Az informális gazdaság a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO szerint a globális munkaerő több mint felét foglalkoztatja, valamint a mikro- és kisvállalkozások több mint 90%-át teszi ki világszerte. Az informalitás a világ munkaerőpiacainak nem elhanyagolható jellemzője: több millió gazdasági egység működik az „árnyékban”, és több százmillió munkavállaló a megélhetését nem hivatalos körülmények között keresi meg. Magyarországon a GDP negyede a szürke-fekete gazdaságban jön létre, mely arány a rendszerváltozást követően ugrásszerűen emelkedett, majd mérséklődésnek indult, és 2015-re 20,5%-ra csökkent az értéke. Mit takar a rejtett gazdaság, miért alakult ki és milyen következményei vannak? Világszinten a tényleges gazdasági tevékenység mekkora része marad „árnyékban”? Erre is keressük a választ tanulmányunkban.
Mit takar a rejtett gazdaság és az informális foglalkoztatás?
Az informális gazdaság a mai globalizált gazdaságokban a munkavállalók jogai, a fenntartható vállalkozások, a szociális védelem és a tisztességes munkakörülmények, a jogállamiság, az állami bevételek és a kormányok mozgástere szempontjából kulcsfontosságú kihívást jelent. Az „informális gazdaság” kifejezés egy tág fogalom, és többféle nevet adtak már neki: árnyékgazdaság (shadow economy), rejtett gazdaság (hidden economy), készpénzgazdaság (cash economy), szürke- vagy feketegazdaság (black economy), földalatti gazdaság (underground economy). Általánosságban a hivatalos statisztikákban nem szereplő gazdasági tevékenységeket takar, az adott kormánynak be nem jelentett (vagy nem teljes körűen bejelentett), és ezért az adószedők és a szabályozók hatókörén kívül eső áru- vagy szolgáltatási tranzakciókat. Továbbá ide tartoznak a tisztességtelen gazdasági tevékenységek is.

Az informális gazdaságnak, ahogy a különféle elnevezésekből is kitűnik, többféle fokozata létezik. A rejtett gazdaság legtágabb meghatározása magában foglalja a mérés elől – részben vagy teljesen – szándékosan elrejtett törvényes, legális gazdasági tevékenységet (pl. be nem jelentett jövedelem, béren kívüli juttatás), az illegális gazdasági tevékenységeket (beleértve pl. a csempészetet, a kábítószer-kereskedelmet és a prostitúciót), valamint része a láthatatlan munka is, azon belül a házi munka, melyről korábbi elemzésünkben írtunk részletesen.
Különbséget jelent az is, milyen mértékben „rejtik el” az adott gazdasági tevékenységet, így például a szürke- és feketemunka közti különbséget érdemes megnézni, mely kiemelt fontosságú a munkaerőpiacok és a társadalmi jólét szempontjából. Feketemunka esetében a munkaadó munkaszerződés aláírása nélkül, készpénzért foglalkoztatja a munkavállalót, anélkül, hogy bármilyen hivatalban bejelentené az alkalmazást. A kifizetett bér után sem a munkaadó, sem a munkavállaló nem fizet semmilyen közterhet. Szürkemunka esetén a munkaadó ugyan bejelenti a munkavállalót, szerződést is aláírnak, de a szerződésben a ténylegesen kifizetett bérnél alacsonyabb összeg szerepel. Mind a munkaadó, mind a munkavállaló ez után az alacsonyabb érték után fizeti meg az adókat és járulékokat.
Az árnyékgazdaságban dolgozók egy része másodállást vállal a hivatalos munkaviszonyban töltött rendes munkaideje után vagy akár közben is. Mások viszont csak az árnyékgazdaságban dolgoznak, vagy azért, mert ezt jövedelmezőbbnek találják, vagy azért, mert a formális gazdaságból kitiltották őket – mint például az illegális bevándorlók esetében. Az informális munkát végzőket Pfau-Effinger (2009) három csoportba sorolta (idézi Fazekas – Medgyesi – Tóth, 2010):
- Szegénység elkerülő csoport („poverty escape type”): e munkavégzők jellemzően alacsony jövedelműek és kevéssé iskolázottak. Fő motivációjuk a szegénység és nélkülözés elkerülése, aminek érdekében kritikus fontosságú az adócsalás jövedelmet növelő hatása.
- Jövedelemkiegészítő adócsaló csoport („moonlighting type”): e munkavégzők jellemzően jómódúak, iskolázottak és rendelkeznek stabil állással. Fő motivációjuk extra jövedelem megszerzése a fő jövedelmük mellett.
- Szolidaritás-alapú csoport („solidarity-based type”): e munkavégzők lehetnek jómódúbbak vagy szegényebbek; a meghatározó tényező, hogy a társas hálózaton belül megvalósuló kölcsönös segítségnyújtás motiválja az informális munka végzését (pl. szegényebb rokon háztáji foglalkoztatása)
Miért alakul ki (és növekszik) az informális gazdaság és foglalkoztatás?
Elsődleges okai a feketegazdaság és főleg a feketemunka kialakulásának a gazdaságra nehezedő magas adó- és járulékterhek: az adóelkerülés vagy adófizetés minimalizálása érdekében lépnek át a gazdasági szereplők a formális gazdaságból az informálisba.
Továbbá az állami szabályozás növelése (például munkaerőpiaci szabályok, bevándorlók munkavállalásának korlátozása) szintén ösztönözheti a rejtett gazdaságban való részvételt, mivel ilyenkor költségesebb a formális szektorban való tevékenység, mint az informális gazdaságban (Balog, 2014, 17-18.o., Schneider, 2012).
További fontos szempont az adórendszer bonyolultsága vagy egyszerűsége: az egyszerűbb adórendszerek egyrészt csökkentik az adófizetés járulékos költségeit (bevallás, szabályértelmezés), ami csökkentheti az adóelkerülés relatív hasznát, másrészt az ellenőrzés költségeit is mérséklik, ami adott ellenőrzési kiadás mellett növelheti az ellenőrzés kiterjedését és így a lebukás valószínűségét (Balog, 2014, 18.o., Schneider, 2012).

Szempont továbbá az állam hatékony működése is, mivel ellenkező esetben nem érzik az állampolgárok, hogy a befizetett adójuk milyen hasznosságot hoz számukra (pl. alacsony színvonalú állami szolgáltatások, korrupció). Továbbá magasabb állami hatékonyság mellett (jó minőségű állami szolgáltatások, intézményi működés) a formális gazdaságban való részvétel közvetlen hasznai is nőnek (pl. szerződések kikényszeríthetősége, egészségügyi szolgáltatások, Balog, 2014, 18.o., Schneider, 2012). Fontos tényező továbbá az állami szolgáltatások színvonalán belül a korrupció nagysága. A kutatások azt mutatják, hogy negatív korreláció van a korrupció mértéke és az árnyékgazdaság mérete között az egyes országokban, mivel a csökken közvélemény kormányzatba vetett bizalma.
Mindezeken felül szintén fontos tényező az adómorál, vagyis milyen mértékű a társadalomban az adók befizetésének belső indíttatása, motivációja. Számos empirikus kutatás kimutatta, hogy az adófizetők egy jelentős része akkor is fizetne adót, ha a lebukás valószínűsége nulla lenne (Balog, 2014, 18.o.). Befolyásoló tényező az állami intézményekbe vetett bizalom és elégedettség, a kormányzati korrupció megítélése, a szabály- és normakövetés, valamint az adótudatosság (Torgler, 2003).
Fontos figyelembe venni a lebukás valószínűségét és a büntetés nagyságát is: az árnyékgazdaság mérete szorosan összefügg a lebukás esélyével, a kiszabható büntetések és bírságok súlyosságával, valamint a nyilvánosság tudatosságának szintjével.
Végezetül pedig a készpénzes tranzakciók elterjedtsége szintén hozzájárul az árnyékgazdaság bővüléséhez. A hatóságok számára kihívást jelent a készpénzalapú pénzügyi tevékenységek hatékony nyomon követése, míg a digitális tranzakciók elektronikus nyomot hagynak maguk után, ami lehetővé teszi a hatóságok számára a pénzügyi tevékenységek hatékonyabb nyomon követését és ellenőrzését.
Összességében, a viszonylag alacsony adókulccsal, kevesebb törvénnyel és szabályozással, valamint jól kialakult jogállamisággal rendelkező országok általában kisebb árnyékgazdasággal rendelkeznek. Míg az árnyékgazdaság méretének és növekedésének fő mozgatórugói az adó- és társadalombiztosítási befizetések növekvő terhei, valamint a formális munkaerőpiac növekvő leszabályozása.
Milyen következményekkel jár az árnyékgazdaság és informális foglalkoztatás?
Az árnyékgazdaságnak, azon belül az informális foglalkoztatásnak számos negatív következménye van mind a társadalomra, mind a gazdaságra nézve.
Megléte és növekedése egy önmagát erősítő ördögi kört alakíthat ki. Ahogy terjed a rejtett gazdaság, az ott zajló tranzakciók kikerülnek az adózás alól, és egyre kevesebb adót fizetnek be a gazdasági szereplők. Ha az adóbevételek csökkennek vagy az adózási szabályok betartása erodálódik, a kormányok az adókulcsok emelésével válaszolhatnak. A formális gazdaságban maradóknak magasabb adóterhekkel kell szembenézniük, ami még inkább ösztönzi őket arra, hogy az árnyékgazdaságba vonuljanak. Ez pedig tovább rontja az állam költségvetési helyzetét.
„Ebből az ördögi körből sok esetben csak olyan intézkedésekkel lehet kitörni, ami tudatosan figyelembe veszi a feketegazdaság létét és torzító hatását, optimális esetben pedig annak csökkentésére irányul” (Balog, 2014, 16.o.). Ilyen intézkedésre több magyar példa is adódik: a személyijövedelemadó-rendszer egyszerűsítése, az egykulcsos szja bevezetése, online pénztárgépek. Ezekről részletesen a Magyarországról szóló bekezdésben írunk.
A Világbank elemzésében rámutatott, hogy a közepesnél magasabb arányú informális gazdasággal rendelkező feltörekvő és fejlődő gazdaságokban (angolul emerging market and developing economies, EMDEs) a kormányzat bevételei a GDP 5-12 százalékpontjával alacsonyabbak, mint a közepesnél alacsonyabb arányú rejtett gazdaságokkal rendelkező országoké.

https://blogs.worldbank.org/en/voices/five-reasons-be-concerned-about-shadow-economy
A költségvetést vizsgálva, nemcsak a bevételi, hanem a kiadási oldalon is megjelenik a rejtett gazdaság negatív következménye: az adóelkerülés csökkenti a közjavak szolgáltatásának fedezetét, az állam által nyújtott támogatások forrását. Másfelől e támogatásokat is befolyásolja a regisztrált munkanélküliség mellett végzett munka, az indokolatlan rokkantnyugdíj vagy más támogatások megalapozatlan igénybevétele.
Mindezeken felül az árnyékgazdaságban való részvétel a becsületes adófizetőket bünteti, és egyenlőtlen feltételeket teremt a helyesen cselekvő kisvállalkozások többsége számára (piactorzító versenyelőny alakulhat ki).
Az árnyékgazdaság jelentős mértékben torzítja a rendelkezésre álló hivatalos statisztikákat, így csak pontatlan képet lehet kapni a gazdaság működéséről (pl. munkanélküliség, munkaerő-állomány, jövedelem, fogyasztás, GDP). Erősen érintett a munkaerőpiac, ahol mind a foglalkoztatási, mind a jövedelemstatisztikákat nagymértékben torzítja a feketemunka és a be nem vallott jövedelem. Ezért nehéz pontos képet kapni a foglalkoztatottság alakulásáról, különösen a munkaerőpiac peremén lévő, részben alkalmi foglalkoztatottakról. A munkaerőpiacot célzó állami intézkedések, programok ezáltal kevésbé hatékonyak lehetnek.
A munkaerőpiacon és így a társadalomban is jelentős károkat tehet az informális foglalkoztatás. Munkaszerződés nélküli foglalkoztatás esetén a munkavállaló nincs jogilag védve (pl. minimálbér, biztonsági előírások) és kiszolgáltatott a munkáltatójának, ki vannak téve a kizsákmányolás és a tisztességtelen bánásmód kockázatának. Továbbá, mivel nem fizet sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot a keresete után, nem jogosult ezen állami szolgáltatások igénybevételére vagy munkanélküli segélyre. Mindez csökkenti az egyén életszínvonalát, jólétét, így a társadalmi jólétet is.
Az egyéni jólét csökkenéséhez az is hozzájárul, hogy – a Világbank (2021) információi szerint – az informálisan dolgozók átlagosan 19%-kal kevesebbet kapnak, mint a hivatalosan dolgozó társaik. Ráadásul – szintén a Világbank (2021) adatai szerint – az EMDE országokban az informálisan működő vállalkozások munkatermelékenysége átlagosan csak a negyedét teszi ki a hivatalos vállalkozások munkatermelékenységének.
Mindezeken felül a növekvő árnyékgazdaság elszívhatja a hivatalos gazdaságtól a hazai és külföldi munkavállalókat. Amennyiben egyre többen dolgoznak az informális munkaerőpiacon, a formális gazdaságban a részvételi arányok csökkenhetnek. Hasonlóképpen, mivel az emberek több órát dolgoznak a rejtett szektorban, a hivatalos gazdaságban ledolgozott munkaórák száma is csökkenhet.

Nincs egyetértés a nemzetközi szakirodalomban, milyen hatása van az árnyékgazdaságnak a teljeskörűen mért nemzetgazdasági növekedésre. A be nem szedett adók és járulékok és az elmaradó kormányzati kiadások, programok, szolgáltatások csökkenő színvonala lassítja a gazdasági növekedés. Ugyanakkor pozitívum, hogy az IMF (2002) szerint az árnyékgazdaságban szerzett jövedelem legalább kétharmadát azonnal elköltik a hivatalos gazdaságban, ezáltal fellendíthetik az általános gazdasági tevékenységet és ösztönözhetik a keresletet. Ez a helyzet különösen igaz azokra a gazdaságokra, ahol a visszatartott adóbevételek a korrupció miatt nem kerülnek be a költségvetésbe. Ráadásul az IMF (2002) tanulmányában leírta, miszerint Németországban és Ausztriában az árnyékgazdaságban előállított hozzáadott érték kétharmadát egyáltalán nem termelnék meg, ha a rejtett gazdaság nem létezne. Továbbá egyes nézetek szerint az informális szektor versenyképesebb és hatékonyabb, mint a hivatalos szektor, és így az árnyékgazdaság növekedése ösztönzi az általános gazdasági növekedést.
Milyen nagyságú a rejtett gazdaság és foglalkoztatás a világ egyes országaiban?
Mérésének nehézségei
Az informális gazdasági tevékenységek nemcsak az állami szervek és ellenőrök, hanem a statisztikusok szeme elől is rejtve zajlanak. A rejtett gazdaság jellegéből adódóan nehezen kiszámítható a mérete. Háromfajta módszer létezik az árnyékgazdaság mérésére:
- Direkt megközelítés: reprezentatív háztartási mikrofelméréseket használ a közvélemény árnyékgazdaságról alkotott véleményének és a tényleges részvételnek a vizsgálatára. Az eredményeket ezután kivetíti a gazdaság egészére. Hátránya, hogy a felmérések során a népességnek csak egy töredékét kérdezik meg, továbbá a válaszok torzíthatnak – például az emberek hajlamosak elkerülni, hogy saját árnyéktevékenységükről számoljanak be. A felmérések így alábecsülhetik az informális gazdaság méretét.
- Indirekt megközelítés: nem konkrétan a rejtett tevékenységet mérik, hanem makrogazdasági mutatókat és modelleket alkalmaznak, különböző gazdasági mutatókat vizsgálnak, például a nemzeti kiadási és jövedelmi statisztikák közötti eltéréseket, a villamosenergia-fogyasztás és a bejelentett gazdasági tevékenység közötti eltéréseket, valamint a készpénz iránti keresletet.
- Több mutató használata – MIMIC: magyarra lefordítva ez a módszer a több mutató és több ok nevű modell, angolul Multiple Indicators and Multiple Causes (MIMIC). Több kulcsfontosságú változó időbeli emelkedésének és csökkenésének elemzésével tárja fel az árnyékgazdaság és az azt elősegítő tényezők közötti kapcsolatot. A változók közé tartoznak az adóterhek, az önfoglalkoztatási szintek és a munkanélküliségi adatok. A MIMIC más módszereknél kifinomultabb elemzést kínál azáltal, hogy több okot és mutatót vesz egyidejűleg figyelembe. Ugyanakkor a modell relatív becsült együtthatókat generál, amelyek további kalibrálást (modellszámításokat) igényelnek.
A mérés bonyolultsága miatt csak kevés olyan tanulmány létezik, amely az árnyékgazdaság méretét több országban, egységes módszertanok alkalmazásával hasonlítja össze. Az egyik a Világbank 2018-as tanulmánya, mely 158 ország árnyékgazdaságának méretét és tendenciáit tartalmazza 1991 és 2015 között, több módszert is alkalmazva, melyek közül kiemelkedik a MIMIC. Ez utóbbi módszertan alapján nyert eredményeket mutatjuk be a következőkben.
Világszintű adatok
Az IMF 2018-as elemzése szerint a vizsgált 158 ország árnyékgazdaságának átlagos mérete 1991 és 2015 között a GDP 31,9%-át, vagyis közel egyharmadát tette ki. A három legnagyobb árnyékgazdasággal rendelkező ország Zimbabwe (60,6%), Bolívia (62,3%) és Grúzia (64,9%) volt a vizsgált időszakban, míg a három legkisebb árnyékgazdaság Ausztriában (8,9%), az Egyesült Államokban (8,3%) és Svájcban (7,2%) volt.
Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/arnyekgazdasag-vilag-1h1749wk80oyl2z?live
Világszinten ugyanakkor megfigyelhető az árnyékgazdaság méretének csökkenése. Az árnyéktevékenységek globális átlagos részesedése 24 év alatt 6,7 százalékponttal mérséklődött, a teljes nominális GDP 1991-es 34,5%-áról 27,8%-ra (2015). Ez a csökkenés olyan tényezőknek tulajdonítható, mint a gazdasági növekedés, a jobb kormányzati szabályozás és végrehajtás, a technológia fokozott bevezetése és a digitalizáció, valamint a hivatalos pénzügyi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés. Mindazonáltal az olyan új technológiák, mint a blokchain alapú digitális valuták és a generatív mesterséges intelligencia jelentős hatással lehetnek az árnyékgazdaságra.
Árnyékgazdaság kiterjedtsége gazdasági fejlettség szerint
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/18656049/
Rangsorba téve a világ országait az árnyékgazdaság nagysága szerint (IMF 2018-as tanulmánya alapján), kitűnik, hogy a gazdaságilag fejlettebb országokban alacsonyabb a feketegazdaság kiterjedtsége, mint a kevésbé fejlett gazdaságokban. Továbbá általánosságban elmondható, hogy – a kialakulásának és növekedésének okai végett – minél fejlettebb jogrendszerrel és gazdasággal rendelkezik egy ország, annál kevésbé van jelen ott az árnyékgazdaság.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/18656618/
Becslések szerint egy tipikus fejlett gazdaságban a hivatalosan mért GDP mintegy 10%-át teszi ki az árnyékgazdaság, míg egyes fejlődő országokban akár a GDP 65%-át is elérheti, tehát elsősorban a fejlődő gazdaságokban elterjedt. Nemcsak az informális gazdasági tevékenység kiterjedtsége a magas a fejlődő országokban, hanem a foglalkoztatásban való szerepük is: a Világbank írása szerint a feltörekvő piaci és fejlődő gazdaságokban (EMDE) az informális szektor a foglalkoztatás több mint 70%-át teszi ki. Az alacsonyabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező országokban a magas szegénységi és munkanélküliségi ráta, valamint a jövedelmi egyenlőtlenségek pénzügyi nehézségeket okoznak az alacsony jövedelmű egyéneknek, akik az árnyékgazdaságban keresnek megélhetést, nagy arányban a mezőgazdaságban. Azonban azt is fontos kiemelni, hogy az informális gazdaságon belül a körülmények országonként és régiónként nagyon eltérőek lehetnek.
Összességében „a gazdaságpolitikai döntéshozók számára ebből az a következtetés vonható le, hogy a gazdasági növekedés tartósan magas szintje alapvető érdek egyebek mellett az árnyékgazdasági tevékenység visszaszorítása szempontjából is…azonban ha a gazdasági-társadalmi fellendülés egyúttal a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedésével is együtt jár, akkor ez a folyamat hátráltatja a gazdasági-társadalmi fejlődés gazdaságfehérítő hatását. Ez utóbbit a gazdaságpolitika irányítói az alacsony jövedelmű társadalmi csoportok jövedelmének növelése révén igyekezhetnek mérsékelni” (Vakhal – Vékás, 2021, 135. o.).
Országpélda – miért alacsony az informális gazdaság aránya az USA-ban?
Az informális gazdaság aránya az Egyesült Államokban világszinten a második legalacsonyabb, Svájc (7,24%) után, 8,3%-ot tett ki 1991-2015 között átlagosan a GDP arányában. Az Egyesült Államokban az Internal Revenue Service (helyi adóhatóság) fejlett megfigyelési és felderítési mechanizmusokat alkalmaz, például adatelemzést, egyeztető programokat és más kormányzati szervekkel való információmegosztást az adóelkerülés és a be nem jelentett jövedelmek azonosítására. Az állampolgárok tudják, hogy nagy a lebukás valószínűsége, és az adócsalásért kiszabható büntetések jelentősek lehetnek. Az elrettentésnek ez az ereje az egyik tényező, amely hozzájárul az árnyéktevékenységek alacsonyabb arányához az Egyesült Államokban.
Magyar tendenciák világviszonylatban
Az IMF (2018) számításai szerint Magyarországon 1991-2015 között átlagban az éves bruttó hazai termék negyede (25,2%) a szürke-fekete gazdaságban jön létre. A GDP-n belüli aránya a rendszerváltozást követően ugrásszerűen emelkedett (1993-ban volt a csúcspont 33,7%-on), majd mérséklődésnek indult. 2015-ben 20,5%-ra csökkent az értéke a GDP arányában az IMF becslése szerint.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/18654339/
A nyugat-európai országokban a szürke gazdaság aránya 15% körüli a GDP-hez mérve, 10-20% körüli ingadozással. Régiónkon belül számítások szerint Csehországban 14,8%, Szlovákiában 15,3%, Lengyelországban 25,1%, Horvátországban 28,8%, Bulgáriában 29,2%, míg Romániában 30,1% az illegális gazdaság aránya.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/18654409/
A kelet-közép-európai régió történelmi determinizmusa:
Vakhal – Vékás (2021) tanulmányukban kifejezetten a kelet-közép-európai (KKE) régió országainak sajátosságait vizsgálták az informális gazdaság kiterjedtségét illetően. Modelljünk alapján „a KKE-régió gazdaságaiban ceteris paribus (minden egyéb tényező változatlanságát feltételezve) intenzívebb az árnyékgazdasági tevékenység, mint a világ többi részén, ami összefüggésben állhat a régió XX. századi gazdaság- és társadalomtörténetével, illetve különösen azzal, hogy ezek az országok hosszabb időre letértek a piacgazdasági fejlődés szerves útjáról, és a sikertelen kísérletet követően, utólag kellett alkalmazkodniuk a piaci viszonyokhoz” (Vakhal – Vékás, 2021, 134. o.).
A hazai foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzések tapasztalatait bemutató tanulmány szerint a vizsgált magyar foglalkoztatók többségénél, 67%-ánál találtak 2023-ban munkaügyi jogsértést, melyek az ellenőrzött cégeknél dolgozó munkavállalók 61%-át érintették, vagyis több mint 40,4 ezer munkavállalót (2023. január 1-je és szeptember 30-a közötti időszakot vizsgálták, 11 ezer munkáltatót). Míg 2023-ban több munkáltatót ellenőriztek, mint 2022-ben, addig a szabálytalan munkáltatók aránya csökkent, mivel 2022-ben 72%-nál találtak gondot.
A feketefoglalkoztatás az ellenőrzött munkavállalók 15,7%-át, több mint 6300 főt érintett (2022: 16,5%). Legnagyobb arányban, közel 50%-ban az építőiparból kerültek ki a feketén foglalkoztatottak, míg szintén többen dolgoztak a vendéglátásban nem bejelentve (10%).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/18654621/
Ugyanakkor Magyarország az elmúlt évtizedben több intézkedést is bevezetett a rejtett gazdaság visszaszorítása érdekében. Ennek hatására – az OECD adatai szerint – Magyarországon az adóék (a munkára rakódó teher) a 2011-es 49,5%-ról 2023-ra 41,2% csökkent, míg az adóelkerülési ráta kormányzati tájékoztatás szerint a 2013-as 21%-ról 6,6%-ra csökkent 2019-re.
- Csökkentek a munkát terhelő adók és járulékok, illetve az szja egykulcsossá vált. Ez egyszerűsítette az adórendszert, csökkentette az adófizetés járulékos költségeit (pl. bevallás, szabályértelmezés), így elősegíti a feketefoglalkoztatás csökkenését, „kifehérítését”.
- Az adóelkerülésben nagymértékben érintett önfoglalkoztatók esetében a kisadózók tételes adója („kata”) segíthet a fehéredésben (Balog, 2014).
- Az informatika fejlesztésével – az online pénztárgépek, az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) és az online számlázási rendszer bevezetésével – hatékonyabbá vált az áfa-beszedés ellenőrzése, így a korábbinál sokkal kevesebb mód van az adóelkerülésre (Hegedűs, 2020).
Összefoglalás
Az informális gazdaság a hivatalos statisztikákban nem szereplő gazdasági tevékenységeket takar (legális és illegális egyaránt), az adott kormánynak be nem jelentett, és ezért az adószedők és a szabályozók hatókörén kívül eső áru- vagy szolgáltatási tranzakciókat értjük alatta. Különféle fokozatai léteznek az illegálistól a legális, de eltitkolt tevékenységekig, illetve a be (nem) jelentés mértékétől függően (pl. szürkemunka és feketemunka közti eltérések).
Az árnyékgazdaságok okait vizsgálva azt láthatjuk, hogy általánosságban a viszonylag alacsony adókulccsal, kevesebb törvénnyel és szabályozással, valamint jól kialakult jogállamisággal rendelkező országok kisebb árnyékgazdasággal rendelkeznek. Míg az árnyékgazdaság méretének és növekedésének fő mozgatórugói az adó- és társadalombiztosítási befizetések növekvő terhei és/vagy bonyolultsága, a formális munkaerőpiac növekvő leszabályozása, az államba vetett bizalom, korrupció nagysága, az alacsony adófizetési morál.
Számos negatív hatása és következménye mellett az árnyékgazdaságnak vannak pozitív megnyilvánulásai is. Egyrészt csökkennek az államok bevételei, csökken a közjavak szolgáltatásának fedezete (visszafogott állami kiadások források hiányában), piactorzító versenyelőny alakulhat ki a becsületes vállalkozások rovására, és természetesen az árnyékgazdaság jelentős mértékben torzítja a rendelkezésre álló hivatalos statisztikákat, így csak pontatlan képet lehet kapni a gazdaság működéséről. Az egyéni és társadalmi jólétre is rombolóan hathat: a munkavállalók ki vannak téve a kizsákmányolás és a tisztességtelen bánásmód kockázatának, járulékfizetés hiányában nem jogosultak az állami szolgáltatások igénybevételére (egészségügy, nyugdíj), munkanélküli segélyre. Ugyanakkor pozitívum, hogy az árnyékgazdaságban szerzett jövedelem legalább kétharmadát azonnal elköltik a hivatalos gazdaságban, ezáltal fellendíthetik az általános gazdasági tevékenységet és ösztönözhetik a keresletet.
Az árnyékgazdaságot természetéből és jellegéből adódóan – az eltitkolás iránti ösztönzők végett – nehéz mérni. Az IMF 2018-as elemzése szerint a vizsgált 158 ország árnyékgazdaságának átlagos mérete 1991 és 2015 között a GDP 31,9%-át, vagyis közel egyharmadát tette ki. A három legnagyobb árnyékgazdasággal rendelkező ország Zimbabwe (60,6%), Bolívia (62,3%) és Grúzia (64,9%) volt a vizsgált időszakban, míg a három legkisebb árnyékgazdaság Ausztriában (8,9%), az Egyesült Államokban (8,3%) és Svájcban (7,2%) volt. Az árnyéktevékenységek globális átlagos részesedése 24 év alatt 6,7 százalékponttal mérséklődött, a teljes nominális GDP 1991-es 34,5%-áról 27,8%-ra (2015).
A nyugat-európai országokban a szürke gazdaság aránya 15% körüli a GDP-hez mérve, 10-20% körüli ingadozással. Régiónkon belül számítások szerint Csehországban 14,8%, Szlovákiában 15,3%, Lengyelországban 25,1%, Horvátországban 28,8%, Bulgáriában 29,2%, míg Romániában 30,1% az illegális gazdaság aránya.
Magyarországon az éves GDP negyede (25,2%) a szürke-fekete gazdaságban jött létre 1991-2015 közti átlag alapján. A GDP-n belüli aránya a rendszerváltozást követően ugrásszerűen emelkedett (1993-ban volt a csúcspont 33,7%-on), majd mérséklődésnek indult. 2015-ben 20,5%-ra csökkent az értéke a GDP arányában. Magyarország az elmúlt évtizedben több intézkedést is bevezetett a rejtett gazdaság visszaszorítása érdekében. Ennek hatására Magyarországon az adóék (a munkára rakódó teher) a 2011-es 49,5%-ról 2023-ra 41,2% csökkent, míg az adóelkerülési ráta kormányzati tájékoztatás szerint a 2013-as 21%-ról 6,6%-ra csökkent 2019-re.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.