Az interneten keresztüli munkavégzés új lehetőségeket nyitott a munkavállalók és munkáltatók számára egyaránt, miközben egy merőben új munkavégzési formát hozott létre szerte a világon. Az úgynevezett hakni gazdaságban történő munkavégzés rendkívül gyorsan növekszik, csak az Európai Unióban 2022-ben több mint 28,3 millió ember dolgozott digitális munkaerő-platformokon, mely 2025-re várhatóan 43 millióra emelkedik (+52%-os növekedés). A hakni munka jellemzője a rövid távú, alkalmi, általában gyors munkavégzés online platformokon vagy applikáción keresztül, melyet elsősorban mellékállásban végeznek – bár egyre inkább megjelennek a csak hakni munkákból élők is. A rugalmasság, függetlenség és otthoni munkavégzés mint fő előnyök mellett fontolóra kell venni a hátrányokat is, ha valaki ilyen típusú munkavégzésre szánja el magát: ilyen például a bizonytalanság, kiszolgáltatottság, el nem varrt munkajogi kérdések. Mivel elsősorban az európai kontinens nyugati és északi országaira jellemző a hakni gazdaság, a magyar hakni munkaerőpiacon dolgozók száma jelenleg még nehezen számszerűsíthető, viszont várható az ilyen típusú munkavégzés elterjedése a következő években hazánkban is.
Mit takar a hakni gazdaság és munkavégzés?
A hakni szót eredetileg a magyar kultúrában zenészekre használták, akik alkalmi fellépéseket („haknikat”) vállaltak. A 2010-es években azonban egy másfajta „hakni” is kezdett kialakulni a technológiai-digitális fejlődéssel párhuzamosan, és egy sokkal szélesebb körben, mind elvégzendő munkák, mind földrajzi tér szempontjából.
Az angol szakirodalomban a „gig economy” elnevezést kapta az a fajta munkavégzés, amikor az emberek egyszeri feladatokra vagy projektekre szerződnek, és általában digitális piactereken keresztül keresik fel őket erre az alkalmi munkára (amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal definíciója). Tehát egy online (internetes) platformon vagy applikáción keresztül rövid távú, alkalmi munkákra jelentkezhetnek magánszemélyek – ezért is hívják idehaza ezt a fajta munkavégzést hakni mellett ún. platform gazdaságnak, továbbá igény szerinti munkának is. E jellemzők alapján párhuzamba állítható akár gazdaságtörténeti fogalmakkal is, mint a fusizás, de lefordítható modern kori napszámosságnak is a hakni gazdaságban végzett munka – viszont hozzágondolva a digitális kor újdonságait. Így fontos jellemzője az ilyen típusú munkavégzésnek, hogy a digitális piactéren, vagyis az internetes platformon és/vagy az applikáción keresztül történik a megrendelés, értékesítés, fizetés és a munka értékelése is.
Gyulavári Tamás 2019-es tanulmányában a hakni gazdaság két típusát különböztette meg:
- crowdsourcing: ebben az esetben egy ismeretlen nagyságú tömegnek tesznek ajánlatot munkára és szervezik ki lényegében a munkavégzés minden elemét egy internetes honlapon keresztül
- work on demand via apps: vagyis az applikáción keresztüli munkavégzés. Ide tartoznak a hagyományos szolgáltatások, taxizás (pl. Uber), takarítás-javítás (pl. Helping), irodai munkák, könyvelés (pl. Upwork). Egy online applikáció segítségével lehet hívni munkavégzőt, akit az applikáció választ ki és köt össze a megrendelővel. Az ügyfél általában az applikációnak fizet, majd egy közvetítői díj levonása után a munkavégző megkapja a juttatását, illetve az ügyfél értékeli is a végzett munkát.
De mi is áll kialakulása és gyors növekedése mögött? Egyre több munkáltató jut arra a következtetésre, hogy egy tevékenységet kisebb részfeladatokra bontva kiszervez egy olyan szakmailag képzett és egymással versenyző, nyomott árakon dolgozó „platform munkás” tömeg felé, akik ezt jó minőségben elvégzik számára, mindezt pedig anélkül, hogy nagy energiát kellene fektetnie a toborzásukba és megtartásukba. Az adott munkákért versenyeznek a platformon jelen lévő „munkavállalók”, megszabva, mennyiért és milyen időtávon hajlandóak elvégezni azt.
Az online felületeken jellegéből adódóan különböző hátterű, képzettségű, tapasztalattal rendelkező embereket lehet találni, akik közül több a szabadúszó munkavállaló (angolul: freelancerek), de megtalálhatóak a közösségi gazdaság (sharing economy) szolgáltatói is (pl. autó-, lakásmegosztás). Többen félállásban, csak mellékesként végzik az ilyen hakni munkákat (a daVinci Payments 2021-es felmérése szerint a hakni gazdaságban dolgozók 63%-ának továbbra is van főállása), míg egyre inkább megjelennek azok is, akik főállásban, kizárólag ilyen alkalmi, hakni munkákból szerzik a megélhetésüket.
Példák a hakni gazdaságból
Tipikus hakni munkákat online, otthonról végeznek az emberek, pl. ide tartoznak a könyvelési, a grafikai tervezési, a design, a fordítói, a jogi és különböző programozói feladatok.
Az érintettek többsége azonban már nem a számítógépe előtt keresi ilyen módon a kenyerét, hanem ételkiszállítóként, csomagfutárként, vagy saját autójával fuvaroz másokat egy közvetítő applikáció segítségével (pl. egy fizetett út a reptértől hazáig). De ide tartoznak azok is, akik segítenek a bevásárlásban vagy a kutyasétáltatásban.
A teljesség igénye nélkül a „gig economy” részei:
- Uber (személyszállítás)
- Oszkár (személyszállítás)
- Lyft (személyszállítás)
- BlaBlaCar (busz, teherkocsi)
- TaskRabbit (takarítás, szerelés, javítások)
- Handy (takarítás)
- Thumbtack (otthoni – szakszerű – szolgáltatások)
- Airbnb (lakásmegosztás)
- Fiverr (online szolgáltatások, munkák, pl. grafika, weboldalépítés, videóvágás vagy szövegírás)
- Upwork (online munkák, design, fordítás, jogi, programozói stb.)
- ThredUp (használt ruhák)
- Instacart (bevásárlás)
- DoorDash (ételszállítás éttermekből)
- Prosper (pénzügyi szolgáltatások)
Előnyök – hátrányok
Mint minden éremnek, a hakni gazdaságnak is két oldala van. Kezdjük először az előnyeivel, miért is éri meg hakni munkát vállalni!
Nem órabérért, hanem elvégzett feladatok/haknik után kapnak pénzt, tehát amit dolgoznak, elvégeznek, az nem vész kárba. A mellékjövedelem mellett az is előnye a hakniknak, hogy akik korábban nem tehették meg a teljes munkaidős állást, a fix munkahelyi időbeosztást vagy épp jelenlétet, most új lehetőségeket kapnak (pl. kisgyermeket nevelők, beteget, időset gondozók, fogyatékossággal élők, tanulók).
A rugalmasság fontos eleme a hakni munkáknak, továbbá a függetlenség és önállóság is. Saját időbeosztásukhoz, életvitelükhöz tudják szabadon igazítani a pénzkeresést: mikor, milyen intenzitással dolgoznak. A rugalmasság mellett nagy előny a tapasztalatszerzés és az ügyfélkör megszerzése is (Gyulavári, 2019).
Az internetes munkavégzők számára további előny, hogy gyorsabban és egyszerűbben lehet munkához jutni, ezért jelentősen csökken a munkakereséssel töltött idő és növekszik a tényleges munkavégzés időtartama (Gyulavári, 2019).
Munkavállalói szempontból továbbá fontos, hogy pozitív hatással lehet a „gig economy”a világ kevésbé fejlett részein élő képzett munkavállalók életére, akik így magasabb fizetési kategóriákba eső, színvonalasabb munkakörökhöz könnyebben férhetnek hozzá.
Munkáltatói/vállalkozói szempontból pedig kiemelendő, hogy jelentős költségmegtakarítást hozhat a munkák részfeladatokra bontása és kiszervezése (megspórolhatóak a toborzási költségek pl.). Továbbá a vállalkozás ki tudja iktatni a tevékenység nélküli időtartamok (állásidő) költségét a konkrét munkatevékenység díjazásával, hiszen a munkavégzőt tényleg csak azokban a pillanatokban kell fizetni, amikor valóban dolgozik (Gyulavári, 2019). A honlapok és applikációk segítségével a potenciális munkavégzők hatalmas tömege könnyen, gyorsan és olcsón érhető el, mozgósítható, szervezhető meg és ellenőrizhető […] Az értékelés folyamatosan azonnali információt ad az egyéni teljesítményekről és az ügyfél-elégedettségről (Gyulavári, 2019).
Az előnyök mellett viszont – az érem másik oldalán számos – hátrányt, torzulást láthatunk (még)…
Először is fontos megemlíteni, hogy sok régi szakmát váltott ki, ami munkahelyek megszűnését is okozza (pl. Uber vs taxisok, Airbnb vs szállodák).
A munkahelyek elvesztésén túl a legnagyobb hátrány munkavállalói szempontból, hogy fel kell adni azt a biztonságot, amit az állandó munkahely, fix munkaidő, a fizetett pihenőnapok és betegszabadság, vagy épp a nyugdíj jelent. Továbbá az egészségügyi biztosítás sem magától értetődő. Ebből is következik, hogy több munkajogi problémát, igazságossággal kapcsolatos kérdéseket vet fel a hakni gazdaság, mivel növeli az ilyen típusú munkavállalók kiszolgáltatottságát.
Munkajogi kérdések például, hogy az adott „gig economy” vállalkozás foglalkoztatottjai a cég alkalmazottainak számítanak-e és így jogosultak-e például minimálbérre, fizetett szabadságra, társadalombiztosításra; vagy a platformot használó ügyfélnek minősülnek ők maguk is és mint mikrovállalkozók végzik tevékenységüket.
Felmerül továbbá a díjazás kérdése is, milyen fizetést kapnak egyes munkák elvégzéséért a munkavállalók, mikor a különböző munkákért egymással versenyeznek – tudniillik a verseny lenyomja az adott munka díjazását, egymás alá kínálnak a munkavállalók (globális verseny, platformok egyeduralma, szervezettség/szakszervezetek hiánya stb.). Az EU adatai szerint pl. a hakni dolgozók 55%-a kevesebbet keres, mint a nettó minimum órabér az adott országban. Mindezen túl a munkára várakozással töltött idő (állásidő) fizetetlen (az EU-ban átlagosan az idejük 41%-át nem fizetik ki nekik). Sőt, a munkavégző viseli a munkavégzés szinte minden költségét (autó, számítógép, telefon, üzemben tartás stb. Gyulavári, 2019). nehezítik továbbá a munkavégzést a munkaidő kiszámíthatatlansága, az ügyfél értékelésének való kiszolgáltatottság és a túl rövid határidők.
Továbbá a hakni gazdaságban is létezik a diszkrimináció. Egy online platform saját vizsgálata szerint (1 hónapon keresztül, kb. 60 ezer hakni) statisztikailag kimutatható volt a diszkrimináció a főként fejlett országokból érkező munkaadók részéről, akik inkább a fejlett országokból érkező munkavállalókat részesítették előnyben a munkák kiosztásakor a kevésbé fejlett, főként Indiából és a távol-keleti régióból érkező pályázókkal szemben.
A negatív hatások, hátrányok tompítása érdekében az EU is fellépett már, 2019-es és 2024-es rendeletében hozott szabályozói lépéseket. 2019-ben az atipikus munkaszerződésekben érintett munkavállalók érdekében hozott szabályokat, köztük a kereslet alapú sofőr- és futárszolgálatokban dolgozók védelme érdekében:
- minden munkavállaló számára minimumjogokat vezettek be
- a munkafeltételeket a munkavállalónak a munkába állás első napján, indokolt esetben legkésőbb hét napon belül világossá kell tenni
- a lemondott munka kompenzációjához való jog
- a megbízók a szerződéseikben többé nem köthetik ki a kizárólagosságot
- ingyenesen vehetnek részt a számukra kötelezővé tett tréningeken
- a munkaidő és a próbaidő hosszának korlátozása (pl. utóbbi esetében max. 6 hónap)
2024 tavaszán fogadta el az Európai Parlament a platform-alapú munkáról szóló irányelvet, melynek két legfontosabb szabálya:
- A munkavállalókat nem lehet elbocsátani egy algoritmus (vagy automatizált döntéshozatali rendszer) által hozott döntés alapján. Az emberek munkakörülményeit érintő döntésekhez emberi ellenőrzésre és felügyeletre lesz szükség.
- A platformok nem dolgozhatnak fel bizonyos típusú személyes adatokat a számukra dolgozókról, mint például a kollégákkal folytatott magánjellegű eszmecserék vagy személyes meggyőződések.
A hakni munkát végzők Európában
2022-ben több mint 28,3 millió ember dolgozott digitális munkaerő-platformokon az EU-ban, és ez a szám 2025-re várhatóan 43 millióra emelkedik (+52%). A nagyságrendet érzékeltetve, 28,3 millióan dolgoztak 2022-ben a „gig economy”-ban, míg a feldolgozóiparban dolgozók száma 29 millió fő körül volt.
A platformokon dolgozó emberek közül 26,3 millió (93%) önfoglalkoztatónak minősült (de felmerült annak a gyanúja, hogy közülük kb. ötmillióan – 19% – tévesen vannak besorolva ebbe a kategóriába), a többi 7% (2 millió fő) alkalmazotti státuszban volt.
Az Eurostat adatai szerint (2022-re vonatkozó ad-hoc felmérés, 17 ország adatainak aggregálása alapján, 15-64 évesek körében, digitális platformokon az elmúlt 1 évben legalább 1 órát dolgozók körében):
- A digitális platformokon dolgozók nagyobb valószínűséggel voltak férfiak, mint nők (a 15-64 éves férfiak 3,2%-a, míg a nők 2,8%-a).
- A 30 év alattiakra jellemző inkább az ilyen típusú munkavégzés (a 15-29 évesek 3,6%-a, míg a 30-64 évesek 2,8%-a végzett digitális platformon legalább 1 órányi munkát). Hasonló jellemző globálisan, mivel az ILO kutatása szerint világszerte minden korcsoport képviselve van ugyan az internetes munkavégzésben, de az átlagéletkor 33,2 év (ILO, 2018).
- A munkát elvállalók nagyobb valószínűséggel rendelkeztek felsőfokú iskolai végzettséggel (a magasan képzett 15-64 éves nők és férfiak aránya 3,9%, illetve 4,7% volt, míg a közepesen vagy alacsonyan képzett nők és férfiak aránya 3,0% vagy annál kevesebb).
A leggyakoribb hakni munkavégzés a taxizás, a szállítás és az otthoni szolgáltatások végzése:
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/19900739/
Az EU ismertetőjében kiemeli, hogy a legtöbb munkavállaló túlképzett a online végzett munkájához, mivel a munkák többsége alacsony végzettséget igényel csupán. Továbbá a legtöbb szolgáltatást egyéni ügyfélnek nyújtják, kisebb részénél megbízó egy vállalkozás.
Gyulavári Tamás 2019-es átfogó tanulmányában kiemeli, hogy Európában „elsősorban a kontinens fejlettebb országaira jellemző a hakni gazdaság (Belgium, Dánia, Finnország, Németország, Görögország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Portugália, Spanyolország, Egyesült Királyság), ezen belül a legtöbb platform Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban működik […] A fejlett nyugat-európai országok dominanciája alól a kelet-európai Észtország a kivétel, ahol a 2013. évi 17-ről 2016-ban 48-ra nőtt az ilyen digitális platformok száma” (Gyulavári, 2019, 41.o.).
Ami a konrét munkavállalói adatokat illeti országonként (Gyulavári, 2019, 40-41. o.):
- „Az Egyesült Államokban – Harris és Krueger (2015) kutatása szerint – 2015-ben az öszszes munkavégző 0,4%-a, mintegy 600 000 ember dolgozott online közvetítőn keresztül a hakni gazdaságban, és a számuk rohamosan nő […] Ugyanakkor a számok alulbecslésnek tűnnek, mivel más adatok szerint csak az Uber-nek 400.000 sofőrje van az Egyesült Államokban (Cherry, 2016)”.
- „Az Egyesült Királyságban […] egy 2016 januárjában készült felmérés szerint majdnem ötmillió munkavégző dolgozott internetes platformon keresztül, kisebb-nagyobb gyakorisággal (az összes munkavégző 3%-a hetente, 4%-a havonta).”
- „Huws and Joyce (2016a) kutatása szerint 2016 novemberében Németországban a válaszadók 22%-a a megelőző egy évben megpróbált már munkát vállalni online platformon keresztül, 14% már dolgozott is, míg 4% legalább hetente így dolgozik.”
- „Svédországban a munkavégzők 12%-a, több mint 737 000 ember dolgozott már online platformokon, és ennek a csoportnak mintegy harmada legalább hetente így dolgozik (például Upwork, Uber, Skjutsgruppen).” (Huws-Joyce, 2016b, idézi Gyulavári, 2019).
- „Hollandiában 18% próbált, 12% pedig dolgozott is már online platformon (Upwork, Villamedia, Croqqer, Uurtjeover) keresztül, 3% hetente, 5% pedig havonta keres így pénzt.” (Huws-Joyce, 2016c, idézi Gyulavári, 2019).
- „Ausztriában még magasabbak az arányok, hiszen 36% már próbált, 18% dolgozott is így, míg 5% hetente, 9% pedig havonta végez így munkát” (Huws-Joyce, 2016d, idézi Gyulavári, 2019).
Magyarországon is – a digitális fejlődéssel párhuzamosan – megjelent már több platform, melyek a hakni munkákat/lehetőségeket kínálnak: Uber, Bolt, Airbnb, Oszkár, BlaBlaCar, vagy az online elérhető Upwork, Fiverr. Itt is fontos hangsúlyozni e szolgáltató platformok szabályozásának fontosságát nemzeti szinten – ahogy az atipikus munkavégzés alapjait az Európai Unió is szabályozói szintre emelte.
Összességében a magyar hakni munkaerőpiacon dolgozók száma nehezen számszerűsíthető, de várható az ilyen típusú munkavégzés elterjedése a következő években – mely lehetőséget is ad a munkaerőpiac szélén elhelyezkedő csoportok aktivizálására (pl. diákok, fiatal és idős/nyugdíjas munkavállalók, kisgyermeket nevelő szülők, fogyatékossággal élők), így a munkaerőhiány okozta gondok is tompíthatóak lehetnek.
A cikk forrásai itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvashatóak.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
