Jellemzően a keresetek átlaga meghaladja a mediánértéket, vagyis azt a bérszintet, aminél a munkavállalók fele többet, fele pedig kevesebbet visz havonta haza. Gyakori tévedés, miszerint Magyarországon évről évre növekszik a bérszakadék, vagyis a relatíve kevés kiemelkedően magasan kereső felhúzza az átlagbér értékét, torzítva ezzel a jövedelmi viszonyok statisztikai lenyomatát. Valójában éppen fordított a helyzet, 2021 óta (amióta a KSH publikálja a keresetek mediánértékét) megfigyelhető a mediánbér átlagbérhez viszonyított arányának emelkedése, idén szeptemberben 83 százalékos rekordot elérve. Az Eurostat eltérő módszertan alapján, de szintén publikálja a nettó bérekre vonatkozó statisztikákat. Az Európai Bizottság által felügyelt és irányított statisztikai hivatal adataiból képzett rangsor alapján hazánkban az uniós átlagnál kiegyensúlyozottabbak a kereseti viszonyok.
Idén szeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagosan bruttó 687 ezer forintot kerestek, azaz éves alapon 9,5 százalékkal nőtt az átlagbér. Az adók és járulékok levonása előtti keresetek mediánértéke 10 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, 569 ezer forintra. Ez az a jövedelmi szint, aminél a munkavállalók fele többet, fele pedig kevesebbet keres.
A közbeszédben gyakran lehet azzal a tévedéssel találkozni, hogy a magas fizetések felhúzzák az átlagot, míg a keresetek mediánértéke fokozatosan leszakad. Ezzel szemben a KSH legfrissebb tájékoztatója szerint a medián keresetek átlagbérhez viszonyított aránya idén szeptemberben 82,9 százalék volt, amely az elmúlt 4 év legmagasabb értéke. A viszonyszámból következtetni lehet a jövedelemek eloszlásának egyenletességére. Minél magasabb a mediánbér aránya, annál kevésbé torzítják a magas keresetek az átlagbér-statisztikákat.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/26329986/
Nemzetközi szinten általános tendencia, hogy az átlagbér meghaladja a mediánkereset értékét. Ennek oka az, hogy az átlagbér az összes munkavállaló keresetének számtani átlaga, így kiugróan magas jövedelmek jelentősen megemelhetik az átlagot. Ezzel szemben a mediánkereset azt az összeget mutatja, amelynél az alkalmazottak fele többet, másik fele kevesebbet keres – vagyis a „középső” jövedelmet, amely reálisabb képet ad a tipikus keresetről. Ezért a medián általában alacsonyabb, és jobban tükrözi a többség jövedelmi helyzetét.
A mediánbérek átlagkeresethez viszonyított arányából következtetni lehet a jövedelmi egyenlőtlenségekre. A hazai médiában is gyakran előkerülő tévedés, hogy Magyarországon a magas keresetek kiemelkedő mértékben felhúzzák a bérek átlagos szintjét. Ezzel szemben valójában uniós szinten a mediánbér átlagbérhez viszonyított arányából készített rangsorban hazánk a kedvezőbb felső harmadba tartozik. Az Eurostat adatbázisa szerint Magyarországon a nettó egyenértékesített (a háztartások eltérő méretét korrigáló) medián jövedelem eléri az átlagbér 91 százalékát. Az EU 27 tagállama közül ez a 9. legmagasabb érték, meghaladja a 88 százalékos uniós átlagot is. Ez azt jelenti, hogy bár a kiemelkedően magas fizetések valóban húzzák az átlagot, a magyar munkavállalók többsége viszonylag kiegyensúlyozottabb jövedelmi helyzetben van, mint azt sokan gondolják.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/26330503/
A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakán végzett közgazdász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
Like this:
Like Loading...
