A katolikus egyházfő, Ferenc pápa legutóbbi magyarországi látogatásán, 2021. szeptember 12-én az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus ünnepi zárómiséjét celebrálta a Hősök terén. Ezt követően nem telik el két év sem, hogy ismét Magyarországra érkezzen: április 28-30. között apostoli látogatást tesz idehaza Ferenc pápa. Magyarország egyelőre az egyetlen ország (Olaszországon kívül), amelyet Ferenc pápa második alkalommal is felkeres. A látogatás tükrében tekintjük át Ferenc pápa eddigi munkásságát, a magyarokkal való kapcsolatát, a pápa és az Egyház gazdasági életben betöltött szerepét.
Ki Ferenc pápa és miért fontos a magyarországi látogatása?
Ferenc pápa, aki Jorge Mario Bergoglio néven született 1936-ban, 10 éve, 2013 óta az 1,4 milliárd hívőt számláló római katolikus egyház 266. vezetője. Pápává választása előtt Buenos Aires érseke volt, ahol érsekségének jellemzője a népéhez, különösen a kevésbé jómódúakhoz, a peremen élőkhöz, a szegényekhez, a betegekhez való közelsége volt. Ezért is fontos számára a „határon” lévő Egyház, a „ferences lelkiség” (szegénység, alázat), aki után (Assisi Szent Ferenc) pápai nevét is választotta. Assisi Szent Ferenc életútját követve Ferenc pápa puritán életvitelt folytat. A katolikus egyház vezetőjeként a mindenkori pápa erkölcsi útmutatást nyújt nemcsak az Egyháznak és benne a híveknek szerte a világon, hanem a szélesebb körű társadalmi és a gazdasági életre is kihatással van tanítása, üzenete.
Három napos budapesti látogatása alkalmával Ferenc pápa kifejezetten a magyar néphez érkezik – ellentétben a 2021-es Eucharisztikus Kongresszussal, mely egy nemzetközi egyházi rendezvény volt. Ferenc pápa programjai során találkozik Novák Katalin köztársasági elnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel, valamint – többek között – az egyházi méltóságokkal és az egyházi rend tagjaival, munkatársaival. Több szociális intézményt is felkeres Budapesten (gyermekotthon, szegények, menekültek), illetve a fiatalokkal is találkozik. Utolsó nap, április 30-án, vasárnap a Kossuth téren tart szentmisét.
Mit gondol Ferenc pápa Magyarországról és a magyarokról?
A 2021-es budapesti Eucharisztikus Kongresszusról hazatérő Ferenc pápa a repülőúton adott nyilatkozatában kiemelte, hogy nagyon sok értéke van a magyaroknak: mély az ökumenizmus iránti érzék (nyitás más vallások felé, azok elfogadása és tisztelete), erős az ökológiai tudatosság, kiemelt kormányzati szempont a gyermekvállalás támogatása és a család fontossága (utóbbi témában az Oeconomus is szervezett konferenciát 2022-ben). Kiemelte továbbá azt is, hogy magyarokkal a Kongresszus előtt is találkozott már, mégpedig Erdélyben, a csíksomlyói búcsún.
Mit gondol Ferenc pápa a gazdaságról?
Ferenc pápa gazdasági életről szóló gondolatainak középpontjában a szegényekről való gondoskodás, a Föld védelme és a béke áll. A pápa a fiatalokat igyekszik ösztönözi elsősorban, hogy változtassanak a gazdasági szemléletmódjukon. Ennek keretében tavaly tartották meg Assisiben a „Ferenc gazdasága” című rendezvényt, ahol a világ 100 országából érkezett mintegy ezer fiatalt, közgazdászt, vállalkozót és a változásokat elősegítő szakembert arra buzdította Ferenc pápa, hogy az ökológiai megtérés útján haladva teremtsék meg az élet (és nem az ölés) gazdaságát.
Tevékenyen vett részt Ferenc pápa az elmúlt tíz évben a Vatikán pénzügyi reformjainak megvalósításában is. Pápaságának második évében a Vatikánon belül létrehozott egy új testületet a gazdasági és adminisztratív ügyek koordinálására. A vatikáni pénzügyek terén központosítási lépéseket is kezdeményezett, így javult azok ellenőrizhetősége és átláthatósága. Például minden vatikáni részlegnek kötelező befektetéseiket a Vatikáni Bankon keresztül intéznie, melyet a Szentszéki Vagyonkezelés felügyel, és kizárólag etikus, környezetbarát és alacsony kockázatú befektetéseket lehet megvalósítani.
A nők szerepének erősítése is napirenden van Ferenc pápánál, így a vatikáni államtitkárságon 2020 januárjában megkezdte a munkát az első nő, 2020 augusztusában pedig hat nő állt munkába a Vatikáni Pénzügyi Tanácsban. Továbbá Vatikánváros kormányzóságában 2021-től van jelen női tag.
Ferenc pápa gazdasági életről szóló üzenetei és intézkedései szorosan kapcsolódnak az egyház gazdasági tanításához és alapelveihez.
Melyek a katolikus egyház gazdasági tanításának főbb elvei?
A katolikus egyház társadalmi tanítása szerint a társadalmat, gazdaságot, politikát csak úgy érdemes építeni, ha az az ember méltóságára alapoz, ezáltal a gazdasági és társadalmi folyamatoknak az alapja az ember (és nem a pénz vagy a profit). Az egyén felelőssége, hogy milyen társadalomban, milyen gazdaságban él. Ugyanakkor természetesen a struktúrák visszahatnak az emberre, és az agymosásnak, a csoportnyomásnak, a csoportdinamikának, társadalmi hatásnak az ember nehezen tud ellenállni. A társadalom emberekből épül fel, és az ember felelős azért, hogy mit épít. Az ember szabadsága az alapja annak, hogy végső soron ő a struktúra meghatározója.
Fontos pillér az egyház gazdasági tanításában a szolidaritás, vagyis az együttérzés, a másik felé való odafordulás, különösen a peremen lévők vagy szükséget szenvedők érdekében. Ez ma annyit jelent, hogy az embernek nyitottnak kell lennie másokra, és ki kell vennie saját magát a középpontból. Azt is tanítja a keresztény hit, hogy a másik előbbre való, mint önmagam. Ez jelenik meg az altruizmusban is, amikor is azt mondják, hogy a gazdasági szereplők ne egymás ellen versenyezzenek, hanem működjenek együtt, és alakítsanak ki win-win (amiben mindkét fél nyer) szituációkat, amikor mindkét fél jól jár. Két vállalat nem csak úgy találhatja meg a maga hasznát, hogy a másikat legyőzi. Vagyis ennek az egyházi alapelvnek is megvan a világi lenyomata.
További szempont a gazdasági tanításban, hogy a vállalat vezetése az alsóbb szintek érdekeit is nézze, például adja meg a megfelelő fizetést vagy biztosítsa a megfelelő munkakörülményeket. Ettől még profitot termelő vállalat marad, csak nem a profitmaximalizálás lesz a fő célja, hanem az ember. Ez az ún. szubszidiaritás elve: a hierarchia magasabb szintjén állók nem elnyomják, hanem segítik a lentebbi szinteken lévőket.
Fontos elem továbbá a közjó, melynek keretében és érdekében a közhatalomnak tiszteletben kell tartania az emberi személy alapvető és elidegeníthetetlen jogait (pl. „jog… a saját helyes lelkiismeret szerinti cselekvéshez, a magánélete védelméhez és a jogos szabadsághoz, mely magában foglalja a vallásszabadságot is” – II. vatikáni zsinat: Gaudium et spes, 26.). Másrészt a közjó magában foglalja a közösség szociális jólétét és fejlődését, mely által mindenki számára hozzáférhetővé kell tennie azt, amire az emberi élethez szüksége van: az élelmet, a ruházatot, az egészséget, a munkát, a nevelést, a kultúrát, a megfelelő tájékoztatást, a családalapítás jogát stb. Végül a közjó magában foglalja a békét, vagyis az igazságos rend állandóságát és biztonságát. Az Egyház társadalmi tanítása szerint tehát a társadalmi-politikai rendszer szolgálja a közjót, vagyis az emberi kiteljesedést – társadalmi és egyéni szinten egyaránt.
Milyen gazdasági, üzleti elveket hirdetnek a többi világvallások?
Zsidó szemlélet (Botos – Botos, 2008): „a zsidó társadalmi-gazdasági tanítás lényege, hogy felelősek vagyunk tetteinkért. A zsidó tanítás nagy hangsúlyt helyez a kooperációra, melynek intézményei a legfontosabb civil szervezetek: a család, a zsinagóga és az iskolák. A gazdaság, amely nagymértékben a felhalmozott szellemi tőkén alapul, egyenes arányban áll a népesség képzettségével. A szellemi tőke teszi lehetővé a kreativitást, mely az üzleti sikerek alapja… A zsidó tanítás a jótékonyságot kötelezővé teszi. Azok, akiknek többet adott az Úr, kötelesek segíteni a szükséget szenvedőkön. Ez az, amit mai nyelven szociális igazságosságnak nevezhetünk.”
Iszlám szemlélet (Botos – Botos, 2008): „az individuumot tekinti a társadalom alapkövének, és hangsúlyozza, hogy az ember személyes felelősséggel tartozik tetteiért Isten előtt…Az iszlám úgy tekint a világra, mint kapcsolatok hálózatára. A változások, amelyek a gazdasági aktivitás következtében végbemennek, zavarólag hathatnak ezekre a kapcsolatokra. Ez a szemlélet némiképp gátolja a piaci rugalmasságot. Elfogadja ugyan az egyéni érdekek létét és a piaci mechnanizmust, de nem híve a piaci fundamentalizmusnak. A magántulajdon és a magánvállalkozás a muszlim emberek alapvető joga, de csakis a morális határokon belül. Az igazságosság a legalapvetőbb parancs…Vannak tiltott tevékenységek, ilyen az uzsora.”
Buddhizmus (Botos – Botos, 2008): „hisz a karmában és az újjászületés révén a halál utáni életben. A karma erkölcsi ok és hatás: amit teszünk másokkal, az történik velünk, magunkkal is. Jelenlegi sorsunk annak egyenes következménye, hogy hogyan éltünk, milyen erkölcsi normák szerint cselekedtünk előző életünkben…azt akarja elérni, hogy ne a vágyaink irányítsák az életünket. Nem tekinti célnak a szegénysége. Nincs szó arról, hogy ne lehetne követője gazdag ember. Nem erkölcsös úton azonban semmiképpen nem szabad meggazdagodni. A buddhizmus elutasítja a felelőtlen kapitalizmust, amely akár a mások kárára történő gazdagodást is megengedi…a buddhista tanokban nincs akkora hangsúly a társadalmi igazságosságon, mint az egyistenhívő vallások esetében… A buddhista gazdasági tanítás alapvetően individualista. A személyes felelősségről… van szó. A nagylelkűség, a könyörület a buddhista vallás legfontosabb jellemvonása.”
Hinduizmus (Botos – Botos, 2008): „szintén elfogadja a karmát és a reinkarnációt. a hindu társadalom szegmentált, a kasztrendszerre épül. A hinduizmus nem ellenzi a gazdasági érvényesülést, a prosperálást. A merev kasztrendszer azonban korlátozza a mobilitást, a gazdálkodás szabadságát, ezáltal a vállalkozóvá válást. Ezek tehát bizonyos mértékig akadályozzák a gazdasági növekedést Indiába.”
Konfucianizmus (Botos – Botos, 2008): „Kína domináns vallása, de Koreában, Japánban és a többi „kistigris” országban is jelentős (Tajvan, Szingapúr, Hongkong)… magas erkölcsi követelményeket támaszt az egyénnel szemben (fegyelem, hűség, megbízhatóság, kölcsönösség)… hangsúlyozza az egyén társadalmi kötelezettségeit és a hagyományok fontosságát…a konfucianizmus gazdasági szempontból progresszív, mivel támogatja a saját erőre támaszkodást és a vállalkozóvá válást… a konfuciánus etika elítéli a profithajhászást”.
„Áttekintve a világvallások gazdasági tanításait, megállapíthatjuk, hogy szinte kivétel nélkül elutasítják a pusztán profit motiválta tevékenységeket. A legtöbb nézetrendszerben nagy hangsúlyt kap a személyes felelősség és az igazságosság fogalma. A kooperáció, a kreativitás és az együttérző szolidaritás ugyancsak számos világvallás közös eleme” (Botos – Botos, 2008).
A cikk forrásai itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvasható.
Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecobright/a-boldogsag-kozgazdasagtana/
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
