2025-ben a magyar munkaerőpiac továbbra is feszes maradt, a bruttó átlagkereset januártól októberig 691 400 forintot tett ki, 9,1%-os éves növekedéssel, míg a nettó átlag 476 600 forint (+9,3%), amit családtámogatások is erősítettek. A reálbérek több mint két éve folyamatosan emelkednek, 2025-ben 4-6%-kal, ami élénkítette a kiskereskedelmi forgalmat és javította a fogyasztói bizalmat. Mindezekkel együtt Magyarország az Európai Unió élmezőnyében van a bérnövekedés tekintetében. 2026-ra a minimálbér 11%-kal (322 800 forint bruttó), a garantált bérminimum 7%-kal (373 200 forint) emelkedik, infláció feletti szinten, mely a reálbérek további növekedését hozza magával idén. A kkv-k állami támogatása segíti a béremelések kigazdálkodását, az átlagos nominális béremelkedés 8-10,6% körül várható, állami szférában 15%-os fejlesztések és fegyverpénz-kifizetés mellett. Hosszabb távon a demográfia, munkaerőhiány, új beruházások és az EU bértranszparencia-irányelv határozzák meg a trendeket.
Helyzetkép a bérekről 2025-ben
2025-ben is erős maradt a magyar munkaerőpiac, dinamikusan nőttek a keresetek, bár a korábbi évekhez képest kisebb mértékben. 2025 január és október között a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 691 400 forint volt, mely az előző év azonos időszakához képest 9,1%-kal nőtt. A nettó átlagkereset hasonló mértékben bővült a vizsgált időszakban (átlagosan 476 600 forint/fő/hó, +9,3%). A nettó átlagkeresetek kedvező bővüléséhez az idén bevezetett különféle családtámogató intézkedések is nagymértékben hozzájárultak (pl. családi adókedvezmény emelése, szja-mentesség kiterjesztése, csed és gyed adómentessé tétele).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/15679094/
A foglalkoztatási ráta stabil maradt és magas szinten áll, és ugyan csökkent az üres álláshelyek száma és aránya Magyarországon, enyhült átlagosan a munkaerőhiány (szektoronként eltérő mértékben), de ezzel együtt is feszesnek mondható továbbra is a munkaerőpiac. Emiatt pedig a bérek emelése továbbra is a munkaerőpiaci verseny egyik fő eszköze, miközben egy gyengébb gazdasági környezetben nehezebb ennek a kigazdálkodása.
Ezzel együtt a reálbérek – az inflációval korrigált keresetek, melyek a jövedelmek vásárlóerejét mutatják – 2023 szeptembere óta, több mint 2 éve emelkednek Magyarországon. 2025-ben a reálkereset növekedése 3–5,5% között mozgott éves alapon, ennyivel emelve a lakossági vásárlóerőt.
A nagyobb reáljövedelem hatására – közgazdasági összefüggések alapján – emelkedik a lakosság fogyasztása és/vagy a megtakarítások. A hazai kiskereskedelmi forgalom érdemben 2024 tavaszától indult újra és bővült érdemben éves szinten (2025. január-októberben 3%-kal nőtt a forgalom). Addig a lakosság a megtakarításait gyarapította, a háztartások nettó pénzügyi vagyona 2025 második negyedévében a GDP 117,3%-át tette ki, míg 2022-ben a GDP 100%-a körül járt (2022 első negyedéve és 2025 második negyedéve között közel 50%-os növekedést mutatott a nettó pénzügyi vagyon). Azonban már látszódnak az élénkülés jelei a lakossági fogyasztásnál is. Több őszi kutatás szerint is a fogyasztói bizalom kismértékben, de folyamatos javulást mutat Magyarországon, részben a tartósan javuló reálbéreknek, az infláció stabilizálódásának, részben pedig a családi mozgástér bővülésének (pl. új szja-kedvezmények) köszönhetően (a Századvég konjunktúraindexe, a GKI fogyasztói bizalmi indexe).
További fontos nézőpont a mediánbérek emelkedése. A mediánbérek növekedése enyhén gyorsabb volt az átlagnál, ami arra utal, hogy 2025-ben az alsó‑középső bérszintek is számottevően felzárkóztak. Már 2021 óta (amióta a KSH publikálja a keresetek mediánértékét) megfigyelhető a mediánbér átlagbérhez viszonyított arányának emelkedése, idén szeptemberben 83%-os rekordot elérve (a témáról bővebben ebben a cikkünkben írtunk).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/26329986/
Ha pedig sorba állítjuk az dolgozókat keresetük alapján, és így vizsgáljuk az ún. jövedelmi ötödöket (kvintiliseket), akkor azt láthatjuk, hogy a legnagyobb mértékben a középső kvintilisekben nőtt az átlagkereset egy év alatt, és kevésbé a legfelső ötödben, mely bérfelzárkózásra, kiegyensúlyozottabb bérstruktúrára utal. Elsősorban az első és a második jövedelmi ötöd keresetére hat ki a minimálbér és garantált bérminimum emelése, mely 2025-ben 9%-kal, ill. 7%-kal emelkedett, de a bértorlódások elkerülése érdekében magasabb bérkategóriákra is kihatnak.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/26864591/
A magyar bérek az EU-ban
Továbbra is élen jár Magyarország a bérnövekedést tekintve az Európai Unió országai között. Az Eurostat 2024-re vonatkozó adatai szerint az EU-27 tagországok közül Magyarországon nőtt a nyolcadik legnagyobb mértékben (10%) a nominális kereset 2023-hoz viszonyítva, karöltve a KKE-régió országaival. Az EU egészében 5,1%-os keresetbővülést regisztrált az Eurostat 2024-ben. 2025 évközi adatai szerint is az élmezőnyben található a magyar bérnövekedés: 2025 második negyedévében 11,9%-kal nőttek a keresetek egy év alatt (kiigazítatlan adatok), második legnagyobb mértékben a 27 tagállam közül.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/26647329/
Uniós szinten a mediánbér átlagbérhez viszonyított arányából készített rangsorban hazánk a kedvezőbb felső harmadba tartozik. Az Eurostat adatbázisa szerint Magyarországon a nettó egyenértékesített (a háztartások eltérő méretét korrigáló) medián jövedelem eléri az átlagbér 91%-át. Az EU 27 tagállama közül ez a 9. legmagasabb érték, meghaladja a 88%-os uniós átlagot is. Ez azt jelenti, hogy bár a kiemelkedően magas fizetések valóban húzzák az átlagot, a magyar munkavállalók többsége viszonylag kiegyensúlyozottabb jövedelmi helyzetben van, mint azt sokan gondolják (a témáról bővebben ebben a cikkünkben írtunk).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/26330503/
Várható bérezési folyamatok 2026-ban
A 2026-os bérfolyamatokban is meghatározó a minimálbér és garantált bérminimum emelésének mértéke. December eleji bejelentés szerint 2026-ban a minimálbér 11%-kal, míg a garantált bérminimum pedig 7%-kal nő (2025-ben rendre 9%-kal, ill. 7%-kal emelkedtek). Ezzel együtt januártól a minimálbér bruttó 322 800 forintra nő (nettó 214 662 Ft), míg a garantált bérminimum 373 200 forintra emelkedik (nettó 248 178 Ft).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/22926755/
A bérmegállapodás egyben azt is jelenti, hogy továbbra is infláció felett emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum. Az intézkedés tehát jelentős reálbérnövekedést vetít előre, ugyanis a kormányzat 2026-ra 3,6%-os inflációval számol (a hazai és nemzetközi intézmények előrejelzései szerint is 2026-ban enyhülhet az árnyomás: az év egészében 3,2-3,8%-os infláció várható). Piaci várakozások szerint a 2026-os minimálbér-emelés „várhatóan 6-7%-os reálbér-növekedést indukál a legkisebb keresetűeknél, és ez jelentős lépés a bérfelzárkóztatásban […] A garantált bérminimum 7%-os emelése pedig 3% körüli reálbér-növekedést okoz” . A minimálbér-emelés körülbelül 220 ezer fő keresetét érinti közvetlenül, míg csaknem 550 ezer fő kap garantált bérminimumot teljes munkaidőben, együtt a hazai foglalkoztatottak 16,4%-át teszik ki (a minimálbérről bővebben ebben a korábbi cikkünkben, míg a garantált bérminimumról itt írtunk).
A törvényi legkisebb bérek emelése azonban nemcsak a minimálbéren és a garantált bérminimumon keresőket érinti, hanem általában a teljes bérskálát megmozgatja. A szabályozott bérek felett keresők bérét azért emelik a lépés következtében a munkáltatók, hogy fenntartsák az eltérő szaktudást, tapasztalatot, készséget igénylő munkakörök közötti bérezési különbséget. Ennek hiányában a bérek összetorlódnának, és bérfeszültségek alakulnának ki. Egy tanulmány szerint minden 1 százalékpontos minimálbéremelés 0,3 százalékponttal növeli az átlagbéreket is. Továbbá az új munkaerő felvételénél a minimálbér a legtöbbször viszonyítási alap, így az újonnan munkaerőpiacra lépő nem minimálbéres dolgozók bérét is érintheti a béremelés.
A minimálbér és garantált bérminimum emelése, a munkaerőpiac feszessége és az állami szféra juttatásai továbbra is kedvező szinten tartják a nemzetgazdasági szintű átlagos béremelkedést Magyarországon – miközben az alacsonyabb várható infláció a reálbérek növekedését is biztosítja:
- kormányzati várakozás szerint 2026-ban 8-9%-os lehet a nominális bérek átlagos emelkedési üteme,
- míg az MNB decemberi várakozása szerint a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 2026-ban 10,6%-kal, azon belül a versenyszféra bruttó átlagkeresete 9%-kal emelkedhet.
- Az Európai Bizottság novemberi előrejelzése szerint az egy főre jutó bérek 2026-ban 7,9%-kal nőhetnek.
Az állami szférában ágazati bérfejlesztések érintik a tanárokat, az egészségügyi és az igazságügyi dolgozókat, a vízügyi és önkormányzati alkalmazottakat, valamint a kulturális és szociális szektorokban dolgozókat is; legtöbb esetben 15%-os bérfejlesztés várható. Továbbá 2026-ban kifizetésre kerül a hathavi fegyverpénz is a rendvédelmi, a honvédelmi és más hivatásos dolgozók részére 450 milliárd forint összegben. Mindezeken felül béren kívüli juttatáshoz hasonló, miszerint a kormány 2026 januárjától évi nettó 1 millió forintos vissza nem térítendő támogatást biztosít otthonteremtésre a közszolgálatban dolgozók legszélesebb körének, meglévő lakáshitel törlesztésére vagy lakáshitel önerejéhez.
Két közép-, hosszú távú tényező is befolyásolhatja a bérek alakulását:
- A munkaerőhiány ugyan enyhült általánosságban az utóbbi időszakban, azonban továbbra is jelentős hatást gyakorol, főleg a szakképzettséghiánnyal, tehetséghiánnyal küzdő területeken. A demográfiai nyomás hosszú távon is meghatározza a munkaerőpiac feszességét.
- Bizakodásra adhat okot, hogy 2025-2026-ban több nagy üzem kezdte vagy kezdi meg működését Magyarországon (pl. BMW, CATL, BYD). Ezek pedig jelentősebb keresletet teremtenek a munkaerő iránt, így bérfelhajtó erővel rendelkezhetnek az adott területen.
A bérfolyamatokkal kapcsolatban érdekes fejlemény, miszerint 2026 júniusától életbe lép az EU bérátláthatósági irányelve (bértranszparencia elve), Magyarországon is, amely kötelezi a cégeket a bérsávok közzétételére és a nemek közötti bérkülönbségek jelentésére.
A cikk fontosabb forrásai itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvashatóak.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
