Tizenkét napos ázsiai körútra indult Ferenc pápa szeptember 2-án, melynek során meglátogatja Indonéziát, Szingapúrt, Pápua Új-Guineát és Kelet-Timort. A pápa idős kora és gyengébb egészségi állapota ellenére évente több apostoli látogatást is tesz szerte a világon – így 2023-ban Magyarországon is járt. A katolikus egyházfő mostani ázsiai, egyben 45. apostoli útjának fókuszában a katolikus–muzulmán párbeszéd előmozdítása, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a kiszolgáltatott társadalmi csoportok és a kisebbségben élő katolikusok bátorítása áll. Ugyanakkor a látogatás felhívja a figyelmet Ázsia növekvő fontosságára is a Katolikus Egyházon belül. Ázsiában ugyan az iszlám a fő vallás, és általánosságban a keresztények jelentős kisebbségben élnek a kontinensen, azonban a fiatal társadalma és a növekvő népessége miatt – Afrika és Latin-Amerika mellett – a katolicizmus jövőbeli növekedési potenciálját jelentheti.
Kezdetek – a Katolikus Egyház ázsiai jelenléte a történelem folyamán
Kevésbé hangsúlyos tény, de maga a kereszténység Ázsiában, a Közel-Keleten született. A keresztény hit a keresztény korszak első négy évszázadában terjedt el Ázsiában és Észak-Afrikában, melynek kiindulási pontja Szíria volt. Innen jutott el a hit Indiába. A keresztény korszak első négyszáz évében bekövetkezett népszerűsödés ellenére a 16. századra, az európai gyarmatosítás korára a kereszténység szinte teljesen eltűnt Ázsiából. Ennek oka egyrészt a hagyományos keleti vallások jelenléte, illetve az a tény volt, hogy a kereszténység sosem volt államvallás ezekben az országokban. Másrészt a korlátozott keresztény jelenlét és a keresztény közösségek elszigeteltsége is hozzájárult ehhez. Mindez megerősítette azt a felfogást, hogy a kereszténység idegen test Ázsiában. Az európai gyarmatosítás pedig tovább mélyítette a szakadékot az ázsiai társadalmak és a keresztény közösségek között, ami különösen Dél- és Délkelet-Ázsiában érzékelhető. Annak ellenére, hogy több hittérítő missziós út zajlott a századok során (pl. jezsuita missziók, Xavéri Szent Ferenc). Ázsiában a keresztényeket elsősorban etnikai kisebbségekkel és a kaszton kívüliekkel azonosítják, ráadásul a globalizáció nyomán erősödött a nacionalista jellegű vallási fundamentalizmus is (pl. India, Srí Lanka, Mianmar, Banglades).
Jelenkor – Ázsia vallási térképe
A történelmi múlt és jelenkori nehézségek ellenére számottevő az ázsiai keresztények száma. A Pew Research Center adatai szerint 2020-ban 320 millió keresztény élt a kontinensen, mely a világ keresztényeinek 13%-át tette ki (az adatok a katolikus vallásúak mellett más keresztény felekezetek tagjaira is vonatkozik). A keresztények 27%-a szub-szaharai Afrikában él, 25%-uk Latin-Amerikában és a Karib-térségben, míg 22%-uk Európában.
Ami a vallási térképet illeti, Ázsiában az iszlám (lakosság 26%-a muszlim) és a hinduizmus az irányadó (szintén a lakosság 26%-a), őket követi a buddhizmus (11%) és a népi vallások (9%).
Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/azsia-fo-vallasai-1hxj48m7880552v?live
A kontinens egészében a keresztények a lakosság 7%-át tették ki 2020-ban, ugyanakkor országonként láthatunk kifejezetten keresztény államokat is: például Kelet-Timorban, Pápua Új-Guineában, a Salamon-szigeteken vagy a Fülöp-szigeteken a lakosság több mint 90%-a keresztény.
Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/keresztenyseg-azsiaban-1h1749wx88nrq2z?live
Ferenc pápa ázsiai útjai az elmúlt 11 évben
A Katolikus Egyház jelenlegi vezetője számára fontos térség Ázsia, ahogy azt az elmúlt évtizedben tett látogatásai is mutatják. Több ok miatt is kiemelt jelentőségű a kontinens a Katolikus Egyház és a pápa számára:
- itt él a világ népességének 60%-a,
- itt található a világ öt legnépesebb országa közül négy (India, Kína, Indonézia és Pakisztán),
- a pápát különösen érdeklik a kisebbségi katolikus közösségek, amelyek Ázsia legtöbb részén jellemzőek. Ezzel szemben Latin-Amerika és a Szaharától délre fekvő Afrika többségében keresztény régiók.
- A pápa számára Ázsia jelenti azt a régiót is, ahol a katolicizmus jelentős növekedési potenciállal rendelkezik. Erről árulkodik, hogy idős kora és gyengébb egészségi állapota ellenére is nekivágott mostani ázsiai útjának.
Ferenc pápa az elmúlt tizenegy évben, amióta megkezdte pápaságát, hatszor látogatott el eddig Kelet-Ázsiába: Dél-Koreába 2014-ben, Srí Lankára és a Fülöp-szigetekre 2015-ben, Mianmarra és Bangladesbe 2017-ben, Thaiföldre és Japánba 2019-ben, Kazahsztánba 2022-ben és Mongóliába 2023-ban.
Idén szeptember 2-13. között a leghosszabb és legintenzívebb, hetedik kelet-ázsiai útjára indult Ferenc pápa négy ország érintésével: Indonéziát, Pápua Új-Guineát, Kelet-Timort és Szingapúrt látogatja meg a 87 éves egyházfő.
A pápai látogatásnak három fő iránya a katolikus–muzulmán párbeszéd előmozdítása, az éghajlatváltozás elleni globális fellépés sürgetése, valamint felhívni a figyelmet a leginkább kiszolgáltatott társadalmi csoportokra, a periférián élőkre.
- Ferenc pápa volt az első a pápák közül, aki ellátogatott az Arab-félszigetre (2019), ezzel is előmozdítva a katolikus–muzulmán párbeszédet. Jelenlegi ázsiai útja során is fontos a vallások közti párbeszéd, Indonézia muzulmán, míg Szingapúr buddhista többségű állam.
- Ferenc pápa számára mindig is kiemelt fontosságú volt a Föld védelme, a teremtésvédelem. Mostani ázsiai körútja során érintett országok is kitettek a globális felmelegedésnek: tengerszint emelkedése, valamint az egyre súlyosabb és kiszámíthatatlanabb hőhullámok és tájfunok.
- Ferenc pápa gazdasági életről szóló gondolatainak középpontjában a Föld védelme mellett a szegényekről való gondoskodás, a leginkább kiszolgáltatott társadalmi csoportok támogatása áll („határon” lévő Egyház, „ferences lelkiség”, vagyis a szegénység, alázat, melyről részletesen ITT írtunk). Ferenc pápa útjai, látogatásai során igyekszik olyan helyekre is eljutni, ahol még soha nem járt pápa, vagy ahol a katolikusok kisebbségben vannak – így Ázsiában is -, ezáltal bátorítva őket.
2024-es látogatás négy ázsiai országának társadalmi-vallási háttere
Indonézia a világ negyedik legnépesebb országa, továbbá a legnépesebb muszlim többségű ország, jelentős katolikus kisebbséggel. A Pew Research 2020-as adatai szerint közel 230 millió muzulmán él az országban (lakosság 87%-a), míg a keresztények száma közel 27 millió volt (lakosság 10%-a), továbbá a lakosság mintegy 3%-a katolikus.
Az ország legnagyobb városa, Jakarta a világ második legnépesebb városi területe. A nagy népesség és a sűrűn lakott régiók ellenére az ország még jelentős érintetlen természeti területekkel rendelkezik, nagy a biodiverzitása.
Indonézia több ezer különböző őshonos etnikai és több száz nyelvi csoportból áll, amelyek közül a jávai a legnagyobb. A nemzeti identitás alapja a nyelvi, kulturális sokféleség, de meghatározó a muszlim többségű lakosságon belüli vallási pluralizmus is.
A világ harmadik legnagyobb demokráciája, regionális hatalom. Az ország számos multilaterális szervezet tagja, egyebek mellett az Egyesült Nemzetek Szervezetének, a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO), a G20-aknak, valamint a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének és az Iszlám Együttműködési Szervezetnek.
A közel 6 millió lakosú Szingapúr a világon a harmadik legnagyobb népsűrűségű ország. A szigetország a Pew Research 2020-as adatai szerint buddhista többségű (lakosság 32%-a), míg a keresztények a lakosság 18%-át, a muzulmánok 16%-át teszik ki.
Gazdaságilag fejlett városállam, a nemzetközi kereskedelem, a gazdasági globalizáció, az exportorientált iparosítás, a közvetlen külföldi befektetések révén vált a világgazdaság fontos tényezőjévé. Szingapúr a világ egyik legmagasabb egy főre jutó GDP-jével rendelkezik (vásárlóerő-paritáson, PPP). Az ország a légi közlekedés, a pénzügyek és a tengeri hajózás egyik fő csomópontja, továbbá adóparadicsom. Szingapúrt továbbá jelentős kulturális sokszínűség és vallási pluralizmus jellemzi.
A becslések szerint 10 millió lakosú Pápua Új-Guinea többségi keresztény ország (lakosság 99%-a), jelentős katolikus kisebbséggel. A legutolsó, 2011-es hivatalos népszámlálás szerint 7,3 millió fő volt az ország lakossága, azonban a friss becslések már 10 millió fölé teszik a lélekszámot az országban. A katolikusok aránya 26% körüli becslések szerint, a Vatikán információi szerint pedig csaknem 2,5 millió katolikus él ott.
Ferenc pápa jelenlegi ázsiai körútja során meglátogatott országokban és országok között jelentős a társadalmi-gazdasági szakadék: míg Indonézia és Szingapúr gazdaságilag fejlettebb, utóbbi ráadásul a globális bank- és pénzügyek központja; addig Pápua Új-Guineát és Kelet-Timort nagy szegénység, magas munkanélküliség és alacsony írástudási ráta jellemzi.
A Vatikán után Kelet-Timorban a legnagyobb a katolikusok aránya a világon, az 1-1,5 millió fős lakosság 98%-a katolikus vallású. Gazdaságilag kevésbé fejlett ország, ásványkincsei (színesércek, kőolaj, földgáztelepek) kiaknázatlanok. Önellátásra rizst, maniókát és kukoricát termesztenek, kivitelre az ültetvényeken termesztett kávé kerül.
Hol lehet a Katolikus Egyház jövője?
Európa népessége várhatóan csökken a következő évtizedekben, melynek oka elsősorban a társadalmak idősödése. Az Eurostat 2023-as előrejelzése szerint például az EU népessége 2100-ig 6%-kal fog csökkenni, míg az ENSZ előrejelzése szerint Európa népessége a 2023-as 740,6 millióról 2100-ra várhatóan mindössze 586,5 millió főre csökken. Az általános népességfogyás mellett a vallástól és főleg a kereszténységtől való elfordulás, a liberálisabb eszmék előretörése is a keresztények számának és arányának csökkenését vetíti előre Európában. A Pew Research előrejelzése szerint az Európában élő keresztények aránya a 2010-es 26%-ról 2050-re körülbelül 16%-ra csökken (a világ keresztényeinek arányában).
Világszinten ugyanakkor az előrejelzés szerint a keresztény népesség a 2010-es 2,2 milliárdról 2050-re várhatóan 2,9 milliárdra nő (az általános népességnövekedéssel párhuzamosan), ezzel együtt a kereszténységnek a világ népességén belüli általános aránya változatlan marad (majdnem minden harmadik ember, 31%).
Ami változik a globális színtéren, az a keresztények regionális megoszlása: Európa, Észak-Amerika és Latin-Amerika súlya csökken, míg Afrikáé növekszik, Ázsiában pedig változatlan marad. Várhatóan a világ keresztényeinek majdnem 40%-a Afrikában él majd 2050-re (a Szaharától délre fekvő Afrikában 2010-ben a világ keresztényeinek 24%-a élt, 2050-re 38%-ra emelkedik az arány), míg Ázsia közel felzárkózik Európához, a világ keresztényeinek 13%-a él majd Ázsiában, míg 16%-uk Európában 2050-re.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/19272317/
Abszolút értéken nézve pedig, Ázsiában a keresztények száma 94 millióval emelkedik várhatóan 2010-2050 között (287 millió főről 381 millió főre), míg Afrikában 595 millió fővel, Latin-Amerikában pedig 134 millió fővel nő a katolikusok száma; addig Európában 100 millióval csökken várhatóan.
Fontos azt is látni, hogy a világ fiataljainak nagy része, közel 85%-a fejlődő országokban él, közülük 60% Ázsiában. Mindezekből eredően Afrika mellett Ázsia, azon belül pedig Délkelet-Ázsia a maga kulturális, etnikai és vallási, valamint társadalmi, politikai és gazdasági sokszínűségével a katolicizmus jövőbeli növekedési régióját jelentheti. Erre utalhat Ferenc pápa jelenlegi kéthetes ázsiai útja is.
A vallás és gazdaság kapcsolatáról korábbi elemzéseinkbe olvashatnak bővebben:
- „Vallás és gazdaság – Ferenc pápa magyarországi látogatásának margójára” IDE kattintva;
- „A világ, Európa és Magyarország vallási összetétele” IDE kattintva;
- „Magyarország vallási megoszlása a népszámlálás adatai alapján” IDE kattintva;
- „Vallás és gazdaság I. – hogyan kapcsolódik egymáshoz a spiritualitás és az üzleti élet?” IDE kattintva;
- „Vallás és gazdaság II. – a vallásosság gyakorlati megvalósulása a gazdaságban” IDE kattintva.
A cikk forrásai itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvashatóak.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
