Az idősödő társadalom és a munkaerőhiány nem csupán magyar sajátosság, hanem az Európai Unió egészét érintő strukturális kihívás. Az EU-ban 2022 és 2060 között átlagosan 13%-kal csökkenhet a munkaképes korú népesség, ami széles körű gazdasági következményekkel jár. A V4-országokban a demográfiai fogyás sok esetben még erőteljesebb: Lengyelországban és Szlovákiában a munkaképes korosztály akár 25–26%-kal is visszaeshet 2060-ig, Magyarországon pedig mintegy 17%-os csökkenés várható. Ezek a folyamatok közösen szűkítik a munkaerő-kínálatot, lassítják a növekedési potenciált, és egyre nagyobb terhet rónak a nyugdíj- és szociális rendszerekre. Az idősödés kezelésére adott válaszok nemzeti sajátosságokat mutatnak, így a magyar út a családok támogatása a kívánt gyermekek megszületése érdekében, a kisgyermeket nevelő szülők munkába való visszatérésének kiemelt támogatása, valamint a magyar munkaerő-potenciál teljes aktivizálása.
Idősödő társadalom és a magyar jelenség
A munkaerőhiány és a munkaerőpiaci kihívások mögött egyre erősödő demográfiai alapokat lehet felfedezni: Magyarország és a többi fejlett gazdaság is egyre inkább idősödő társadalommal néz szembe.
Az „idősödő társadalom” azt fejezi ki, hogy a lakosság egyre idősebb lesz, azaz emelkedik az átlagos életkor. Az ilyen társadalomban a születések száma csökken, és a várható élettartam emelkedik, ezért az idősebb korosztályok aránya a társadalomban növekszik, míg a munkába lépő fiataloké csökken. Tehát ami a munka világát illeti, miközben egyre többen mennek nyugdíjba és lépnek ki a munkaerőpiacról, addig csökken a születésszám, és egyre kevesebb fiatal munkavállaló lép be a munka világába. Ezáltal szűkül a munkaerőbázis, és így erősödik a munkaerőhiány.
A társadalom idősödése az Európai Unió legtöbb országát érinti, az EU-átlagában várhatóan 13%-kal csökken 2022 és 2060 között a 15-64 éves korosztály létszáma (Máltán, Luxemburgban és Svédországban a jelentős bevándorlás okozza a népesség növekedését, migráció nélkül 13-7%-kal csökkenne az országok népessége).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27494036/
A fejlett világra jellemző folyamatok alól Magyarország sem kivétel, hazánkban is egyre nyilvánvalóbbak a csökkenő születésszám és az öregedő társadalom okozta kihívások. Magyarországon a KSH által készített népességelőrejelzés szerint 2050-ben az ország népességszáma valószínűsíthetően 8,5 millió körül lesz (különböző forgatókönyvek szerint: 8,2-8,8 millió között), míg 2070-ben 7,5 és 8 millió közé eshet majd.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/22641075/
A munkaképes korú (15–64 éves) lakosság aránya a társadalmon belül fokozatosan, a jelenlegi 65%-ról 59%-ra csökkenhet. Az MNB előrejelzése szerint (2024) 2030-ig közel 300 ezer fővel csökkenhet a hazai munkaképes korú (15-74 éves) népesség. A népességcsökkenés leginkább a legjobb munkavállói korban (25-54 év) lévők körében mérsékli a foglalkoztatást, a korcsoport foglalkoztatása több, mint 250 ezer fővel zsugorodna csak a demográfia hatására.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/22641821/
A magyar folyamatok – ahogy láthattuk – nem egyedülállóak, mind a V4-országok, mind az EU többi tagállama küzd a demográfiai problémákkal – melyre más-más válaszreakciók születnek.
Demográfiai előrejelzések a V4-országokban
Csehország
Cseh egyetemi tudományos előrejelzések alapján (Faculty of Science, Charles University in Prague, Demographic Group) Csehország lakossága a 2000–2050 közötti időszakban 10 millióról 7,9–9,2 millióra csökken, miközben a népesség erősen idősödik. A gyermekek aránya a teljes népességen belül visszaesik (a 2020-as 13-14%-ról 11-12%-ra 2050-re), míg a 60 év felettiek aránya közel megduplázódik (a 2000-es 18,5%-ról 40-42%-ra nő 2050-re).
A 15-59 évesek, vagyis az általuk munkaképeseknek tartott korosztály aránya a 2020-as 58-59%-os szintről 46-47%-ra csökken. A 15–59 éves korosztály létszáma 2000-ben 6,7 millió volt, mely a 2000–2050 közötti időszakban 2–3 millió fővel csökkenhet előrejelzési pályától függően, 3,7-4,7 millió fő körüli szintre. A korosztály belső szerkezete is változik: jelenleg a csoport átlagéletkora 35 év, 2040-ben ez az érték körülbelül 10 évvel magasabb lesz.
Lengyelország
Lengyelország is jelentősen idősödő, zsugorodó társadalommal néz szembe. A Lengyel Statisztikai Hivatal 2023–2060 közötti népességprognózisa alapján a (18–59/64 éves) munkaképes korosztály száma 2022–2060 között várhatóan több mint 5,1 millió fővel, 23%-kal csökken 2022-höz képest (a 2025-ös 21,4 millió főről 16,8 millió főre 2060-ra). Közben pedig a munkaképes korosztály is egyre idősödik.
Az előrejelzés szerint munkaképes kor feletti népesség körülbelül 2 millióval fog növekedni, míg a munkaképes kor alatti népesség hasonló mértékben csökken. Ennek következtében a nem munkaképes korúak aránya a 2022-es 72,2%-ról 2060-ra 96,3%-ra emelkedik, a munkaképes korosztály létszámának arányában (tehát nagyjából minden munkaképes korú állampolgárra egy eltartott fog jutni).
Szlovákia
A következő évtizedekben Szlovákiában is jelentős népességfogyás és idősödés várható. 2070-re Szlovákiának várhatóan 4,8 millió lakosa lesz, míg a 2022-es lélekszám 5,4 millió fő volt. Fél évszázad alatt 660 ezer fővel csökken a lakosság száma.
2070-re 66%-ról 57%-ra csökken a produktív korban lévők aránya a népességen belül, miközben a nyugdíjasoké 18%-ról 30%-ra emelkedik. Vagyis míg jelenleg kevesebb mint négy ember járul hozzá egy ember nyugdíjához, addig az évszázad közepén már csak ketten jutnak egy nyugdíjasra. A produktív, 20–64 éves korosztály száma 2025-ben 3,2–3,3 millió fő volt (a 5,4 millió lakosból), míg egyes előrejelzések szerint a 20–64 évesek száma 2050 körül 2,6–2,8 millió főre csökken (kb. 17%-os visszaesés).
Eurostat
Az Eurostat 2023-ban készített egy átfogó demográfiai előrejelzést az EU-tagországaira. Az alap forgatókönyv szerint a 15-64 éves, munkaképes korosztály létszáma az EU-átlagában 36 millió fővel csökken 2022 és 2060 között. Ez 13%-os visszaesést jelent a produktív korosztályban. Az Eurostat előrejelzése szerint hazánkban a munkaképes korúak száma 2030-ig közel fél millió fővel fog csökkenni, 2060-ig pedig 1,4 millióval. A 15-64 éves korosztály a lakosság 65%-át tette ki 2023-ban, ez az arány 2050-re 59%-ra csökken, 2100-ra 55,5%-ra (2023-as előrejelzés).
Mind a négy V4-es országban és uniós szinten is jelentősen csökken a munkaképes korú lakosság száma, ez nemcsak magyar jelenség. A munkaképes korosztály létszámának változása a V4-országokon belül 2022-2060 között:
- Lengyelországban 6,5 millió fővel, 26%-kal csökken,
- Szlovákiában 893 ezer fővel, 25%-kal csökken,
- Magyarországon 1 millió fővel, 17%-kal esik vissza,
- míg Csehországban 600 ezer fővel, 9%-kal mérséklődik.
Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/demografia-regio-1hxj48mqy00qq2v
Az idősödés gazdasági következményei
Számos tanulmány, elemzés foglalkozik az idősödő társadalom következményeivel, azok számszerűsítéseivel. Ebben a cikkben nem célunk minden szempontot számszerűen bemutatni, csak a leginkább égető hatásokra világítanánk rá.
Az idősödő társadalom a munkaerőpiacra több fronton is negatív hatással van. Először is, a gazdaságilag aktív népesség csökken, a munkaerő-kínálat zsugorodik, így a munkaerőpiac különösen feszessé válik, a munkaerőhiány és a bérnyomás pedig hosszú távú strukturális problémává alakul.
Másodszor, a csökkenő munkaerő-kínálat a termelést, a GDP növekedési ütemét is mérsékli, hiszen a munkaerő – a tőkével együtt – alapvető termelési tényező. Egyre kevesebb dolgozó áll rendelkezésre a termeléshez, a növekedési potenciál csökken, a növekedési pálya alacsonyabb szintre áll be. A gazdasági növekedés egyre inkább a termelékenység erősödésére hagyatkozik.
Harmadrészt, a magasabb várható élettartam, illetve a növekvő idősek száma és népességen belüli aránya nagyobb terhet ró a nyugdíj- és szociális rendszerekre: a nyugdíjak kifizetése, az egészségügyi és szociális ellátások költsége emelkedik, miközben a befizető dolgozók száma csökken, így a fiskális fenntarthatóság is kockázatba kerül (erről részletesen korábbi cikkeinkben írtunk).
Mit lehet tenni?
Ahogy korábbi elemzésünkben részletesen kifejtettük (Szegedi, 2024), „az idősödő társadalmak megpróbálják ellensúlyozni a negatív demográfiai folyamatokat, alapvetően a következő három lehetőség egyikével, vagy azok kombinációjával:
- Automatizáció és digitalizáció az élő munkaerő kiváltására.
- A nyugdíjkorhatárok emelése, illetve a nyugdíjas korosztályon belül az aktivitási ráta növelése.
- A külföldi munkaerő növelése, a fiatal és képzett munkaerő elszívása a fejlődő országokból.
Azonban önmagában, vagy akár egymást kiegészítve sem jelenthetnek megoldást a fenti lehetőségek az alapvető probléma kezelése nélkül. Az alapvető gond pedig a termékenység csökkenése, mely a népesség elöregedéséhez és a munkaképes korú korosztály arányának csökkenéséhez vezet.”
A magyar út
Magyarország külön utakon küzd a népességfogyás és munkaerőhiány ellen: nem a nyugdíjkorhatár emelésével vagy jelentős számú külföldi munkaerővel, hanem a termékenységi ráta emelését szorgalmazó családtámogatásokkal (GDP 5%-a), a kisgyermeket nevelő szülők munkába való visszatérésének segítésével, valamint a belső munkaerőpiaci tartalékok aktivizálásával.
Jelentősen bővült a családtámogatási rendszer az elmúlt bő 15 évben, csak a legfontosabbakat kiemelve: az édesanyák szja-mentességének fokozatos bevezetése, családi adókedvezmény és annak növelése 2025-2026-ban, a csed és gyed adómentessé tétele, babaváró támogatások, ingyen tankönyv, csok programok (csok, csok plusz, falusi csok), Otthon Start program. Mindezekkel igyekeznek megteremteni az anyagi – biztonsági hátterét a családok számára, hogy a kívánt gyermekek megszülethessenek.
Ugyanakkor munkaerőpiaci (és gazdasági) szempontból is fontos, hogy az édesanya, amikor és amilyen mértékben szeretne visszatérni a munkába, az előtt ne álljanak jelentős akadályok. Ezt segíti a csed és gyed melletti munkavégzés lehetősége a juttatások elvesztése nélkül. 2025. július 1-től ha az édesanya, a gyermeke születése utáni harmadik hónapot (90 napot) követően visszamegy dolgozni, nem kell lemondania a csed-ről, hanem 70%-os mértékben kapja tovább az ellátást. Ezt követően, a gyed időszaka alatt, a gyed teljes összegű folyósítása mellett korlátlan időtartamban, bármilyen jogviszonyban lehet munkát vállalni. A gyermekek elhelyezését pedig a bölcsőde-fejlesztési program támogatja: 2010-hez képest országosan 32 500-ról 71 ezerre emelte a férőhelyek számát, az akkori 326 településsel szemben 1260 településen van jelenleg bölcsőde. A várandósságtól a gyesig az édesanya munkahelye védett, nem bocsáthatják el, továbbá törvényileg kérelmezhető kisgyermek mellett a részmunkaidő, illetve rugalmas foglalkoztatási keretek (pl. home office, hibrid munkavégzés).
A családok védelmén felül fontos munkaerőpiaci politikai irányvonal a „peremen” lévők aktivizálása, a potenciális munkaerőtartalék elérése és megszólítása a munkára: például a diákok és fiatalok, nyugdíjasok, megváltozott munkaképességűek, tartósan munkanélküliek, alacsony képzettségűek. Különféle adókedvezményekkel, támogatásokkal, képzésekkel igyekeznek bevonni e csoportokat a munkába. Fontos továbbá a részmunkaidő lehetősége, a rugalmasság megteremtése a munkavégzés során, illetve új munkaerőpiaci trendek is segítenek e csoportok elhelyezkedésében, mint a projektalapú foglalkoztatás, polyworking, hakni munkák.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
