Categories
OecoFocus

Magyarország vallási megoszlása a népszámlálás adatai alapján

A 2022-es népszámlálás alapján 9,6 millióan éltünk Magyarországon tavaly október 1-jén, akik közül közel 2,9 millióan vallották magukat katolikusnak, 944 ezren reformátusnak, míg a nem vallásos lakosság száma 1,55 millió fő volt. A 2011-es népszámláláshoz képest visszaesett a bevallottan keresztény vallásúak száma és aránya, mely mögött a társadalom idősödése és a koronavírus-járvány miatti korlátozások (pl. személyes vallásgyakorlási lehetőségek korlátozása) is szerepet játszhattak egyéni, személyes okok mellett. Ugyanakkor torzítja az adatok értelmezését, hogy a lakosság 40%-a nem válaszolt a vallási hovatartozással kapcsolatban feltett kérdésre, vagyis a magyarok 60%-a által megismert adatokból tudunk csak következtetéseket levonni Magyarország vallási összetételére. Azonban akik válaszoltak a kérdésre, azoknak a 72%-a keresztény vallásúnak mondta magát, 1%-uk nem keresztény vallásúnak (összesen 73%-uk vallásos), illetve 27%-uk nem tartozott vallási közösséghez, felekezethez 2022-ben (nem voltak vallásosak).

A KSH szeptember végén ismertette a 2022-es népszámlálás végleges eredményeit. Ahogy az előzetesen közölt adatokról a megjelenésüket követően az Oeconomus oldalán is beszámoltunk, 9 millió 604 ezren éltünk Magyarországon 2022. október 1-jén. A szeptember végén megjelent részletes adatok alapján számos társadalmi-gazdasági jellemző alapján lehet vizsgálni a magyar lakosságot, egyebek mellett családi állapot, gazdasági aktivitás, iskolai végzettség, nemzetiségi és vallási hovatartozás.

Korábbi elemzéseinkben részletesen vizsgáltuk a vallás és a gazdaság kapcsolatát. A nagy világvallások követőik számára mindig is útmutatóul szolgáltak a múltban és szolgálnak a jelenben is nemcsak társadalmi, hanem gazdasági vonatkozásban egyaránt. Az egyének döntését befolyásolják erkölcsi megítélésük, értékrendjük, így kihatnak a gazdasági döntéseikre, tevékenységükre is.

A 2022-es Magyarországi népszámláláson a vallási, felekezeti hovatartozásra feltett kérdés megválaszolása önkéntes alapú volt. A 2011-es népszámláláshoz képest jelentősen emelkedett a kérdésre nem válaszolók száma és aránya: a népesség 60%-a válaszolt csupán a feltett vallási hovatartozás kérdésére, 40%-uk nem felelt. Ez pedig megnehezíti a teljes népességre vonatkozó adatok értékelését, a vallási hovatartozás elemzését. Így a következőkben, illetve az infografika ábráin is többféle bontásban szerepeltettük az eredményeket (teljes népességre és válaszadókra vetítve).

Magyarország teljes népességén belül a lakosság 43,4%-a (közel 4,2 millió) vallotta magát kereszténynek, 0,4%-uk más, nem keresztény vallásúnak, illetve 16,1%-uk (1,55 millió) válaszolta, hogy nem tartozik vallási közösséghez, felekezethez (40%-uk pedig nem válaszolt a kérdésre). A magukat kereszténynek vallók aránya a 2011-es népszámláláskor 54% volt, ugyanakkor a nem vallásosak aránya is magasabb volt, a lakosság 18,2%-a. 2011-ben a népesség több mint 70%-a válaszolt a vallási hovatartozás kérdésére, és csak 27%-uk tagadta meg a válaszadást, vagyis átfogóbb képet nyújtottak a 2011-es eredmények a 2022-esnél a magasabb válaszadási arány miatt.

Mi lehet az oka, hogy a lakosság 40%-a nem szeretett volna válaszolni a vallásossággal kapcsolatban? Egyéni indokok mellett közrejátszhatott a népszámlálási kérdőívben ezzel kapcsolatban feltett kérdés megfogalmazása: „Mi a vallása, felekezete?”. Sugallja a kérdés a vallás rendszeres gyakorlását, felekezetbe, közösségbe járást, miközben a személyes hit (egyén vallási-hitbeli meggyőződése) és a vallás (akár rendszeres) gyakorlása eltérő fogalmak. Így akik pl. meg is vannak keresztelve, de nem gyakorolják rendszeresen vallásukat, dönthettek úgy a kérdést látva, hogy inkább nem adnak választ rá.

Ugyanakkor – éppen a magas nem-válaszolási arány miatt – megvizsgáltuk, hogy a válaszadók körében hogyan alakult a lakosság vallási összetétele. Akik válaszoltak a kérdésre, azoknak a 72%-a keresztény vallásúnak mondta magát, 1%-uk nem keresztény vallásúnak (összesen 73%-uk vallásos), illetve 27%-uk nem tartozott vallási közösséghez, felekezethez 2022-ben (nem voltak vallásosak).

A kereszténységen belül (Magyarországon 2022-ben 4,16 millió fő) a katolikusok vannak többségben, közel 70%-uk (2,9 millió fő), majd a reformátusok következnek, keresztényeken belül 23%-uk (944 ezer fő). Az evangélikusok a keresztény vallásúaknál 4%-ot tettek ki.

Magyarországon a fő vallás, melyet arányaiban legtöbben jelöltek meg a népszámláláskor 2022-ben a katolikus volt: a teljes népességen belül (tehát a nem válaszolókkal együtt) 30%-ot képviselt, csak a válaszadók között vizsgálva pedig 50%-ot tett ki. A református vallás a második leginkább meghatározó Magyarországon (népességen belül 10%, válaszadók között 16%).

A következő infografikán szemléltetjük a 2022-es népszámlálás vallással kapcsolatos legfontosabb eredményeit:

Hasonló kép bontakozik ki vármegyék szintjén is. Az infografika magyarországi térképén azt vizsgáltuk meg, adott vármegyében melyik vallás a leggyakoribb. Ezek alapján két vármegye kivételével mindenhol a katolikus vallás volt a leginkább elterjedt. Hajdú-Biharban és Szabolcs-Szatmár-Beregben a református volt a fő vallás (lakosság 24%-a, illetve 30%-a). Ha sorrendbe állítjuk a vármegyéket, hol vallották magukat arányaiban legtöbben katolikusnak magukat (mint 17 vármegyében és Budapesten legjellemzőbb vallás), akkor Zala és Vas vármegye a kiemelkedő, a lakosság 49% és 48%-a katolikus volt 2022-ben, melyet Nógrád követett 44%-kal. Ugyanakkor Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyében tartották magukat nem vallásosnak arányaiban a legtöbben (vármegye lakosságának 29%-a és 25,6%-a).

A nemek arányát vizsgálva, először érdemes látni, hogy Magyarország lakosságának 52%-a nő és 48%-a férfi, vagyis több a női lakos. A férfiak 28,3%-a, míg a nők 31,7%-a vallotta magát katolikusnak, továbbá rendre 9,2%-uk és 10,4%-uk reformátusnak. Magasabb volt a férfiak körében a nem válaszolók aránya (férfiak: 41%, nők: 39,3%), illetve a nem vallásosak aránya is (férfiak: 17,8%, nők: 14,6%). Adott valláson belül vizsgálva a férfi-női arányokat, a teljes magyar lakosságra érvényes férfi-női aránynál (48-52%) számottevőbb különbségek voltak a nők javára a katolikus vallást megjelölők között (nők: 54,7%, férfiak: 45,3%) és a református vallásnál is (nők: 55%, férfiak: 45%) mint a két leginkább elterjedt vallás Magyarországon. Ugyanakkor a nem vallásos kategóriában kiemelkedő volt a férfiak aránya, a nem vallásosak 53%-a. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a nők körében jellemzőbb a vallásosság Magyarországon, mint a férfiak esetében.

Utolsó vizsgálati szempontunk a korcsoportok szerinti megoszlás. Ahogy az infografika utolsó ábráján is látszik, az életkor előrehaladtával emelkedik a vallásos népesség aránya adott korcsoporton belül, illetve csökken a nem vallásos és a kérdésre nem válaszolók aránya. Az idősebb korcsoportokban jellemzőbb tehát a vallásosság, miközben a fiatalabb generációk kevésbé tartják magukat valamilyen valláshoz tartozónak.

A cikk forrásai itt és itt találhatóak meg.

Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

https://www.oeconomus.hu/irasok/vallas-es-gazdasag-i-hogyan-kapcsolodik-egymashoz-a-spiritualitas-es-az-uzleti-elet/

https://www.oeconomus.hu/oecofocus/9-millio-604-ezren-elunk-magyarorszagon/

Senior elemző | Megjelent írások

Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.

Iratkozzon fel hírlevelünkre