🙂A boldogság közgazdaságtana egy viszonylag új, alternatív irányzat a közgazdaságtanon belül, mely az embert helyezi középpontba („emberközpontú gazdaságnak” is nevezik). Mint nevéből is ered, az irányzat szerint a legfőbb gazdasági cél az emberek boldogsága, kiteljesedése, mondhatjuk ezt közjónak (public happiness), szemben a főáramú közgazdaságtannal, melynek középpontjában a profitszerzés áll mint végső cél.
👨💸„Az ember uralja a gazdaságot vagy a gazdaság az embert?” – tette fel a kérdést Kocsis Krisztina „A boldogság közgazdaságtana – a fenntarthatóságról” elnevezésű konferencián, ahol az emberközpontú gazdaságról tartott előadást. A haszonközpontú gazdasági renddel szembe állította az emberközpontú gondolkozást, mely szerint szükség van a profitra, de ne ez legyen a célja a vállalatoknak. A profitot nem maximalizálni kell, hanem optimalizálni, ezzel szemben a vállalati értékteremtést érdemes maximalizálni. Ideillő John Kay közgazdász mondása, miszerint „a lélegzetvétel szükséges az életben maradáshoz, de nem ez a célja a létezésünknek”, vagyis a profitra szükség van az üzleti világban, de ne ez legyen a vállalatok végső célja.
🏛️Az emberközpontú gazdaságtannak öt alappillére van:
- Az emberi méltóság elve szerint az ember nem lehet gazdasági és politikai célnak a tárgya, valamint az elv szerint a társadalom rendjét a személy rendjéhez kell igazítani.
- A második elv az igazságosságról, az igazságra való törekvésről szól. Hierarchia ebben az esetben (is) érvényesül a társadalomban, miszerint az kap többet, aki többet tesz a társadalomért.
- A harmadik elv a szolidaritás, az egymásért viselt felelősség elve, kiemelt figyelmet szentelve ezen belül a szegények és kirekesztettek irányába.
- A szubszidiaritás elve szerint kiemelten fontos az egyén és az alacsonyabb szintű közösségek, ezen belül pedig, hogy a felmerülő problémákat alacsony szinten oldják meg, míg a magasabb szintek nem elnyomnak, hanem szolgálnak.
- Az ötödik, vagyis a közjó elve szerint a javakat közösen lehet elérni. Olyan társadalmat képzel el, amely az embert szolgálja és a közjót tűzi ki célul.
💡A fent bemutatott elvek gyakorlati megvalósításában segít a Blueprint of Better Business mozgalom, mely magába foglalja a fő globális cégek egyre növekvő számát. A mozgalom alapítója, Charles Wookey is felszólalt a konferencián, bemutatva a kezdeményezés céljait és gyakorlati megvalósulását. A mozgalom fő törekvése, hogy segítse a cégeket igazán célvezéreltnek lenni, ezáltal pedig tisztán tudják a társadalmat szolgálni és egy hosszú távú, fenntartható teljesítményt nyújtani. Olyan vállalatokat gyűjt össze és segít a céljaik megvalósításában, melyek szolgálják a társadalmat és tisztelik az emberi méltóságot. A mozgalom szellemisége szerint az ember nemcsak önző lény, akit a pénz és hatalom mozgat, hanem az ember szeretne értéket teremteni, a munkájában pedig értelmet keres.
✅A mozgalomhoz csatlakozott vállalatokat többféle elv vezérli: őszinteség és tisztesség a vevőkkel és beszállítókkal szemben, tartós kapcsolatok, nyitottság, felelős és készséges munkáltató, tisztességes jövedelem biztosítása, párbeszéd, kreativitás, innováció, gondot visel a jövő generációjára, fenntarthatóság stb. A vállalatvezetők egy keretrendszer mellett teszik le az esküjüket, hogy a vállalatukat ezen elvek mentén működtetik, figyelve arra, hogy minden ember valaki és nem valami, nem egy eszköz az üzleti célok elérésében. Egyben a mozgalom fórumot is létrehoz az üzleti vezetők számára, hogy megosszák tapasztalataikat és tanuljanak egymástól, miközben a közösségnek megtartó és inspiráló ereje is van.
🌍A konferencián elhangzott, hogy a mozgalomhoz csatlakozott vállalatok között több nemzetközi szinten kiemelkedőt is találunk: így például kilenc nagyvállalat vállalta, hogy 2040-ig kizárólag nulla kibocsátású hajókat használ rakományának szállítására. Megtalálható köztük az Amazon, Ikea, Unilever, Michelin, Tchibo stb. Egy kiragadott további eredmény, hogy a londoni székhelyű Capita, mely ügyfél– és üzleti folyamatmenedzsmentet, valamint integrált szakmai támogató szolgáltatási megoldásokat kínál, két alkalmazottját nevezte ki az igazgatótanácsba. Ezenfelül tagja a mozgalomnak például az angol NatWest lakossági és kereskedelmi bank, mely önmagát kapcsolati banknak hívja, mivel céljuk, hogy segítsék az embereket, családokat és a vállalkozásokat a boldogulásban. Az ember áll a gondolkodásuk középpontjában, nem a tranzakciókra fókuszál elsősorban, hanem a kapcsolatokra.
🇭🇺 Magyarországon az emberközpontú gazdaság irányzatára szakirányú továbbképzés is épült az elmúlt évek során a Budapesti Corvinus Egyetem és a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola összefogása által, ahol három tudományterülettel is megismerkednek a hallgatók: gazdaság, társadalomtudományok és teológia.
💾A cikk forrásai itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt találhatók.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecobright/onkentes-exportkorlatozas-mit-jelent-ki-hasznalja-milyen-hatasa-van/
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
