A minimálbér, vagyis a kötelező legkisebb munkabér védi a munkavállalókat a túl alacsony bérekkel (kizsákmányolással) szemben, és biztosítja a megélhetésükhöz szükséges legalacsonyabb jövedelmet. Magyarországon 2025-ben a havi bruttó minimálbér 290 800 forint, mely 2024-hez képest 9%-kal magasabb. Az Eurostat adatai szerint a magyar 707 eurós minimálbér (garantált bérminimum nélkül) a bolgár (551 euró) és a lett (740 euró) minimálbér között, az uniós rangsor végén helyezkedett el 2025 első felében. Azonban, ha figyelembe vesszük az árszínvonal-különbségeket is az országok között, már kedvezőbb helyen helyezkedett el hazánk az EU-n belül: 1030 PPS („egységnyi euró”) havi minimálbérrel megelőztük Szlovákiát, Csehországot, Bulgáriát, Lettországot és Észtországot is. Jelentős a bérfelzárkózás minimálbérek tekintetében is a KKE-régió országaiban, azon belül különösen Magyarországon. 2021 és 2025 között több mint 80%-kal nőtt a minimálbér forintban számolva. Ráadásul hazánkban a mediánbér több mint felét (55%) tette ki a minimálbér 2022-ben, ezzel az uniós rangsor első felében helyezkedtünk el. Kitűzött cél, hogy a következő években a minimálbér 1000 euróra, míg az átlagkereset 1 millió forintra emelkedjen hazánkban.
A minimálbérről általánosságban
A minimálbér a jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabér, amelyet a munkáltató köteles minden bejelentett, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak megfizetni, függetlenül attól, hogy milyen munkakört tölt be vagy milyen végzettséggel rendelkezik. Ez az az összeg, amelynél kevesebbet csak akkor lehet fizetni, ha valaki részmunkaidőben dolgozik (például napi 4 vagy 6 órában). A minimálbér célja, hogy védje a munkavállalókat a túl alacsony bérekkel (kizsákmányolással) szemben, és biztosítsa a megélhetésükhöz szükséges legalacsonyabb jövedelmet. A minimálbér intézményét Magyarországon 1988-ban vezették be, ekkortól határozza meg a magyar kormány évente a kötelező legkisebb munkabér összegét.
Magyarországon a minimálbért a kormány évente rendeletben állapítja meg a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel való egyeztetést követően, mely körülbelül 220 ezer fő keresetét érinti közvetlenül. 2025-ben a havi bruttó minimálbér 290 800 forint Magyarországon, mely 2024-hez képest 9%-kal magasabb.
Magyarországon a minimálbér mellett létezik az ún. garantált bérminimum, mely a minimálbérnél magasabb összegű kötelező bér, és azokra a munkakörökre vonatkozik, amelyek legalább középfokú végzettséget, vagy szakképzettséget igényelnek. Magyarország helyzete e kettős bérrendszer tekintetben speciális, de nem példa nélküli. A garantált bérminimum összege idén január 1-jétől Magyarországon 348 800 forint, 7%-kal magasabb a tavalyinál. 2025-ben míg csaknem 550 ezer fő kap garantált bérminimumot teljes munkaidőben. E két törvényileg meghatározott bérkategória súlyozott átlaga adja ki az ún. effektív minimálbért, mely 2024-ben 764 euró volt idehaza (az Eurostat adatai szerint a minimálbér 2024 második felében 675 euró volt Magyarországon). Azonban a nemzetközi összehasonlíthatóság érdekében jelen bejegyzésben a minimálbér összegére és változásaira, gazdasági hatásaira fókuszálunk. A garantált bérminimumról és az ehhez hasonló, más országokban elterjedt bérrendszerekről egy következő bejegyzésben írunk részletesen.
Minimálbér és annak emelésének előnyei
A minimálbér előnyei között szerepel, – a már említett munkavállalói érdekek védelme mellett – hogy amennyiben a magasabb bérek növelik a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét, akkor többet tudnak fogyasztásra fordítani, ami pozitív hatással van a gazdasági növekedésre. Ráadásul a minimálbér emelése az alacsony keresetű munkavállalók jövedelmét növeli elsősorban és közvetlenül, akik általában nagyobb arányban költik el jövedelmüket, mint a magasabb keresetűek. Továbbá ezáltal a minimálbér-emelés csökkenti a relatív szegénységet, és javítja az életszínvonalat. Így pedig mérsékelheti a társadalmi egyenlőtlenségeket, mivel csökkenti a jövedelmi különbségeket. Mindezeken felül bizonyos szinten motiválhatja a munkavállalókat a munkába állásra és a teljesítmény javítására, valamint ösztönözheti a vállalatokat innovációra, technológiai fejlesztésekre és hatékonyságuk növelésére. Így javulhat a nemzetgazdasági termelékenység.
Nemcsak a minimálbért keresők bérszintjét érinti a kötelező legkisebb keresetek szintje és esetleges emelése. A minimálbér emelése a magasabb bérkategóriákban is növekedést hoz, jellemzően az átlagbérig (havi bruttó 670 ezer forint), mégpedig a bértorlódás elkerülése miatt. A szabályozott bérek felett keresők bérét azért emelik a lépés következtében a munkáltatók, hogy fenntartsák az eltérő szaktudást, tapasztalatot, készséget igénylő munkakörök közötti bérezési különbséget. Ennek hiányában a bérek összetorlódnának, és bérfeszültségek alakulnának ki. Egy tanulmány szerint minden 1 százalékpontos minimálbéremelés 0,3 százalékponttal növeli az átlagbéreket is. Továbbá nemzetközi kutatások alapján a minimálbér emelése a munkavállalók legalább 40-50%-át érinti.
Minimálbér és annak emelésének hátrányai
Ugyanakkor, ha túl magas a minimálbér, egyes vállalatok nehezebben gazdálkodják ki, így akár elbocsátásokhoz vezethet, vagy éppen ahhoz, hogy nem vesznek fel új munkaerőt, bár szükség lenne rá. Szélsőséges esetben vállalkozások bezárásához is vezethet. Erősítheti továbbá a fekete- vagy szürkefoglalkoztatást, mivel egyes munkaadók a költségek csökkentése érdekében feketén alkalmazhatják a munkavállalókat (azonban ennek valós kimenetele kérdéses, lásd a következő idézett szöveget). A másik lehetséges következmény, hogy a magasabb bérköltségek miatt a munkáltatók gépekkel (robotokkal, digitális megoldásokkal) válthatják ki az alacsony képzettségű munkavállalókat.
A minimálbér-emelés ugyanakkor akár részben ellentétes gazdasági hatásokat is kiválthat. Az MNB elemzése szerint „a minimálbér-emelésnek gazdaságfehérítő hatása is lehet. Hazánkban egyes ágazatokban magas a minimálbérre bejelentett dolgozók aránya (például a vendéglátásban és az építőiparban 25 százalék körül volt 2023-ban), azonban sokan közülük a valóságban ennél többet kereshetnek. A munkaadó azzal, hogy alkalmazottait csupán minimálbérre jelenti be, minimalizálja a megfizetendő közterheit, mivel a tényleges bér egy részét közvetlenül zsebbe fizeti, és nem fizet utána adót. Ez a gyakorlat ugyanakkor kedvezőtlen a költségvetés, a fair versenyt követők és az alkalmazottak számára is (utóbbiaknak több okból, például az alacsonyabb nyugdíjjogosultság és anyasági támogatások miatt). A minimálbér emelésével így növelhető a közteherviselésbe bevont keresetek aránya, tehát fehérebb lesz a gazdaság. Ugyanakkor egy ponton túl a túlságosan magas minimálbér ennek az ellenkezőjéhez is vezethet, amennyiben a munkaadó úgy dönt, hogy amellett már inkább feketén alkalmazza a dolgozót.”
Minimálbér hatása az inflációra
A minimálbér emelése összetett hatással van az árakra és az inflációra, amelyet különböző tényezők befolyásolnak. A minimálbér emelése általában növeli a vállalkozások munkaerő-költségeit, ami gyakran árnövekedéshez vezet, különösen azokban az ágazatokban, amelyek erősen függenek az alacsony bérezésű munkaerőtől, például a vendéglátásban és a kiskereskedelemben.
A tanulmányok alapvetően egyetértenek abban, hogy a vállalatok a minimálbér-emelések egy részét áthárítják a fogyasztókra (Harasztosi és Lindner, 2019). A szerzők éppen a 2010-es évek nagyarányú és tartós minimálbér-emelésének hatásait vizsgálták Magyarországon. Eredményeik szerint a minimálbér-emelés mintegy 75 százalékát a fogyasztók, 25 százalékát pedig a cégtulajdonosok fizették meg. A vállalatok sok esetben úgy reagáltak, hogy a munkaerőt tőkével helyettesítették; és jellemzően a munkanélküliség emelkedése nagyobb volt azokban az iparágakban, ahol a bérköltségek fogyasztókra való áthárítása nehezebbnek mutatkozott (további részletek korábbi cikkünkben IDE kattintva).
Az inflációra a keresleti oldalról is kihathat a minimálbérek emelkedése. A magasabb bérek növelik a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét, ami fokozza a fogyasztást, a kereslet növekedése pedig – közgazdasági logika alapján – növeli az árakat. Továbbá – ahogy arról korábban is írtunk – a minimálbér emelése nyomást gyakorolhat a magasabb keresetű munkavállalók bérére is, ami további költségnövekedést eredményezhet.
Az árak növekedésének mértéke azonban mérsékelt lehet:
- Egy USA-ban végzett tanulmány (2001-2012) szerint egy 10%-os minimálbér-emelés körülbelül 0,36%-os árnövekedést eredményezett az élelmiszerboltokban.
- Az Egyesült Királyságban végzett kutatás szerint a minimálbér-emelések hatása az árakra statisztikailag kimutatható („szignifikáns”), de kismértékű, az árnövekedés rugalmassága 0,02 és 0,11 között mozog.
- Egy másik kutatás szerint, az Egyesült Királyságban megvalósult 20%-os minimálbér-emelés, csak 0,2%-os inflációnövekményt eredményez, amely a 2020-as időszak inflációs rátáihoz képest elhanyagolhatónak számít (Lindner, 2022).
A tanulmányok rámutattak, hogy a minimálbérek emelésével csak mérsékelten áll fenn annak a kockázata, hogy az infláció tovább növekszik. Fontos azt is látni, hogy kisebb és fokozatos minimálbér-emelések általában kevésbé befolyásolják az árakat, míg nagyobb, egyszeri emelések erőteljesebb hatást gyakorolhatnak. MacDonald és Nilsson (2016) az 1978-2015 közötti időszakban az éttermi élelmiszerárak változását vizsgálva azt találta, hogy a minimálbér minden 10 százalékos emelésére mindössze 0,36 százalékkal emelkedtek az árak, ami csak fele a korábbi tanulmányokban közölt értékeknek. Munkájukban azt is megfigyelték, hogy a minimálbér kis mértékű emelése nem vezet magasabb árakhoz, sőt, akár csökkentheti is azokat. Ráadásul az is lehetséges, hogy a kis minimálbér-emelések az alacsony bérszínvonalú munkaerőpiacokon a foglalkoztatás növekedéséhez vezet.
Hogyan határozzák meg a minimálbéreket az Európai Unió egyes országaiban?
Az Európai Unióban 2025-ben a 27 tagállamából 22 rendelkezik nemzeti minimálbérrel, ez alól Dánia, Olaszország, Ausztria, Finnország és Svédország jelent kivételt. A minimálbér meghatározása országonként eltérő módszereken alapul, amelyek két fő kategóriába sorolhatók: törvényileg szabályozott minimálbér (statutory minimum wage) és kollektív megállapodások útján létrejött minimálbér (collectively agreed minimum wage).
Törvényileg szabályozott minimálbér
Ez a modell olyan országokban működik, ahol a kormány vagy egy szakértői testület határozza meg a minimálbér szintjét, gyakran meghatározott kritériumok alapján.
- Franciaország: a francia minimálbér (SMIC) indexálva van a fogyasztói árindexhez (inflációhoz), és évente automatikusan emelkedik. Ezen kívül egy szakértői testület javaslatokat tehet további emelésekre, például magas infláció esetén. Ez biztosítja, hogy a minimálbér vásárlóereje megmaradjon.
- Németország: a német minimálbért egy független bizottság határozza meg, amelyben munkaadók és munkavállalói szakszervezetek képviselői vesznek részt. A döntések alapját a kollektív bérmegállapodások képezik, és időszakonként felülvizsgálják az összeget.
- Görögországban a kormány széleskörű konzultációt folytat a szociális partnerekkel és közintézményekkel, mielőtt meghatározza a minimálbért. Ez biztosítja, hogy különféle érdekek figyelembe vételével történjen az emelés.
Kollektív megállapodások útján létrejött minimálbér
Ezekben az országokban nincs törvényileg szabályozott minimálbér, helyette a munkaadók és munkavállalók szakszervezetei közötti tárgyalások során állapítják meg a legalsó bérszinteket.
- Ausztria: az osztrák rendszerben minden ágazatban kollektív szerződések határozzák meg a minimális béreket. Az alkalmazottakat munkaköri csoportokba sorolják, és ennek alapján kapják meg bérüket.
- Svédországban a minimálbéreket teljes mértékben kollektív tárgyalások útján határozzák meg. A „Ghent system” néven ismert modellben a szociális partnerek (munkaadók és szakszervezetek) közvetlenül szabályozzák a béreket (nincs egységes nemzeti szintű minimálbér).
- Hasonlóan Svédországhoz, Dániában is kollektív tárgyalások útján állapítják meg az alsó bérszinteket, így nincs törvényileg meghatározott minimálbér.
Különleges mechanizmusok
Egyes országok kombinált vagy speciális mechanizmusokat alkalmaznak:
- A luxemburgi minimálbért automatikusan indexelik a megélhetési költségek változásaihoz. Emellett kétévente felülvizsgálják olyan kritériumok alapján, mint a vásárlóerő, bérek növekedése és termelékenységi szintek.
- Az ír kormány egy Low Pay Commission nevű testület ajánlásai alapján határozza meg a minimálbért. Ez magában foglalja munkaadók, munkavállalók és független szakértők véleményét is.
Magyarországon
A minimálbér összegét Magyarországon évente a kormány határozza meg kormányrendeletben, amely minden munkáltatóra és munkavállalóra kötelező érvényű. A döntést megelőzően a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (röviden: VKF) keretében tárgyalnak a következő évi minimálbér-emelésekről (és a garantált bérminimum-emelésről) a munkáltatók, a munkavállalók és a kormány képviselői. A VKF-en belül tárgyalások, a megállapodások előkészítése és ajánlások kidolgozása zajlik, ezek alapján állapítja meg a kormány a minimálbért.
Az európai uniós szabályozás értelmében 2025-től Magyarországon is figyelembe kell venni a minimálbér meghatározásánál olyan mutatókat, mint például az átlagbér 50%-a, vagy a mediánbér 60%-a, de a konkrét összeg továbbra is kormányzati döntés tárgya marad.
Minimálbér körkép az Európai Unióból
Az Eurostat friss közlése szerint 2025 januárjában:
- 6 országban haladta meg a minimálbér a havi 1 500 eurót (az EU északnyugati része): Franciaország (1 802 €), Belgium (2 070 €), Németország (2 161 €), Hollandia (2 193 €), Írország (2 282 €) és Luxemburg (2 638 €).
- További 6 országban a minimálbér havi 1 000 és 1 500 euró között mozgott: Ciprus (1 000 EUR), Portugália (1 015 EUR), Litvánia (1 038 EUR), Lengyelország (1 091 EUR), Szlovénia (1 278 EUR) és Spanyolország (1 381 EUR).
- A fennmaradó 10 uniós országban – ahol létezik nemzeti szintű minimálbér – havi 1 000 euró alatti összeg volt a legkisebb kereset (elsősorban az EU keleti és déli része): Bulgária (551 euró), Magyarország (707 euró), Lettország (740 euró), Románia (814 euró), Szlovákia (816 euró), Csehország (826 euró), Észtország (886 euró), Málta (961 euró), Görögország (968 euró) és Horvátország (970 euró).
- Itt fontos látni, hogy a garantált bérminimum összegét az Eurostat nem veszi figyelembe, vagyis nem az ún. effektív minimálbért közli, mely magasabb összeg lenne euróban számolva Magyarországon, mint a közzétett 707 eurós minimálbér. 2025-ben a minimálbér és a garantált bérminimum súlyozott átlaga 808 euró körül jár idehaza, mellyel Lettországot is megelőznénk az uniós rangsorban.
Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/copy-berek-euroban-eu-20232-1hxj48mr9rxoq2v?live
A minimálbérek közötti különbségek azonban az EU-tagállamokban lényegesen kisebbek, ha figyelembe vesszük az árszínvonal-különbségeket, és vásárlóerő-standardban (PPS) számítjuk: az alacsonyabb árszínvonalú uniós országokban a minimálbérek magasabbak lesznek a magasabb árszínvonalú országokhoz képest. Így például euróban kalkulálva a legalacsonyabb havi minimálbérrel rendelkező Bulgária (551 euró) és a legmagasabb Luxemburg (2638 euró) között 4,8-szoros különbség volt 2025 elején; addig vásárlóerő-standardban mérve a két szélsőértéket mutató ország között (Észtország és Németország) a különbség csupán 2,3-szoros volt, vagyis a magasabb bérszint gyakran magasabb árszínvonallal is jár, így az árak figyelembevételével kisebbek a különbségek az uniós tagállamok között.
A PPS (angolul: purchasing power standard) egy, az Eurostat által számított speciális vásárlóerő-paritási érték, módszer (mesterséges elszámolási egység), amely úgy van definiálva, hogy az EU-tagországok átlagát tekintve egységnyi PPS vásárlóereje megegyezik egy euróéval (vagyis az EU egészének árszintje PPS-ben és euróban mérve azonos).
E rangsorban a hazai minimálbér átlépte 2025 elején az 1000 PPS („egységnyi euró”) értéket 2025 elején a minimálbér tekintetében:
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/22687363/
Jelentős a bérfelzárkózás minimálbérek tekintetében is a KKE-régió országaiban. Euróban számítva az elmúlt négy év során (2021 első feléhez képest) a legtöbb régiós országban 50-80% körül nőttek a minimálbérek. Magyarországon a vizsgált időszakban 60%-kal nőttek a kötelező legkisebb keresetek euróban számítva. Nemzeti valutában számolva – kiküszöbölve az egyes devizák euróval szembeni árfolyamainak változását – még jelentősebb bérfelzárkózásnak lehetünk szemtanúi. 2021 és 2025 között Magyarországon több mint 80%-kal nőtt a minimálbér forintban számolva. Az EU-n belül a legnagyobb léptékű béremelés a közép-kelet-európai régióban történt az elmúlt négy évben, a minimálbérek közel megduplázódtak, míg a hivatalos minimálbérrel rendelkező régebbi („nyugati”) tagállamok esetében a különbség általában 10-30% között alakult (további részleteket ITT olvashatnak).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/22687661/
Ha a minimálbért a mediánkereset arányában mérjük, 2022-ben (az Eurostat legfrissebb, speciális célú felmérése alapján) a minimálbér a bruttó havi átlagkereset több mint 60%-át tette ki 3 uniós országban: Franciaországban, Portugáliában és Szlovéniában (66% ezekben az országokban). Az eloszlás alsó végén a minimálbérek 4 országban a mediánkereset kevesebb mint felét tették ki: Belgiumban (49%), Máltán (46%), Észtországban és Lettországban (43% mindkét országban). Hazánkban ez az érték 55%, vagyis a mediánbér több mint felét tette ki a minimálbér 2022-ben, ezzel az uniós rangsor első felében helyezkedtünk el:
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/22687854/
A minimálbér jövője Magyarországon
Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának 2024. év végi hároméves bérmegállapodása alapján a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi bruttó összege:
- 2025. január 1. napjától 9%-os emeléssel 290 800 forint,
- 2026. január 1. napjától 13%-os emeléssel 328 600 forint lesz,
- 2027. január 1. napjától 14%-os emeléssel 374 600 forint lesz.
Mindennek eredményeként a minimálbér 2027-ben eléri a 2027. évi várható rendszeres bruttó átlagkereset 50%-át. A KSH legutolsó adatközlése szerint 2025 februárjában a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 632 500 forintra becsülhető Magyarországon.
A hároméves bérmegállapodást jelentősebb makrogazdasági kilengés (bruttó átlagkeresetek változása, a GDP-növekedés és infláció esetében), sokk-hatás esetében (akár pozitív, akár negatív irányban) a VKF tagjai 2026-ra és 2027-re vonatkozóan újratárgyalják. Amennyiben a tárgyalások során nem születik megállapodás, 2026-ra, illetve 2027-re vonatkozóan a minimálbér összege az eltéréseknek megfelelően módosul.
A magyar kormány célja, hogy a következő években a minimálbér 1000 euróra, míg az átlagkereset 1 millió forintra emelkedjen.
A cikk legfontosabb forrásai itt, itt, itt, itt, itt és itt olvashatóak.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
