XIV. Leó pápa hivatalba lépésével nem csupán a katolikus egyházra irányította rá a figyelmet, hanem a jelenleg legtöbbek életét megnehezítő területre a munka világának kihívásaira. E gazdasági jelenséget a nemzetközi kutatások is aláhúzzák. A Gallup 2025 áprilisában publikálta friss jelentését. 2024-ben, a koronavírus-járvány kitörése óta először, csökkent nemzetközi szinten a munkavállalók elköteleződése, ami a világgazdaságnak 438 milliárd dollárnyi termelékenységkiesést okozott. Olyan kihívások azonosíthatóak, amelyek az elmúlt öt évben jellemzően a vállalatok számára zavart okoztak, és amelyek a gazdaságot érő nemzetközi krízisekre vezethetőek vissza. Ezek közé tartozik többek között a koronavírus-járvány után az ellátási láncok átrendeződése, a geopolitikai feszültségek gazdasági hatásai és az ebből következő energiaárak drágulása volt, de a digitális innovációk gyors terjedése is félelmet ébreszt a munkavállalókban. Magyarországon az Európai átlagnál (13%) magasabban, de a nemzetközi átlag (21%) közelében alakult a munkavállalók elköteleződése (20%) a munkahelyük irányába.
Az elmúlt hetekben XIV. Leó pápa megválasztásával, illetve névválasztásával is a munkavállaók jogaira irányította a figyelmet, ahogyan erről korábban az Oeconomus oldalán is beszámoltunk. Elődjét, XIII. Leót (1810-1903) a „modern munkások pápájának” tartották, aki az ipari forradalom kihívásaival szemben előtérbe helyezte a munkásság körülményeinek javítását.
A Gallup, vezető amerikai piac- és közvéleménykutató felmérése alapján tavaly, tehát 2024-ben nemzetközi szinten csökkent a munkavállalók elköteleződése, ami a világgazdaságnak 438 milliárd dollárnyi termelékenységkiesést okozott. A jelenségre azért hívta fel a figyelmet a Gallup, mivel az elhivatottság mindössze kétszer csökkent az elmúlt 12 évben, 2020-ban és 2024-ben. Az érték tavalyi 2 százalékpontos visszaesése megegyezett a koronavírus-járvány miatti korlátozások alatt tapasztalt mérséklődéssel.
2024-ben az elkötelezett munkavállalók aránya globálisan 23%-ról 21%-ra esett vissza. A hátterében a vezetői elhivatottság mérséklődése áll. Ugyanakkor érdemes látni, hogy a nem vezetői szinten dolgozó munkavállalók elkötelezettségi szintje lényegesen alacsonyabb, mint az ahogyan a menedzsereknél látható. A vezetők esetében ez az arány 30%-ról 27%-ra apadt, míg az alkalmazottaknál stagnált. Nemzetközi szinten mindössze 18%-uknál tapasztalható munkahelyükhöz való ragaszkodás. A két csoport érzései és hozzáállása kölcsönhatásban állnak egymással.
Az ábrán az elkötelezett munkavállalók arányának változását mutatja be. Szerző: Németh Viktória. Forrás: Gallup. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/23233390/
A Gallup elemzése kiemeli, hogy a menedzserek elkötelezettsége befolyásolja a csapat hangulatát, ami visszafogja a termelékenységet. Az üzleti teljesítményben – és végső soron a GDP növekedésében – érzékelhető kedvezőlen hatása van, ha a vállalatok nem foglalkoznak a menedzserek munkáján keresztül jelentkező kihívásokkal.
Mi okozta az elköteleződés csökkenését?
A vezetők hangulatának romlásában leginkább kétféle csoport érintett: a fiatal (35 év alatti) menedzserek, akik esetében a mutató 5 százalékponttal, míg a női vezetők esetében 7 százalékponttal zuhant.
Emellett azonosíthatóak olyan kihívások, amelyek az elmúlt öt évben jellemzően a szervezet minden szintjén zavart okoztak, és amelyek a gazdaságot érő nemzetközi krízisekre vezethetőek vissza. Ezek közé tartozik az ellátási láncok átrendeződése a koronavírus-járvány után, ugyanakkor ide sorolható a geopolitikai feszültségek gazdasági hatásai és az energiaárak drágulása, de a digitális innovációk gyors terjedése is félelmet ébreszt a munkavállalókban. A munkavállalók a következő formákban szembesülhettek ezekkel a hatásokkal:
- járvány utáni nyugdíjazások;
- a szintén a járványhelyzetet követő gyors munkaerő-felvétel, majd visszaesés;
- az emiatt gyorsan átstrukturált csapatok és részlegek;
- az elmúlt évek nemzetközi válságai nyomán visszafogott költségvetés zsugorodása és az ösztönző programok kivezetése;
- a járvány majd a gazdasági és geopolitikai krízisek nyomán megszakadt és átalakult ellátási láncok, valamint energiaválság is nehezítette a helyzetet;
- új vásárlói elvárások;
- digitális transzformáció és mesterséges intelligencia eszközök elterjedése;
- új munkavállalói igények a rugalmasság és a távoli munkavégzés terén.
E tényezők mellett a munkavállalók általános közérzete is fontos, amelyben kiemelt helyet képvisel a saját életükkel, általánosságban való elégedettség.
Európa
A Gallup felmérése alapján a különböző régiók közül Európában legalacsonyabb az elköteleződés szintje a munkavállalók között, mindössze 13% az arányuk. Emellett egyes hangulatot befolyásoló tényezők esetében a legkedvezőbb tendenciák bontakoztak ki a kontinensen, így Európában a legalacsonyabb azok aránya, akik mindennapi magányt élnek meg, és akik naponta haragot élnek meg.
Az ábra elkötelezett munkavállalók arányát mutatja be régiók szerint, 2023-ban és 2024-ben. Szerző: Németh Viktória. Forrás: Gallup. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/23233662/
Magyarország
Magyarországon az Európai átlagnál (13%) magasabban, de a nemzetközi átlag (21%) közelében alakult a munkavállalók elköteleződése a munkahelyük irányába. Összesen 20%-uk számít elhivatottnak, ami stagnálást jelez a megelőző évhez viszonyítva, az európai országok közel háromnegyedét megelőzve.
Az ábra az elkötelezett munkavállalók arányát mutatja be az európai országokban, 2023-ban és 2024-ben. Szerző: Németh Viktória. Forrás: Gallup. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/23233845/
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
