Categories
Oecogram

A nők gazdasági szerepvállalása az EU-ban és Magyarországon

Március 8-án ma már leginkább a nők jogainak érvényesülése és az egyenjogúság kerül előtérbe az egész világon. A nemek között globálisan a mai napig találunk kisebb-nagyobb szakadékot a társadalomban és gazdasági életben egyaránt, ezek leginkább a munkaerőpiaci részvétel, a bérezés területén és a döntéshozói szerepek elérhetőségében érhetőek tetten. A nemek közti egyenlőség, az elfogultságtól és sztereotípiáktól mentes társadalom nagyobb növekedési potenciált tesz lehetővé. Egy infografikán mutatjuk be a nők gazdaságban betöltött helyzetét Európán belül (részletesebb elemzést a nők gazdasági helyzetéről ITT olvashatnak):

nemzetközi nőnap eredete 1857-ig nyúlik vissza, amikor március 8-án a női dolgozók tüntetést szerveztek New York utcáin az emberibb munkafeltételekért és magasabb fizetésért. Az ezt követő évtizedekben egyre több megmozdulás volt a nők jogaiért, egyenlőségéért, lassan elfogadottá vált társadalmilag a női munkaviszony. Az első hivatalos nőnapot 1909. február 28-án tartották az USA-ban. 1911-ben Németországban, Dániában, Ausztriában és Svájcban ünnepelték meg először a nemzetközi nőnapot március 19-én. A következő fontos dátum 1917. március 8., amikor a cári Oroszországban a nők utcára vonulva békét és kenyeret követeltek, majd négy napra rá II. Miklós cár lemondott. Mindeközben a polgári kormány megadta a nőknek a választójogot Oroszországban, és azóta március 8-án tartják a nemzetközi nőnapot, mely egyben munkaszüneti nap is Oroszországban. Az ENSZ közgyűlése 1977-ben tette hivatalossá a nőnapot a jelenlegi, március 8-i napon. Magyarországon először 1913-ban ünnepelték a nőnapot, és 1948-tól kezdve március 8-a hivatalos nőnapi ünneppé vált.

🇭🇺 Az Eurostat adatai szerint a férfiak és a nők foglalkoztatási rátája közti eltérés (ún. foglalkoztatási rés) 2021-ben és 2022-ben is csökkent Magyarországon: kisebb ingadozások mellett, de a nők foglalkoztatási rátája a vizsgált években nagyobb mértékben emelkedett, mint a férfiaké – így mérséklődött a két nem foglalkoztatása közti távolság: 2022-ben 9,8 százalékpont volt. Ezzel 2022-ben kedvezőbb értéket értünk el, mint az EU-s átlag (10,7 százalékpont), illetve kisebb volt a különbség a nők és férfiak között, mint a régió több országában, Romániában, Csehországban és Lengyelországban.

Nagyobb ingadozások mellett, de a 2012-es 20,1%-ról 2022-re 17,5%-ra csökkent a férfiak és a nők közti bérszakadék Magyarországon. Régiós országok között Magyarországon kedvezőbb volt a nemek közti bérszakadék 2022-ben, mint Csehországban (17,9%) és Szlovákiában (17,7%), de megelőztük Ausztriát (18,4%) és Németországot is (17,7%).

Továbbá érdemes és fontos megemlíteni a hazai nyugdíjrendszerrel kapcsolatban egy nőknek járó speciális, korkedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőséget, mégpedig a Nők 40-et. Ennek keretében a nők 40 év jogosultsági idő után elmehetnek nyugdíjba (a 40 év szolgálati időbe beleszámít a munkában töltött idő, illetve a gyermeknevelés évei is). A KSH (2023) adatai szerint 2022-ben közel 28 ezer nőnek állapították meg a korkedvezményes nyugellátást, míg 2012-2022 között 310 ezren vették igénybe a kedvezményt. „A Nők 40 igazi hungarikumnak számít, hiszen a világon egyedülálló módon biztosít lehetőséget a hölgyeknek arra, hogy teljes összegű nyugdíjat kapjanak a korhatár betöltése előtt. Más országokban gyakran a korkedvezménnyel nyugdíjba vonulók ellátását annyiszor 3-6%-kal csökkentik, ahány évük még hátra lett volna a korhatár eléréséig” (forrás: Nyugdíjas Másképpen). A nyugdíjasok foglalkoztatásáról korábbi elemzésünkben írtunk, mely itt érhető el.

Mindezeken felül a magyar édesanyák több speciális kedvezményben is részesülhetnek:

  • 2020. január 1-től minden anya, aki jelenleg legalább négy gyermeket nevel, vagy élete során négy vagy több gyermeket szült és felnevelt, élete végéig teljesen mentesül a jelenleg 15%-os személyi jövedelemadó megfizetése alól.
  • 2023. január 1-től azok a nők, akik 30 éves koruk betöltése előtt gyermeket vállalnak, egészen 30 éves korukig személyi jövedelemadó-mentességet kapnak az átlagbért terhelő adó mértékéig.
  • 2023. január 1-től a 30 év alatti édesanyáknak, ha felsőoktatási tanulmányaik alatt vagy azok befejezése után 2 éven belül gyermeket szülnek, vagy fogadnak örökbe, elengedik a teljes fennálló Diákhitel-tartozásukat.

 


Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/nok-a-gazdasagban-1h984wv3gxlnz2p?live

Senior elemző

Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.

Iratkozzon fel hírlevelünkre