December 4-én, szerdán reggel Ferenc pápa audiencián fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a Vatikánban. Ezzel folytatódik a Szentatya és Orbán Viktor 2021 óta tartó „évenkénti” találkozása. A Vatikán és Magyarország között több kérdés kapcsán is egyetértés alakult ki, mely közös prioritásokról is szóltak az audienciák az elmúlt évek során: a béke fontossága, a családok védelme és támogatása, környezetvédelem, ökumenizmus. A decemberi látogatás tükrében tekintjük át a katolikus egyház és Ferenc pápa társadalomról, gazdaságról szóló tanításait, gondolatait. Továbbá azt is fontos látni, hogy a 2022-es magyar népszámlálási adatok szerint közel 2,9 millióan vallották magukat katolikusnak, mely a teljes népesség 30%-át tette ki.
Ferenc pápa és Orbán Viktor legutóbbi találkozásai
A Szentszéki Sajtóközpont közlése szerint a Szentatya a tervek szerint december 4-én reggel 8 órakor találkozik Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel a vatikáni VI. Pál teremben. Orbán Viktor 2021 óta minden évben találkozik a katolikus egyház vezetőjével:
- Ferenc pápa 2021. szeptember 12-én a Szépművészeti Múzeumban találkozott Áder János (akkori) köztársasági elnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel. 2021-ben az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus keretében látogatott Budapestre a katolikus egyházfő.
- A második találkozóra 2022. április 21-én került sor Ferenc pápa és Orbán Viktor között, amikor is a miniszterelnök a Vatikánba látogatott, hogy magánkihallgatáson fogadja őt a Szentatya. Orbán Viktor akkori vatikáni látogatása a 2022-es választásokat követően az első hivatalos külföldi útjának számított.
- 2023. április 28-30-án Ferenc pápa Magyarországra látogatott, melynek keretében április 28-án találkozott a miniszterelnökkel
A katolikus egyházfő és Orbán Viktor találkozásainak kiemelt témái a béke (elsősorban az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban), a családok védelme és támogatása (demográfiai kérdések), valamint a környezetvédelem voltak az elmúlt évek során. Magyarországról többször is elismerően nyilatkozott Ferenc pápa. Például a 2021-es budapesti Eucharisztikus Kongresszusról hazafelé a repülőúton adott nyilatkozatában kiemelte, hogy nagyon sok értéke van a magyaroknak: mély az ökumenizmus iránti érzék (nyitás más vallások felé, azok elfogadása és tisztelete), erős az ökológiai tudatosságuk, illetve kiemelt kormányzati szempont a gyermekvállalás támogatása és a család fontosság. E többszálú kapcsolódási pontok onnan erednek, hogy a magyar álláspontok, prioritások közel állnak Ferenc pápa gazdaságról és társadalomról szóló gondolataihoz, illetve buzdításaihoz – melyekről a következő fejezetben írunk részletesen.
Mit gondol Ferenc pápa a gazdaságról?
Ferenc pápa gazdasági életről szóló gondolatainak középpontjában a szegényekről való gondoskodás, a Föld védelme és a béke áll. Utóbbival kapcsolatban, Ferenc pápa az orosz-ukrán háború kitörését követően többször is felszólított a békére, ráadásul a Szentatya közismert arról, hogy a béke érdekében mozgósítja befolyását is.
A pápa a fiatalokat is igyekszik ösztönözni, hogy változtassanak a gazdasági szemléletmódjukon. Ennek keretében tartották meg például 2022-ben Assisiben a „Ferenc gazdasága” című rendezvényt, ahol a világ 100 országából érkezett mintegy ezer fiatalt, közgazdászt, vállalkozót és a változásokat segítő szakembert arra buzdította Ferenc pápa, hogy az ökológiai megtérés útján haladva teremtsék meg az élet (és nem az ölés) gazdaságát.
Tevékenyen vett részt Ferenc pápa az elmúlt tíz évben a Vatikán pénzügyi reformjainak megvalósításában is. Pápaságának második évében a Vatikánon belül létrehozott egy új testületet a gazdasági és adminisztratív ügyek koordinálására. A vatikáni pénzügyek terén központosítási lépéseket is kezdeményezett, így javult azok ellenőrizhetősége és átláthatósága. Például minden vatikáni részlegnek kötelező befektetéseiket a Vatikáni Bankon keresztül intéznie, melyet a Szentszéki Vagyonkezelés felügyel, és kizárólag etikus, környezetbarát és alacsony kockázatú befektetéseket lehet megvalósítani.
A nők szerepének erősítése is napirenden van Ferenc pápánál, így a vatikáni államtitkárságon 2020 januárjában megkezdte a munkát az első nő, 2020 augusztusában pedig hat nő állt munkába a Vatikáni Pénzügyi Tanácsban. Vatikánváros kormányzóságában 2021-től van jelen női tag. Továbbá a vatikáni Szinódusban – amely a katolikus egyház egyik legjelentősebb tanácsadó testülete -, 2023 óta 54 nő kapott szavazati jogot.
Ferenc pápa gazdasági életről szóló üzenetei és intézkedései szorosan kapcsolódnak a katolikus egyház gazdasági tanításához és alapelveihez:
Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/egyhaz-gazdasagi-tanitasa-1h1749w3ry5kl2z?live
Magyarország vallási megoszlása
A 2022-es népszámlálás alapján 9,6 millióan éltünk Magyarországon 2022. október 1-jén, akik közül közel 2,9 millióan vallották magukat katolikusnak, 944 ezren reformátusnak, míg a nem vallásos lakosság száma 1,55 millió fő volt.
A 2011-es népszámláláshoz képest visszaesett a bevallottan keresztény vallásúak száma és aránya, mely mögött a társadalom idősödése és a koronavírus-járvány miatti korlátozások (pl. személyes vallásgyakorlási lehetőségek korlátozása) is szerepet játszhattak egyéni, személyes okok mellett. Ugyanakkor torzítja az adatok értelmezését, hogy a lakosság 40%-a nem válaszolt a vallási hovatartozással kapcsolatban feltett kérdésre, vagyis a magyarok 60%-a által megismert adatokból tudunk csak következtetéseket levonni Magyarország vallási összetételére.
Azonban akik válaszoltak a kérdésre, azoknak a 72%-a keresztény vallásúnak mondta magát, 1%-uk nem keresztény vallásúnak (összesen 73%-uk vallásos), illetve 27%-uk nem tartozott vallási közösséghez, felekezethez 2022-ben (nem voltak vallásosak). A kereszténységen belül (Magyarországon 2022-ben 4,16 millió fő) a katolikusok vannak többségben, közel 70%-uk (2,9 millió fő), majd a reformátusok következnek, keresztényeken belül 23%-uk (944 ezer fő). Az evangélikusok a keresztény vallásúaknál 4%-ot tettek ki. Bővebben korábbi cikkünkben írtunk Magyarország vallási megoszlásáról.
Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/nepszamlalas-vallasok-1h7g6k0wl50m02o?live
Korábbi cikkeink a témában:
- Ferenc pápa 2023-as magyarországi látogatásáról ITT olvashatnak;
- Vallás és gazdaság I. – hogyan kapcsolódik egymáshoz a spiritualitás és az üzleti élet? – IDE kattintva olvasható;
- Vallás és gazdaság II. – a vallásosság gyakorlati megvalósulása a gazdaságban – IDE kattintva olvasható;
- A világ, Európa és Magyarország vallási összetétele – IDE kattintva olvasható;
- Magyarország vallási megoszlása a népszámlálás adatai alapján – IDE kattintva olvasható;
- Európán kívül van a kereszténység jövője? – Ferenc pápa ázsiai körútja. IDE kattintva olvasható;
- A boldogság közgazdaságtana – IDE kattintva olvasható.
A cikk forrásai itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvashatóak.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
