktuálisabbak legyenek, és a hírportálok minél gyorsabban reagáljanak az eseményekre. Ezek az elvárások a nyomtatott sajtóval szemben az internetes hírfogyasztásnak kedveznek. Ugyanakkor ennek jó kiegészítői lehetnek az online elérhetővé váló videók, amelyek azoknak az igényeit szolgálja ki, akik szeretik a felületek által biztosított rugalmasságot, vagyis olyankor nézhetik meg az összefoglalókat az eseményekről, amikor számukra kényelmes. A közösségi média rajongói oldalai szintén más érzelmi többletet, a kötődés mélyülését és a közösségérzetet nyújthatják a szurkolóknak. Utóbbi platformok esetében nehezebben kiszűrhető, hogy mely sportoló vagy csapat rendelkezik inkább hazai vagy külföldi követőkkel. A podcastok esetében már az utólagos elemzéseket és az összefüggések megvilágítását értékelik a sportrajongók. Ez a sportfogyasztási forma is egyre elterjedtebb, 2022-es adatok alapján már a 3. legnépszerűbb tematika volt a különböző tartalmak között, ami a kínálat 8,5%-t jelentette.

Felhasznált irodalom

 

[1] Az online tartalomszolgáltatók a következőket foglalják magukba: az online elérhető internetes újságok és hírportálok mellett a nyomtatott sajtótermékek online weboldalait, a televíziós és rádiós csatornák online jelenlétét, valamint az egyéb online tartalomszolgáltatások.

[2] Elkötelezett sportfogyasztó, aki rendszeresen (a felmérést megelőző 30 napban) figyelemmel kísért valamilyen sportesemény, akár internetes platformokon, akár a hagyományos médiában.

Senior kutató |  Megjelent írások

Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.

Iratkozzon fel hírlevelünkre