Categories
OecoFocus

Magyarország megbízható NATO-tag és partner a békefenntartásban

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár júniusi budapesti látogatása kapcsán rövid áttekintést nyújtunk arról, miként teljesíti Magyarország a NATO védelmi kiadásokkal kapcsolatos elvárásait, továbbá milyen – a NATO, az Európai Unió vagy az ENSZ vezetésével megvalósuló – katonai missziókban vesz részt. Egy korábbi cikkünkben áttekintettük Magyarország ENSZ-missziókban betöltött szerepét, jelen írásunk pedig bemutatja, hogy ugyan az ukrajnai háborút illetően hazánk más álláspontot képvisel, mint más NATO-tagállamok,  Magyarország megbízható, konstruktív és felelős tagja a szövetségnek, akárcsak a nem a NATO égisze alatt zajló misszióknak.

Június 12-én Budapestre látogatott Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel az ukrajnai háborúról, valamint Magyarország és a NATO viszonyáról tárgyaljon. A megbeszélésen hazánk garanciákat kapott a főtitkártól arra vonatkozóan, hogy bármely NATO-területen kívüli katonai akcióban – így egy esetleges ukrajnai NATO-hadműveletben – való részvétel csakis önkéntes jellegű lehet, azaz Magyarország nem kötelezhető a részvételre. Arról is megegyezés született, hogy hazánk nem vállal Ukrajna katonai támogatására vonatkozó pénzügyi kötelezettséget. Orbán Viktor elmondta, Magyarország tudomásul veszi, hogy az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos álláspontja eltér a szervezeten belüli többségi állásponttól, és nem kíván blokkolni olyan, a többi tagállam által hozott döntéseket, amelyekkel nem ért egyet.

Magyarország konstruktív hozzáállása azt mutatja, hogy hazánk megbízható, együttműködő és felelős tagja a NATO-nak. Ezt támasztja alá az is, hogy  Magyarország a NATO-n belül azon nem túl nagy számú tagállam egyike, amelyek teljesítik a szövetség által elvárt védelmi kiadási célkitűzéseket. E célkitűzésekkel kapcsolatban érdemes felidézni, hogy a 2008-as globális pénzügyi krízist követően a NATO tagállamai a védelmi kiadásokra szánt forrásokat gazdaságélénkítésre és válságkezelésre csoportosították át. Ez a folyamat 2014-ig, Oroszország ukrajnai inváziójának kezdetéig tartott, amikor a honvédelem finanszírozása is kiemelt prioritássá vált. Az ebben az évben megrendezett walesi csúcstalálkozón a tagállamok elhatározták, hogy az orosz agresszió fényében még inkább elköteleződnek a GDP 2 százalékának védelmi kiadásokra történő fordítására vonatkozó iránymutatás betartása mellett.

Hazánk esetében a GDP-arányos védelmi kiadások 2015-től, a Zrínyi 2026 haderő-fejlesztési program kezdete óta folyamatosan emelkednek, a tavalyi 2,43 százalékos értékkel pedig a NATO-irányelvet is teljesítettük (rajtunk kívül ezt 10 tagország tette meg 2023-ban). A walesi találkozón a tagországok egy új előírást is bevezettek, miszerint 2024-re a védelmi kiadások legalább ötödét katonai eszközökre kell fordítani. Ez az eszközállomány korszerűsítése, modernizációja és lecserélése mellett a kapcsolódó kutatások és fejlesztések finanszírozását is takarja. Magyarország e téren is kiemelkedő teljesítményt nyújt, hiszen ezt a feltételt hazánk az elmúlt öt évben folyamatosan teljesítette, sőt 2022-ben és 2023-ban az előírás közel két és félszeresét költöttük az eszközpark korszerűsítésére. Tavaly az akkori 30 NATO-tagállam mindegyike teljesítette az eszközpark fejlesztésére vonatkozó kritériumot, míg előrejelzések szerint idén a tagállamok kétharmada mondhatja majd ezt el magáról.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/18397320/

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/18397354/

Érdemes számba venni azt is, hogy Magyarország milyen katonai missziókban vesz részt vagy vett részt, a NATO kötelékében és azon kívül egyaránt. Jelenleg 1300 magyar katona vesz részt NATO-hadműveletekben. Ezek közül Ukrajna 2022. februári orosz inváziója óta kiemelt fontossággal bír a baltikumi misszió. A balti országok légterének védelmét a szövetség 2004 óta látja el, rotálódó négy hónapos váltásokban. A művelet keretében Magyarország eddig 2015-ben, 2019-ben és – vezető nemzetként – 2022-ben teljesített szolgálatot, a Magyar Honvédség pedig kinyilvánította szándékát, hogy 2025-ben negyedszer is részt kíván venni a misszióban. Emellett a NATO kötelékében ellátunk légtérrendészeti feladatokat Szlovénia és Szlovákia vonatkozásában is; előbbi esetében 2014, utóbbi esetében 2023 óta.

Hazánk 1999 óta részese a NATO vezette koszovói békefenntartó missziónak, a KFOR-nak. 2015 őszétől, 2017 őszétől, majd 2022 őszétől egy éven át magyar főtiszt töltötte be a művelet parancsnokhelyettesi pozícióját, 2017-ben pedig Magyarország átvette a KFOR Harcászati Tartalék Zászlóalj feladatrendszerét, amivel a misszióbeli szerepvállalásunk jelentősen nőtt. Ezenfelül 2021 őszétől egy éven keresztül magyar vezérőrnagy töltötte be a KFOR parancsnoki beosztását.

A NATO által 2001-ben indított afganisztáni hadművelethez Magyarország 2003-ban csatlakozott, és részese volt a misszió 2021-ben bekövetkezett végéig. A műveletben 2013-ban vettünk részt a legnagyobb létszámmal, több mint 600 fővel.

Hazánk 2004 és 2011 között részt vett a NATO Iraki Kiképző Missziójában, az iraki kurd régióban pedig 2015 óta szolgál a Magyar Honvédség Iraki Kiképzés-biztosító Kontingense. Magyarország 2015-ben csatlakozott az ISIS elleni Globális Koalícióhoz.


Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/nato-missziok-1h9j6q771k3354g?live

Ami az Európai Unió által indított műveleteket illeti, kiemelendő a Magyar Honvédség részvétele a balkáni békefenntartó műveletekben. Az EU 2004-ben indította az EUFOR ALTHEA békefenntartó hadműveletet Bosznia-Hercegovinában, amelyben 2010 és 2023 között hazánk töltötte be a törzsfőnöki pozíciót, idén januártól pedig egy éven át magyar parancsnok vezeti a missziót.

Magyarország 2013 óta részt vett az idén májusban véget ért EUTM Mali (EU Training Mission in Mali) misszióban. 2009 óta részt veszünk az EUMM Georgia (European Union Monitoring Mission in Georgia) műveletben, 2015 óta pedig az elsődlegesen az ENSZ Líbiával szemben foganatosított fegyverembargójának érvényesítésére indított EUNAVFOR MED IRINI (EU Naval Force Mediterranian Operation IRINI) római műveleti parancsnokságán látunk el beosztást.

Hazánk mindemellett ENSZ-missziókban is szerepet vállal: a UNFICYP (UN Peacekeeping Force in Cyprus) ciprusi misszióban 1995, a MINURSO (UN Mission for the Referendum in Western Sahara) nyugat-szaharai műveletben 1999, a UNIFIL (UN Interim Force in Lebanon) libanoni misszióban pedig 2006 óta vesz részt a Magyar Honvédség.

A cikk forrásai itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt találhatók.

Junior kutató |  Megjelent írások

A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakán végzett közgazdász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója.

Nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait az ausztrál Macquarie University nemzetközi kapcsolatok szakán végezte. A Pallas Athéné Geopolitikai Kutatóintézet munkatársa volt, majd a Külgazdasági és Külügyminisztériumban dolgozott három évig. Kutatási területe a geopolitika, kiemelten az indo-csendes-óceáni térség.

Iratkozzon fel hírlevelünkre