Előző elemzésünkben bemutattuk, hogy a nagy világvallások milyen útmutatást adnak a gazdaságban és az üzleti életben. Így szót ejtettünk a munkához, magántulajdonhoz, vagyonhoz, jótékonysághoz, fogyasztáshoz, kamathoz és a humán tőke felhalmozásához (tanuláshoz) fűződő viszonyukról, ill. ezekkel kapcsolatos erkölcsi tanításukról. Jelen tanulmány tovább viszi a gondolatmenetet, és arra keresi a választ, az erkölcsi iránymutatások betartása, a vallásosság és hit gyakorlása képes-e hatni a gazdasági folyamatokra, és ha igen, milyen módon és milyen erősen. Egyéni vállalkozások szintjén, példákon keresztül mutatjuk be, van-e létjogosultsága a keresztény elveknek az üzleti világban, hozhat-e üzleti sikert azok betartása a mai korban. Magyarországi példaként megemlíthető az ÉrMe Hálózat, melynek tagjai az üzleti világ szinte minden szegmensében jelen vannak, továbbá a Pannonhalmi Főapátság is jól példázza annak a lehetőségét, hogy a jövedelmező, sikeres vállalkozás és a keresztény elvek összeegyeztethetőek egymással.
Szerző: Erdélyi Dóra
Loading...
Reload document 
Open in new tab Folytatva előző tanulmányunkat, ahol elméleti szinten jártuk körbe, milyen kapcsolat található a vallás-vallások és gazdaság között, jelen elemzésben gyakorlati oldalról közelítjük meg a kérdést. Különféle kutatások eredményeinek bemutatásán keresztül szemléltetjük a vallásosság pozitív hatását a gazdasági teljesítményre, valamint az egyén és a társadalom életére. A tanulmány második felében példákon keresztül mutatjuk be, hogy a keresztény elvek követése – mint Európa meghatározó vallása – hátrányt jelent-e az erkölcsi útmutatást követő vállalkozások számára, vagy képesek sikeresen működtetni vállalkozásaikat.
Mit hoz a gazdaság konyhájára az erkölcsösség?
A legtöbb kutatás, tanulmány a vallás és hitgyakorlás társadalomra, gazdaságra, gazdálkodásra gyakorolt hatásairól főként Nyugat-Európában és az USA-ban készült. A fejezetben Balassa Bernadett 2018-as tanulmánya alapján mutatjuk be a vallás és a gazdasági tevékenységek egymásra hatásáról szóló kutatások, vizsgálatok eredményeit.
A vallás és gazdaság közti összefüggés kiindulópontja, miszerint a kultúra, azon belül pedig a vallás – bizonyos fokig – meghatározza az egyén jellemét, döntéseit, így gazdasági cselekedeteit is. A különféle kutatások eredményeit összegezve elmondható, hogy a zsidó-keresztény felekezetek aránya pozitívan befolyásolja az üzleti bizalmat, az iskolázottságot, és ezzel együtt közvetetten a gazdasági teljesítményre is pozitívan hat.
Továbbá a vallási jellegű „beruházások” (személyes hitélet, adakozás, egyházlátogatás) növelik az egyén vallási tőkéjét és a társadalmi humán tőkét is (Stark – Iannaccone 1994, idézi Balassa 2018). A társadalom humán tőkéjére olyan módon hat pozitívan a vallásosság, hogy az egyének erkölcsi indíttatása magasabb, ez pedig elősegíti a szerződések biztonságát és csökkenti a tranzakciós költségeket (Balassa, 2018).
Glahe–Vohries (1989) a vallás, a politikai szabadság és a gazdasági fejlettség kapcsolatát vizsgálta 150 országot vonva be a kutatásba 1973-1984 között. Megállapították, hogy a zsidó-keresztény értékrend megléte és a politikai szabadság szintje együttesen legalább 40%-ban meghatározza egy ország gazdasági fejlettséget. Ez azt jelenti, hogy amelyik országban hagyománya van a zsidó-keresztény kultúrának, nagyobb valószínűséggel jön létre és marad fenn demokratikus rendszer, továbbá a felekezeti hovatartozás figyelembevételével pontosabb becslést lehet adni a gazdasági teljesítményre.
1.számú ábra: Gazdasági fejlettség és a zsidó-keresztény demokrácia Index kapcsolata globálisan. Forrás: Glahe–Vohries (1989, 208), átvette Balassa, 2018.
Barro és McCleary (2003) vallás-gazdasági fejlettség ok-okozati viszonyát, vagyis kölcsönös egymásra hatását vizsgálta 41 ország figyelembevételével (főleg OECD-tagországok) 1981-1999 között. Kutatásukból érdekes eredményekre jutottak. Eszerint a nagyobb gyakoriságú egyházlátogatás csökkenti az éves GDP-t, ugyanakkor az egyéni vallási meggyőződés foka növeli az egy főre jutó GDP-t. Tehát a személyes vallásosság, személyes erkölcsi meggyőződés serkentően hat a gazdasági teljesítményre. „A szerzők szerint az egyházlátogatás gyakorisága azért nem hatott a modellben pozitívan a gazdasági növekedésre, mert nem járult hozzá a hitbeli meggyőződés erősödéséhez, csupán szinten tartotta azt. Eközben azonban a hitgyakorlás forrásokat von el más gazdasági/társadalmi területektől, ami csökkentheti a fejlődést” (Balassa, 2018). További kutatási eredmény, miszerint a Mennybe vetett hit és a Pokoltól való félelem egyaránt pozitív, kimutatható hatással van a gazdasági fejlettségre, bár a Pokoltól való félelem serkentőbben hat. Továbbá az iskolázottság mértéke és a vallásosság pozitív kapcsolatban voltak egymással, vagyis minél vallásosabb egy ország (egyházlátogatás gyakorisága, hitbeli meggyőződés foka), annál magasabb a társadalom iskolázottsága (Balassa, 2018).
Guiso és szerzőtársai (2003) vizsgálata alapján „a vallásosan nevelt emberek jobban bíznak embertársaikban, mint a nem vallásosak, és minél erősebb a vallásgyakorlás, annál erősebb a bizalom” (Balassa, 2018). Kimutatható negatív kapcsolatot csak a hindu hit esetén talált Guiso.
2. számú ábra: a vallás hatása a bizalomra. Forrás: Guiso et al. (2006, 30), átvette Balassa, 2018.
Ahogy a 2. számú ábrán látható, akik vallásos nevelést kaptak, 2,6%-kal jobban megbíztak a másik emberben, sőt, akik vallásosnak mondták magukat, 20%-kal nagyobb bizalommal voltak embertársaik iránt, mint a nem vallásosak. Kimutatható pozitív kapcsolatot a bizalom és a vallásos meggyőződés között a katolikus és protestáns hívők esetében találtak a kutatók. A szerzők 2006-ban megismételték a kutatásukat és újabb szempontokat is vizsgáltak. Ebben az USA-ra leszűkítve megállapították, hogy „a zsidó-keresztény értékrendhez legközelebb a kapitalista gazdasági rendszer áll”, mivel „a protestánsok, katolikusok és zsidók a nem vallásos polgárokhoz képest negatívan viszonyulnak az állami újraelosztáshoz” (Balassa, 2018).
Young (2009) Max Weber protestáns etikára vonatkozó megállapítását vizsgálta a gyakorlatban 1500 és 2000 között. Weber szerint a protestáns többségű régiók/országok gazdasági előnyre tettek szert a katolikus régiókkal/országokkal szemben, mely a vallásukból eredő gazdasági hozzáállásuknak köszönhető (munkaetika, becsületesség, takarékosság).
- számú ábra: a katolikus gazdasági teljesítmény a protestáns régiókhoz viszonyítva alacsonyabb volt 1500 és 2000 között. Az elemzés viszonyítási alapja (egyenes 1.00-nél) a protestáns régiók gazdasági teljesítménye. Forrás: Young (2009, 11), átvette Balassa, 2018.
Young kutatásának eredménye szerint 1700 és 1960 között a katolikus régiókban/országokban 27%-kal alacsonyabb volt az egy főre jutó GDP, mint a protestáns területeken. Nyugat-Európa gazdaságtörténete e szempontból három korszakra bontható:
- 1500-1870 között csökkent a katolikus országok fejlettsége a protestáns régiókhoz/országokhoz viszonyítva;
- 1870-1960 között e korábban kialakult különbség megmaradt, konzerválódott;
- 1960-200 között az eltérés jelentősen csökkent, közeledett egymáshoz az régiók/országok fejlettsége.
Young azonban nem azt állítja, hogy e fejlettségi különbségek mögött ténylegesen az eltérő munkamorál és takarékosság állt, egyedül a statisztikai összefüggéseket állapította meg.
A Pew Research Center 2019-es felmérési adataiból kiderült, hogy a vallási gyülekezetekben aktívan tevékenykedő emberek általában boldogabbak és jobban elkötelezettek, mint a nem vallásosak vagy vallásukat nem gyakorló társaik.
4. számú ábra: az aktív vallásgyakorlók általánosságban boldogabbak a nem vallásosaknál és a vallásukat nem gyakorlóknál. Forrás: Pew Research Center, 2022
A felmérést az Egyesült Államokban és több mint két tucat más országban végezték el. A vallás sok ember életének ad értelmet és célt – még az erősen szekuláris Nyugat-Európában is átlagosan 39% válaszolta ezt 2022-ben. A közösségi érzés lehet az, ami sokak képzeletében élhet, amikor a szervezett vallásra gondolnak: az amerikaiak mintegy fele (52%) szerint a vallás összehozza az embereket, míg csak minden ötödik ember tartotta úgy, hogy inkább szétválaszt.
A keresztény elvek arathatnak üzleti sikert?
A korábbiakban bemutattuk tanulmányokon, statisztikai vizsgálatokon keresztül, a vallásosság hogyan fejti ki hatását a gazdaságok teljesítményére. A következőkben arra keressük a választ, hogy az alapvetően keresztény Európában és Magyarországon van-e létjogosultsága a keresztény szemléletű közgazdaságtannak, üzletvitelnek, lehet-e érvényesülni akkor is, ha az üzleti életben valaki a keresztény tanítás elveit követi (kereszténység alatt értjük jelen esetben a katolikus és protestáns tanítást is).
A keresztény közgazdasági szemlélet alapja, hogy a gazdaságnak a legfőbb célja nem a maximális profit elérése, hanem az ember java és méltóságának megőrzése, a közjó szolgálata. Vagyis felcserélődnek a szerepek a főáramú közgazdaságtanhoz képest: az ember válik a gazdaság céljává (és nem termelési eszköz, vagyis munkaerő), illetve a profit lesz az eszköz a cél eléréséhez (és nem a gazdálkodás célja). Ez elméleti síkon szépen hangzik, de megvalósítható a gyakorlatban?
Baritz Sarolta Laura domonkosrendi nővér, közgazdász szerint a keresztény elvek szerint működő vállalkozások a 2008-as globális gazdasági és pénzügyi válságban ellenállóbbak voltak, mivel az egy erkölcsi alapú válság volt: úgymond a mohóság válsága, mivel azok is kaptak hitelt, akiknek nem volt rá fedezetük. Ezzel szemben 2023-as interjújában megemlítette, hogy máshol az volt cél a válság során, hogy megtartsák a munkahelyeket, és ehhez kérték a munkavállalók segítségét is: a munkavállalók beleegyeztek a bérük csökkentésébe, cserébe nem került sor elbocsátásra. A munkavállaló és munkáltató, illetve a munkavállalók között is együttműködést lehetett látni, és a vállalkozás fennmaradt.
Uniapac és ÉrMe Hálózat
Jó példa a keresztény elvek üzleti életben való sikeres működéséről az Uniapac, mely egy nemzetközi ökumenikus vállalkozói, üzleti hálózat. Jelentős számú, több mint 45 ezer aktív vállalkozó a tagja világszerte. A nonprofit szervezet 40 országban van jelen Európában, Latin-Amerikában Afrikában és Ázsiában. A szervezet fő célja a keresztény szociális tanítás megvalósítása a világon, vagyis az emberiség javára működő gazdaság kibontakoztatása azáltal, hogy a vállalkozókat, vezetőket segíti és ösztönzi, „kötelezzék el magukat saját személyes továbbképzésük, a vállalkozásaik és munkakörnyezetük átalakítás, egy igazságosabb és humánusabb társadalom felépítése mellett”. Ennek érdekében „szervezetein keresztül, országos és nemzetközi szinten kezdeményez és támogat minden olyan akciót, amely segít megadni az embernek kijáró tiszteletet. Továbbá összekötőként szolgál, előmozdítja és megkönnyíti a nemzeti szervezetek között a nemzetközi eszmecserét, a projekteket és a különféle akciókat” (Keresztény Értékmegőrző Egyesület honlapja).
Az Uniapac Magyarországi tagozata az ÉrMe Hálózat. Az ÉrMe rendezvényeit 2000-es alapítása óta „többszáz rendszeresen visszatérő vállalkozó és üzletember látogatta, akikben az a közös, hogy az üzleti életben meghozandó döntéseikben a lehetőségekhez mérten igyekeznek nem csak profitszempontokat figyelembe venni, hanem fontos számukra a bizalmi alapú üzleti kapcsolatok fejlesztése, a társadalmi szerepvállalás, illetve az ezeknek keretet adó közösségek tevékenységében való részvétel” (ÉrMe honlapja). Számos programot szerveznek (pl. jótékonysági árverések), képzéseket tartanak (egyetemi, vezetőképzés), könyveket adnak ki tudás- és tapasztalatmegosztás céljából. A hálózat tagjai jelentős kapcsolati tőkéhez férnek hozzá mind belföldön, mind nemzetközi szinten, illetve a bizalmi szint is magasabb az üzletfelek között. A hálózat tagjai a gazdaság legtöbb területét lefedik.
Ebben a világban arra törekszenek a vállalkozások, hogy a saját üzletük is jól menjen, ill. a másiknak az üzlete is jól menjen, vagyis együttműködnek, egymást segítik, nem pedig versenyeznek egymással. „Amikor volt a válság, ők azért tudták túlélni, mert a vállalkozók segítséget nyújtottak egymásnak, jótékonykodnak, és nagyon jól megélnek, semmivel sem rosszabb az üzletük, mint egy nem keresztény vállalkozóé” (Baritz, 2023).
Az ÉrMe Hálózathoz kapcsolódik a Társadalmi Hasznosságú Befektetők Egyesülete. Ez egy olyan kezdeményezés, üzleti mozgalom, amelyben társadalmi célú projektekbe fektetnek be a vállalkozások (pl. vízhálózat építése Afrikában). Ezek általánosságban ugyan hosszabb időt követően térülnek csak meg és kisebb profittal kecsegtetnek, mint pl. a fegyvergyártás és -kereskedelem, azonban a közjót szolgálják, társadalmilag hasznosak, és így várhatóan jobbá teszik a világot (Hadi – Antal-Ferencz, 2017).
Blueprint for Better Business
Az Uniapachoz hasonló nemzetközi mozgalom a Blueprint for Better Business. Olyan vállalatokat gyűjt össze és segít a céljaik megvalósításában, melyek szolgálják a társadalmat és tisztelik az emberi méltóságot. A mozgalomhoz csatlakozott vállalatokat többféle elv vezérli: őszinteség és tisztesség a vevőkkel és beszállítókkal szemben, tartós kapcsolatok, nyitottság, felelős és készséges munkáltató, tisztességes jövedelem biztosítása, párbeszéd, kreativitás, innováció, gondot visel a jövő generációjára, fenntarthatóság stb.
A vállalatvezetők egy keretrendszer mellett teszik le az esküjüket, hogy a vállalatukat ezen elvek mentén működtetik, figyelve arra, hogy minden ember valaki és nem valami, nem egy eszköz az üzleti célok elérésében. Egyben a mozgalom fórumot is létrehoz az üzleti vezetők számára, hogy megosszák tapasztalataikat és tanuljanak egymástól, miközben a közösségnek megtartó és inspiráló ereje is van. A mozgalomhoz csatlakozott vállalatok között több nemzetközi szinten kiemelkedőt is találunk, például kilenc nagyvállalat vállalta, hogy 2040-ig kizárólag nulla kibocsátású hajókat használ rakományának szállítására. Megtalálható köztük az Amazon, Ikea, Unilever, Michelin, Tchibo stb.
E mozgalom hívei igyekeznek a „nagy multinacionális vállalatok menedzsmentjeiben meggyőzni” a vezetőket a közjó fontosságáról. Ennek eredményeként egy „energetikai multicég jutott el oda, hogy ő a környezetre fog vigyázni fő célként és nem a profitra” (Baritz, 2023). Egy másik példa is akad: „a Patagónia sportruházatot készít, és egész profitját arra szánja, hogy a Földet megmentse és különféle környezettudatos akciókat támogat a profitjából”. Számára ez a fő cél. Mindemellett „jó az üzletmenete, van nyeresége, profitja” (Baritz, 2023).
Pannonhalmi Főapátság
Végezetül megemlítjük a Pannonhalmi Főapátságot, mely jól példázza annak a lehetőségét, hogy a jövedelmező vállalkozás és a keresztény elvek összeegyeztethetőek egymással. A benedeki modell, mely az alapját képezi a pannonhalmi „vállalkozásnak”, egyszerű alapelvekre épül: „a munkára épülő gazdasági önfenntartás megteremtése, a szerzetesek saját képességeihez illeszkedő és a társadalom számára is értéket teremtő tevékenységek megtalálása, a távlatokban és az embert középpontba állító gondolkodás, valamint a megfelelő arányok megtalálása a gazdálkodásban (is)” (Bokros, 2022).
Pannonhalmán már több mint ezer éve (996-ban alakult) végeznek a bencés szerzetesek a jelenlegihez hasonló, önfenntartást célzó gazdasági, üzleti tevékenységet, pl. borászat, gyógynövények termesztése (pl. levendula). Jelenleg éttermet, kávézót és teaházat működtetnek, szálláshelyet, sörfőzdét tartanak fenn, vagyis összességében fontos elem az főapátsági gazdálkodásban a turizmus szerepe.
Az üzlet sikerességét nemcsak a profitban lehet mérni, hanem egyéb szempontok alapján is, mint például megfelelő minőségű termék vagy a környezet óvására fordított figyelem (Ócsai, 2022). Pannonhalmán az üzleti tevékenység ezer éves fennállása mutatja egyrészt annak sikerességét. A vállalkozás alapját a benedeki regula adja, melynek jelmondata: Ora et labora, vagyis Imádkozzál és dolgozzál. „A munkának kettős célja van: az anyagi alap megteremtése és a szerzetesi élet kibontakoztatásának a segítése” (Bokros, 2022). A főapátsági gazdálkodás feleleveníti és megőrzi a hagyományokat (pl. vendégfogadás), régi módszereket (pl. a 18-19. századi, gyógynövényekre épülő receptúrák felelevenítése), továbbá illeszkedik a helyi viszonyokhoz (Bokros, 2022).
A főapátság szervezetfejlesztési és stratégiaalkotási folyamataiban két fő elvet vesznek figyelembe. „Az első alapelv, hogy a szerzetesélet megvalósítása számára akarják biztosítani a feltételeket, azaz a vállalkozások és az intézmények működtetése során nem akarják, hogy a szerzetesi élet értékei csorbuljanak. A második alapelv, hogy professzionálisan működő intézményeket és vállalkozásokat szeretnének működtetni, azaz nem akarják, hogy a szerzetesi szempontok miatt a gazdasági szakmaiság és a professzionalizmus sérüljön” (Bokros, 2022).
Összefoglalás
Balassa Bernadett 2018-as tanulmánya alapján mutattunk be több kutatási eredményt, melyek azzal foglalkoztak, hogyan hat egymásra a gyakorlatban – kimutatható statisztikai kapcsolattal – a vallás és a gazdaság.
A vallás és gazdaság közti összefüggés kiindulópontja, miszerint a vallás – egyéntől függő mértékig – meghatározza a jellemet, az ember döntéseit, így gazdasági cselekedeteit is. A kutatások kimutatták, hogy a zsidó-keresztény felekezetek aránya pozitívan befolyásolja az üzleti bizalmat, az iskolázottságot; a vallásosság elősegíti a szerződések biztonságát és csökkenti a tranzakciós költségeket. Mindezek révén a vallás és az egyének hitélete, annak gyakorlása közvetetten a gazdasági teljesítményre is pozitívan hat. A bemutatott kutatások főbb eredményei és megállapításai:
- amelyik országban hagyománya van a zsidó-keresztény kultúrának, nagyobb valószínűséggel jön létre és marad fenn demokratikus rendszer (Glahe–Vohries, 1989);
- az egyéni vallási meggyőződés foka növeli az egy főre jutó GDP-t; továbbá a Mennybe vetett hit és a Pokoltól való félelem egyaránt pozitív, kimutatható hatással van a gazdasági fejlettségre; valamint az iskolázottság mértéke és a vallásosság pozitív kapcsolatban vannak egymással (Barro és McCleary, 2003);
- a vallásosan nevelt emberek jobban bíznak embertársaikban, mint a nem vallásosak, és minél erősebb a vallásgyakorlás, annál erősebb a bizalom (Guiso és szerzőtársai, 2003);
- 1700 és 1960 között a katolikus régiókban/országokban 27%-kal alacsonyabb volt az egy főre jutó GDP, mint a protestáns területeken, majd 1960-tól jelentős felzárkózás zajlott (Young, 2009);
- a vallási gyülekezetekben aktívan tevékenykedő emberek általában boldogabbak és jobban elkötelezettek (Pew Research Center 2019-es felmérése).
A keresztény elvek mentén működő vállalkozások is tudnak érvényesülni a piacon, képesek üzleti sikert felmutatni, melyre több példát is bemutattunk a tanulmányban:
- Az Uniapac és magyarországi tagozata az ÉrMe Hálózat fórumot biztosítanak azon vállalatvezetők számára, akik keresztény szemléletben vezetik üzletüket. Lehetőséget biztosítanak a találkozásra, eszmecserére, tapasztalatok megosztására, üzleti kapcsolatok építésére, képzések elvégzésére. Tanulni egymástól, kapcsolati hálót építeni egymással, támogatni egymást (akár válságok idején is) és nem versenyezni egymással; mindezt a közös értékrendeken alapuló bizalmi szint teremti meg a tagok között.
- Blueprint for Better Business olyan vállalatokat gyűjt össze és segít a céljaik megvalósításában, melyek szolgálják a társadalmat és tisztelik az emberi méltóságot. A mozgalomhoz csatlakozott vállalatok között több nemzetközi szinten kiemelkedőt is találunk, például kilenc nagyvállalat vállalta, hogy 2040-ig kizárólag nulla kibocsátású hajókat használ rakományának szállítására. Megtalálható köztük az Amazon, Ikea, Unilever, Michelin, Tchibo stb.
- a Pannonhalmi Főapátságot példázza annak a lehetőségét, hogy a jövedelmező, sikeres vállalkozás és a keresztény elvek összeegyeztethetőek egymással.
Felhasznált források
- ANTAL-FERENCZ, Ildikó – HADI, Péter: Keresztények vagyunk, nem balekok. In: Jezsuita Kiadó online, 2017. június, https://jezsuitakiado.hu/cikkek/keresztenyek-vagyunk-nem-balekok-2/
- BALASSA, Bernadett: Mi köze a vallásnak a gazdasághoz? A vallás és a gazdaság összefüggés-vizsgálatának áttekintése. In: TÉR GAZDASÁG EMBER, 2018/2, 6, 201-221., https://tge.sze.hu/images/dokumentumok/K%C3%B6tetek%20%C3%B6sszes%20cikkel/2018.%20VI.%20%C3%A9vfolyam%202.%20sz%C3%A1m_Cikkek/07-balassa-b-2018-02.pdf
- Barro, Robert J. – McCleary, Rachel M.: Religion and Economic Growth. In: American Sociological Review, 2003, Vol. 68, No. 5, pp. 760–781., https://www.jstor.org/stable/1519761
- Barro, Robert J. – McCleary, Rachel M.: Religion and Economy. In: Journal of Economic Perspectives, 2006, Vol. 20, No. 2, pp. 49–72., https://www.aeaweb.org/articles?id=10.1257/jep.20.2.49
- BOKROS, Balázs Márk: A pannonhalmi modell. In: Zsolnai László – Kovács Gábor – Ócsai András (szerk.), Gazdaság és vallás. A gazdasági spiritualitás innovatív modelljei. Budapest, Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdaságetikai Központ, 2022. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/7537/1/e-book_BCE_Gazdasag_es_vallas.pdf
- ÉRME, Hálózat: ÉrMe Hálózat. In: ermehalo.hu, 2012, https://ermehalo.hu/erme-uzleti-halozat.html
- EXTERDE, Tibor – BARITZ, Sarolta Laura: Baritz Sarolta Laura nővér az emberközpontú gazdaságról, a tisztes haszonról és a nyer-nyer modellről. In: Infostart/Inforádió, 2023.03.10., https://infostart.hu/interju/2023/03/10/baritz-sarolta-laura-nover-az-emberkozpontu-gazdasagrol-a-tisztes-haszonrol-es-a-nyer-nyer-modellrol
- Glahe, Fred–Vohries, Frank: Religion, Liberty and Economic Development: An Empirical Investigation. In: Public Choice, 1989, Vol. 62, No. 3, pp. 201–215., https://www.jstor.org/stable/30025074
- Guiso, Luigi – Sapienza, Paola – Zingales, Luigi: Does Culture Affect Economic Outcomes? In: Journal of Economic Perspectives, 2006, Vol. 20, No. 2, pp. 23–48. https://www.kellogg.northwestern.edu/faculty/sapienza/htm/Guiso_Sapienza_Zingales_JEP.pdf
- Guiso, Luigi – Sapienza, Paola – Zingales, Luigi: People’s Opium? Religion and Economic Attitudes. In: Journal of Monetary Economics, 2003 January, Vol. 50, No. 1, pp. 225–282. https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0304393202002027
- KERESZTÉNY, Értékmegőrző Egyesület: UNIAPAC. In: kerme.hu, 2010, http://www.kerme.hu/customPages/uniapac?subSiteId=1
- PEW, Research Center: Key Findings From the Global Religious Futures Project. In: Pew Research Center, 2022.12.21., https://www.pewresearch.org/religion/2022/12/21/key-findings-from-the-global-religious-futures-project/
- PEW, Research Center: Religion’s Relationship to Happiness, Civic Engagement and Health Around the World. In: Pew Research Center, 2019.01.31., https://www.pewresearch.org/religion/2019/01/31/religions-relationship-to-happiness-civic-engagement-and-health-around-the-world/
- SIKLÓS, András – NEUZER, Imre – HAVADI-NAGY, Zsálya – KOVÁCS, Gábor – ÓCSAI, András: Vallások és a gazdaság. Van-e olyan, amelyik többet hoz? In: Index, 2022.10.25., https://index.hu/belfold/2022/10/25/vallas-gazdasag-etikus-vallatvezetes-kereszteny-nem-kereszteny-kibeszelo/
- YOUNG, C.: Religion and Economic Growth in Western Europe: 1500-2000. http:// web.stanford.edu/~cy10/public/Religion_and_Economic%20Growth_Western_Europe. pdf, 2009
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
