Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2003 óta szorgalmazza, hogy az országok vezessenek be adót a magas zsír-, cukor- és sótartalmú élelmiszerekre. A két típus (élelmiszerekre és üdítőitalokra vonatkozó adó) közül a cukrozott üdítőitalokat érintő szabályozás fokozatosan terjedt el a világban, mára hozzávetőleg minden második országban érvényben van. Az egészségtelen élelmiszerek esetében lassabb az átállás. A társadalmi viták sokszor visszariasztják a kormányokat az adónem bevezetésétől, de az eszköz már így is 24 ország területén hatályos. Emellett több országban folyamatosan napirenden van az adónem bevezetése. Magyarország 2011 szeptembere óta folyamatosan működik az ún. „chipsadó”, amely az egészségtelen élelmiszerek egy meghatározott csoportjára és a cukrozott üdítőitalokra is kiterjed. A következőkben sorra vesszük azokat a szempontokat, amely alapján a WHO az egészségtelen élelmiszerek és üdítők adóztatása mellett foglal állást. Bemutatjuk azt is, mely országok vezetik be az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott szabályozásokat. Az elemzés soron következő, második része a hazai prevenciós (egészségmegőrzési) intézkedéseket mutatja be, és esettanulmányokkal (brit és amerikai) annak vonatkozásában, hogy egyre több nyugati állam igyekszik bevezetni hasonló szabályozásokat.
Az elhízás és túlsúly aránya a világban
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) állásfoglalása szerint az elhízás a 21. század egyik legnagyobb közegészségügyi kihívása. 2025-ös adatközlése alapján 2022-ben a világon minden harmadik felnőtt (18 éves és idősebb ember), azaz 2,5 milliárd fő volt túlsúlyos, akik közül 890 millióan éltek elhízással. A túlsúly a felesleges testsúlyt jelenti, amely az elhízás előszobájának számít. Az adatsor azt is magába foglalja, hogy a világon minden nyolcadik ember elhízott. Az elhízás fokozottabb mértékű túlsúlyt jelent, ami már egészségügyi kockázatokkal is együtt jár. A felnőttkori elhízás világszerte több mint kétszeresére nőtt 1990 óta, de ennél is súlyosabb problémát jelez, hogy a serdülőkori elhízás ugyanebben a korszakban megnégyszereződött.
A két testsúly kategóriát az ún. testtömegindex (BMI) mutatóval mérik, amely az egyén testmagasságának és -tömegének arányát jelenti. Érdemes látni azt is, hogy a túlsúly és az elhízás okozta egészségügyi kockázatokat egyre jobban dokumentálja és érti az egészségtudomány.
Európában a globális átlagánál kedvezőtlenebb a helyzet, minden második európai felnőtt túlsúlyos, és hatból egy felnőtt számít elhízottnak. A világ nagy régióit összehasonlítva, arányaiban a legtöbb túlsúlyos ember – a sztereotípiákkal ellentétben – mégsem az amerikai régióban él, hanem csendes-óceáni térségben. Az amerikai régióban a túlsúlyos és elhízott felnőttek aránya 67% volt. Miközben a csendes-óceáni szigetvilágban 10-ből 9 felnőttet érintett a probléma. A leghosszabb ideje és a legtöbb intézkedéssel éppen ez a térség igyekszik felvenni a küzdelmet a túlsúllyal.
Az egészségtelen értend miatt kialakuló betegségek vezető haláloknak számítanak
A WHO elemzése alapján az egészségtelen étrend elsődleges globális közegészségügyi kockázatot jelent, amely jelentős terhet helyez az egészségügyi ellátórendszerre. A szervezet hangsúlyozza, hogy az egészségtelen étrend hozzájárul az alultápláltság minden formájához, – amilyen a mikrotápanyagokkal összefüggő alultápláltság is (nem mennyiségben, hanem minőségben jelentkező táplálékhiány); valamint hozzájárul a túlsúlyhoz, az elhízáshoz és az étrenddel összefüggő nem fertőző betegségekhez is. A WHO (2024) adatai alapján az ún. nem fertőző betegségek legalább 43 millió ember halálát okozták 2021-ben, ami a nem világjárványhoz kapcsolódó halálesetek 75%-ának felel meg világszerte. A nem fertőző betegségek minden korosztályt, régiót és országot érintenek. A gyermekek, a felnőttek és az idősek egyaránt ki vannak téve a nem fertőző betegségeknek, amely hátterében az egészségtelen táplálkozás, a fizikai inaktivitás, a dohányfüstnek való kitettség, és az alkohol káros használata áll, de többek között a légszennyezés is hozzájárul a kóros állapotok kialakulásához. A WHO elemzése hangsúlyozza azt is, hogy az egészségtelen táplálkozás és a fizikai aktivitás hiánya megnyilvánulhat emelkedett vérnyomásban, megnövekedett vércukorszintben, magas koleszterinszintben és elhízásban egyaránt.
A WHO javaslatai az egészségtelen élelmiszerek visszaszorítására
A WHO 2024-es iránymutatását fogalmazott meg, amely olyan költségvetési politikák végrehajtását javasolták, amelyek visszaszorítják az ún. egészséges étrendhez nem hozzájáruló élelmiszerek fogyasztását a többletadóval megemelt árakon keresztül, és/vagy támogatásokkal ösztönzik az egészséges élelmiszerek fogyasztását. Ennek oka, hogy az élelmiszer- és italárak, valamint a vásárlások és a fogyasztás közötti fordított összefüggés áll fenn: ilyen módon az adók csökkentik, a támogatások pedig növelhetik a célzott termékek fogyasztását. Így az egészségtelen élelmiszerekre és üdítőre kivetett adók növelik azok árszínvonalát, elriasztva a fogyasztókat a vásárlástól. Emellett támogatási politika is foganatosítható az egészséges termékek esetében.
A WHO ajánlást megalapozó elemzése az országpéldákat, közöttük a magyarországi népegészségügyi termékadóra (NETA) vonatkozó tudományos kutatásokat is magába foglalja. Az Egészségügyi Világszervezet hangsúlyozza, hogy a kormányzatok vezető szerepet töltenek be az élelmezési szabályok kialakításában. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra a veszélyre, miszerint a magánszektor, vagyis a vállalatok továbbra is befolyásolják a közegészségügyi politikát és szabályozást, többek között olyan fellépéseken keresztül, mint a lobbizás. Összességében a WHO megállította, hogy az élelmiszer-környezet – amelybe az árakon kívül az állami szabályozás és adózás is beletartozik – kulcsfontosságú elem, amely kiemelt hatással van az élelmiszer-vásárlásokra. Amennyiben kizárólag Európát vizsgáljuk, a nem fertőző betegségekből származó 1,8 millió haláleset jelentős termelékenységi veszteséget okoz, aminek értékét évente több mint 514,5 milliárd dollárra becsülte a WHO 2025-ben.
Legyen vagy ne legyen adó az egészségtelen élelmiszereken?
Az ellenérvek főbb pontja közé tartoznak:
- az alacsony jövedelmű csoportokra gyakorolt anyagi teher,
- az állam adminisztrációs költségeinek növekedése, a politikai népszerűtlenség kockázata,
- valamint annak meghatározásának a nehézsége, hogy mely élelmiszerek esetében érdemes bevezetni a speciális adónemet.
Az első ellenérv miszerint az ultrafeldolgozott és egészségtelen összetevőket tartalmazó élelmiszereket, csomagolt snackeket, chipseket elsődlegesen az alacsonyabb jövedelmű csoportok fogyasztják. Ilyen módon az adó regresszív jellegű, azaz az alacsonyabb jövedelmű csoportokat sújtja jelentősebben, ami a hazai kutatásokban is felmerülő érv. Eközben más nemzetközi vizsgálatok azt mutatják, hogy nem egyértelmű a különböző jövedelmi kategóriába tartozó csoportokra gyakorolt hatás. A WHO 2024-es ajánlásában, amelyben az adónem bevezetését javasolja, kiemeli, hogy éppen az egészségtelen élelmiszereket fogyasztó alacsony jövedelmű csoportok lehetnek a legnagyobb haszonélvezői az intézkedésnek, annak egészségügyi előnyei miatt. Brit elemzések pedig gyakran azzal érvelnek, hogy az adónem arra szorítja rá a fogyasztókat, hogy fizessék meg az egészségtelen ételek társadalmi költségeit. Az ilyen típusú ételek fogyasztása külső költségekkel jár a társadalom számára.
Az állam számára keletkező adminisztratív költségek mellett az adónem összességében jóval több bevételt generál a központi költségvetés számára, mint a kapcsolódó kiadások. Az arról szóló vita, hogy mely élelmiszerekre vonatkozzon az adó, a nemzetközi példákban is megmutatkozik. Rendkívül változatos, hogy mely ország milyen termékekre vezeti be az adót. Emellett rugalmasság is megmutatkozik a szabályozók részéről, a legtöbb élelmiszer és üdítő ital esetében kivetett adónem változott az évek során, gyakran a folyamatosan végzett kutatások eredményeit figyelembe véve.
A fentieken túl az összehasonlító kutatások azt is jelzik, hogy az élelmiszerek adóztatásán túlmutató intézkedéseket is érdemes bevezetni a túlsúly visszaszorítása érdekében. Az adónem bevezetése nem zárja ki, hogy más lépéseket is tegyenek a kormányzatok a cél elérése érdekében. Az utóbbi irányú magyarországi intézkedésekkel az elemzés következő része foglalkozik.
Ábra: Az egészségtelen élelmiszerekre kivetett adók melletti és elleni érvek. Szerző: Németh Viktória. Forrás: WHO, Európai Bizottság, ECSIPC, Tejvan Pettinger (Oxfordi Egyetem). Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/nepegeszsegugyitermekadoprocontra-1h1749w8qk15q2z
Az egészségtelen élelmiszerek adóztatása költségvetési bevételt generál és segíti az egészségmegőrzést
Az Európai Bizottság egyes egészségtelen élelmiszerekre és üdítőitalokra kivetett adókat a kezdeti szakaszától vizsgálta az Európai Versenyképességi és Fenntartható Iparpolitikai Konzorciumon (European Competitiveness and Sustainable Industrial Policy Consortium) keresztül. A kutatás a Dániában, Finnországban, Franciaországban és Magyarországon bevezetett szabályozások alapján elemezte a hatásokat. Az Európai Bizottság a tanulmány alapján megállapította, hogy az eszköz hatást gyakorol a fogyasztásra és a termékek előállítására is, azonban az inflációra gyakorolt hatása korlátozott. Az adóemelések rövid távon fejtik ki hatásukat a fogyasztói árindexre (infláció), és az ún. bázishatás miatt egy év alatt kiárazódik. Ugyanakkor a magasabb árszínvonal a többletadó miatt megmarad. Épp az utóbbi jellemzőt kihasználva az egészségügyi célokkal bevezetett adónem célja, hogy átcsatornázza a fogyasztást az egészségtelen hozzávalókat tartalmazó termékekről az alacsonyabb transzzsír-, adalékanyag-, cukor- vagy sótartalommal bíró termékekre. Emellett a gyártókat is készteti arra, hogy az egészségkárosító hatású hozzávalók arányát csökkentsék. A kutatás nem foglalt egyértelműen állást a speciális adó vonatkozásában, az összesített eredménye alapján az adónem bevezetésének következményei rendkívül összetettek és sokat vitatott témát szolgáltatnak. Ez utóbbi nézettütköztetések elsődlegesen a piac befolyásolásának lehetősége körül csoportosulnak.
Mindazonáltal, hogy az európai országokban és az európai intézményekben ellentmondásos az adónem megítélése, nemzetközi szinten egyre szélesebb körű hatása van az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásainak az egészségtelen élelmiszerekre és üdítőitalokra kivetett adók bevezetésére. A WHO legutolsó, 2024-ben kiadott iránymutatása szerint a kormányok számára kettős előnye lehet az eszköz bevezetésének:
- a prevenció (egészségmegőrzés) erősítése, valamint
- az állami bevételek növelése.
A magyar kormány a 2011-ben bevezetett Népegészségügyi Termékadóval (NETA), közismertebb nevén chipsadóval úttörőnek számít európai és nemzetközi szinten is. Az eszköz fejlesztése is megtörtént az évtizedes tapasztalat alapján. Így a hatékonyság és a hosszú távú prevenciós (egészségmegőrzési) hatások növelése érdekében a NETA-ból befolyó bevételeket az Aktív Magyarország egészségmegőrző és aktivitást növelő programjaira fordítja.
Egészségtelen élelmiszerek és üdítők adóztatása a világban
Az egyesült államokbeli Global Food Research Program kutatása alapján 2025 júniusában 82 országban és 17 további állam területi egységeiben vezettek be adót a cukrozott üdítőitalokra. Az egészségtelen élelmiszerek bizonyos csoportjaira 22 országban és 2 ország valamely területi egységében volt érvényben adó. Az üdítőitalokra vonatkozó szabályozás fokozatosan terjedt el. Az összes kontinens esetében azonos időszakban jelent meg az adónem. A cukrozott illetve ízesített üdítőitalok szabályozása a 2010-es évektől kezdődően vált trenddé, de néhány országban, például a csendes-óceáni térségben és Európa néhány országában már korábban is megjelent. Az élelmiszerekre vonatkozó adónem először 2002-ben Nepálban, majd a csendes-óceáni térségben jelent meg, 2007-ben Naurun és 2010-ben Vanuatun. Európában először 2011 év elejétől Finnország, majd 2011 szeptemberében Magyarország vezette be a adót az egészségtelen élelmiszerek meghatározott csoportjaira, amelyet 2011 októberében Dánia követett. Az észak-európai országban mindössze 15 hónapig volt érvényben a szabályozás. Érdemes megjegyezni azt is, hogy Romániában a magyar párt (RMDSZ) képviselője, Cseke Attila egészségügyi miniszter kezdeményezte az adónem bevezetését, amely 2011-ben lépett volna hatályba, de ezt az időszakban elnapolták. Végül Romániában 2024-ben került sor az eszköz bevezetésére. Jelenleg is csupán Magyarországon és Romániában van érvényben az adónem. Más régiók vonatkozásában is sor került az intézkedésre. Afrikában 2013 februárjában Mauritius vezette be elsőként az adónemet. Az amerikai kontinensen 2014-ben Mexikóban jelent meg az innovatív szabályozási eszköz. Az Egyesült Államok területén a navahó indiánok közössége 2015 áprilisában léptette életbe az eszközt.
Ábra: Európában a 2010-es évek elején kezdett terjedni a cukrozott üdítőitalok adóztatása. Készítette: Németh Viktória. Forrás: Global Food Research Program. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/24286816/
Az európai kontinens és az egészségtelen élelmiszerek és üdítőitalok adóztatása
A túlsúly és az elhízás az európai kontinens fokozottabban sújtja, komoly közegészségügyi kihívást jelent. A WHO által szorgalmazott eszközök bevezetése az öreg kontinensen is megjelent, és a 2010-es évek elején több országban is bevezetésre került. Lettország és Finnország számított úttörőnek az adónem bevezetésében, amely 2000-től lépett hatályba. 2011-ben Finnországban az üdítőitalokat érintő szabályozás mellett az édességekre (cukorka, csokoládé, kakaóalapú termékek, fagylalt, fagykrémek stb.) is kiterjesztették az adónem hatályát. Az intézkedés 2017-ig volt érvényben. A 2023-as parlamenti választási kampány során kilencből hat párt az adónem újrabevezetése mellett érvelt, amely végül az üdítőitalokra vonatkozó szabályozás megújítására terjedt ki az eddigiekben. Ugyanakkor a Finn Egészségügyi és Jóléti Intézet továbbra is szorgalmazza az egészségtelen élelmiszerekre kiterjedő szabályozóeszköz bevezetését.
Magyarországon 2011 szeptemberétől lépett életbe a chipsadó, és ezzel Európában a legrégebb óta hatályos egészségtelen élelmiszerekre vonatkozó adó. Hazánkat követően Dániában 2011 októberében a telített zsírtartalmú termékekre (hús, sajt, vaj, margarin, rágcsálnivalók stb.) vezették be 15 hónapra a szabályozóeszközt. Majd következőleg, szűkebb körű szabályozással Franciaországban és Olaszországban 2012-től a cukrozott üdítőkre vetettek ki speciális adót.
Az üdítőitalokra vonatkozó speciális adó típus a kontinensen elsőként Hollandiában, Lettországban és Belgiumban jelent meg, majd 2011-ben Finnország és Magyarország is bevezette. Összességében, a WHO adatai alapján, 2025-ban Törökországgal, Azerbajdzsánnal és Oroszországgal együtt 20 európai országban volt érvényben cukrozott üdítőitalokra vonatkozó adónem, valamint két országban, Magyarországon és Romániában egészségtelen élelmiszerekre is vonatkozott a népegészségügyi termékadó.
Konklúzió
Az elhízás olyan egészségügyi kihívást jelent a világ országai számára, amely összetett kezelési módokat igényel. Ezek fontos eleme a magas zsír-, só- és cukortartalommal rendelkező élelmiszerek, illetve az ízesített és cukrozott üdítőitalok fogyasztásának mérséklése. Az egészségtelen étrend és ezzel a túlsúly visszaszorítása több lépcsős szabályozást tenne szükségessé, amelynek első lépése lehet az egészségtelen termékek megadóztatása. Függetlenül attól, hogy sokszor az adókkal megemelt árszínvonal sem jelent elegendő elrettentő erőt, a kormányok általában nem vállalják az adónem bevezetésével járó társadalmi vitákat. Így a komolyabb szabályozó intézkedésekre sem kerülhet sor, amely például a gyártók által használt adalékra és ízesítőkre fogalmaz meg előírásokat.
A legjellemzőbb érvelés, amely az élelmiszerekre vonatkozó adónem bevezetése ellen szól, hogy az piactorzító hatású, azaz befolyásolja a fogyasztás szerkezetét. Ezzel az érveléssel szemben az egészségügyi szakemberek – például a brit tiszti főorvos, Sir Chris Whitty professzor az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) egybehangzó állásfoglalása szerint nem elég a vásárlók saját elhatározására, vagy az egészségügyi kockázatokra vonatkozó oktatásra bízni a sokszor széles körben reklámozott és erőteljesen ízesített élelmiszereket és üdítőitalok fogyasztásának visszaszorítását. Kiegyenlítetlen a küzdelem az egészséges és egészségtelen élelmiszerek fogyasztása között. Az egészségtelen élelmiszerek csak akkor válhatnak kevésbé vonzóvá, ha például egészségügyi adókkal és az így kialakuló magasabb árszinttel sújtják azokat. Az adónem bevezetésének célja ezzel együtt nem a vállalatok bevételeinek csökkentése, hanem az általuk gyártott élelmiszerek összetételének megváltoztatása az egészségesebb termékek irányába. A modell a társadalmi viták ellenére is terjed. Az ízesített illetve cukrozott üdítőitalokra vonatkozó adónem hozzávetőleg a világ minden második országában van érvényben, míg az egészségtelen élelmiszerek esetében 22 országban és 2 további ország valamely területén.
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
