Április 22. a Föld napja, amelynek célja, hogy felhívják a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvására. Az 1970-ben, az Egyesült Államokból induló nemzetközivé szélesedő kezdeményezés hatására több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre. Az egyik legnagyobb káros kibocsátást okozó ágazat a közlekedés, amely körülbelül 30%-át teszi ki globális szén-dioxid-kibocsátásnak. Ezen belül a közúti közlekedés (személygépkocsitól a teherautókig) 72%-os arányt képvisel. Az ún. aktív mobilitás, vagyis a gyaloglás és a kerékpározás károsanyag-kibocsátásmentes, alacsony költségű közlekedési alternatívát kínál, amelyek számos egészségügyi és társadalmi előnnyel járnak. Európai uniós összehasonlításban Magyarországon a második legelterjedtebb a kerékpáros közlekedés. Emellett hazánk 17 európai uniós tagállamot előzött meg az aktív mobilitásban résztvevők arányát tekintve az Európai Kerékpáros Szövetség (EFC) felmérése alapján. A következő cikk azt vizsgálja, hogy milyen előnyei vannak, és miért népszerű az aktív közlekedés hazánkban.
Az ún. aktív mobilitás (más szóval közlekedés) magába foglalja a gyaloglást, a kerékpározást és más aktív közlekedési módokat (futás, evezés, rollerezés, gördeszka- vagy görkorcsolya, vagy az északi országokban a sífutás stb.), amelyek az aktív életmóddal egészségügyi előnyöket biztosítanak, olcsók és károsanyag-kibocsátásmentesek.
Az Egyesült Államokban készült kutatás alapján a közlekedés aktív formái kedvező hatást gyakorolnak a helyi gazdaságokra, így például mérsékli a szállítási költségeket, megnövelhetik a közeli ingatlanok értékét, emellett csökkenti az egészségügyi kiadásokat, valamint megnövekedett foglalkoztatást és turizmust biztosítanak:
- Az aktív közlekedés nem csupán a lakosság számára biztosít megtakarítást, az állam által a közutak karbantartására fordított összegek is mérséklődhetnek.
- Azok az ingatlanok, amelyek gyalogosan vagy kerékpárral jól megközelíthetőek, valamint testmozgást lehetővé tevő infrastruktúra van a közelükben, az ingatlanpiacon gyakran magasabb értéket képviselnek, és gyorsabban kelnek el.
- Az egészségügyi prevenció (megelőzés), – amelynek része a különféle mozgásformák beépítése a mindennapokba – kedvezően hat a gazdaságra, mivel csökkentheti az egészségügyi kiadásokat az egyén és a társadalom számára egyaránt. Emellett növeli a termelékenységet azáltal, hogy az egyének egészségesek és munkaképesek maradnak.
- A kerékpár tulajdonosok gyakrabban túráznak. A biciklis turizmusra és a gyalogosan közlekedőkre egyaránt jellemző, hogy résztvevői többet költenek a helyi üzletekben és vendéglátásában, ezzel hozzájárulnak e szektorok bevételeihez és a foglalkoztatásához.
A fenti kutatással megegyező előnyökre hívja fel a figyelmet az Aktív Magyarország államtitkárság elemzése is. Ez alapján a biciklizés 5-7 km távolságon belül versenyképes a közösségi közlekedéssel és az autózással szemben. Az autózásnál lényegesen kisebb helyigényű, és rugalmasan igénybe vehető, olcsó utazási mód. Kibocsátásmentes, így tisztább környeztet biztosít, mérsékli a zajszennyezés és az egészségesebb életmódot mozdítja elő.
Magyarország az európai élmezőnyben
Az Európai Kerékpáros Szövetség (EFC, European Cyclists’ Federation) 2024-ben kiadott jelentése alapján Hollandiát (28%) követően Magyarországon (16%) választották lakosságarányosan a legtöbben kétkerekűt a közlekedéshez. A harmadik helyezett Dánia (15%) volt. Az európai rangsor végén Portugália (2%), Málta (1%) és Ciprus (1%) végzett. Térségünk országai az európai uniós átlag (8%) közelében teljesítettek.
Ábra: A kerékpárral közlekedők és az aktív mobilitásban résztvevők aránya (lakosság százaléka) európai összehasonlításban. Készítette: Németh Viktória. Forrás: Európai Kerékpáros Szövetség (EFC, European Cyclists’ Federation). Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/22514397/
Az aktív mobilitásban résztvevők arányát tekintve Románia (49%), Hollandia (44%) és Spanyolország (43%) járnak az élen. Magyarországon (36%) az európai uniós átlag (35%) feletti az aktív közlekedési módokat választók aránya. Hazánk ezzel az adattal 17 európai uniós tagállomot előzött meg. A közép- és kelet európai országok között e tekintetben jelentősebb eltérések mutatkoznak, nem rajzolódik ki jellemző tendencia. A legkevesebben Máltán (21%), Luxemburgban (17%) és Cipruson (9%) kapcsolják össze a testmozgást és a közlekedést.
Miért népszerű a kerékpározás hazánkban?
Ahogyan erről az Oeconomus oldalán korábban beszámoltunk, Magyarországon az európai uniós trendekkel ellentétben kevésbé kedveltek a nagyobb kötöttségekkel járó sportágak és edzési formák. A 2022-es Eurobarométer felmérés szerint az európai uniós átlagnak megfelelően, azt kissé meghaladó mértékben végeznek fizikai aktivitást, amelynek része a kerékpározás, séta, kertészkedés vagy a tánc. A részletesebb kimutatások alapján az időtényező fontos szempont, ami miatt inkább praktikusan választunk mozgásformát, így például a biciklizést mint közlekedési forma is megjelenik, és egyúttal a legelterjedtebb tömegsport hazánkban. A lakosság 16%-a közlekedik kerékpárral, az Ipsos felmérése alapján a népesség 30%-a használja rendszeresen testmozgásra kerékpárját. Utóbbi adat esetében nemzetközi összehasonlításban Magyarországon a második legnagyobb a lakosságarányos kerékpár használat.
A 2023 novembere és 2024 januárja között készült Aktív életmód kutatás alapján az aktív közlekedés a testmozgás egyik legfontosabb alkotóeleme. A válaszok alapján a lakosság 46%-a végez testmozgást útközben. A reprezentatív felmérés alapján a magyarországi felnőtt lakosság 15%-a kizárólag aktívan közlekedik, és közel minden negyedik állampolgár (24%) nagyobbrészt ilyen módon közlekedik. További 35% számolt be arról, hogy a közlekedésre szánt időt kisebb részben tölti mozgással. A lakosság egynegyede az, aki kizárólag passzív utazási módokat vesz igénybe.
A vizsgálat azt is megállapította, hogy az inkább aktívan közlekedők aránya a rosszabb anyagi helyzetben lévők (47%) és a városiak (45%) körében volt a legmagasabb, míg a budapestiek (29%) és a felsőfokú végzettségűek (34%) között a legalacsonyabb. Ugyanakkor utóbbi csoport esetében ez nem jelenti a mozgástól való tartózkodást. A fiatalabbak, a férfiak, a magasabb iskolai végzettségűek és a jobb anyagi helyzetben lévők között a legmagasabb a szabadidejüket mozgással töltők aránya. Emellett érdemes látni, hogy a testmozgástól és a sportolástól a legtöbbeket a motiváció hiánya tart vissza, 54% nyilatkozott úgy, hogy „nincs kedve” e tevékenységekhez. Azok esetében, akik többet mozognának az időhiány jelenti a legnagyobb akadályt, a válaszadók 60,6%-nál.
Az Aktív Magyarország államtitkárság magyar lakosság életmódjára vonatkozó kutatásának legfontosabb célja az volt, hogy az aktívabb társadalom irányába történő előrelépés érdekében rálátást nyerjen, milyen tényezők okozhatják a magyar felnőttek távolmaradását a sporttól, és ennek megfelelő lépéseket tegyen.
Milyen fejlesztések valósultak meg az elmúlt években?
A kormányzat 2023 májusa, vagyis a Nemzeti Kerékpáros Stratégia kiadása előtti években is elkötelezett volt a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése iránt. Az időszakban 1 000 km új kerékpárút készült el Magyarországon, mindemellett pedig több mint 1 000 km kerékpáros túraútvonalat jelöltek ki. Majd 2024 júniusáig további 806 kilométernyi kerékpárút terveit készítette elő az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ (AÖFK), a vármegyei önkormányzatok és a Magyar Közút Zrt-vel közösen.
Az útvonalak fejlesztése mellett több program segíti az aktív mobilitást és az aktív kikapcsolódást: a kerékpárparkolás, tárolás és töltési lehetőség javítását, az eszközvásárlást és a munkába járást, az útvonaltervezést, és a kétkerekű közlekedés népszerűsítését.
A fentieken túl Magyarországon már létezik olyan képzés, amely a kerékpáros közlekedésre nevelés játékos formában igyekszik eljuttatni gyerekek, felnőttek és pedagógusok részére.
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
