Szentév, imák, zarándoklatok a vallási turizmus tükrében
Írások » Szentév, imák, zarándoklatok a vallási turizmus tükrében
A szentév egy különleges vallási időszak a katolikus egyházban, a rendes jubileumot 25 évente tartják. 2025-re a reményt középpontba állítva hirdette meg Ferenc pápa a szentévet. Ez a hívők számára kegyelmi és bűnbánati idő, lehetőség mélyebb önvizsgálatra és ismeretre, belső és külső utazásokra. A vallási célú utazások – zarándoklatok és búcsújárások elsősorban – a turizmus jelentős részét teszik ki globálisan, miközben nagymértékben növekedett az ilyen célú utazások iránti kereslet az utóbbi évtizedekben. Emögött nemcsak spirituális, hanem kulturális érdeklődés is áll. A 2025-ös szentévben várhatóan jelentősen megnő a látogatók száma a legfőbb zarándokhelyeken Európában és Magyarországon is, de elsősorban Rómában, ahol 30-35 millió zarándokot várnak. Jelentős építkezésekkel, a zarándokok költéseivel, a foglalkoztatás várható élénkülésével a gazdaságra is kedvező hatást gyakorolhat a jubileumi év. Magyarország is gazdagnak tekinthető vallásturisztikai és ehhez kapcsolódó kulturális értékekben: a vallásturisztikai attrakciók száma hazánkban egy kutatás eredményei szerint megközelíti a négyezret.
Szentév jelentése és jelentősége
A szentév egy különleges vallási időszak, amelyet a katolikus egyház hirdet meg meghatározott időnként.1300-ban volt az első jubileumi szentév. A szentév különleges kegyelmi és bűnbánati idő, amikor a hívek bizonyos feltételek mellett teljes búcsút nyerhetnek. A rendes jubileumi év 25 évenként következik és egy teljes évig tart, míg a rendkívüli jubileumi év bármely évben tartható, s időtartama kisebb is lehet. A legutolsó rendes jubileumi év 2000-ben, a legutolsó rendkívüli szentév 2015-ben volt (irgalmasság rendkívüli szentéve).
A jubileumi évet a mindenkori pápa hirdeti és nyitja meg. Meghirdetése egy bullával, megnyitása 1500 óta az ún. szent kapu kinyitásának szertartásával történik a Vatikánban, de más római bazilikáknál is nyitnak szent kapukat (2025-ben: lateráni Szent János-bazilika, Santa Maria Maggiore-bazilika, a városfalakon kívüli Szent Pál-bazilika, illetve egy római börtönben). Azokról a bejárati ajtókról, kapukról van szó, amelyeket két szentév között befalaznak vagy zárva tartanak, és kizárólag a szentév elején a mindenkori pápa töri át őket egy kalapáccsal, vagy tárja ki őket.
Kép forrása: Shutterstock
A katolikus hagyomány szerint a szentév során a hívőknek lehetőségük nyílik arra, hogy különleges vallási helyekre látogassanak el (vagy más néven zarándokoljanak el), elsősorban Rómába, ahol több szent kaput is nyitottak. Nemcsak Rómában, hanem más zarándokhelyeken is nyitottak szent kapukat. A zarándokok a szent kapuk valamelyikén áthaladva bűnbocsánatot nyerhetnek (ún. teljes búcsút nyernek). De maga a zarándoklás által is (nemcsak Rómába, hanem más szent helyekre is) teljes búcsút nyerhetnek a hívek.
A zarándokláskor, vagyis latinul a peregrinációkor („idegen földön áthaladás”) egy zarándokhelyet keresnek fel a hívek egyénileg vagy közösségben, s ott vallási gyakorlatokat végeznek jámborságból, fogadalomból vagy vezeklésből.
2025-ben Ferenc pápa meghirdette, hogy a teljes búcsú elnyerésének helye minden székesegyház és társszékesegyház, valamint minden kisebb bazilika (basilica minor), illetve azok a helyek, amelyeket az ordinárius (elöljáró, megyéspüspök) kijelöl. Magyarországon 53 kijelölt helyen nyerhetnek a hívek teljes búcsút.
A szentévi időszakok idején az egyház által rendezett események és közösségi programok különösen nagy figyelmet kapnak. A szentévek alkalmával az egyház különböző jótékonysági és szociális kezdeményezéseket is indít, amelyek célja, hogy a szegények és rászorulók számára is elérhetővé váljanak a szeretet és a támogatás formái. A szentév tehát a vallásos megújulás mellett társadalmi és erkölcsi felelősségvállalásra is ösztönöz.
A 2025-ös, egyben a 27. rendes szentév témája a remény és a bizalom erősítése, melyet Ferenc pápa december 24-én szenteste a Szent Péter-bazilika szent kapujának megnyitásával indított el hivatalosan. A Szentév 2026. január 6-ig tart. Ferenc pápa döntése szerint a szentévet megnyitó ünnepélyes misét a világ Rómán kívüli egyházmegyéiben 2024. december 29-én celebrálják, a zárószertartást pedig 2025. december 28-án.
A 2025-ös szentév logója
A remény legfontosabb elemeként Ferenc pápa a békét nevezte meg.Ferenc pápa az orosz-ukrán háború kitörését követően többször is felszólított a békére, ráadásul a Szentatya közismert arról, hogy a béke érdekében mozgósítja befolyását is. A jubileumi év különleges időszakát is megragadja tehát a pápa, hogy a béke fontosságát hangsúlyozza és előmozdítsa. Ferenc pápa kezdeményezte, hogy a fegyvergyártásra költött forrásokból hozzanak létre nemzetközi alapot az éhezés leküzdésére. A szentévet meghirdető bullájában felhívta a figyelmet Ferenc pápa továbbá a fiatalok, a családok, a betegek és idősek, továbbá a hátrányos helyzetűek és a szegények támogatására.
Ferenc pápa továbbá felszólította a nemzetközi közösséget arra is, hogy ebben az évben (kegyelmi időszak és az irgalmasság éve révén) a gazdagabb országok tegyenek meg mindent azon országok adósságainak elengedése érdekében, amelyek nincsenek abban a helyzetben, hogy kifizessék tartozásukat.
Zarándoklás, vallási turizmus és gazdaság
A zarándoklás régi történelmi múltra tekint vissza, általános vallási szokás. A zarándok számos okból vállalkozhatott hosszú útjára: egyéni elhatározás – meggyőződés; vezeklés és feloldozás – búcsú elnyerése (bűnök bocsánata); politikai célok (pl. keresztes hadjáratok). A keresztényeknél Jézus Krisztus, Szűz Mária vagy egy bizonyos szent életének kiemelkedő helyszíneit keresték/keresik fel a hívők. Három fő zarándokhely volt a középkorban (és ma is kiemelt fontosságúak): Szentföld (Jeruzsálem), Róma és Santiago de Compostela (Szent Jakab apostol nyugvóhelye, az ún. El Camino út).
Kép forrása: Shutterstock
A zarándoklás kiemelt jelentőségű a 2025-ös szentévben is. A zarándokláshoz kapcsolódik a vallási turizmus, a turizmus egyik legősibb formája, mely mindig is jövedelmező üzletnek bizonyult. Jelenleg is – nem csak a korábbi évszázadok során – évente emberek milliói (nemcsak keresztények, hanem zsidók, muszlimok stb.) zarándokolnak, mely köré egy teljes iparág szerveződött: szálláshelyek, idegenvezetők, közlekedés-szállítás, sportkomplexumok és egyéb szórakozási lehetőségek, éttermek, kegytárgyüzletek. A nagy világvallások mindegyike óriási bázissal rendelkezik a tömeges vallási vagy zarándokturizmus helyszíneinek kiépítésére; templomok, székesegyházak, dzsámik, síremlékek és szent helyek ezreit keresik fel a látogatók világszerte (Csapó – Matesz, 2007).
Az UNWTO (az ENSZ Turisztikai Világszervezetének) 1995-ös definíciója szerint a vallási és zarándokturizmus magába foglal minden vallási indíttatású utazást a megszokott környezeten kívülre, ami nem szakmai természetű (pl. papok utazásai munkavégzési célból). Bár az esküvők és a temetések alapvetően a barát- és családlátogatási kategóriába tartoznak, néhány országban, ahol ezen ceremóniák komoly vallási hangsúllyal bírnak, illendőbb lehet őket a vallási és zarándokturizmushoz sorolni (UNWTO, 1995).
A szűkebb értelemben vett vallási turizmus a zarándoklatokat, búcsújárást, vallási helyszínek meglátogatását és a vallási eseményeken való részvételt foglalja magában, kizárólag akkor, ha a részt vevő hívő személy lelkileg is aktívan részt vesz az eseményen, és az utazás szervezői különös figyelmet fordítanak a lelki dimenzióra, nem pusztán a turisztikai szolgáltatásokra (Csapó, 2024). A tágabb értelemben vett megközelítés szerint pedig vallási turizmusnak azt is tekinthetjük, amikor hívők vagy nem hívők vallási nevezetességeket, vonzerőket keresnek fel és tekintenek meg, de ezt nem kizárólag szent helyként értékelik, hanem kulturális, történelmi vagy művészeti emlékként tekintenek azokra (Varga, 2011).
A vallási célú turizmuson belül – a fenti definíciókból eredően is – többfajta lehetőséget érdemes számba venni (a teljesség igénye nélkül):
klasszikus zarándoklat (a résztvevő vallásos áhítatból utazik valamilyen szent helyre),
vallási „turisztikai látványosságok” látogatása,
templomi turizmus (kulturális, történelmi és építészeti, nem vallási motiváció),
vallási események, rendezvények (pl. keresztes hadjáratok, kongresszusok, gyűlések, vallási alapú táborok, találkozók és egyéb vallási események, mint például a nagyheti körmenetek vagy a passiójátékok),
vallási útvonalak (egy előre meghatározott útvonalon és céllal utaznak, pl. a Camino Santiagóba vagy a Via Francigena).
A Turisztikai Világszervezet főtitkára szerint a vallási turizmus három fő előnye (idézi Griffin – Raj, 2017):
A vallási turizmus felhívja a figyelmet az emberiség közös örökségére, és forrásokat biztosít a megőrzésükhöz.
Hozzájárulhat az adott hely és közösség fejlődéséhez.
Kulturális megértést, elfogadást épít.
A vallási turizmus továbbá szorosan kapcsolódik a kulturális turizmushoz is. Mindkettőnél fontos tényezők (Csapó, 2024):
Épített és tárgyi értékek megismerése, megtekintése (épületek, különböző művészeti ágak által alkotott tárgyak).
A mindennapi élethez kapcsolódó kulturális értékek megismerése (szabadidő, életmód, szokások, gasztronómia).
Rendezvények, fesztiválok (Puczkó – Rátz, 1998).
A vallási turizmus továbbá más turisztikai ágakhoz is kapcsolódik, mint az ökoturizmus és természetvédelem, a falusi és agroturizmus vagy az egészségturizmus (Csapó, 2024). Mindezeken felül „a vallási turizmus folyamatos fejlődésben, átalakulásban van. A társadalmi, gazdasági, politikai változások alapvetően határozzák meg az utazásokat, utazási lehetőségeket, az abban való részvétel lehetőségét, a küldő és fogadópiacok jellemzőit. A technológiai, kulturális és természeti környezet változása az élményszerzésre, az utazási motivációkra, az utazásban rejlő lehetőségekre vannak jelentős hatással. Tekintettel arra, hogy a vallási turizmus klasszikus turisztikai terméknek tekinthető, a trendek közül az önmegvalósítás, önismeret hangsúlyosabbá válása, a testi-lelki egészségmegőrzés, az emberi kapcsolatok felértékelődése, a fenntarthatósági szempontok általánossá válása, az egyéni és kiterjesztett élményszerzés további erősödése, valamint a digitális technológiák által kínált új lehetőségek tekinthetők a vallási turizmust legerőteljesebben befolyásoló turisztikai trendeknek úgy, hogy az utazások fókuszában főként a spirituális élményszerzés áll […] A modern társadalmakban növekedik az igény a spiritualitásra, miközben a világ a globalizációnak köszönhetően elszemélytelenedik, így az emberek számára a személyes boldogság és béke elérése kiemelt cél marad.” (Kundi, 2024)
A koronavírus-járvány és korlátozások is hozzájárultak a zarándoklatok iránti igény növekedéséhez: „az élet múlandóságának drasztikus megtapasztalása, valamint az életnek és minőségének felértékelődése. A háborús időszak, a gazdasági jólét csökkenése, a politikai feszültségek által generált instabilitás a vallásos emberek hitének további mélyülését, az ateisták befelé fordulását, elmélyülését, az értékek újragondolását hozzák magukkal” (Kundi, 2024). Összességében nőtt a kereslet a vallási célú utazások iránt, melyet a spirituális és kulturális érdeklődés egyaránt hajt.
A kínálati oldal egyrészt állandóságot mutat az évszázadok során (pl. zarándokszállások), miközben alkalmazkodik is a modern keresleti igényekhez (Kundi, 2024): gazdasági fenntarthatóság (pl. egy templom fenntartása, csoportos zarándoklat), modern technológiák használata (pl. reklámozás, utazástervezés, útvonalak), élményközpontúság (pl. tárlatvezetés, egyes kilátóhelyek kialakítása, látogatóközpont működtetése).
2017-ben a vallási turizmusról szóló nemzetközi konferencián hangzott el, hogy az UNWTO becslései szerint évente mintegy 300-330 millió turista keresi fel a világ legfontosabb vallási helyszíneit, és mintegy hatszázmillió nemzeti és nemzetközi vallási utazást tesznek a világon (idézi Griffin – Raj, 2017).
A vallási turizmus globális piacának méretét 2024-ben 1294 milliárd USD értékűre becsülik (473 ezer milliárd forint), ennek 24,1%-át teszi ki a katolikus egyházhoz kötődő vallási turizmus. Várhatóan 2031-ben a vallási turizmus globális piaca eléri a 2010 milliárd USD-t (734 ezer milliárd forint, 2024-es átlagos árfolyamon számolva). Várakozások szerint 2024 és 2031 között 6,5%-os éves növekedési ütemmel bővül az iparág. Világszinten a 30-40 éves korosztály teszi ki a piac legnagyobb részét (35,2%), elsősorban a magasabb elkölthető jövedelem és rugalmasabb munkaidő-beosztás miatt.
Róma, az örök város
Az elmúlt évszázadok és a mostani szentévi zarándoklatoknak is fő célpontja Róma és a Vatikán. 2024-ben 13 millióan látogattak Rómába az olasz nemzeti turisztikai kutatóintézet (ISNART) szerint.Rómában két éve folynak intenzív előkészületek a szentév során várható látogatóhullám fogadására, bár a több mint 300 tervezett felújítási projektnek nem minden eleme készült el a szentév kezdetére. Az eseményvárhatóan 30-35 millió zarándokot vonz az olasz fővárosba (a szokásos látogatói létszámon felül), és bár Róma lesz a központ, más olasz városok is készülnek az eseményre.
Érdekesség, hogy az 1600-as szentévben 3 millióval több ember volt Rómában a szokásos látogatószámhoz képest, amikor a város lakossága még csak 117 ezer fő volt.
Forrás. Shutterstock
Jelentős építkezések zajlottak és zajlanak továbbra is Rómában, melyek a gazdaságot a pörgetik, de szálláshelyek, vendéglátó egységek is készülnek a zarándokok fogadására, jelentős kulturális események is várhatóak. Ami a gyakorlati előkészületeket illeti, Róma városa az elmúlt években nagy munkálatokba, például sétálóutcák kialakításába és metróállomások felújításába kezdett, hogy a több mint 30 millió várható zarándok befogadására alkalmas legyen. A munkálatok során egyébként a város több részén is ókori romokat sikerült feltárni.
A városvezetés 1,3 milliárd eurót kapott az olasz államtól a jubileumi évfordulóra, valamint mintegy 3 milliárd eurót uniós forrásokból, illetve további 4 milliárd euróból fejezik be Róma harmadik metróvonalát, összekötve a város két fő bazilikáját – a Szent Pétert és a Lateráni Szent János-bazilikát.
A 25 évente megrendezett szentév jelentős kiadásokkal jár az alapvető munkálatok elvégzése érdekében, ugyanakkor hatalmas gazdasági lehetőséget is jelent, mivel a zarándokok és a turisták várhatóan fellendítik a helyi gazdaságot költéseiken keresztül Rómában és Olaszország többi részén. A Turisztikai Minisztérium szerint a 2025-ös jubileum csak Rómában 35 millió érkezőt és 105 millió vendégéjszakát vonz majd, a becsült költések az odalátogatók által pedig 17 milliárd eurót tesznek majd ki.
Róma esetében a tervezett árbevétel 4-4,5 milliárd euró. Azonban más városok is profitálnak, például Nápoly 18 millió látogatóra számít, míg Velence a vendégéjszakák számának 25%-os növekedését várja a szentévben.
Sok római számára a 2025-ös jubileumi évforduló kihívást jelenthet, mivel az építkezések megzavarják a mindennapi életet, és az emelkedő lakásárak megfizethetetlenné teszik a központi városrészeket. Azonban akik kihasználják a kedvező lehetőségeket, jelentős bevételre tehetnek szert. Rómában jelenleg 31 000 nyaraló és panzió található, ami közel kétszerese a 2021-es számnak. Sokan rövid távú bérbeadásra alakították át ingatlanjaikat, hogy el tudják látni a több mint 30 millió várható zarándokot. Mindeközben 2019-hez képest 73%-kal nőttek a rövid távú bérleti díjak Rómában (AirDna adatai).
A legutóbbi rendes, 2000-es évek jubileumi évének gazdasági hatását vizsgálta az olasz jegybank(Banca d’Italia), összehasonlítva Róma néhány gazdasági mutatójának dinamikáját az esemény által nem érintett hasonló tartományokéval. Összességében a jubileum enyhén pozitív, de átmeneti hatással volt az egy főre jutó hozzáadott értékre: rövid távon nőtt a gazdaság, míg hosszú távon nem különbözött a hatás attól, ami akkor lett volna, ha Róma nem adott volna otthont a szentévnek (Bronzini – Mocetti – Mongardini, 2019). Pozitív tendencia, hogy a foglalkoztatási ráta összességében jelentősen és tartósan nőtt. Azonban az esemény a kevésbé produktív gazdasági tevékenységek felé történő ágazati eltolódással is együtt járt: például az építőipar és az alacsonyabb képzettséget igénylő szolgáltatások (Bronzini – Mocetti, 2020). Az infrastruktúrába, létesítményekbe és városfelújításba történő beruházások hosszú távon nem növelték jelentősen a lakásárakat, kivéve a perifériás lakóövezeteket, ahol felértékelődés következett be. A turistaforgalom pedig csak az esemény évében, átmenetileg nőtt, majd visszatért a szokásos szintre (Bronzini – Mocetti – Mongardini, 2019).
Európa Mária-kegyhelyei milliókat vonzanak évente – és a szentévben is
Lourdes
Az egyik legismertebb Mária-kegyhely a franciaországi Lourdes, 2023-ban 140 országból közel 9 millió ember látogatott oda. A 13 ezer fős város legnagyobb bevételi forrása a turizmus. Egy tizennégy éves kislánynak, Bernadette Soubirousb-nak jelent meg Szűz Mária 1858. február 11-én először, majd ezt követően több alkalommal is. A Lourdes-ban található víznél megmagyarázhatatlan gyógyulások történtek (az egyház ebből 70 csodás gyógyulást ismer el), Bernadette-et pedig 1933-ban szentté avatták, a betegek védőszentje lett, míg az első jelenés napját (február 11.) a betegek világnapjává nyilvánította az egyház.
Vanessa J. Panaligan Pilgrims, Prayers, and Profits című tanulmánya szerint (magyarul: Zarándokok, imák és nyereség) Lourdes gyakran vetekszik a látogatók számát tekintve Párizzsal – és a főváros után itt van a második legnagyobb szállodai kapacitás Franciaországban. Egy 2004-es tanulmány szerint pedig az áru- és szolgáltatási ágazatokon keresztül, különösen a vendéglátás területén, a becslések szerint évente összesen 270 millió euró hasznot ér el a város (akkori árfolyamon közel 68 milliárd forint).
Fátima
2023-ban rekordszámú, 6,8 millió zarándok érkezett a világ egyik leglátogatottabb Mária-kegyhelyére, a portugáliai Fátimába is. Az első világháború idején, 1917. május 13-án három pásztorgyereknek jelent meg Szűz Mária. Az utolsó, október 13-ai látogatáskor a nap színe elváltozott, gyors és örvénylő mozgásba kezdett.
Czestochowa
A lengyelországi Czestochowába nagyjából 4,5 milliózarándok érkezik évente, hogy a világhírű fekete Madonna képe előtt imádkozzon a Jasna Góra-i pálos kolostorban. Ennek az ikonnak csodás erőt tulajdonítanak, és hívők ezreire gyakorol gyógyító hatást.
Loreto
Olaszország közepén, az Adriai-tenger partján fekszik a 13 ezer fős város, mely az ország leghíresebb búcsújáró helyeinek egyike. Évente átlagosan 4 milliózarándok fordul meg ott, hogy felkeressék Szűz Mária lakóházát, a Santa Casát, azaz a szent házat. A legenda szerint Szűz Mária szülőhelyét és a Szent Család lakóhelyét angyalok hozták át Európába. Archeológiai vizsgálatok alapján a ház valóban a Közel-Keletről származik, és vélhetően a keresztes lovagok költöztették el.
Međugorje
1981. június 24-25. óta, amikor egy bosznia-hercegovinai kis faluban, Međugorjében hat gyermek először számolt be arról, hogy látta és üzeneteket kapott Szűz Máriától, több mint 40 millió zarándok érkezett a világ minden tájáról a helyszínre. Éves szinten pedig a kegyhelyet gondozó ferencesek több mint egymillió zarándokot fogadnak. 2019-ben Ferenc pápa hivatalosan is engedélyezte a szervezett zarándoklatokat Međugorjébe, azonban az egyház még vizsgálja az ottani történéseke, a Mária-jelenések hitelességét. A tény, hogy hivatalosan is lehet zarándoklatokat szervezni Međugorjébe, a helyi gazdaságra, azon belül a turizmusra és szolgáltatásokra is kedvezően hatott.
További Mária-kegyhelyek Európában (a teljesség igénye nélkül)
A mindössze kétezer lakosú ausztriai Mariazell-be évente zarándoklat céljából több mint egymillió ember látogat el. Továbbá az idelátogató évi több mint egymillió zarándokkal a felső-bajorországi Altötting is a világ legnagyobb Mária-kegyhelyei közé tartozik. Ezenkívül az erdélyi Csíksomlyóban évente több százezer fő közötti a pünkösdi zarándoklat résztvevőinek száma, míg évente közel félmillió zarándok keresi fel a kegyhelyet.
Vallási turizmus Magyarországon
Magyarország gazdag vallásturisztikai és ehhez kapcsolódó kulturális értékekben. Ahogy Csapó – Marton – Barcza (2024, 48.o.) leírja tanulmányában „a magyarországi vallási helyszínek listáját legutoljára 2013-ban írták össze (Raffay et al., 2013; Sulyok – Mártonné Máthé, 2014). Ezek szerint hazánkban a vallásturisztikai attrakciók száma összesen megközelíti a 4000-et, de fontos látni, hogy önmagukban ezek az épített emlékek még nem feltétlenül – illetve döntő többségében nem – képesek turisztikai folyamatokat generálni”. A többségük templom, romtemplom, kápolna (3518), harangtorony (105) és kálvária (103). Azonban kiemelkedő a zsinagógák száma is hazánkban (73). Emellett 14 kolostort, 25 egyházmegyei gyűjteményt, kincstárat, illetve 45 püspöki palotát, plébániát tartottak számon hazánkban. A szakrális épített emlékek képesek a legtöbb turizmust generálni hazánkban, ezek közül összesen több mint 120 ilyen kiemelt helyszín található:
Hazánk legfontosabb épített vallásturisztikai vonzerői, helyszínei. Forrás: Csapó, J., 2024, idézi Csapó – Marton – Barcza (2024, Kundi (szerk.), 49.o.).
A legtöbb vallásturisztikai attrakciónk Budapesten és annak környékén található (pl. Szent István-bazilika, Mátyás-templom, Dohány utcai zsinagóga, Deák téri evangélikus templom), így elsősorban Esztergomban (Esztergomi Bazilika), Visegrádon (Visegrádi Keresztelő Szent János-templom), Vácott (Váci Nagyboldogasszony-székesegyház), Márianosztrán (Magyarok Nagyasszonya-bazilika) és Székesfehérváron (Nagyboldogasszony- székesegyház. Csapó – Marton – Barcza, 2024).
„Hazánk további, kiemelkedő épített vallásturisztikai attrakcióit felvonultató települései közé tartozik Pannonhalma, Győr, Szeged, Pécs, Debrecen, Veszprém, Eger, Miskolc és Sopron. Beszélhetünk továbbá olyan településekről, ahol egy-egy kiemelkedő attrakciót találunk, például Ják, Pilisvörösvár, Kőszeg, Máriakéménd, Máriagyűd, Máriapócs vagy Zirc esetében […] A keresztény épített emlékek mellett – melyek számbeli túlsúlya mintegy 90%-os arányt képvisel, a római Katolikus Egyház épített emlékei pedig ezek legnagyobb részét teszik ki – szórványosan ugyan, de találunk a zsidósághoz köthető épített vallásturisztikai vonzerőket, elsősorban zsinagógákat. Ezeken felül az évszázadok történelmi lenyomataként fennmaradt, vagy modern alapítású vallásturisztikai szempontból is kiemelt jelentőségű vallásos épített értékeket is találunk hazánkban mecsetek (Jakováli Hasszán dzsámija és Gázi Kászim pasa dzsámija – ma keresztény templom –, Pécs) vagy buddhista központok (Zalaszántói Béke Sztúpa, Krisna-völgy – Somogyvámos) formájában” (Csapó – Marton – Barcza, 2024, 50-51.o.).
A 2025-ös szentév során is kiemelt fontosságúak – az épített szakrális emlékek mellett – a különféle zarándok- és búcsújáró helyek. E helyek tekintetében is gazdag hazánk, a zarándokhelyek száma 60 feletti. Ezek a szent helyek, melyek szentek életútjához, csodatévő cselekedetekhez, csodák helyszínéhez kapcsolódnak, zarándokok ezreit vonzzák, akik célzottan, kifejezetten vallási célzattal látogatják meg ezeket a helyeket (Csapó – Marton – Barcza, 2024). A zarándokhelyek döntő többsége a keresztény valláshoz, azon belül pedig a katolicizmushoz köthető, többsége pedig Szűz Máriához és a Mária-kultuszhoz kapcsolódik. Hazánk leglátogatottabb zarándokhelye Máriagyűd (Siklós, Máriagyűdi Bazilika és Kegyhely), második leglátogatottabb zarándokhelye Gödöllő (Máriabesnyői Nagyboldogasszony-bazilika), továbbá Mátraverebély (Boldogasszony-zarándokhely), Hercegszántó (Vodica Mária-kegyhely), Bodajk (bodajki Segítő Szűz Mária-kegytemplom), Bakonybél (Szent Mauríciusz-monostor, Csapó – Marton – Barcza, 2024).
Hazánk legfontosabb zarándok- és búcsújáró helyei. Forrás: Csapó, J., 2024, idézi Csapó – Marton – Barcza (2024, Kundi (szerk.), 52.o.).
„Egyes hazai zarándokhelyek tematikája és területi elhelyezkedése lehetőséget ad a hálózatosodásra, jelen esetben tematikus vallásturisztikai utak, azaz zarándokutak kialakítására. Hazánkban 10 ilyen tematikus zarándokút járható végig (pl. Szent Márton-út, Szent Jakab-út, Mária-út, Magyar zarándokút). Ezek az útvonalak szintén nem csupán vallási célokat szolgálnak, hanem aktív szereplőivé váltak a turizmusnak és a gazdasági fejlődésnek is. A zarándokok által követett utak gyakran érintik a kulturális és történelmi nevezetességeket, elősegítve ezzel a helyi örökség megőrzését és népszerűsítését. A zarándokutak egy része kiemelkedő nemzetközi útvonalak részét képezik, ilyen a Mária-út vagy a Szent Jakab-zarándokút is”, mely utóbbinak két magyar szakasza van (Csapó – Marton – Barcza, 2024, 52-53.o). A nemzetközi Szent Jakab-utat (El Camino) 2024-ben rekordszámú, közel félmillió zarándok teljesítette.
„Közép-Kelet-Európa legfontosabb zarándokútja, a Mária-út, ami hazánk Máriához kötődő szent helyeit (kegyhelyeit, kápolnáit, forrásait) csatolja be az európai zarándoklatok hálózatába (Kőszeg – Celldömölk – Bakonybél – Csatka – Bodajk – Esztergom – Márianosztra – Mátraverebély–Szentkút – Budapest – Máriabesnyő – Gyöngyös – Egerszalók – Eger – Miskolc – Sajópálfala – Tokaj – Máriapócs). Az út hazai egyedisége, hogy kereszt alakú formát rajzol ki hazánk térképén […] A zarándokút legnyugatibb pontja Mariazell, legkeletibb pontja Csíksomlyó, északi végpontja Częstochowa, míg déli végpontja Međugorje.” (Csapó – Marton – Barcza, 2024, 64.o).
A Mária-zarándokút útvonala. Térkép forrása: mariaut.hu
„Az Európa Tanács által 2005-ben Európai Kulturális Útvonallá nyilvánított Szent Márton Út útvonala Szombathelytől Tours-ig tart és Európa egyik népszerű szentjének, Mártonnak életét és kultuszát mutatja be” (Csapó – Marton – Barcza, 2024, 64.o).
„A további hazai zarándokútvonalak kapcsán találhatunk megyei lefedettségűt (Középkori Templomok útja, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mintegy 18 települését érinti), illetve egy zsidó valláshoz köthető utat (Csodarabbik útja: Mád – Tarcal – Tokaj –Bodrogkeresztúr – Olaszliszka – Sárospatak – Sátoraljaújhely – Erdőbénye – Abaújszántó – Tállya – Mád). Ez utóbbi érdekessége, hogy kiemelkedő zsidó kulturális és építészeti emlékei mellett a csodarabbik legendája miatt kiemelt nemzetközi látogatottsággal rendelkezik” (Csapó – Marton – Barcza, 2024, 64-65.o).
Az épített attrakciók, múzeumok, kiállítások, a zarándok- és búcsújáró helyek, zarándokutak mellett a vallás(ok)hoz és vallási turizmushoz köthető fesztiválok, rendezvények kevésbé ismertek egyelőre, de fontos vallásturisztikai vonzerőt képviselnek. Döntően zenei és részben művészeti kínálattal várják a látogatókat – a teljesség igénye nélkül: Egyházzenei Fesztivál, Református Zenei Fesztivál, Óbudai zsinagóga Programok, Öt Templom Fesztivál, Ars Sacra Fesztivál.
Összefoglalás
A szentév egy különleges vallási időszak a katolikus egyházban, a rendes jubileumot 25 évente tartják, míg a rendkívüli jubileumi év bármely évben tartható. A legutolsó rendes jubileumi év 2000-ben, a legutolsó rendkívüli szentév 2015-ben volt (irgalmasság rendkívüli szentéve). A jubileumi évet a mindenkori pápa hirdeti és nyitja meg, utóbbi az ún. szent kapu kinyitásának szertartásával történik a Vatikánban.
A szentév során a hívőknek lehetőségük nyílik arra, hogy különleges vallási helyekre látogassanak el (vagyis zarándokoljanak el), és teljes búcsút (azaz bűnbocsánatot) nyerjenek ezáltal. Elsődleges zarándoklati cél Róma, és az ottani szent kapuk egyikén áthaladni, de Európa-szerte jelöltek ki (kegy)helyeket, ahol teljes búcsút lehet nyerni. Továbbá a szentévek alkalmával az egyház különböző jótékonysági és szociális kezdeményezéseket is indít.
A vallási célú utazások – zarándoklatok és búcsújárások elsősorban – a turizmusnak nemcsak a legősibb formái, hanem jelentős részét is teszik ki annak globálisan. A három fő zarándokhely a középkor óta Jeruzsálem, Róma és Santiago de Compostela. Továbbá Európa Mária-kegyhelyei (pl. Lourdes, Fátima, Czestochowa, Međugorje) is milliókat vonzanak évente. Az UNWTO becslései szerint évente mintegy 300-330 millió turista keresi fel a világ legfontosabb vallási helyszíneit, és mintegy hatszázmillió nemzeti és nemzetközi vallási utazást tesznek a világon.
Az elmúlt évtizedekben nőtt a kereslet a vallási célú utazások iránt, mely mögött nemcsak spirituális, hanem kulturális érdeklődés is áll. Továbbá ösztönzi a testi-lelki egészségmegőrzés növekvő fontossága, a fenntarthatósági szempontok általánossá válása, az utazás mint (spirituális) élmény iránti növekvő kereslet, valamint a digitális technológiák által kínált új lehetőségek.
Az idei szentév központja Róma és a Vatikán lesz. Az esemény várhatóan 30-35 millió zarándokot vonz az olasz fővárosba, a szokásos látogatói létszámon felül (2024-ben 13 millióan látogattak Rómába). Jelentős építkezések zajlanak Rómában, melyek a gazdaságot a pörgetik, de szálláshelyek, vendéglátó egységek is készülnek a zarándokok fogadására, jelentős kulturális események is várhatóak. A zarándokok és a turisták várhatóan fellendítik a helyi gazdaságot költéseiken keresztül Rómában és Olaszország többi részén. A Turisztikai Minisztérium szerint a 2025-ös jubileum csak Rómában 105 millió vendégéjszakát várnak, a becsült költések az odalátogatók által pedig 17 milliárd eurót tesznek majd ki. Róma esetében a tervezett árbevétel 4-4,5 milliárd euró. A 2000-es jubileum enyhén pozitív, de átmeneti hatással volt az egy főre jutó hozzáadott értékre, rövid távon nőtt a gazdaság az olasz jegybank elemzése szerint.
Magyarország gazdag vallásturisztikai és ehhez kapcsolódó kulturális értékekben. Egy 2013-as gyűjtés alapján hazánkban a vallásturisztikai attrakciók száma összesen megközelíti a négyezret. Ide sorolható a több mint 3500 épített templom, romtemplom és kápolna, több mint száz kálvária, valamint a kolostorok, egyházi kincstárak, püspöki paloták. Különféle zarándok- és búcsújáró helyek tekintetében is gazdag hazánk, a zarándokhelyek száma 60 feletti. Egyes hazai zarándokhelyek tematikája és területi elhelyezkedése lehetőséget ad a hálózatosodásra, jelen esetben tematikus vallásturisztikai utak, azaz zarándokutak kialakítására. Hazánkban 10 ilyen tematikus zarándokút járható végig, ezek közül több kiemelkedő nemzetközi útvonalak részét képezi (Mária-út, Szent Jakab-zarándokút, Szent Márton-út).
Korábbi cikkeink vallás és gazdaság vonatkozásában:
Ferenc pápa 2023-as magyarországi látogatásáról ITT olvashatnak;
Vallás és gazdaság I. – hogyan kapcsolódik egymáshoz a spiritualitás és az üzleti élet? – IDE kattintva olvasható;
Vallás és gazdaság II. – a vallásosság gyakorlati megvalósulása a gazdaságban – IDE kattintva olvasható;
A világ, Európa és Magyarország vallási összetétele – IDE kattintva olvasható;
Magyarország vallási megoszlása a népszámlálás adatai alapján – IDE kattintva olvasható;
Európán kívül van a kereszténység jövője? – Ferenc pápa ázsiai körútja. IDE kattintva olvasható;
A boldogság közgazdaságtana – IDE kattintva olvasható.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
BRONZINI, Raffaello – MOCETTI, Sauro– MONGARDINI, Matteo (2020): The economic effects of big events: Evidence from the great jubilee 2000 in Rome. In: Journal of Regional Science, Volume 60, Issue 4, 28 January 2020, p. 801-822
CSAPÓ, J. – MATESZ, K. (2007): A kulturális turizmus jelentősége és szerepe napjaink idegenforgalmában. In: Földrajzi Értesítő (1952-2008), 56(3-4), pp. 291-301.
CSAPÓ, János – MARTON, Gergely – BARCZA, Attila (2024): A vallási turizmus hazai kínálata. In: Dr. Kundi Viktória (szerk.), A vallási turizmus elmélete és gyakorlata Magyarországon. Győr, Győri Egyházmegye Püspöki Vagyonkezelő, 2024. 160
CSAPÓ, János (2024): A vallási turizmus elméleti hátterének komplex bemutatása. In: Dr. Kundi Viktória (szerk.), A vallási turizmus elmélete és gyakorlata Magyarországon. Győr, Győri Egyházmegye Püspöki Vagyonkezelő, 2024. 160
GRIFFIN, Kevin – RAJ, Razaq (2017): The Importance of Religious Tourism and Pilgrimage: reflflecting on defifinitions, motives and data. In: International Journal of Religious Tourism and Pilgrimage, Volume 5, Issue 3, Article 2
HUGHES, Rebecca Ann (2024): Međugorje, Lourdes, Fatima: Religious tourism earns one town €270m but what are devotees seeking? In: Euronews, 2024. szeptember 19.
ILIEV, Dejan (2020): The evolution of religious tourism: Concept, segmentation and development of new identities. In: Journal of Hospitality and Tourism Management, Volume 45, December 2020, Pages 131-140
KUNDI, Viktória (2024): A vallási turizmus és kapcsolódása a turisztikai termékekhez: szinergia és trendek. In: Dr. Kundi Viktória (szerk.), A vallási turizmus elmélete és gyakorlata Magyarországon. Győr, Győri Egyházmegye Püspöki Vagyonkezelő, 2024. 160
KUZMÁNYI, István – MAGYAR, Kurír (2025): Mutatjuk, hol nyerhető teljes búcsú itthon és a külhoni egyházmegyékben a jubileumi szentévben. In: Magyar Kurír Katolikus Hírportál, 2025. január 3.
MAGYAR, Kurír (2025): A bűn okozta sebek gyógyulnak – Mi a búcsú, amellyel a jubileumi szentévben különösen is élhetünk? In: Magyar Kurír Katolikus Hírportál, 2025. január 3.
MARTON, Gergely (2024): A vallási turizmus kereslete. In: Dr. Kundi Viktória (szerk.), A vallási turizmus elmélete és gyakorlata Magyarországon. Győr, Győri Egyházmegye Püspöki Vagyonkezelő, 2024. 160
PANALIGAN, Vanessa J. (2024): Pilgrims, Prayers, and Profits: Assessing the Cultural Significance and Economic Value of Lourdes. In: Institute for Cultural Diplomacy Case Studies, letöltve: 2024. január 14.
POVOLEDO, Elisabetta – BUBOLA, Emma (2024): As Rome Prepares for a Tourist Surge, Residents Fear Losing the City’s Soul. In: Teh New York Times, 2024. december 24.
PUCZKÓ, L. – RÁTZ, T. (1998): Az attrakciótól az élményig. Budapest, Geomédia Aula Kiadó Kft., 1998.
RAFFAY, Á. – LŐRINCZ, K. – CLARKE, A. (2013): Spirituális és üzleti értékek találkozása a vallási turizmusban. In: Turizmus Bulletin, 2013(2), pp. 34-42.
SHABANI, Arbërie (2024): Pilgrims & Tourists to Flood Italy During 2025 Jubilee Year. In: Schengen News, 2024. december 19.
