Lehűltek az árak Magyarországon: 4% alatt maradhat hónapokig az infláció

Idén utoljára közölt inflációs adatot a KSH, mely szerint novemberben visszatért az mutató az MNB 2-4% közötti célsávjába. A korábbi hónapokban 4,3%-on ragadt mutató 3,8%-ra lassult novemberben (az előző év azonos időszakához képest). A lassulásban a bázishatás mellett segített a forint árfolyamának tartós erőssége is, valamint kiemelt jelentőségűek a törvényi és önkéntes árkorlátozások is egyes termékek esetében. Idén decemberben tovább lassulhat az infláció idehaza, a tendencia jövő év első hónapjaiban is folytatódhat. Az infláció megközelítheti a 3%-ot, akár e célszint alá is lassulhat, mielőtt az év második felében ismét emelkedő pályára állhat (bázishatások és jelenlegi információk alapján). Az Oeconomus, valamint piaci, hazai és nemzetközi intézményi előrejelzések szerint idén 4,5%-os éves átlagos infláció várható, 2026-ban enyhülhet a nyomás, az év egészében 3,5-4%-os inflációra érdemes számítanunk. Az Európai Unión belül a magyar infláció 2025 során egyre jobb „helyezéseket” ért el, ráadásul a hazai infláció csökkent az egyik legnagyobb mértékben 2025-ban az EU tagországai között.

2025-ös hazai inflációs helyzetkép

2025-ben az infláció az év eleji 5,5%-os szintről – kisebb kilengések mellett – 4% alá csökkent novemberre éves szinten mérve (a decemberi adatot januárban ismerhetjük majd meg). Ezzel bekerült a mutató az MNB 2-4% közötti inflációs célsávjába.

Július óta 4,3%-on ragadt a hazai árszínvonal-növekedés üteme, ezt törte meg a novemberi adat: a KSH közlése szerint 3,8%-ra lassult a mutató (az előző év azonos időszakához mérve), mely az előzetes elemzői várakozásoknál kedvezőbben alakult (előrejelzések mediánja: 4%, év/év alapon). Az inflációs alapfolyamatot mérő maginfláció az októberi 4,2%-ról 4,1%-ra lassult novemberben (év/év alapon).

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17045652/

Nemcsak az előző év azonos hónapjához érdemes viszonyítani az aktuális inflációs mutatót, hanem az előző hónaphoz képest is vizsgálhatjuk. Az előző hónaphoz képest az év második felében már kevésbé változott az infláció, viszonylagos nyugalmat mutatott. A legutolsó adatközlés alapján novemberben egy hónap alatt a fogyasztói árak átlagosan 0,1%-kal nőttek, ezen belül:

- a szolgáltatások ára átlagosan 0,1%-kal mérséklődött,
- a háztartási energia ára 0,4%-kal csökkent,
- a járműüzemanyagok 0,6%-kal lettek olcsóbbak,
- míg a gyógyszerek 0,1%-kal.
- Az élelmiszerek ára 0,2%-kal nőtt egy hónap alatt,
- a ruházkodási cikkek pedig 0,7%-kal drágultak.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16417475/

Mely tényezők mozgatták az inflációt 2025-ben?

Szolgáltatások

A szolgáltatások árai jelentősen drágultak 2025 elején, elsősorban az év eleji átárazások következtében. Ez a hatás az év során fokozatosan lecsengett: míg januárban 8,5-9,2%-os inflációt mért a KSH a szolgáltatások körében, addig az év közepén 5% körül mozgott a mutató, az év végére is csak a technikai tényező, a bázishatás miatt gyorsult az év/év alapon mért mutató. Az előző hónaphoz viszonyítva már szeptember óta csökken a szolgáltatások inflációja.

Ehhez hozzájárult külső tényező is: az idei évben a kormányzati tárgyalások eredményeként a telekommunikációs és pénzügyi szolgáltatók, valamint biztosítók is önkéntesen befagyasztották áraikat. Ennek pozitív hatásai tavasz óta láthatóak. Nyáron pedig elsősorban a turizmushoz és vendéglátáshoz kapcsolódó szolgáltatások árai drágultak, de ez a hatás is kifutott szeptemberre (szezonális hatás a szolgáltatások esetében).

A legutolsó, novemberi adatközlés szerint a szolgáltatások az előző év novemberéhez képest 6,5%-kal drágultak, míg októberhez képest (egy hónap alatt) átlagosan 0,1%-kal mérséklődtek, ezen belül az üdülési szolgáltatások ára 1,1%-kal csökkent.

Gyógyszerek

Az idei évben a szolgáltatók mellett a gyógyszergyártó szektor szereplői is megállapodást kötöttek a kormányzattal az árak befagyasztásáról. Ennek keretében bizonyos termékek áraira július 1-jével önkéntes árkorlátozásokat vezettek be: 34 nagy forgalmú szabadáras, vény nélküli és 10 vényköteles, nem támogatott gyógyszer esetében. A vállalások értelmében az érintett gyógyszerek árát önkéntesen a 2024. december 31-i szintre csökkentették vissza, ott rögzítik, és azt 2026 június végéig alkalmazzák. A KSH adatai szerint novemberben 0,1%-kal csökkent a gyógyszerek, gyógyáruk ára októberhez képest.

Árfolyam

A forint az euróval és a dollárral szemben is jelentősen erősödött 2025 folyamán, ezzel hozzájárulva az inflációs stabilizálódásához. 2025 elejéhez képest novemberre az euróval szemben 6,7%-ot, míg a dollárhoz képest 16,4%-ot erősödött a hazai fizetőeszköz. Ez több csatornán keresztül is kihatással van az inflációra:

- - az import termékek árain keresztül: a tartós fogyasztási cikkek árain és az élelmiszerárakon keresztül (a hatás elnyújtottabban, később jelentkezik);
  - a szolgáltatások árára is kedvezően hat a forint árfolyamának stabilitása;
  - valamint az üzemanyagok árában viszonylag gyorsan megjelenik a forint erősödése.

Üzemanyagárak

Az üzemanyagok ára hektikusan tud változni akár hónapról hónapra is, elsősorban a nemzetközi hírek alapján, a világpiaci kereslet-kínálat viszonya jelentősen alakítja azt (volatilitása miatt is szűrik ki a maginflációs mutatóból).

A már említett forint-dollár árfolyamon és a világpiaci kereslet-kínálaton kívül a jármű-üzemanyagárakat több tényező is mozgatja: kitermelési és finomítási árak, szállítási költségek, különféle finomítói és kis-, illetve nagykereskedelmi árrések, adótartalom. A világpiaci olajárak összességében csökkentek 2025-ben, az év eleji 78 dollár/hordó szintről 62 dollár/hordó környékére (októberről novemberre is folytatódott a mérséklődés). Az olajárak gyorsan begyűrűznek az üzemanyagárakba, onnan idővel a szállítási költségekbe, ipari termelési költségekbe is, jelen esetben (az idei évben) az alacsonyabb olajárak visszafogták az inflációt.

A friss, novemberi KSH adatközlés szerint egy év alatt 5%-kal mérséklődött az üzemanyagok ára, míg egy hónap alatt, októberről novemberre 0,6%-kal lettek olcsóbbak.

Élelmiszerárak

Az élelmiszer-infláció is mérséklődött 2025-ben, az év eleji 6-7%-os szintekről 3% környékére novemberre, ráadásul több őszi hónapban is csökkentek az árak az előző hónaphoz mérve. A forint árfolyamának erősödése mellett fontos szerepet játszott ebben a márciusban bevezetett árrésstop-intézkedés: először 30 alapvető élelmiszer-termék esetében korlátozták az árrést, majd ezt az év során folyamatosan bővítették. Egyrészt bekerült több drogériai termék is az árrésstopos körbe, majd decembertől további 14 (élelmiszer) termékre terjesztették ki, egészen február végéig jelen információk szerint. Piaci és kormányzati számítások szerint az árkorlátozó intézkedések összessége (ideértve a banki, telekom-megállapodásokat is) nagyjából 1,5 százalékponttal alacsonyabb inflációt eredményez, mint nélkülük.

A globális élelmiszerárak kilengések mellett nagyjából szinten maradtak az idei évben. Továbbá a hazai élelmiszerárak esetében figyelembe kell venni az időjárási körülményeket is a termesztésben: az idei évben is kedvezőtlen volt időjárás, emiatt pedig gyengébb lett a termés, csökkent a termésmennyiség, mely kihat az árakra is (tavaszi fagykárok, jégkárok, majd a szárazság – aszály, nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte).

Európa kihívásokkal néz szembe elsősorban a citrustermelésben és az almatermelésben, de gondok mutatkoznak az őszibarack, a kajszibarack, a cseresznye és a meggy termelésében is. Továbbá az aszályos helyzet kihat a kukorica és a burgonya terméshozamaira is. Hosszabb távon, Kotz et al. 2024-es tanulmánya szerint a 2022-es nyári hőhullám Európában 0,4-0,9 százalékponttal növelhette az élelmiszerek inflációját, mely a következő években erősödhet, és a klímaváltozás további erősödése 2035-re az élelmiszerinflációs nyomást akár 30-50%-kal is fokozhatja Európában.

A friss, novemberi KSH adatközlés szerint 3,2%-ra lassult az éves alapon mért infláció az októberi 3,9%-ról, míg októberről novemberre 0,2%-kal nőtt az élelmiszerek ára. A tojás 3,6%-kal, az étolaj 2,7%-kal, a büféáruk 1,1%-kal, az édesipari lisztesáru és a kenyér 1,0-1,0%-kal, a tej és a cukor 0,6-0,6%-kal többe kerültek novemberben, mint októberben. A termékcsoporton belül a gyümölcs- és zöldséglé ára 3,2%-kal, a csokoládé, kakaóé 3,1%-kal, a vaj-, vajkrémé 2,1%-kal, a sajté 1,2%-kal mérséklődött egy hónap alatt.

Decemberben kiterjesztették az árrésstopot további termékekre, melyek árai jelentősen csökkentek már az első napokban. Az Online Árfigyelő rendszer adatai szerint olcsóbbak lettek a friss gyümölcsök, zöldségek, bébiételek, húsfélék.

2026-os inflációs kilátások

A jelenlegi információink alapján, bázishatásokat vizsgálva idén decemberben tovább lassulhat az infláció, mely a jövő év első hónapjaiban is folytatódhat. Az infláció megközelítheti a 3%-ot (akár be is nézhet a 3%-os célszint alá). Bázishatások alapján azonban az év második felében ismét gyorsulhat az árszínvonal-növekedés mértéke. Míg 2025-ben éves átlagban 4,5% körül lehet az infláció, addig 2026-ban 3,5-4% körül (inflációs pályáinkon számoltunk az év eleji átárazásokkal, valamint az árrésstop-intézkedés jövő évi kivezetésével is).

Két további lehetséges változó az inflációs pályánkon

- - a dinamikusabb havi inflációt feltételezve 2026-ban szintén megközelítheti az infláció a 3%-ot az első hónapokban, majd gyorsabb ütemű inflációs emelkedés kezdődhet, az év vége felé 5% feletti szintekkel;
  - addig visszafogottabb havi inflációs pályánkon 2026-ban végig 2,5-3% körül ragadhat a mutató.

Hazai és nemzetközi inflációs várakozások a 2025-ös és 2026-os évre:

- 1. Az MNB szeptemberi Inflációs jelentésében éves átlagban 4,6%-os inflációt vár 2025-ben, míg 2026-ban 3,8%-ra lassulhat a mutató. A jegybanki várakozás szerint az áremelkedés üteme 2026 elején mérséklődhet tartósan a toleranciasávba (2-4%) és 2027 elején érheti el a 3%-os inflációs célt. A friss előrejelzéseket december 16-18-án teszi közzé a magyar jegybank.
  2. December eleji elemzői várakozások szerint 2025 év végén 3,5%-ig lassul az infláció hazánkban (várakozások mediánja), az év egészében pedig átlagosan 4,5%-os inflációt várhatunk. 2026-ban év végére 4,6%-ig gyorsulhat a mutató, viszont éves átlagban 3,7%-os inflációt jeleznek előre.
  3. Az Európai Bizottság novemberi előrejelzése szerint idén 4,5%-os, jövőre pedig 3,6%-os átlagos inflációs várható Magyarországon.
  4. Az OECD december eleji várakozása szerint is lassulhat jövőre az infláció: a 2025-ös 4,6%-os szintről egészen 3,8%-ig.
  5. A Fitch nemzetközi hitelminősítő cég december 5-én értékelte hazánk adósbesorolását, és tett közzé friss makrogazdasági előrejelzéseket. Előrejelzésük szerint a magyar kormány 2026 közepétől fokozatosan vezeti majd ki az árkorlátozó intézkedéseket. Az átlagos infláció az idei 4,5%-ról 2026-ban 3,5%-ra eshet.

Összességében a hazai és nemzetközi intézmények előrejelzései szerint 2025-ben 4,5%-os éves átlagos infláció várható, míg 2026-ban enyhülhet a nyomás, az év egészében 3,5-3,8%-os inflációra érdemes számítanunk.

Hazai infláció az Európai Unión belül

2025 során a magyar infláció egyre jobb „helyezéseket” ért el az Európai Unión belül. Míg az év elején Románia mellett a magyar infláció vezette az EU-27 rangsorát, addig az év végére jelentősen lassult a hazai infláció uniós összevetésben is, több KKE-régióbeli országgal együtt az első harmadban áll. Amit még fontos látni, hogy a magyar infláció csökkent az egyik legnagyobb mértékben 2025-ban az EU tagországai között: Cipruson 2,7 százalékponttal, Belgiumban 1,9 százalékponttal, Magyarországon és Görögországban pedig 1,5-1,5 százalékponttal mérséklődött az inflációs mutató január és október között. Ezzel szemben Romániában 3,1 százalékponttal, Lettországban 1,2 százalékponttal, Svédországban és Írországban pedig 1,1-1,1 százalékponttal nőtt az inflációs mutató az idei évben.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/26696050/

Októberre vonatkozóan ismerjük egyelőre mind a 27 tagállam inflációjának mértékét, mely szerint a legmagasabb Romániában (8,4%), Észtországban (4,5%) és Lettországban (4,3%) volt a mutató; legalacsonyabb Olaszországban (1,3%), Franciaországban (0,8%) és Cipruson (0,2%). Az EU egészében pedig átlagosan 2,5%-ot mért az Eurostat októberben. Az alacsonyabb külső, importált infláció a magyar inflációs ütemre is pozitívan hat.

Egy szűkebb körre, az eurózóna országaira vonatkozóan ismerünk novemberi inflációs adatokat. Ezek közül kiugró volt az észt (4,7%) és a horvát (4,3%) infláció is, de magasabb mutatót mértek a hazai friss novemberi inflációnál (HICP: 3,7%, év/év alapon) Ausztriában (4,1%), Lettországban és Szlovákiában is (egyaránt 3,8%). Továbbá valószínűsíthető a hazánkénál magasabb infláció Romániában is (a friss novemberi adatokat még nem tették közzé).

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/26695328/

A cikk főbb forrásai itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt olvashatóak.

Erdélyi Dóra

Senior elemző | Megjelent írások

Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.