A választásokhoz közeledve egyre gyakrabban lehet találkozni politikai elemzésekkel, amelyek a makrogazdasági adatokból vonnak le következtetéseket a pártok erőviszonyáról. Ezen konklúziók nagyfokú bizonytalansággal rendelkeznek, hasonló jóslások historikus pontatlansága pedig jelentős. A megbízható közvélemény-kutatások szerint is a legnagyobb ellenzéki párt kormányra kerülésének esetén sokan a gazdasági helyzet romlására számítanak. A forint erősödése, a tőzsde árfolyamok alakulása, illetve a kamatkörnyezet mögött nem belpolitikai, hanem a cikkünkben összegzett tényezők állnak.
Fokozza a geopolitikai tényezők okozta régiós felértékelődést a magyar alapkamat
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27690616/
Év eleje óta a román lej az euróval szemben 0,2 százalékot, a cseh korona pedig harmad százalékot gyengült, míg a lengyel zloty 0,1 százalékot, a forint pedig 1,6 százalékot erősödött. A régiós szinten kiemelkedő felértékelődés azonban szintén nem a belpolitikai folyamatoknak köszönhető, hanem az MNB által meghatározott alapkamatnak, amely magasabb, mint az amerikai FED, az eurózóna EKB-ja, illetve a régió többi jegybankja által meghatározott alapkamat. Ezzel a magyar jegybank prémiumot kínál a a forintba fektetőknek, vonzóvá téve ezzel a fizetőeszközünk. Kiegészítő tényezőként szerepet játszanak még a mérséklődő inflációs kilátások, a dollár egy éve tartó trendszerű leértékelődése, a régió fő kockázati tényezőjét jelentő orosz-ukrán háború közeli lezárásának az esélye, illetve a külső egyensúlymutatók (külkereskedelmi mérleg és folyó fizetési mérleg) többlete is támaszt nyújt a forintnak.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27538465/
A régió összes szuverén fizetőeszközét az elmúlt egy évben az erősödés jellemezte, amely jelenséget nehezen lehet a magyar politikai erőviszonyok átrendeződésével magyarázni. A forintárfolyam alakulásából bármilyen belpolitikai következtetést levonni csak igen nagyfokú bizonytalansággal lehet. Számos érvet és ellenérvet lehet felhozni, hogy a különböző makrogazdasági mutatók alakulása milyen irányú belpolitikai fejleményekre utal. A forint cserearányának és a politikai erőviszonyok változása között nincsen egyértelműen felfedezhető kapcsolat.
2025 nyarát még a kormánykritikus közvélemény-kutató cégek felmérései szerint is politikai értelemben a jelenlegi kormánypártok nyerték. A hazai médiában is rendre megjelenő, azonban téves összefüggés szerint a forintárfolyam tavaly nyári erősödésével a piac pont a kormányváltás esélyének a csökkenését árazta volna be. Valójában azonban fizetőeszközünk felértékelődése mögött a korábbiakban kifejtett makrogazdasági és geopolitikai tényezők állnak.
Javulú gazdasági alapok és Trump békepolitikája miatt csökken a kamatkörnyezet
A Tradingeconomics összeállítása szerint az év eleje óta a régió kilenc országának mindegyikében csökkent a tíz éves állampapírok kamata. A hozamszint mérséklődése így szinte az egész régióra kiterjedő jelenség, amelyet aligha okoznak a magyar belpolitikai folyamatok.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27538195/
Hazánk januári kiemelkedő mértékű felértékelődése sem a belpolitikai folyamatoknak, hanem a a magyar gazdaság javuló fundamentumainak köszönhető. A forinterősödés és a kormányzat inflációellenes intézkedéseinek köszönhetően a tavaly év eleji 5-5,5 százalékos infláció az év első hónapjában 2,1 százalékra, az inflációs toleranciasáv alsó határának közelébe csökkent. Korábban cikkünkben bemutattuk, hogy mind a lakossági, mind pedig a vállalati konjunktúraindex több mint három éves csúcsot ért el. A kamatkörnyezet ezt a javuló alapot, illetve a régió legfőbb kockázati tényezőjében, az orosz-ukrán háborúban Trump visszatérése miatt beálló fordulatot árazza be az országprémium mérséklődésével. Emellett az év első hónapjában a költségvetés is 32 milliárd forintos többlettel zárt.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/26907632/
Nincs egyértelmű kapcsolat a tőzsde és a politikai erőviszonyok között
A Budapesti Értéktőzsde teljesítményét mutató, piaci kapitalizáció (összérték) súlyozású BUX index komponenseinek aránya kiegyenlítetlen. A négy legnagyobb súllyal rendelkező vállalat (OTP, MOL, RICHTER, MTELEKOM) összesített súlya meghaladja a 90 százalékot, így ezen három vállalat árfolyamának mozgása az, amely leginkább meghatározza a BUX index alakulását.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27537699/
A befektetői tevékenység, bár rövid távú spekulációs tevékenységektől sem mentes, alapvetően az adott vállalat hosszú távú gazdasági teljesítményének és nyereségességének a kilátásaitól függ. Emiatt a belpolitikai folyamatok kevésbé játszanak szerepet a tőzsdei jegyzések alakulásában. Az indexben szereplő 16 vállalat közül nyolcat jelentős részben kormánypártinak bélyegzett vállalkozó tulajdonol vagy pedig vezet, amelyek összesített súlya 27,1%. Így amennyiben az alapvető állítás, miszerint januárban nőtt a kormányváltás esélye, éppen a BUX index értékének a csökkenését eredményezte volna, feltéve, hogy a befektetők a cégvezetők pártszimpátiáját is figyelembe veszik a beruházásaik során. Emellett a piaci logika alapján a vállalati vezetők célja, hogy a mindenkori kormányzattal jó kapcsolatot ápoljanak.
A tőzsdeindexek alakulásából belpolitikai következtetést levonni megkérdőjelezhető állítás. A tőzsdei folyamatok alakulása mögött számos gazdasági, nemzetközi, monetáris, politikai, kereskedelmi, jogi és társadalmi tényező áll, nem lehet egyetlen faktorra leszűkíteni a trend mögött meghúzódó okokat. Tény, hogy a legnagyobb ellenzéki párt a számos tőzsdén jegyzett vállalatot érintő multiadót és extraprofit adót eltörölné, ez a hír pedig rövid távon eredményezhetett tavaly kisebb árfolyamemelkedést.
A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakán végzett közgazdász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója.
