🏅 A 2020-as tokiói olimpia alig ért véget, azonban a mozgásnak nem csupán a nagy sportesemények miatt van gazdasági jelentősége. A testmozgás védelmet biztosít a súlyproblémákkal és a krónikus betegségekkel szemben. A kutatások összefüggést mutatnak ki a rendszeres testedzés és a jólét között. Eközben a mozgásszegény életformát a világon a negyedik vezető halálokként tartják számon.

❌ Egy nemzetközi felmérés szerint az inaktív életformát élők globálisan átlagosan 38%-kal többet töltenek kórházban, 5,5%-kal jártak többször orvosnál, 13%-kal nagyobb valószínűséggel specialistánál, 12%-kal többször szorultak ápolásra a fizikailag aktív társaiknál, ami súlyos megterhelést jelent az egészségügyi ellátórendszer számára. A koronavírus-járvány során is a súlyfelesleggel rendelkezők esetében állnak fent jelentősebb egészségügyi kockázatok.

📊 Korábbi felmérések alapján az Egyesült Államokban az egészségügyi kiadások akár 10%-t is elérhetik a túlsúllyal összefüggő betegségekből adódó költések. Ugyanakkor járulékos költségekkel is számolni kell, a veszteségek négy kategóriába sorolhatóak: közvetlen orvosi kiadások, termelékenység kiesése, szállítási költségek és humán tőke esetében felhalmozódó kiesések, (vagyis a munkatársak szellemi és fizikai képességeinek rendelkezésre álló állománya).

🌎 A fejlett országokban élőkre jellemző leginkább a súlyfölösleg és a fizikai aktivitás hiánya. A felmérések szerint fontos a fizikai aktivitást már gyermekkorban elkezdeni, de a későbbi életszakaszokban szintén ez a leghatékonyabb módja az egészségmegőrzésnek, még az elhízásra való genetikai hajlam esetén is.

⚖ Az Eurostat adatai alapján az Európai Unió lakosainak 45%-a rendelkezett normális tartományba eső testsúllyal 2019-ben, míg 53%-uk túlsúlyos volt, 3% pedig a testtömeg indexek alapján sovány volt. A 75 év felettiek csoportját leszámítva, minél idősebb valaki, annál nagyobb az esélye, hogy túlsúlyos: a 18-24 éveseknek még mindössze 25%-a (túlsúlyos felnőttek 6%-át adja a korcsoport), addig a 66-74 évesek 66%-a lépte át a normálisnak számító testtömeget, (túlsúlyos felnőttek 22%-át adja a korcsoport). Emellett a férfiak esetében jóval többen küzdenek súlyproblémákkal (58%), míg a nők esetében ez az arány nem éri el az 45%-t sem.

🚲 További összefüggés jelentkezik az iskolai végzettség alapján is. A magasabb iskolai végzettséggel csökken a túlsúlyosak aránya: az alacsonyabb végzettségűek 59%-a, a közepes végzettségűek 54%-a, míg a magasan képzettek 44%-a rendelkezett súlyfelesleggel.

🇪🇺 Régiónk országai a legnagyobb arányban rendelkeztek túlsúlyos lakossággal: Horvátország és Ciprus 65%, Csehország és Magyarország 60%, Szlovákia és Románia 59%, míg Lengyelország 58% az arány. Ezzel szemben a legalacsonyabb részesedést Olaszországban (46%), Franciaországban (47%) és Luxemburgban (48%) regisztrálták.

🇭🇺 Éppen ezért a magyar kormány számára is kiemelten fontos az egészségmegőrzés. 2010 óta hazánkban számos olyan intézkedés történt, amely a lakosság egészségi állapotának javítását szolgálta. A dohányzás visszaszorítása területén elfogadták a Nemdohányzók védelméről szóló törvényt, és megvalósult a teljes körű iskolai egészségfejlesztési program is. A daganatos megbetegedések visszaszorítása érdekében a szervezett szűrővizsgálatokra való mozgósítás is kiemelt szerepet kapott. Európai uniós fejlesztés keretében Magyarországon 61 egészségfejlesztési iroda (EFI) jött létre főként hátrányos helyzetű járásokban. Az ún. „Egészséges Magyarország 2014—2020” Egészségügyi Ágazati Stratégia elfogadása után, a parlament jóváhagyta a „Nemzeti Népegészségügyi Stratégia 2017-2026” is. Ugyanakkor az egyéni felelősség szintén kulcsfontosságú tényező egészségünk megóvása szempontjából.

💾 Az eredeti cikk itt és itt olvasható:

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

#sport #egeszsegeseletmod #GDP #kozegeszsegugy #covid19 #olimpia