X, Y, Z, Alfa – gyakran halljuk ezeket a betűket különféle generációk megkülönböztetésére. A gazdaságilag aktív, vagyis jelenleg 15-65 év közötti generációk közé tartoznak a nyugdíjba készülő baby-boomerek mellett az X, Y és Z generáció tagjai; míg az Alfa generáció tagjairól egyelőre csak találgatni lehet, milyen gazdasági szokásaik lesznek. A különféle generációk tagjainak jellemzőit vizsgáljuk meg bejegyzésünkben, különösen fókuszálva a gazdasági, a munkaerőpiaci, fogyasztási, megtakarítási szokásaikra.
Generációk bemutatása
A teljes kép érdekében kezdjük azon generációkkal, akik már nyugdíjba vonultak! Az ún. veteránok generációja 1946 előtt született, vagyis legfiatalabb tagjaik is 78 évesek jelenleg (2023-ban). (Fontos itt megemlíteni, hogy a generációkat lehatároló születési időszakok eltérőek lehetnek 1-1 évvel egyes források, módszertanok szerint). Őket követik a baby-boomerek, vagyis az 1946 és 1964 között született generáció tagjai (59-77 évesek). E generáción belül 1958 jelenleg a határvonal, mivel ez előtt születettek már elérték idehaza az öregségi nyugdíj korhatárát, míg aki 1958 után született, még a gazdaságilag aktívak táborát erősíti. A munkaerőpiac szempontjából teljes mértékben aktívnak tekinthető generációk az X és az Y:
- az X generáció tagjai 1965-1979 között jöttek a világra, vagyis jelenleg 44 és 58 év közöttiek;
- az Y generáció tagjai pedig 1980-1994 között születtek, ők 29-43 évesek.
Két legfiatalabb generáció közül a Z-nek nevezett tagjai már ismerkednek a munka világával, ők 1995 és 2009 között látták meg a napvilágot, vagyis jelenleg 14-28 évesek, míg az Alfa generáció tagjai 13 évesek vagy annál fiatalabbak (2010-ben vagy utána születtek).
Fontos látni, hogy a következőkben bemutatott generációs jellemzők egyénenként eltérőek lehetnek, minden ember egyedi és megismételhetetlen személyiség, befolyásoló tényező továbbá a kultúra, adott terület sajátossága. Ugyanakkor a generációkat ért hatások, megélt tapasztalatok országoktól függetlenül jellemzik az adott korosztályt. Általában a szakirodalomban (elsősorban a marketing területén) az USA társadalmát veszik alapul a generációs jellemzők bemutatásakor, így jelen bejegyzésben is elsősorban a tipikus amerikai, adott generáció tagjára kell gondolni, a magyar jellemzőket külön emeljük ki.
X generáció a gazdasági életben
1964-1978 közötti időszakot a termékenységi arányszám globális csökkenése jellemezte, mivel ez az időszak a nők munkába állásáról, fogamzásgátló tabletták elterjedéséről szólt. Az ekkor született generáció gyermekkorában azt tapasztalta, hogy minkét szülő munkába jár, iskola után akár egyedül is lehettek otthon, így a baráti kapcsolatok váltak inkább fontossá számukra (ők voltak az ún. „kulcsos gyerekek”). Az X generáció tagjai politikailag kevésbé szervezettek, mivel nem élték át az egymásrautaltságot közösségileg. Általánosságban felelősségteljesek a munkavégzésben, önállóak, és vonzza őket a technológia (HOLD Lexikon). Mivel a korszak, amiben felnőttek, mind társadalmi, mind kulturális viszonylatban igen változó volt, a generáció tagjaira általánosságban jellemző a szkepticizmus, ugyanakkor megtanultak alkalmazkodni is.
Több pénzügyi válságidőszakot is megéltek a generáció tagjai aktív munkavállalóként, köztük a 2000-es évek eleji dotkom lufit, illetve a 2008-as globális gazdasági és pénzügyi válságot; mindezek a megtakarításaikat is negatívan érintette. Az amerikai vagyon 16%-át mondhatták magukénak az X-generáció tagjai 2019-ben, míg pl. a baby-boomerek annak 57%-át birtokolták. Viszonyításként, a 35 éves átlagéletkorú X generációsok 2008-ban a USA vagyonának mindössze 9%-át birtokolták, kevesebb mint a felét annak, amit a baby-boomerek ugyanebben az életkorukban. Az X generáció tagjai nagyobb hitelállománnyal is rendelkeznek (lakáshitel, diákhitel, autóhitel, személyi kölcsön, hitelkártya tartozások).
Amiben eltér az amerikai és magyar X generáció „tipikus” tagja, egyrészt a hazai lassabb technológiai fejlődés: a számítógépek és az internet világa később tört be hazánkba. Ebből következik, hogy kevésbé vonzza a magyar X generációt a technológia, mint az amerikait. Idehaza is jelentős társadalmi, kulturális átalakulásokat éltek meg a generáció tagjai (szocializmus, rendszerváltozás, ’90-es évek gazdasági nehézségei), vagyis a hazai generációt is jellemzi az önállóság és rugalmasság. Akik tudtak élni a korszak adta lehetőségekkel, sikeres vállalkozást építhettek fel. A rendszerváltozást követően megjelenő nemzetközi nagyvállalatok pedig keresték a friss tudású, terhelhető munkavállalókat, így e generáció tagjai gyorsan haladhattak előre a céges ranglétrán.
Y generáció a gazdasági életben
Az Y generációval (más néven millenniumi vagy ezredfordulós korosztály) kezdődött el az új „típusú” munkavállalók korszaka, akik már beleszülettek a digitális, számítástechnikai vívmányokba. Míg az X generációt digitális bevándorlónak hívják, mivel a számítógépet és internetet idősebb korukban kezdték el használni, addig az Y generáció tagjainak többsége – főleg az USA-ban – már beleszületett az internet világába („digitális bennszülöttek”).
Általánosságban jellemző a generáció tagjaira – csak a legfontosabbakat említve a gazdaság–munka világa szempontjából: a mobilitás, a folyamatos tanulás (jellemzően diplomások és nyelveket beszélnek), teljesítményorientáltság, kihívások keresése, a rugalmasság–szabadságvágy és a környezeti tudatosság. Fontos továbbá számukra a munka-magánélet egyensúlya, kevésbé hajlandók csak a munkának áldozni életüket, mint szüleik, így, ha szükségét érzik, munkahelyet váltanak, akár gyakrabban is. A generáció tagjai a digitális megoldások mellett a fogyasztói társadalomba is beleszülettek, annak szerves alakítói.
Jelentős eltérés az X és Y generáció tagjai között a pesszimizmus – optimizmus: az X generáció tagjai általánosságban pesszimisták (pesszimistábbak az Y generációnál), miközben az Y generáció határozottan optimista az életükkel kapcsolatban. Az Y generáció tagjai hajlamosabbak a közösségi szolgálatra, illetve szélesebb körű társadalmi felelősségvállalást várnak el a munkáltatóktól.
Z generáció a gazdasági életben
Míg az Y generáció nem is minden tagja nőtt fel a számítógépek és internet világában, vagy nem minden országban volt hozzáférhető az új technológia, addig a Z generáció tagjai, vagyis az 1995-2009 között születettek joggal nevezhetők „digitális bennszülöttnek” (már az okos elektronikai eszközök is sokuk gyerekkorának részét képezi/képezte). A Z generáció nagy része az X generáció gyermeke, bár néhányan a későbbi baby-boomerek gyermekei is lehetnek. Az Y és a Z generációt gyakran kombinálják, és számos közös jellemzőjük van, különösen a technológiában való jártasság és a globális világgal való komfortérzet.
Mivel a Z generáció tagjai jelenleg fiatalok, 14-28 évesek, gazdaságot meghatározó jellemzőik még kevésbé kiforrottak, nem is mindenki lépett még a munkaerőpiacra. Ami viszont látható és sejthető már a generáció tagjairól, hogy a fogyasztást tekintve fontosabb számukra a hozzáférés, mint a tulajdonlás (pl. sharing economy, vagyis a megosztáson alapú gazdasági megoldások: autó- vagy lakásmegosztás, streaming platformok), és az etikusságra törekszenek a fogyasztáskor. A fogyasztásukat a saját identitásuk részeként kezelik. Vásárlásaikat pedig online, az interneten keresztül intézik. Egy 2016-os, amerikai Z generációra irányuló felmérés[1] eredménye szerint „háromból kettő Z-generációs tag interneten keresztül bonyolítja a vásárlásait. Jellemző továbbá rájuk, hogy az internetes vásárlók több mint a fele az okos telefonját használja a vásárlásokhoz” (Ruzsa, 2018).
A generáció jellemvonása közé tartozik továbbá az egyén önkifejezése, a párbeszéd és a visszajelzések fontossága, magánéletben és munkában egyaránt. Pénzügyek kezelése tekintetében – amennyiben van már saját kereset vagy megtakarítás – konzervatívnak tekinthetőek: hitelt kevésbé szeretnének felvenni (akár az előző, X és Y generáció 2008-as rossz tapasztalatai is közrejátszhatnak ebben), online bankolást részesítik előnyben, és igényük van a pénzügyi tudatosságuk növelésére (HOLD Lexikon). A munkát viszonylag korán kezdik, ahol nem annyira munkavállalóként, hanem felhasználóként tekintenek magukra. Kiválóan multitask-olnak, vagyis egyszerre több feladatot is el tudnak látni színvonalasan, és fontos számukra a kötetlen munkaidő, a munkavégzés szabadsága.
Alfa generáció
Az Alfa generáció tagjai 2010-ben vagy utána születtek, azaz 13 évesek vagy annál fiatalabbak jelenleg. Míg a Z generációról már lehetnek előrejelzések, illetve kezdetleges tapasztalatok a munkaerőpiaci, gazdasági jellemvonásaikat tekintve, az Alfa-generáció tagjairól egyelőre nincsenek ilyen információk.
Elwood Carlson, demográfus, szociológus professzor szerint „ez az új generáció az, akiknél az eddigi leggyakoribb lesz az összes generáció közül, hogy a korai éveikben, amelyek fejlődésük szempontjából meghatározóak, nem biztos, hogy ott lesz mindkét biológiai szülő”, így gyakori az ő esetükben az egyszülős vagy mozaikcsaládok. Gyakori továbbá családjuk körében a költözés, a szülő(k) munkahelyváltása, illetve inkább városban nevelkednek. Mark McCrindle társadalomkutató pedig azt emeli ki, hogy az Alfa generáció tagjai várhatóan szüleiknél (nagyrészt Y generációsok, akik később vállaltak gyereket) tovább tanulnak, később állnak munkába és tovább maradnak családi körben önállóvá válásuk előtt. A modern technológia és virtuális közösségi élet (iPad, Instagram stb.) elengedhetetlen számukra, életük részét képezi – „üveg generációnak” is hívják már, mivel a képernyők üvege előtt töltik idejük nagy részét (iskolában, okos órával vagy okos szemüveggel stb.). Mindez együtt járhat a generáció erősebb társadalmi elszigetelődésével, és hogy a figyelmüket még nehezebb lesz lekötni.
Érdekes előrejelzés, miszerint a technológia vívmányai oda vezetnek, hogy a generáció számára még inkább lerövidül a vásárlással, házimunkával, ügyintézéssel töltött idő. Így sokkal több szabad ideje lesz az Alfa generáció tagjainak, melyet az őket foglalkoztató kérdésekre fordíthatnak, akár tanulásra.
Mi várható a jövő generációinál? 2025 és 2039 között a Béta generáció tagjai jönnek majd világra, ha a szakemberek az elnevezés tekintetében maradnak majd a görög ábécének a folytatásánál. Az mindenképp megállapítható, hogy a világ fejlődése felgyorsult és a (digitális) technológia soha nem látott sebességgel zajlik, így akár néhány év vagy évtized alatt is nagymértékű változásoknak lehetünk majd szemtanúi, melyekbe az új generáció tagjai beleszületnek.
Kitekintés: generációk közti jövedelmi egyenlőtlenség
Raj Chetty [2], a Harvard Egyetem professzora és az általa alapított harvardi kutatócsoport, az Opportunity Insights társadalmi mobilitást mérő kutatásaik során – egyebek mellett – a jövedelmi eloszlások generációkon átívelő változását vizsgálja az USA-ban. Eredményeik azt mutatták, hogy az amerikai fiataloknak egyre kisebb esélyük van az előrelépésre. „A kutatásban azt vizsgálták, hogy a 30 éves amerikaiak hány százaléka keres többet annál, amennyit szülei kerestek ugyanilyen idősen…Az 1940-ben született amerikaiak 90 százaléka keresett többet szüleinél, míg az 1980-as években születetteknek már csak 50 százaléka, azaz minden második ember” (Aczél – Kofrán, 2023).
Mi magyarázza ezt a hanyatló jövedelmi tendenciát? Az amerikai szülők jobb anyagi helyzetét magyarázza egyrészt a korábbi generációktól örökölt jövedelem. További magyarázó tényező az általános jövedelmi egyenlőtlenség: „az alacsony jövedelmű családokból származóknak mindössze 7,5 százalék esélyük van arra, hogy életük során az amerikai társadalom felső jövedelmi 20 százalékába kerüljenek, míg a magas jövedelmű családokból származók esetében ez az esély 41 százalék” (Aczél – Kofrán, 2023). Ezeken felül a reál-GDP növekedésének lassulása és a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek magyarázzák a generációk közötti, azaz az intergenerációs mobilitási esélyek csökkenését. „A 20. században tapasztalt GDP-növekedés a századfordulót követően átlagosan évente közel a felére lassult az USA-ban. Az ezáltal előidézett lassuló bérnövekedés és a kevesebb lehetőség csökkentette az egyének kitörési lehetőségeit. Ugyanígy a növekvő egyenlőtlenségek hatására szűkült az a társadalmi réteg, amely számára elérhető volt a gazdasági előrelépés” (Aczél – Kofrán, 2023).
[1] Think with Google, Generation Z. (2017): New insights into the mobile-first mindset of teens.
[2] Raj Chetty et al (2017): The fading American dream: Trends in absolute income mobility since 1940. Science, 356, 398-406.
A cikk forrásai itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvashatóak.
Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecobright/aranytombok-a-pancelszekrenyben-a-jegybanki-aranytartalekok/
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
