A fejlett gazdaságokban a technológiai, digitális fejlődés nyomán egyre több helyen kísérleteznek a rövidebb munkahéttel, lecsökkentve a heti öt nap munkát négyre (Belgium, Egyesült Királyság, Németország, Japán stb.). Látszólag ezzel a nemzetközi trenddel ment szembe Görögország, ahol idén július 1-jével lehetővé tették bizonyos munkakörökben a heti hat nap munkavégzést, jelentős plusz juttatások mellett. A görög állam a ki nem fizetett túlórák és a feketemunka visszaszorítását is indoknak hozta fel amellett, hogy a társadalom idősödése miatt egyre feszítettebb a munkaerőpiac, jelentős a szakemberhiány, illetve a gazdaság növekedését is várják az intézkedéstől. A hatnapos munkavégzés azonban számos negatív következménnyel járhat a munkavállalóra, az egészségére, a motiváltságára, és így áttételesen a munkahelyi teljesítményre vonatkozóan. Ennek tükrében pedig nem feltétlenül éri meg növelni a heti munkaórák számát, ugyanis az termelékenység rovására mehet hosszú távon. Milyen érvek szólnak a hatnapos munkahét mellett és ellen? Milyen egyéb lehetőségek állnak az idősödő társadalmak rendelkezésére, hogy kezeljék a munkaerőbázis csökkenésének gondját?
Hatnapos munkahét lehetőségét vezette be Görögország
Görögország lett az első uniós ország, amely bevezette a hatnapos munkahetet bizonyos munkakörök esetében. Az idén július 1-jével hatályba lépett rendelet két konkrét vállalkozástípust érintene. Egyrészt azokra vonatkozik, ahol folyamatosan, éjjel-nappal dolgoznak, és váltott műszakot alkalmaznak. Másrészt azokra a cégekre, amelyek a hét öt vagy hat napján, napi 24 órában dolgoznak, és szintén váltott műszakot alkalmaznak.
A meghosszabbított munkahét keretében a kiválasztott iparágakban és gyártóüzemekben dolgozóknak lehetőségük lesz napi két órával többet dolgozni, vagy nyolc órával több műszakot vállalni egy plusz napon, amelyért cserébe 40%-os pótlékot kapnak, ha pedig vasárnap dolgoznak, 115%-os juttatást kapnak a napi munkabéren felül. A változás azt jelenti, hogy a hagyományos 40 órás munkahét néhány vállalkozás esetében heti 48 órára bővülhet. A hatnapos munkahétre vonatkozó kezdeményezés nem terjed ki a vendéglátásban és az idegenforgalomban dolgozókra.
Niki Kerameusz görög munkaügyi és társadalombiztosítási miniszter hangsúlyozta, hogy az új rendelet nem érinti a görög jog által előírt ötnapos/40 órás munkahetet, és nem vezet be új hatnapos munkahetet sem. Mindössze annyit tesz, hogy korlátozott körülmények között, kivételes intézkedésként lehetőséget biztosít egy további munkanapra.
Loading...
A hatnapos munkahét mellett szóló érvek – avagy a görög indokok
Loading...
Reload document 
Open in new tab Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök vállalkozásbarát kormánya szerint „az intézkedés egyszerre munkavállaló-barát és növekedésorientált”, amelynek célja, hogy támogassa a túlórákért nem kellően kompenzált munkavállalókat, és segítsen visszaszorítani a feketemunka problémáját. Tehát akik eddig bejelentés nélkül túlóráztak, ezentúl legális körülmények között, megfelelő juttatásért cserébe dolgoznak többet a 40 óránál.
Munkavállalói szempontok mellett ugyanakkor a gazdasági érdekek sem elhanyagolhatóak. A fejlett országok trendjéhez hasonlóan csökken a görög népesség, nemcsak az idősödő társadalom problémája miatt, hanem mivel sok fiatal hagyja el az országot. A munkaképes korúak számának csökkenése korlátozza a munkaerő-kínálatot, szűkül a munkaerőbázis.
- Az időskori eltartottsági ráta (65 éves vagy idősebb népesség aránya a 15-64 éves népességhez viszonyítva) Görögországban az egyik legmagasabb az Európai Unión belül, 100 aktív korúra közel 36 inaktív korú jutott 2022-ben, mely 10 évvel korábban „csupán” 30 volt.
- Becslések szerint a közel egy évtizede tartó adósságválság 2009-2010-es elindulása óta mintegy 500 ezer, többnyire fiatal, képzett görög vándorolt ki (a népesség körülbelül 5%-a).
A munkaerőhiány és főleg a szakképzett munkaerő hiánya is megalapozott a hatnapos munkahetet lehetővé tevő intézkedésnek, mellyel munkaerőforrást tudnak biztosítani a munkáltatók számára. Az Eurobarometer 2023-as felmérése alapján a megkérdezett görög vállalkozások majdnem 60%-a jelölte meg legnagyobb problémának a megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalók megtalálását, mely a negyedik legnagyobb arány volt EU-szinten (átlag 54%).
Az idősödő társadalom munkaerő-kínálatra gyakorolt hatásának kezelése
Az idősödő társadalmak megpróbálják ellensúlyozni a negatív demográfiai folyamatokat, alapvetően a következő lehetőségek egyikével vagy azok kombinációjával (erről részletesen korábbi elemzésünkben írtunk IDE kattintva):
- Automatizáció és digitalizáció az élő munkaerő kiváltására (mesterséges intelligencia munkaerőpiaci hatásáról ITT írtunk részletesen), de nem jelent teljes körű megoldást minden szektorban.
- A fejlett gazdaságok munkavállalói többet dolgoznak, ahogy most Görögország megteremtette ennek lehetőségét. Ugyanakkor ez ellentétes az általános nemzetközi trendekkel, a munka-magánélet egyensúlyának fontosságával, a 4 napos munkahétre vonatkozó nemzetközi kísérletekkel (részletesen az elemzés második felében foglalkozunk ezzel a témával).
- A nyugdíjkorhatárok emelése (mely politikailag népszerűtlen lépés), illetve a nyugdíjas korosztályon belül az aktivitási ráta növelése.
- A külföldi munkaerő növelése, a fiatal és képzett munkaerő elszívása a fejlődő országokból (Goodhart-Pradhan, 2023).
Azonban önmagukban, vagy akár egymást kiegészítve sem jelenthetnek egyértelműen megoldást a fenti lehetőségek az alapvető probléma, az idősödés kezelése nélkül. Az alapvető gond a termékenység csökkenése, mely a népesség idősödéséhez és a munkaképes korú korosztály arányának csökkenéséhez vezet. Ennek tükrében a fenti lehetőségnek megvannak a maguk korlátai, ahogy ezeket ki is merítették. Adódik a lehetőség, hogy az idősödő társadalmak megelégednek azzal a termelési szinttel, fogyasztással és életszínvonallal, mely a szűkülő munkaerőbázis mellett elérhető, megtartva a munka és a magánélet közötti egyensúlyt. Ám ez kompromisszumokkal jár.
A munkaerő alacsony termelékenysége is gondot okoz
A hatnapos munkahét lehetőségével a termelékenység felpörgetése, a gazdasági növekedés ösztönzése is a cél Görögországban. Bár a görögök az Eurostat adatai alapján átlagosan így is többet dolgoznak egy héten az átlagos európai uniós munkavállalóhoz képest, viszont a termelékenység alacsony a gazdaságban.
Az Eurostat szerint a görög főállású munkavállalók (20-64 évesek) egy héten átlagosan 39,8 órát dolgoztak le ténylegesen 2023-ban, mely az Európai Unióban a legmagasabb érték volt (EU-átlag: 36,1 óra)
A görögök dolgoztak a legtöbbet 2023-ban egy héten átlagosan az Európai Unió országai közül. Forrás: Eurostat. Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/eu-heti-munkaorak-szama-1h1749ww3oqnl2z?live
Ugyan sokat dolgoznak a görögök, de a munka termelékenysége elmarad az Európai Unió átlagához képest. Az egy foglalkoztatottra jutó görög munkatermelékenység 2023-ban 30%-kal volt alacsonyabb, mint az EU átlaga. A munka közbeni alacsony produktivitás oka, hogy nem használják ki a modern technológia adta lehetőségeket és a méretgazdaságosságot. A vállalkozások kevésbé áldoznak fejlesztésekre, és az alkalmazottjaikat sem képzik tovább megfelelően, illetve a bürokrácia is hátráltatja a hatékonyságot.
A görög munkatermelékenység az Európai Unión belül a legalacsonyabbak között van. Forrás: Eurostat. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/19192975/
Azonban nem egyedülálló jelenség a világon, hogy az átlagosan több heti munkaóra mellett alacsony az adott gazdaság termelékenysége, illetve akár 6 napot is dolgoznak egy héten a munkavállalók. Mexikóban például sokan heti 48 órában, 6 napon keresztül dolgoznak. Ugyanakkor az OECD-országok közül az egy munkaórára jutó GDP-termelés Mexikóban a legalacsonyabb (őket Görögország „követi”), az OECD-átlaghoz képest 13%-kal alacsonyabb a mexikói termelékenység. Ugyan az országban elindult a munkaidő heti 40 órára való csökkentéséről szóló társadalmi vita, azonban egyes vélemények szerint először gazdaságilag és iparilag kellene a mexikói gazdaságnak fejlődnie, mielőtt átállnak 5 napos munkahétre. További félelem, amennyiben csökkentik a heti munkanapok számát Mexikóban, hogy a vállalkozásoknak így több embert kell alkalmazniuk, emelkedik a kifizetendő bértömegük, így pedig az árak emelésére kényszerülnek. Ez versenyhátrányt okoz számukra, főleg a vendéglátásból, turizmusból élőknek, mivel az így olcsóbbá váló útazási célpontok (pl. Dominika) a mexikói turizmus csökkenéséhez vezethetnek.
Egyéb gazdasági indokok a hatnapos munkahét mellett
- Általánosságban, amennyiben a munkavállalók többet dolgoznak, több lesz az elkölthető jövedelmük is (Görögországban a hatodik munkanapon nemcsak a szokásos napi bért kapják a dolgozók, hanem plusz juttatást is).
- Mindez a nagyobb fogyasztáson keresztül pörgetheti a gazdaságot is.
- Ha pedig a magasabb jövedelemből emelkednek a megtakarítások, akkor a lakosság védettebb, ellenállóbb lesz az esetleges gazdasági sokkokkal szemben.
- A magasabb jövedelmek, a nagyobb fogyasztás az állami bevételeket is növeli a több személyi jövedelemadón és forgalmi adókon keresztül.
A hatnapos munkahét ellen szóló érvek – miért jó a 4 vagy 5 munkanap egy héten?
A görög hatnapos munkavégzés lehetőségét megengedő rendelet ellen több szakszervezet is tiltakozott, akár embertelennek is minősítve azt. Talán a legfontosabb érv a hatnapos munkahét ellen a munka-magánélet egyensúlyának fenntartása, mely plusz munkanappal (kevesebb szabadidővel) jelentősen sérülhet, mely így visszaveti az egyéni jóléti szintet.
Számos kutatás bizonyítja, hogy a rövidebb munkahetek és a kiegyensúlyozottabb életmód hozzájárul a munkavállalók nagyobb elégedettségéhez, jobb egészségi állapotához és így végső soron nagyobb termelékenységéhez. A 4 napos munkahét bevezetésével kapcsolatban az elmúlt években folyamatosan zajlanak tesztidőszakok számos országban, ahol a legtöbb kísérleti projekt során a munkatermelékenység megmaradt a teszt előtti szinten, egyes esetekben emelkedett is. Az ún. Parkinson-törvény szerint ugyanis kevesebb idő alatt hatékonyabb a munkavégzés („minden munka elvégzéséhez pont annyi időre van szükség, amennyi rendelkezésre áll”).
Több tényező is befolyásolja a munka hatékonyságát, a termelékenységét. A munkavállalók a több szabadnapon feltöltődhetnek, baráti-családi kapcsolatokat ápolhatnak, vagy épp hobbijuknak hódolhatnak, mely jobb közérzethez és munkahelyi elégedettséghez vezet. Ezek fontos motiváló tényezők a munkafeladatok hatékony elvégzéséhez.
Továbbá a munkavállalók munkahely iránti elkötelezettségének növekedése kevesebb toborzási költséggel jár együtt, illetve így kevesebb időt is kell új munkavállalók felvételére fordítani. Ez is javítja a vállalati hatékonyságot. Ezzel ellentétben a hatnapos munkahét magasabb fluktuációhoz (turnover) vezethet, hosszú távon pedig akár ösztönözheti az elvándorlást is.
Több munkanap esetén a munkavállalók stressz-szintje is emelkedhet. Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, a belső feszültség folyamatosan magas szintje hosszabb távon szorongást, depressziót, frusztrációt vagy bármilyen más nem kívánt érzelmet válthat ki, amelyek számtalan további fizikai következménnyel járnak. Ilyen módon a jelentős nyomás és a bizonytalanság alááshatja a munkavállalók és a vállalkozások teljesítményét.
Ezenkívül a kiégést (burnout) érdemes figyelembe venni, mely a stressz-szint növekedésének is lehet a következménye. A jelenség következtében gyakori a munkavállalóknál az elköteleződés hiánya, amely a világgazdaság éves GDP-jét akár 9%-kal is visszavetheti. A kiégés kockázatának csökkentése is fontos tényező a termelékenység szempontjából, mivel ezzel csökkenthető a betegség miatti hiányzások száma.
Érdemes azt is látni, hogy a hatnapos munkahét lehetősége a nőket kifejezetten hátrányosan érintheti, növekedhet a nemek közti bérszakadék, mivel a nők nagyobb arányban és valószínűséggel dolgoznak rugalmas munkaidőben, részmunkaidőben, és akik a napi fizetett munka mellett a háztartási munka nagy részét is elvégzik. 2023-ban Görögországban mérték a legnagyobb különbséget az EU szintjén a nők és a férfiak foglalkoztatási rátája között, miszerint a férfiaké 20 százalékponttal volt nagyobb, mint a nőké.
Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/6-napos-munkahet-1h0n25omx87gl4p?live
Összefoglalás
Az elmúlt évek során egyre több fejlett gazdaságban zajlottak (és zajlanak a mai nap is) kísérletek a négynapos munkahéttel kapcsolatban. Ezért is lehetett meglepő, mikor Görögországban idén nyáron megadták a lehetőségét a hatnapos munkahétnek bizonyos munkakörök esetében, jelentős kompenzáció mellett.
Gazdasági szempontból szólnak érvek a heti munkaidő növelése mellett. Az idősödő társadalom miatt csökken a munkaerőbázis, mely több fejlett országot is érint. A munkaerőhiány és a szakemberek hiánya egyre nagyobb gondot jelent, Görögországban is. Továbbá, ha az emberek többet dolgoznak, több jövedelemre tesznek szert, mely fellendítheti a fogyasztást, illetve növelheti a lakosság megtakarítását, ezáltal a gazdasági sokkoknak való ellenálló-képességét. Mindezek pedig ösztönözhetik a gazdasági növekedést is. Ráadásul a több munkával, több fogyasztással az állami bevételek is emelkedhetnek. Görögországban továbbá fontos szempont volt a hatnapos munkahét lehetőségének megteremtésekor, hogy ezáltal kezeljék a korábban ki nem fizetett túlórák esetét, illetve visszaszorítsák a fekete foglalkoztatást.
Ugyanakkor káros munkaerőpiaci, gazdasági hatásai is vannak a heti több munkaórának. Felborul a munkavállalóknak a munka és magánélet közti egyensúlya: kihathat a több munkaóra a munkavállaló egészségi állapotára, több stressz éri őket. A kiégés valószínűsége is nagyobb. Mindez a munkavállaló munkahelyi teljesítményére is negatívan hat, csökkenhet a termelékenysége, kevésbé lesz motivált, elkötelezett és elégedett. A termelékenység csökkenése mellett több hiányzáshoz és nagyobb fluktuációhoz is vezethet.
Összességében több nemzetközi kutatás is bizonyítja, hogy a rövidebb munkahetek és a kiegyensúlyozottabb életmód hozzájárul a munkavállalók nagyobb elégedettségéhez, jobb egészségi állapotához és így végső soron nagyobb termelékenységéhez.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
