2026 első hónapjában tovább folytatódott az infláció dinamikus lassulása Magyarországon. A KSH közlése szerint januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,1%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat, míg tavaly decemberben 3,3%-os inflációt mértek. Januárban az élelmiszer infláció éves alapon 1,3%-os volt, a szolgáltatások ára 5,0%-kal nőtt, a háztartási energiáért átlagosan 6,2% kellett többet fizetni. Várakozások szerint a következő hónapokban folytatódhat az infláció lassulása, majd tavasztól enyhe gyorsulást láthatunk a mutatóban bázishatásokból eredően, és az év második felében ismét megközelítheti a 4%-ot. Ezzel együtt is 2026-ban visszafogottabb inflációs pályát láthatunk a 2025-öshöz képest, éves átlagban 3-3,5% körül lehet a mutató. Az Európai Unió inflációs rangsorában a magyar adat a felső harmad végén helyezkedik el, míg tavaly az egyik legnagyobb mértékű lassulást mutatta a 27 tagállam között.
Januári inflációs helyzetkép
2026 januárjában látványosan tovább lassult az infláció, a tavaly decemberi 3,3%-ról 2,1%-ra éves szinten. Ezzel együtt már harmadik hónapja tartózkodik a mutató az MNB 2-4% közötti inflációs célsávjában, most pedig valójában elérte annak az alját is. Az alacsonyabb infláció nem okozott jelentős meglepetést a piacon, mivel korábbi elemzői várakozások is az infláció további lassulásáról szóltak (medián várakozás: 2,3%, év/év alapon). Az inflációs alapfolyamatot mérő maginfláció a decemberi 3,8%-ról 2,7%-ra lassult januárban (év/év alapon), mely megerősíti a pozitív inflációs folyamatokat.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17045652/
Tavaly decemberről idén januárra 0,3%-kal nőttek a fogyasztói árak (azaz hó/hó alapon), ezen belül:
- Az élelmiszerek átlagosan 0,6%-kal drágultak (a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,4%-kal).
- A szolgáltatások ára átlagosan 0,4%-kal nőtt,
- a járműüzemanyagok ára viszont 1,5%-kal csökkent.
- A ruházkodási cikkek 2,9%-kal lettek olcsóbbak a szezon végi kiárusítások következtében.
- A háztartási energiáért átlagosan 0,9%-kal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a vezetékes gáz 2,4%-kal került kevesebbe (a kormányzat bejelentése szerint a kormány 30%-os mennyiségi és árkedvezményt biztosít a januári gáz-, áram- és távhőfogyasztásra a januári hideg okozta többletköltségek miatt. Ez a hatás a januári és februári inflációs adatokban jelenik meg).
- A szeszes italok, dohányáruk ára 0,8%-kal emelkedett.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16417475/
Árfolyam
A forint az euróval és a dollárral szemben is jelentősen erősödött 2025 folyamán, ezzel hozzájárulva az inflációs stabilizálódásához. Ez a kedvező tendencia 2026 elején is kitart. 2025 elejéhez képest év végére az euróval szemben 6,6%-ot, míg a dollárhoz képest 17,4%-ot erősödött a hazai fizetőeszköz. 2026 januárjában egy hónap alatt kismértékben, de tovább erősödött a forint az euróval és a dollárral szemben.
Ez több csatornán keresztül is kihatással van az inflációra:
- az import termékek árain keresztül: a tartós fogyasztási cikkek árain és az élelmiszerárakon keresztül (a hatás elnyújtottabban);
- a szolgáltatások árára is kedvezően hat a forint árfolyamának stabilitása;
- valamint az üzemanyagok árában viszonylag gyorsan megjelenik a forint erősödése.
Üzemanyagárak
Az üzemanyagok ára hektikusan tud változni akár hónapról hónapra is, elsősorban a nemzetközi hírek alapján, a világpiaci kereslet-kínálat viszonya jelentősen alakítja azt (volatilitása miatt is szűrik ki a maginflációs mutatóból).
A már említett forint-dollár árfolyamon és a világpiaci kereslet-kínálaton kívül a jármű-üzemanyagárakat több tényező is mozgatja: kitermelési és finomítási árak, szállítási költségek, különféle finomítói és kis-, illetve nagykereskedelmi árrések, adótartalom. A világpiaci olajárak összességében csökkentek 2025-ben, az év eleji 78 dollár/hordó szintről 61 dollár/hordó környékére, vagyis 2025. január és december között több mint 20%-kal. Ez a kedvező pálya megfordult januárban, ugyanis kismértékben nőttek a nemzetközi olajárak, egészen pontosan 61 dollár/hordóról 63,6 dollár/hordóra. Az olajárak viszonylag gyorsan begyűrűznek az üzemanyagárakba, onnan idővel a szállítási költségekbe, ipari termelési költségekbe is. Ugyanakkor a stabil forint és a növekvő üzemanyagárak kombinációjából januárban 1,5%-kal csökkentek a járműüzemanyag-árak hazánkban havi alapon, míg év/év alapon nézve több mint 12%-os csökkenés látható.
Élelmiszerárak
Az élelmiszer-infláció jelentősen mérséklődött 2025-ben, az év eleji 6-7%-os szintekről 3% alá decemberre (2,6% év/év alapon), ráadásul az év utolsó harmadában havi szinten is csökkentek az árak (novembert kivéve). Idén januárban az élelmiszerárak tavaly decemberhez képest 0,6%-kal nőttek, míg éves alapon 1,3%-os inflációt mért a KSH.
A forint árfolyamának erősödése mellett fontos szerepet játszott ebben a 2025. márciusban bevezetett árrésstop-intézkedés. Piaci és kormányzati számítások szerint az árkorlátozó intézkedések összessége (ideértve a banki, telekom-megállapodásokat is) nagyjából 1,5 százalékponttal alacsonyabb inflációt eredményez, mint nélkülük. A szabályozás leginkább a legalacsonyabb jövedelmű rétegeket segíti, akiknek a fogyasztói kosarában az alapvető élelmiszerek a legnagyobb súlyt képviselik. A kormány február 12-én az árréstop meghosszabbításáról döntött, mely egészen május végéig marad érvényben.
A globális élelmiszerárak 2025 első felében emelkedtek a nyári hónapokig, majd decemberre visszasüllyedtek a 2025 januári szintekre. 2026 januárjában pedig 0,4%-os mérséklődés volt látható. Összességében a nyersanyagok mérsékelt világpiaci árai támogatóak voltak a hazai folyamatoknál. Az MNB várakozása szerint „az infláció szempontjából kedvező, hogy a globális élelmiszerárciklus növekedési epizódja véget ért. Az MNB hosszútávú idősorokon végzett vizsgálatai azt mutatják, hogy egy élelmiszerár növekedési ciklus átlagosan 18 hónapig tart és a FAO élelmiszerárakban ezalatt átlagosan egy 30%-os árnövekedés következik be. A ciklus hossza most is hasonlóan alakult, de „csak” 10%-os átlagos élelmiszer áremelkedés történt. Jelenleg az látható, hogy markáns korrekció következett be egyes kiemelt élelmiszeripari termékkörökben (tej, tejtermékek, vaj), ami már megjelenhet a januári élelmiszerárakban is.”
Ami a szélsőséges időjárási körülményeket illeti, hosszabb távon, Kotz et al. 2024-es tanulmánya szerint a 2022-es nyári hőhullám Európában 0,4-0,9 százalékponttal növelhette az élelmiszerek inflációját, mely a következő években erősödhet, és a klímaváltozás további erősödése 2035-re az élelmiszerinflációs nyomást akár 30-50%-kal is fokozhatja Európában.
Szolgáltatások
A szolgáltatói szektoron belüli év eleji átárazások jellemzően január-februárban éreztetik inflációs hatásukat, idén januárban a szolgáltatások árai 0,4%-kal nőttek egy hónap leforgása alatt. Az MNB is kiemelten figyelemmel követi az év eleji vállalati átárazásokat, melyek meghatározók lesznek az inflációs kilátásokat tekintve.
A KSH közlése szerint havi alapon az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 2,2%-kal többe, az utazás távolsági úti céllal 3,2%-kal kevesebbe került.
Ugyanakkor fontos látni a tavaly életbe lépett önkéntes árkorlátozásokat több szolgáltató részéről: a telekommunikációs (július 1-jéig) és pénzügyi szolgáltatók (június 30-ig), valamint biztosítók (szintén június 30-ig).
Inflációs kilátások
A jelenlegi információink alapján, bázishatásokat vizsgálva februárban tovább folytatódhat az infláció lassulása 2% alá, és márciusban is 2% alatti szintet láthatunk majd. Bázishatások alapján tavasztól lassú emelkedés várható a mutatóban, de csak az év utolsó negyedére közelítheti meg a 4%-ot (jelenlegi információk alapján). A 2025-ös 4,4%-os éves átlagos inflációt követően 2026-ban 3% körül alakulhat az éves átlag.
Az éves infláció tekintetében fontos kérdés lesz az árrésstop jövője, lehetséges kivezetésének időpontja. Ugyanakkor januárról júliusra halasztották az üzemanyagok tervezett jövedékiadó-emelését, így ennek inflációs hatása is későbbre csúszik. Az inflációkövető mechanizmus továbbra is érvényben van, ami júliusban 4,3%-os emelést jelent majd. Továbbá figyelemmel kell kísérni a telekom és egyéb szolgáltatások áremelését is a második félévben. Bár utóbbi esetben az MNB nem tart a piaci szolgáltatók év közepi jelentős drágításától, mivel nem emelhetik jobban az áraikat, mint a 2025. évi átlagos infláció.
Hazai és nemzetközi inflációs várakozások a 2025-ös és 2026-os évre:
- Az MNB decemberi Inflációs jelentésében éves átlagban 2026-ban 3,2%-ra lassulhat az infláció. A jegybanki várakozás szerint az idei év elején átmenetileg az inflációs cél alá mérséklődik a mutató. Az áremelkedés mértéke 2027 második felében érheti el tartósan a 3%-os inflációs célt.
- Február eleji elemzői várakozások szerint 2026-ban év végére 4,1%-ig gyorsulhat a mutató, viszont éves átlagban 3,3%-os inflációt jeleznek előre.
- Az Európai Bizottság tavaly novemberi előrejelzése szerint 2026-ban 3,6%-os átlagos infláció várható Magyarországon.
- Az OECD 2025. december eleji várakozása szerint is lassulhat idén az infláció, egészen 3,8%-ig.
Összességében a hazai és nemzetközi intézmények előrejelzései szerint 2026-ban enyhülhet az árnyomás, az év egészében 3,2-3,8%-os inflációra érdemes számítanunk.
Hazai infláció az Európai Unión belül
2025 során a magyar infláció egyre jobb „helyezéseket” ért el az Európai Unión belül. Míg az év elején Románia mellett a magyar infláció vezette az EU-27 rangsorát, addig az év végére jelentősen lassult a hazai infláció uniós összevetésben is, több régióbeli országgal együtt az első harmad végén áll. Továbbá a magyar infláció csökkent az egyik legnagyobb mértékben 2025-ben az EU tagországai között: Cipruson 2,8 százalékponttal, Magyarországon pedig 2,4 százalékponttal január és december között. Ezzel szemben Romániában 3,3 százalékponttal, Írországban 1,0 százalékponttal, illetve Luxemburgban 0,9 százalékponttal nőtt az inflációs mutató 2025-ben.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27343013/
Decemberre vonatkozóan ismerjük egyelőre mind a 27 tagállam inflációjának mértékét (HICP), mely szerint a legmagasabb Romániában (8,6%), Szlovákiában (4,1%) és Észtországban (4%) volt a mutató; legalacsonyabb Olaszországban (1,2%), Franciaországban (0,7%) és Cipruson (0,1%). A magyar adat (3,3%, év/év alapon) az uniós inflációs rangsor első harmadának végén szerepelt. Az EU egészében átlagosan 2,3%-ot mért az Eurostat tavaly decemberben. Az alacsonyabb külső, importált infláció a magyar inflációs ütemre is pozitívan hat.
Egy szűkebb körre, az eurózóna országaira vonatkozóan ismerjük már az idén januári inflációs adatokat. Ezek közül kiugró volt a szlovák (4,2%) és a horvát (3,6%) adat, míg legalacsonyabb a francia (0,4%), a finn és az olasz volt (egyaránt 1%). A magyar januári HICP inflációs mutató 2,3% volt, ennél nagyobb inflációt mértek a régiós országok közül a már említett Szlovákiában és Horvátországban, de Szlovéniában (2,4%), Írországban (2,6%), Görögországban (2,8%), Spanyolországban (2,5%), Lettországban (2,6%), Litvániában (2,8%) és Máltán is (2,5%). Hasonlóan magasabb infláció valószínűsíthető a hazánkénál Romániában is (a januári adatokat még nem tették közzé).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27510726/
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
