A világ két legnagyobb vallása a hívek számát tekintve a kereszténység és az iszlám, míg Európában továbbra is a keresztény vallás a meghatározó. Magyarországon jelentős többségben vannak a keresztények, azon belül legnagyobb lélekszámban a római katolikusok élnek hazánkban. A világ, Európa és Magyarország népességének vallási összetételét vizsgáltuk meg bejegyzésünkben.
A világ lakosságának vallási összetételét vizsgálva a két legnagyobb vallás a kereszténység és az iszlám. 2020-ban a Pew Research Center számításai szerint a világ népességének 31%-a volt keresztény és 25%-a muszlim, vagyis közel 2,4 milliárd keresztény és több mint 1,9 milliárd iszlám vallású élt a világon. Őket követték az ateisták (nem vallásosak) 16%-ban és a hinduk 15%-ban.
https://public.flourish.studio/visualisation/13057365/
Európában jelentős arányban vallják magukat a lakosok kereszténynek (72%), míg a lakosság 20%-a nem vallásos és a népesség 7%-a muszlim. 2010-ben még a lakosok 75%-a volt keresztény Európában, 6% muszlim és 19%-ban nem vallásos. 2020-ban Romániában (99%), Lengyelországban (92,5%), Görögországban (87,6%) és Olaszországban (80,8%) volt a legnagyobb a keresztények aránya a népeségen belül. Ugyanakkor nem vallásosnak legnagyobb arányban Csehországban vallották magukat a lakosok 2020-ban (78,4%), de 50% fölötti volt az arány Észtországban is (60,2%).
Magyarországon 2020-ban a népesség 80%-a volt keresztény a Pew Research Center adatai szerint, míg 20% nem tartotta magát vallásosnak. Ez az arány 10 év alatt keveset változott (2010-ban keresztény: 81%, nem vallásos: 19%). A 2011-es magyarországi népszámlálási adatok szerint 3,7 millió római katolikus, 1,2 millió református és 215 ezer evangélikus élt hazánkban, a három legnagyobb felekezetet a görög katolikusok (179 ezer) követték. A 2022-es népszámlálási adatok vallási összetétele egyelőre nem áll még rendelkezésre, az adatok feldolgozása zajlik a KSH-ban.
https://public.flourish.studio/visualisation/13465189/
Előrejelzés szerint Európában 2050-re a keresztények aránya 65%-ra mérséklődik, míg a muszlim lakosok aránya 10%-ra emelkedik és a nem vallásosak aránya is nő 23%-ra. Magyarországon is 2050-re csökkenhet a keresztények aránya (76%) és nőhet a nem vallásosaké (23%).
A cikk forrásai itt, itt és itt olvashatók.
Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecofocus/vallas-es-gazdasag-ferenc-papa-magyarorszagi-latogatasanak-margojara/
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
