📜Magyarországon az állampapírok a leginkább favorizált befektetési lehetőségek közé tartoznak. Ez egyrészről kedvező jelenség, hiszen az államot a saját állampolgárai igyekeznek finanszírozni, másrészről pedig talán túlzott mértékű kockázatkerülést is takar. Az utóbbi években állampapírokban tartott megtakarítások volumene látványosan növekedett, így éppen emiatt, és a folyamatosan változó inflációs környezet miatt is érdemes lehet áttekinteni, hogy milyen jellemzői vannak ezeknek az eszközöknek és melyek a legfontosabb fajták.
❓Az állampapír tulajdonképpen abban különbözik a pénz bankbéli elhelyezésétől, hogy esetében az összeggel az állam gazdálkodik, így például az oktatás és az egészségügy területeire csoportosítja. Természetesen az állam ugyanúgy, kamatok formájában fizet a pénz felhasználásáért, akár csak a bankszektor. Amennyiben állampapír vásárlása mellett kötelezzük el magunkat, három alapvető aspektust kell mérlegelnünk, illetőleg szem előtt tartanunk. A hozam (mekkora haszonnal kecsegtet mindez számunkra?), a likviditás (ha úgy döntünk, kiszállunk, mennyire könnyen tudjuk majd pénzzé tenni befektetéseinket?), valamint a kockázat (mekkora eséllyel realizálunk végül veszteségeket?).
💰Általánosságban kijelenthetjük, hogy az állampapírok hozama – a banki kamatokkal ellentétben – meghaladja/meghaladta az infláció ütemét. Ez persze ma már legkevésbé sem biztos, hiszen az új típusú koronavírus járvány gazdasági hatásai között jelentkező készlethiányok és ellátási lánc problémák, illetve a szomszédunkban zajló háború miatt könnyel előfordulhat, hogy az állampapírok hozama és az infláció esetében is negatív reálkamatokkal számolhatunk. Ugyanakkor az ma is igaz, hogy az egyéb, fix kamatozású pénzügyi eszközök nyereségei bőven alulmúlják az állampapírokét, így a hosszú távú befektetéseket mindenképpen érdemes az állampapírok formájában megvalósítani. Ráadásul léteznek úgy nevezett „infláció követő” állampapírok is, amelyek igyekeznek lekövetni az árszínvonal váltakozásait.
❌Amennyiben szeretnénk megtakarításainkat pénzzé tenni, értelemszerűen van lehetőségünk kiszállni. Ennek feltételei a MÁP (Magyar Állam Papír) esetében kifejezetten kedvezőek: évente egyszer, bármiféle ellenérték befizetése nélkül válthatjuk ki állampapírok formájában őrzött pénzünket. Ez főleg annak tudatában kiemelkedő engedmény, hogy a többi fix kamatozású kötvény esetében a likviditás közel sem ilyen költséghatékony: Változó, instabil piaci árakon lehet csak beváltani őket.
💣Az állampapírokat szerte a világon a legkevésbé kockázatos befektetési formák között tartják számon. Vitán felül igaz ez abban az esetben, amennyiben az állam saját fizetőeszközében vállal fizetési kötelezettséget. A külföldi valutáknál, valamint nemesfémeknél előfordulhatnak fennakadások. A hazai pénznemre ez azért nem jellemző, mert az állam ezek hiányát relatíve könnyedén képes pótolni: megemelheti például az adókat, végső esetben pedig teljesen új bankjegyeket és érméket hozhat forgalomba. Igaz, ezzel némiképpen csökkenti a már forgalomban lévő fizetőeszközök értékét. Nyugalomra adhat okot az is, hogy az államcsőd veszélye a közép-kelet-európai országok kapcsán igencsak elenyésző. Az európai uniós tagság is valamelyest növelheti a biztonságérzetünket, hiszen láthattuk korábban, amint a 2008-as gazdasági válság során az EU beavatkozott a bajba jutott államok megsegítésére. Nem utolsó sorban levonhatjuk azt a következtetést is, mely szerint egy súlyos infláció, vagy bármilyen más jellegű, rendkívüli helyzet során maga a készpénz is rohamos ütemben veszít értékéből. Így a legstabilabb befektetési formának hosszú távon ekkor is az állampapír számít, ráadásul a 2019. június 1-ét követően kibocsátott Magyar Állampapírok kamatai nem adókötelesek. Ennek kapcsán végezetül tekintsük át a 10 éves állampapírok hozamainak alakulását a közelmúltban és napjainkban.
💸Magyarországon a 10 éves állampapírok referenciahozamainak változása folyamatos volt az elmúlt év során. 2021 májusában a mutató még csupán 2,91%-os volt, ám már az év végére jelentős emelkedés állt be: decemberben a mutatószám már 4,51%-ot tett ki. A legfrissebb, adat 2022 márciusából áll rendelkezésünkre, amikoris a hozam 5,90%-os volt. Ugyan az áprilisi kimutatás még nem tekinthető véglegesnek, de itt is számottevő emelkedés látszik kibontakozni. Jelenleg az állampapírok hozama 6,84%. Megemlíthető még az is, hogy ez a pozitív tendencia nem csupán a 10 éves, de az egyéb típusú állampapírok esetében is jól látható. Márciusban a legmagasabb hozammal (6,41%) a 3 éves állampapír kecsegtetett.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecofocus/uj-merfoldko-a-szuperallampapir-mar-a-lakossagnal-levo-allampapir-allomany-60-szazalekat-teszi-ki/
#allampapir #magyarorszag #10eves #befektetes #inflacio
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
