A 2026 márciusában 12. alkalommal megvalósuló PÉNZ7 témahét középpontjában a fiatal generációk pénzügyi tudatosságának fejlesztése áll, amely a magyar háztartások elmúlt évtizedben mutatott vagyoni folyamataiban is visszatükröződik. Az EKB (Európai Központi Bank) és az MNB (Magyar Nemzeti Bank) adatai alapján a hazai háztartási vagyon 2014 utáni növekedési üteme az euróövezeti átlagot is meghaladta, miközben a vagyoni egyenlőtlenségek mérséklődtek, és az alsóbb vagyoni rétegek helyzete javult. A lakosság tudatosságát igazolja a régiós szinten is kiemelkedő, GDP-arányosan átlagosan 6%-os megtakarítási ráta, valamint a megtakarítási szerkezet rugalmas alkalmazkodása: az inflációs környezetben a háztartások a likvid betétek felől a reálhozamot biztosító állampapírok és befektetési alapok felé mozdultak el, aktívan keresve a vagyonmegőrző lehetőségeket.
A PÉNZ7 és a pénzügyi tudatosság
A PÉNZ7 a 3-14. évfolyamos diákoknak szóló, minden évben megrendezésre kerülő Pénzügyi és Vállalkozói Témahét . A 2026-os évben március 2. és 6. között rendezik meg. Idén a PÉNZ7 immár a 12. alkalommal várja az iskolákat, pedagógusokat és diákokat, 2024/25-ös tanévben 1400 iskola és 212 ezer diák vett részt, több mint 15 ezer rendhagyó órán, amely megvalósulását több mint 2000 tanár segítette. A tanulók iskolai keretek között tanulhatnak új ismereteket, amelynek célja az általános- és középiskolások pénzügyi tudatosságának és vállalkozói kompetenciáinak fejlesztése.
A pénzügyi tudatosság az a tanulható és fejleszthető készség, amellyel megértjük, nyomon követjük és hatékonyan kezeljük a saját, vagy családi pénzügyeinket. E tudás nem csupán elméleti, mint amilyen a pénzügyi műveltség, hanem a mindennapi döntésekben megnyilvánuló felelős magatartást is jelenti. A pénzügyeink átláthatóságát számos online felület és applikáció segíti, ahogyan erről tavaly az Oeconomus oldalán beszámoltunk.
A pénzügyi tudatossági témahét kapcsán érdemes áttekinteni, hogy a magyar lakosság megtakarításait milyen adatok jellemzik. A tudatosság vizsgálatához nem csupán a megtakarítások mértéke fontos, hanem azok diverzifikáltsága és célja is számít.
Megtakarítások alakulása az elmúlt évtizedben
A 2014 utáni időszakban a magyar háztartások tudatosan alkalmazkodtak az inflációs környezethez, az állampapírok és befektetési jegyek népszerűsége révén magas reálhozamot értek el, miközben a megtakarítások a GDP-arányos szinten is jelentősen nőttek. A lakosság pénzügyi tudatossága javult, amelyet a magas megtakarítási ráta, a csökkenő vagyoni egyenlőtlenség és a közepes, illetve az alacsonyabb jövedelműek átlag feletti vagyonnövekedése is alátámasztott az elmúlt évtizedben.
2014 után a magyar háztartási vagyon növekedési üteme jóval magasabb volt, mint az euróövezeti növekedési ütem, akár az átlagos, akár a medián vagyont nézzük. Az Európai Unióban a magyarországi háztartások vagyoni egyenlőtlenségei mérsékeltnek mondhatók. A felmérésre az Európai Központi Bank (EKB) által koordinált háztartási vagyonfelmérés, a Household finance and consumption survey (HFCS) második hullámában került sor először, amelyet azóta az MNB és a KSH együttműködésében, háromévente végeznek el.
Ábra: A társadalmi deciliseken (vagyoni helyzet alapján 10 egyenlő részre, 10–10%-ra osztott csoportjain) belül a havi fogyasztásnál kevesebb nettó megtakarítással rendelkezők aránya (%-ban), 2017-ben, 2020-ban és 2023-ban. Készítette: Németh Viktória. Forrás: EKB, MNB. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27639390/
A magyar lakosság nettó pénzügyi megtakarítása a régiós országokkal összevetve magasnak számít az EKB és az MNB adatai alapján. A kutatás arra is rámutat, hogy a tartós folyamat hatására régiós szinten számottevő mértékű GDP-arányos pénzügyi vagyon halmozódott fel Magyarországon. 2012 óta jelentős mértékű, évente átlagosan a GDP 6%-ának megfelelő nettó pénzügyi megtakarítási arány alakult ki. A legutolsó adat, a 2025 második negyedéves mérés szerint az arány 5,3% volt. A mutatót 2016-ig a korábbi hitelek visszafizetésének hatása is emelte, majd a koronavírus-járvány, illetve az azt követő inflációs sokk volt rá jelentős hatással. Az eszközök bővüléséhez 2020-ig elsősorban az állampapírok és a betétek járultak hozzá, majd az infláció megugrását követően a befektetési jegyek és a külföldi eszközök is nagyobb szerephez jutottak. Ezzel együtt az időszakban magas kereslet mutatkozott az inflációkövető állampapírok iránt, és a befektetési jegyek közül is inkább a kötvényalapok voltak népszerűek.
Az elmúlt másfél évtizedes, 2012 és 2025 júniusa közötti növekedés eredményeként a hazai háztartások nettó pénzügyi vagyona a GDP 114%-nak felelt meg. Ehhez a pénzügyi eszközök növekedése és a kötelezettségek csökkenése egyaránt hozzájárult. Az MNB adatközlése apján a vagyon nominális bővüléséhez azonos mértékben járult hozzá a folyamatos megtakarítás és a meglévő pénzügyi eszközök átértékelődése.
Ábra: A megtakarítások átlagos mértéke a GDP arányéban, Magyarországon és a régiós országokban, 2012 és 2024 között. Készítette: Németh Viktória. Forrás: EKB, MNB. AZ ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27627473/
A vagyoni egyenlőtlenségek mérséklődésének kiemelt időszaka volt 2014 és 2020 vége közötti évek, amikor a háztartási szektor nettó vagyona kétszeresére nőtt, miközben az infláció 6 év alatt összesen csupán 15% volt. Az olló záródása ellenére a vagyonnövekedés minden háztartási csoportban jelentős volt. Átlag felett növekedett a közepes és alacsony vagyonnal rendelkezők vagyona és átlag alatt bővült a legfelső vagyoni rétegeké. Az egyes háztartások szintjén 2017-ről 2020-ra csökkent a pénzügyi vagyonnal nem rendelkezők aránya. A háztartások alsó 50%-ának vagyona 133%-kal nőtt, miközben a felső 10% vagyona csak 90%-kal emelkedett 6 év alatt. Az alsó 50% részesedése a szektor nettó vagyonából 9%-ról 11%-ra bővült, a felső 10% részesedése 53%-ról 51%-ra mérséklődött. A vagyoni különbségek kis mértékben csökkentek a háztartások között, a negatív nettó vagyonnal rendelkező háztartások száma megfeleződött.
A kedvező trendek hatásai 2023-ra tompultak. A járvány és a megugró infláció következtében részleges visszakorrekció történt. Ennek keretében kisebb mértékben csökkent a pénzügyi vagyonnal rendelkezők aránya, és nőttek a vagyoni különbségek. Mindazonáltal mindegyik mutató lényegesen kedvezőbb szinten alakul, mint a 2017-es mérés alkalmával.
A háztartások megtakarításának szerkezete
Az MNB 2025-ös Megtakarítási jelentése alapján a pénzügyi vagyon eszközök szerinti eloszlása hasonló a régió egyes országaiban. Összességében, a likvid eszközök lakossági portfólión belüli aránya Magyarország és Románia esetén az EU-átlag körüli, míg a többi régiós országban meghaladja azt. Az eszközök között a látra szóló és lekötött betét jelentősége meghatározó, ami alól Magyarország némileg kivétel. Ez azt jelenti, hogy a régió országainak többségében a lakosság gyakran a folyószámlán, azonnal hozzáférhető módon tartja a pénzét, ami egy rendkívül alacsony kamatozású megtakarítási forma. A lekötött betét meghatározott futamidőre (pl. 3-12 hónap) zárolt pénz, amiért cserébe a bank magasabb kamatot fizet, ami azonban általában nem éri el más megtakarítási formák hozamszintjét.
Ábra: A háztartások megtakarításainak szerkezete a régiós országokban és az Európai Unió átlagában. Készítette: Németh Viktória. Forrás: Eurostat, MNB. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27826893/
Magyarországon a lakossági állampapírok népszerűsége miatt a kötvények aránya kiemelkedő (2024 végén a GDP 19%-a). Mivel e papírok Magyarországon kis költséggel visszaválthatóak, így közeli helyettesítői a betéteknek a lakossági portfólióban. Az állampapírok szerepe amiatt is kiemelkedő hazánkban, mivel a megtakarítási formák jelentős reálhozamot biztosítottak, míg a készpénzben, banki betétben, illetve néhány befektetési alaptípusban történő megtakarítás a befektetett összeg reálértékét sem tudta megőrizni.
A tőzsdei részvények aránya alacsony a teljes régiónkban, még az egyébként szintén nem magas EU-átlaghoz képest is. A befektetési alapokban tartott vagyon aránya Magyarország mellett Csehországban és Szlovákiában is magas, meghaladva az EU-országok átlagos 10%-os szintjét.
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
