Korábbi cikkünkben a minimálbért vettük górcső alá Európában és azon belül Magyarországon. A magyar kötelező legkisebb keresetek rendszerének része a minimálbér mellett a garantált bérminimum is. A minimálbérnél magasabb összegű garantált bérminimum azokra a munkakörökre vonatkozik, amelyek legalább középfokú végzettséget, vagy szakképzettséget igényelnek. Ezáltal válik kétlépcsőssé a rendszer. A garantált bérminimum összege idén január 1-jétől 348 800 forint, 7%-kal magasabb a tavalyinál, és több mint félmillió munkavállaló esik a hatálya alá. Miközben a garantált bérminimum magasabb összege elismeri a szakképzett munkavállalók tudását, tapasztalatát, és motiválhat a szakmaszerzésre, addig növeli az adminisztráció bonyolultságát, bérfeszültséget okozhat és munkaerőpiaci torzulásokhoz vezethet. Továbbá amennyiben a garantált bérminimum összegét is arányosan hozzászámítjuk a magyar minimálbérhez az európai uniós rangsorban, a magyar effektív minimálbér – az országonkénti árszintek közti különbségeket is figyelembe véve – a 13. helyen szerepel a minimálbért megállapító EU-s tagországok között.
A garantált bérminimumról általánosságban
A magyar kötelező legkisebb munkabér szerkezete speciálisnak tekinthető – bár nem példa nélküli – Európában. A minimálbér mellett az ún. garantált bérminimum összegét is állami szinten határozzák meg. A garantált bérminimum Magyarországon az a jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabér, amely minden olyan főállású dolgozónak jár, aki olyan munkakörben dolgozik, amely legalább középfokú végzettséget, vagy szakképzettséget igényel. További fontos feltétel, hogy a munkavállaló ténylegesen rendelkezzen is ezzel a végzettséggel. Ha a két feltétel közül bármelyik nem teljesül, akkor a munkavállaló nem jogosult a garantált bérminimumra. Tehát például ha a munkakör nem igényel középfokú végzettséget, akkor a minimálbér jár, függetlenül a dolgozó végzettségétől.
Ez a rendszer ezáltal differenciál a képzettség alapján: a „sima” minimálbér minden munkavállalóra érvényes, míg a garantált bérminimum csak a szakképzett munkakörökben alkalmazottakra. A garantált bérminimum intézménye 2006-ban jelent meg Magyarországon, amikor először tettek különbséget a minimálbér és a szakképzettséget igénylő munkakörökben kötelezően fizetendő bér között. A cél az volt, hogy a szakképzett dolgozók bére ne süllyedhessen a minimálbér szintjére, ezzel is ösztönözve a képzettség megszerzését és elismerve annak értékét a munkaerőpiacon.
A garantált bérminimum összegét minden évben a kormány határozza meg, a munkaadói szervezetekkel és munkavállalói szakszervezetekkel folytatott konzultációkat követően. A döntésnél figyelembe veszik a várható gazdasági növekedést, az inflációt, az átlagbéreket és a megélhetési költségek alakulását. A cél, hogy a garantált bérminimum biztosítsa a munkavállalók számára a tisztességes életszínvonalat, ahogy a minimálbér esetében is.
A garantált bérminimum összege idén január 1-jétől Magyarországon 348 800 forint, 7%-kal magasabb a tavalyinál (a havi bruttó minimálbér 290 800 forint). 2025-ben Magyarországon közel 550 ezer fő kap garantált bérminimumot teljes munkaidőben, a 220 ezer főnyi minimálbért kereső dolgozóval együtt a hazai foglalkoztatottak 16,4%-át teszik ki. A bértorlódás elkerülése végett azonban a kötelező legkisebb béreken felüli bérkategóriákra is kihat a minimálbér- és garantált bérminimum emelése; erről korábbi cikkünkben írtunk.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/22926755/
A 2024- es év végén a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma hároméves bérmegállapodást kötött, melyben a minimálbér összegét határozták meg elsősorban – feltételek mellett. A tárgyalások során a garantált bérminimum emelése is napirenden volt a következő három évre vonatkozóan, a megállapodás értelmében a 2026. és 2027. évben a garantált bérminimum emelésének mértékét az infláció, valamint a termelékenység tényadatainak figyelembe vételével határozzák meg.
Melyek a magyar kettős bérrendszer előnyei és hátrányai?
Feltehetjük a kérdést, mi az előnye és a hátránya, hogy van külön minimálbér és garantált bérminimum Magyarországon? Miért jobb vagy rosszabb ez a rendszert, mintha csak minimálbér lenne?
Egyrészt fontos a képzettség elismerése, annak megszerzésének motiválása. A garantált bérminimum magasabb összege elismeri a szakképzett munkavállalók tudását, tapasztalatát, és motiválhatja a dolgozókat a tanulásra, szakmaszerzésre (mely a jelenlegi munkaerő-, azon belül főleg szakképzettséghiányos munkaerőpiacon kiemelten fontos). Továbbá egy igazságosabb bérstruktúrát teremt. A kettős rendszer igazságosabb bérezést tesz lehetővé, hiszen nem ugyanannyiért dolgozik egy szakképzettséget nem igénylő és egy szakképzett munkakörben dolgozó. Mindezeken felül fenntartja és erősíti a munkaerőpiaci versenyképességet, mivel a garantált bérminimum hozzájárul ahhoz, hogy a munkaadók versenyképesebb bért kínáljanak, így könnyebben megtarthatják a szakképzett munkaerőt. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a bérrendszer mérsékli a társadalmi egyenlőtlenségeket. Mindkét bérminimum emelése csökkentheti a jövedelmi különbségeket, javíthatja az alacsony keresetűek életszínvonalát, növeli a fogyasztást, és pozitív gazdasági hatásokat eredményezhet.
Ugyanakkor ez a „kettős bérrendszer” növeli az adminisztráció bonyolultságát. A két külön bérminimum miatt a munkáltatóknak folyamatosan figyelniük kell, hogy melyik munkakörre melyik bérminimum vonatkozik. Továbbá munkaerőpiaci torzulásokhoz is vezethet, mivel a magasabb garantált bérminimum miatt egyes munkáltatók megpróbálhatják a szakképzett dolgozókat is alacsonyabb bérrel, szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatni, vagy a munkaköröket „leminősíteni”. További hátrány, hogy a kettős rendszer bérfeszültséget okozhat a munkahelyeken, különösen akkor, ha a minimálbér és a garantált bérminimum közötti különbség jelentős, de a magasabb képzettségűek munkája nem feltétlenül jár nagyobb felelősséggel vagy teljesítménnyel.
Akkor melyik a jobb rendszer: csak egységes, államilag meghatározott minimálbér vagy a kettős rendszer, minimálbér és garantált bérminimum együttes meghatározása?
Erre nem lehet egyértelmű választ adni, érdemes a hasznokat és a költségeket mérlegelni a két rendszer között:
Európai példák
A magyar garantált bérminimum egyedisége abban áll, hogy Magyarországon kétlépcsős a legkisebb keresetek összege: a minimálbér mellett, mely minden dolgozóra vonatkozóik, a garantált bérminimum a szakképzettséget igénylő munkakörökre vonatkozik.
Az egyediségét nem vitatva érdemes áttekinteni, mely más európai országokban létezik a magyar szisztémához hasonló bérrendszer. Több országban is léteznek a minimálbérnél magasabb, törvényben vagy kollektív szerződésben meghatározott kötelező bérszintek bizonyos munkakörökre vagy ágazatokra.
Csehországban a tavalyi évig egy nyolcszintes bértáblarendszer működött, amely a minimálbér és annak kétszerese (200%-a) között határozta meg a különböző munkatípusok kötelező legkisebb bérszintjeit. Ez a rendszer a „garantált bér” (zaručená mzda) elvén alapult, és célja az volt, hogy a munkák bonyolultsága, felelőssége és fizikai/mentális igénybevétel szerint differenciáltan védje a munkavállalókat, igazságosabb bérstruktúrát teremtve a gazdaság egészében. A nyolc kategória a legegyszerűbb munkáktól (minimálbér) a legösszetettebb, legnagyobb felelősséget igénylő pozíciókig (minimálbér 200%-a) terjedt. Minden munkakört a munkaköri leírás és a vonatkozó jogszabályok alapján soroltak be a megfelelő kategóriába.
2025-től a magánszektorban ezt a rendszert megszüntették, vagyis a garantált bérszintek csak a minimálbér szintjén maradtak érvényben (adminisztratív terhet jelentett a munkáltatóknak). A garantált bér mint differenciált kötelező bérminimum, kizárólag a közszférában (állami és önkormányzati alkalmazottak) maradt meg, ahol a korábbi nyolc helyett már csak négy kategória létezik, és ezek a minimálbér 100%-a és 160%-a között mozognak.
A cseh példa mellett Szlovákiában hatszintes rendszer működik, ahol a minimálbér 177%-áig tartanak a különféle bérkategóriák (a munkakör bonyolultsága, felelőssége és a szükséges képzettség alapján). Ezek mellett Luxemburgban is többlépcsős a minimálbérek rendszere, a kötelező legkisebb bér mértéke az alkalmazott életkora és szakmai képzettsége alapján változik.
A magyar kettős bérrendszer az Európai Unió rangsorában
Az Európai Unió rangsorában a minimálbérek szintjénél nem veszik figyelembe a speciális bérrendszereket, így a magyar garantált bérminimumot sem. Az ún. effektív minimálbér a garantált bérminimum és a minimálbér súlyozott átlaga (átlagos kötelező legalacsonyabb bérszint Magyarországon):
- 2025-ben a magyar minimálbér 707 euró,
- a garantált bérminimum 848 euró,
- míg az effektív minimálbér 808 euró körül jár.
Érdemes az uniós rangsort tekintve az országok közti árszintbeli különbségeket is kiszűrni, vagyis vásárlóerő-standardban (PPS) számolni a kötelező legkisebb béreket (hazai árakat megfizetve költik el a dolgozók). Ebben a listában az arányosan átszámolt magyar garantált bérminimum a 13. helyen állt 2025-ben, ezt követi az effektív bérminimum (13. hely garantált bérminimum nélkül), míg a minimálbér több országgal lemaradva helyezkedett el a rangsorban (a garantált bérminimum és effektív minimálbér nélkül a 17. helyen).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/22927549/
A cikk fontosabb forrásai itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt olvashatóak.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
