A 2022-es orosz-ukrán háború kitörése óta az ukrán gazdaság számos mélypontot élt meg. Ezek közé sorolható, hogy 2022-ben a külföldi befektetők egy része kimenekítette az addigi befektetéseinek nagy részét. Ugyanakkor annak ellenére, hogy a harcok immár négy éve folyamatosak, a külföldi közvetlentőke-befektetés (FDI) áramlásának esetében élénkülés is tapasztalható. A beáramló külföldi tőke jelentős része koncentrálódik továbbra is a feldolgozóipari ágazatokba, mindazonáltal megnőtt az érdeklődés az energetikai, pénzügyi és védelmi szektorok irányába is. Az alábbi elemzésben az elmúlt négy év tanulságait, eredményeit tekintjük át az ukrajnai FDI kapcsán.
Az ukrajnai FDI áramlás eredményei, típusai 2010 és 2022 között
Az Ukrajnába áramló külföldi tőke 2022 előtt erős ciklikusságot mutatott. Mindez szoros összefüggést jelez az ország belpolitikai változásaival, annak stabilitásával, a világgazdasági válságokkal, továbbá a 2014-es krími eseményekkel is. A 2010 és 2013 közötti években stabil és dinamikus növekedés figyelhető meg a beáramló külföldi közvetlentőke-befektetés (FDI) tekintetében, négy év alatt összesen 26 602 millió USD értékben érkezett az országba külföldi tőkebefektetés (UNCTAD, 2026). A 2010 és 2013 közötti FDI áramlás jelentős része az európai uniós országokból érkezett Ukrajnába, ugyanakkor gyakori volt az úgynevezett round-tripping nevű jelenség is, amely során az ukrán tőke offshore központokon keresztül áramlott vissza az országba. Az ilyen jellegű tranzakcióknak az aránya a teljes éves FDI áramlás 30%-át is elérhette, így a jelzett értékek feltételesen kezelhetőek és értelmezhetőek (NBU, 2026). A beáramló tőkebefektetések nagyrészt az ipari (ezen belül a feldolgozóipari), a pénzügyi és ingatlan értékesítési, bérbeadási ágazatokba koncentrálódtak (NBU, 2014). Összességében a négy év alatt generált növekedés nem tisztán új külföldi tőke volt, hanem mesterségesen áramoltatott FDI is helyet kapott benne.
A bemutatott növekedést törte meg a 2014-es krími események sorozata, majd az ebből kialakuló háború. 2014 és 2016 között tőkekivonás és jelentős mértékű csökkenés jellemezte az ukrán FDI piacot, az újabb növekedés 2016-tól indulhatott meg, amikorra a harcok is valamelyest alábbhagytak. A 2014-2016 közötti periódusban a korábban már bemutatott round-tripping jelenség is negatívvá vált, vagyis az ukrán tőke is menekülni kezdett az országból (NBU, 2026). 2016 után egy viszonylagos nyugalom kezdődött az ukrán gazdaság több területén is, egyes mutatók (GDP, infláció, GDP arányos államadósság) ennek köszönhetően kedvezőbb értékeket tudtak elérni (IMF, 2026). A befektetői bizalom és befektetői kedv is élénkülni látszott ekkor, így az FDI áramlásnál szintén bővülő tendencia figyelhető meg a jelzett évek során. A befektetők köre nem sokat változott a korábbi évek viszonylatában, az EU-s tagállamok továbbra is meghatározóak maradtak az ukrajnai FDI áramlás tekintetében (NBU, 2019). A bankrendszer konszolidációja, valamint az EU-val való integrációs lépések erősödése szintén növelte az uniós országok részéről a befektetői kedvet Ukrajnában. Az FDI elsősorban a feldolgozóiparba, a bányászatba és nehéziparba, valamint a pénzügyi szektorba áramlott 2016 és 2019 között. Fontos változás volt az előző évekhez képest az is, hogy a növekedés jelentős részét az újrabefektetett jövedelmek tették ki és nem új befektetésekből származtak (NBU, 2019).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/28572423/
A prosperáló időszaknak előbb a 2020-as koronavírus-járvány miatt kialakuló gazdasági visszaesés, majd a 2022-es háború kitörése vetett véget. Ugyan a járvány első évében ismét jelentős értékben áramlott az országba külföldi tőke (2021-ben 7 320 millió USD volt a beáramló FDI értéke Ukrajnában), de az egy évvel később kirobbanó háború miatt mindez jelentősen zsugorodni kezdett (UNCTAD, 2026). 2023-tól a beáramló FDI esetén jelentős növekedés figyelhető meg, amely a korábbi, 2018-as, 2019-es szintekre emlékeztet, ugyanakkor a tőkebefektetések jelentős részét ekkor is az újrabefektetett jövedelmek tették ki (NBU, 2023). A háborús kockázatok, valamint az infrastruktúrákba keletkezett károk miatt a tőkemozgások korlátozottabbá váltak, a befektetések döntő része leállt, csak azok a cégek maradtak aktívak, amelyek már működtek 2022-ben is. Az EU-s tagállami befektetők részéről ugyan voltak olyan kezdeményezések, amelyek újabb projekteket indítottak az országban, de ezek száma és mértéke csekély az összképhez képest.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/28572476/
Az ukrajnai tőkeáramlásban számos változás fedezhető fel az elmúlt bő egy évtized viszonylatában: a beáramló FDI értékek ciklikusságga mellett a szektorális változások is megmutatkoznak, hiszen míg 2014 előtt a bank-pénzügy-ingatlan-ipar területekre koncentrálódott a legtöbb befektetés, addig 2014 után a feldolgozóipar-bányászat-nehézipar-pénzügy lett a legnagyobb felvevője. 2022-t követően szintén módosult a korábbi struktúra, előtérbe került az IT-szektor, a mezőgazdaság és az energetika. A változások a legtöbbször a geopolitikai helyzettel és a gazdaság teljesítményével is párhuzamot mutatnak, mindazonáltal az egyes szektorokban a túlzott vagy aránytalanul magas külföldi befektetések kockázatokat és veszélyeket is magukban hordozhatnak. Az olyan stratégiai ágazatok esetében, mint az energetika, ez kiemelten fontos lehet.
Az FDI jelenléte, aránya az egyes nemzetgazdasági ágazatokban Ukrajnában
A külföldi tőke bevonása a gazdaság élénkítéséhez, külső szereplők bevonásával a legtöbbször jótékonyan, előnyösen tud hatni az adott nemzetgazdaságra. A megfelelő szabályozási környezet kialakításával elkerülhető, hogy az adott területen túlnyomó legyen a külföldi tulajdonosok aránya, ezzel csökkentve a lehetséges kockázatokat is. Az alábbiakban azokat az ukrán nemzetgazdaság számára kulcsfontosságú ágazatokat tekintjük át, kitérve arra, hogy mekkora a külföldi befektetők részesedése az adott területen.
Az ukrán energetikai szektor kulcsterületein – így az atomenergia, a villamosenergia-átvitel – az állami tulajdon tekinthető meghatározónak. Mindazonáltal a termelés, és különösen a megújuló energia, valamint az egyes hőerőművek esetében jelentős a magán- és részben a külföldi tulajdon (Portfolio, 2025). Ez egyben azt is jelenti, hogy a külföldi jelenlét nem egyenletes, hanem alágazatonként nagy eltéréseket mutathat. A teljes ukrán gazdaságban jelentős és meghatározó az FDI súlya, ugyanakkor a jogi, politikai és biztonsági kockázatok miatt az energetika területén korlátozottabb ennek megjelenése. A megújuló energetikai ágazatokban azonban több olyan projekt is létrejött, amelyek külföldi tőkéből vagy vegyes finanszírozás révén valósulhattak meg. Tekintettel arra, hogy a háború során az energetikai infrastruktúrát is jelentős károk érték, az ukrán államnak a helyreállításhoz több esetben is külső finanszírozókat kellett bevonnia. 2022 óta tehát az energetikai ágazatban növekedésnek indult az FDI áramlása, amelyek már nem csak a megújuló energia területére koncentrálódnak. Ezek a befektetések azonban sokszor nem klasszikus tőkekihelyezések, hanem hitelek, így pedig a tulajdonosi szerkezetben nem történhet jelentősebb változás.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/28572575/
A másik fontos területe az ukrán gazdaságnak a mezőgazdaság, amely ugyancsak érintett az FDI esetében is. A mezőgazdaság kiemelt jelentőségét jól mutatja, hogy 2024-ben az ukrán GDP 7,11%-át adta az ágazat, az exportbevételeknek pedig 40-44%-át is képes fedezni (Statista, 2026.; Ahapova, 2025). 2024-ben a mezőgazdaságba áramló FDI állomány 3 300 millió USD értéket ért el, ami a teljes ukrajnai FDI állomány 6%-át teszi ki (UkrInvest, 2025). Mindebből látható, hogy a mezőgazdaság nem a külföldi tőke fő célterülete Ukrajnában, de stratégiai fontosságú. Figyelembevéve, hogy a 2010-es évek első felében a külföldi tőkeáramlás 1-2%-a érkezett csak a szektorba, növekedés is látható az elmúlt évek viszonylatában, de még mindig alulfinanszírozott külföldi tőkével és magas kockázatú ágazatnak számít. A viszonylag alacsony külföldi tulajdonrészt a földtulajdon korlátozása is nagyban befolyásolja. Eszerint külföldiek Ukrajnában nem vásárolhatnak mezőgazdasági földterületeket, ami alapvetően befolyásolni tudja a külföldi befektetők súlyát is (VKP, 2021). A külföldi jelenlét inkább a nagy agrárcégekben való részesedésre, a hitelezési gyakorlatra, valamint a vegyestulajdonú vállalatokra koncentrálódik. A befektetők szerkezete alapján főként a növénytermesztési ágazatban jelentős a külföldi befektetők részesedése, ami 45% körül mozog (Inventure, 2025). A szektor feldolgozási részében 20%-os, a logisztikánál és infrastruktúránál 10%-os, valamint az agrotechnológia területén is 10%-os a külföldi részesedés aránya (Inventure, 2025). A mezőgazdaságon belül az FDI elsősorban az exportorientált területeken, a feldolgozásban, valamint a logisztikában jelenik meg.
A statisztikák alapján az ukrajnai ICT szektorban a háború ellenére is jelentős mennyiségű külföldi tőke érkezik. Az információs és kommunikációs szektor az összes ukrajnai FDI 8-8,5%-át teszi ki (NBU, 2026). Ez egyben azt is jelenti, hogy a külföldi befektetők egyik fontos célterülete az IT. Az FDI itt jellemzően az ukrán tech startupok finanszírozásában jelenik meg, amely 90%-a külföldi befektetőtől érkezik (DLF, 2020). A teljes szektoron belüli arány megértéséhez három részben kell értelmezni az eredményeket:
- Egyrészt az IT-szolgáltatások, amelyeknél több ezer cég ugyan ukrán tulajdonban van, viszont bevételeik nagy része külföldi ügyfelektől jön, valamint erős a nemzetközi integráció. A tulajdonosi szerkezetet itt inkább az ukrán határozza meg, viszont a piac és a finanszírozás erősen külföldi kézben van.
- Másodsorban a startupok, scaleupok esetén a finanszírozás döntően külföldről érkezik, jellemzően 90%-ban így működnek. Az ágazaton belül sok cég külföldön kerül bejegyzésre vagy vegyes tulajdonú.
- Végül a nagy IT cégek vagy fejlesztőközpontoknál a legtöbbször 100%-os a külföldi tulajdon vagy vegyes struktúra került kialakításra. A sok multinacionális cég jelenléte miatt tehát a külföldi érdekeltség itt a legmagasabb.
Az IT-szektor tekinthető a leginkább globalizáltnak Ukrajnában. A külföldi tőke itt nem mindig tulajdonként, hanem finanszírozásként, megrendelésként vagy partnerként jelenik meg. Ugyanakkor a startupok esetében egyértelmű a dominancia.
Hasonlóan az ICT területéhez, a pénzügyi és biztosítási ágazatban is jelentősnek mondható a külföldi tőke aránya Ukrajnában. Ebbe a szektorba érkezik a teljes Ukrajnába áramló FDI 11-12%-a (NBU, 2026). Az arány azt is jelzi, hogy a mezőgazdasághoz vagy ICT-hez képest a külföldi befektetők számára hagyományosan az egyik legfontosabb célterület. A pénzügyi szektoron belül a bankok dominálnak az országban (OECD, 2025). A tulajdonosi szerkezet alapján az állami bankok részesedése az eszközökből 52%-os, a külföldi tulajdonú bankoké pedig 27%, míg a hazai magánbankok aránya 21%-ot ért el 2024 során (OECD, 2025). Fontos az is, hogy a bankok közel fele rendelkezik külföldi tulajdonossal is (UNN, 2025). A biztosítási szektorban azonban inkább a külföldi szereplők vannak többségben, amelyek elsősorban európai országokból kerültek ki, így Lengyelországból, Ausztriából és Németországból (UkrInvest, 2026). A teljes szektor tekintetében megállapítható, hogy a külföldi érdekeltségek aránya magas és jelentős, ugyanakkor a bankszektorban az állam kulcsszereplő, amely szerepkört a háború tovább erősített. A pénzügyi szektor az ICT mellett az egyik legnyitottabb a külföldi tőke felé Ukrajnában.
Végül a feldolgozóipari érintettség hangsúlyozása is fontos. A nemzetgazdaságban az egyik legfontosabb ágazatnak tekinthető feldolgozóipar 2025-ben 8,5%-os aránnyal részesedett az ország GDP-jében. A háborút megelőző években 2015 és 2021 között átlagosan 11% körüli volt a szektor GDP-hez való hozzájárulása, a hosszú távú tervek szerint pedig a cél a 20% körüli érték elérése (Global Economy, 2024.; Aequo, 2025). A feldolgozóiparba áramlik a teljes ukrajnai FDI közel 20%-a, ami egyben előrevetíti azt is, hogy ez a legnagyobb befektetési célágazat. Mindazonáltal a magas arányú FDI vonzás nem egyenlő azzal, hogy a külföldi tulajdonosi struktúra is hasonlóan magas arányú lenne. A nehézipar, amely hagyományosan az egyik fő célpontja a külföldi tőkevonzásnak jelentős külföldi jelenlétet jelez, ezen belül is az alágazatok, mint az acélipar akár a teljes, a nehézipari ágazatban áramló FDI-t képes vonzani (OECD, 2016). Az élelmiszeripar, könnyűipar esetében már árnyaltabb a kép a sok hazai vállalat jelenléte miatt, ugyanakkor a vegyes tulajdonú nagyvállalatok miatt itt is közepesen magasnak tekinthető a külföldi tulajdonosok aránya. A gépgyártás és elektronika esetén növekvő külföldi érdeklődés figyelhető meg, például elektronikai gyártás a feldolgozóipari FDI kb. 3,2%-át adja (UkrInvest, 2025a). A hadiipari szektor egy speciálisabb esetet jelent, mivel gyorsan fejlődő ágazat és egyre több vegyesvállalat, valamint nemzetközi együttműködés valósult meg az elmúlt években. A külföldi jelenlét növekvő, de még korlátozott. A magas arányú FDI vonzás az ágazatban a legtöbbször inkább az újrabefektetett jövedelmek miatt valósul meg, az új projektek száma és mértéke az elmúlt években visszafogottabb lett.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/28629078/
Alapvetően az még nem jelent problémát, hogy az újrabefektetett jövedelmek útján jöttek létre új projektek, viszont hosszú távon fennállhatnak kockázatok az ilyen jellegű tranzakciók miatt. Ilyen lehet többek között, hogy a piac nem képes új szereplőket vonzani, ezáltal az új technológiák és piaci szereplők száma is korlátozottabb marad. Jelen esetben ez főként a háborúval magyarázható. Ebből tovább gondolva kockázatként jelenik meg az, hogy a technológiai és tudástranszfer korlátozottabbá válik. Ugyancsak ide sorolható, hogy növekedhet a gazdasági függőség veszélye azokkal a már meglévő vállalatokkal szemben, amelyek az újrabefektetéseket működtetik. Ha ezek a vállalatok visszafogják a beruházásaikat, akkor az FDI adatoknál is drasztikus visszaesések tapasztalhatóak. Végül, az elérhető adatbázisokban a legtöbbször nincsenek megtisztítva az adatok, hanem egyetlen érték szerepel, emiatt torz képet mutatnak a beáramló FDI értékének adatai. Az ukrán nemzeti bank által közzétett statisztikákban megosztva szerepelnek az adatok, a nemzetközi szervezetek adatbázisaiban viszont nem érhetőek el a különféle bontások.
Összességében az ukrajnai FDI áramlásának szempontjából a legfontosabb célterület a feldolgozóipar maradt, ugyanakkor a korábbi évek eredményeihez képest a pénzügyi és biztosítási, valamint ICT ágazatok aránya is emelkedett. A beáramló külföldi tőke ellenére a tulajdonosi struktúra a legtöbb esetben nem külföldi, hanem vegyes, vagy inkább hazai dominanciájú. A bemutatott ágazatoknál csaknem mindegyik esetben megfigyelhető a külföldi finanszírozási formák jelenléte, így a hitelezés is, amely azonban nem mindig módosítja az adott társaság tulajdonosi szerkezetét is.
A 2024-es 2025-ös években bejelentett új külföldi irányítású projektek jellemzői Ukrajnában
A háború hatására az FDI alapú új befektetések lelassultak Ukrajnában, a legtöbb esetben nem tisztán új projektek, hanem a már meglévőköz kapcsolódó, a jövedelmek újrabefektetése útján létrejövők alakultak. Ezek a programok elsősorban a háborús és újjáépítési logikára épültek, amelyeknél a hangsúly a rekonstrukció, az energia, a telekommunikáció, a védelem és a kritikus infrastruktúra irányában tolódott el.
2024 egyik legnagyobb projektje Ukrajnában – amely klasszikus értelemben vett FDI-nak is tekinthető – a francia NJJ Holding befektetőcsoport 1,5 milliárd eurós tendere (European Commission, 2024). A programban két nagy ukrán távközlési céget, a Lifecell-t és a Datagroup-Volia-t egyesítették. A cél, hogy egy integrált országos szolgáltatót hozzanak létre. A háború kezdete óta ez a projekt tekinthető a legnagyobb magánszektorbeli FDI kihelyezésnek Ukrajnában. A befektetés arra is rávilágít, hogy a digitális infrastruktúra az elmúlt évek során stratégiai ágazattá nőtte ki magát. Ennek révén megvalósulhat az EU-kompatibilis hálózatfejlesztés is.
A legaktívabbnak tekinthető befektetési terület 2024-2025 során Ukrajnában az energetikai szektor lett. A háború során, a korábban már tárgyalt okok hatására a gazdaság egyik központi FDI-célpontja lett az ágazat. Az FDI főként a megújuló energiában, a hálózat újjáépítésben, és a decentralizált energiatermelésben jelenik meg. A háború 2022-es kitörése óta a legnagyobb energiapiaci beruházást egy ukrán magánvállalat, a DTEK valósította meg nemzetközi finanszírozással. A projekt során 470 millió USD értékben telepítettek szélerőműveket a Fekete-tenger partvidékére (Reuters, 2025). Ahogyan ennél a projektnél is, úgy más esetekben is felértékelődik a nemzetközi pénzügyi intézményi rendszer szerepe a hitelnyújtásnál: az EBRD 2024-2025 során rekord nagyságú ukrajnai projekt létrehozásában vett részt, amelyek jelentős része az energetikai infrastruktúra helyreállítását célozta meg (Reuters, 2025a). Ebben az esetben tehát már nemcsak hagyományos értelemben vett tőkevonzásról, hanem egy új, hibrid modellről beszélhetünk, amelyben az FDI mellett fejlesztési finanszírozás is bevonnak.
A háborús helyzet miatt a védelmi- és katonai technológiájú FDI egy új kategóriát teremtett Ukrajnában. Ezek a projektek elsősorban az európai fegyvergyártókkal közös vegyes vállalkozások révén, vagy helyi termelési kapacitás kiépítésével, valamint drón- és katonai technológiai fejlesztéssel valósulnak meg. 2024-ben három ilyen típusú EU-ukrán közös vállalkozás jött létre a védelmi iparban (Reuters, 2024). Az FDI szempontjából mindez azért is fontos, mert a külföldi tőke így már nemcsak profitot keres, hanem ellátási láncot épít, biztosítja a geopolitikai jelenlétet, valamint katonai-ipari integrációt hoz létre.
Szintén nőtt 2024-re az ipari parkok száma is Ukrajnában. A 100 regisztrált ipari park jelentős részét külföldi befektetői érdekek mentén működtetik. A fő ágazatok között találjuk a könnyűipart, az élelmiszer-feldolgozást, az autóipari beszállítást, valamint a logisztikát is (Digital State UA, 2025).
Összességében az elmúlt két év tekintetében az FDI nagy része a már meglévő cégek újrabefektetéseként érkezett az országba, hozzávetőlegesen 70%-a. Egyre nagyobb teret követelnek az úgynevezett projektalapú FDI projektek, amelyek nem klasszikus zöldmezős beruházások, hanem infrastrukturális projektek, rekonstrukciós beruházások, valamint európai vállalatokkal közösen kialakított vegyes vállalkozások. A geopolitikai helyzet miatt felértékelődött a befektetések biztonsága, biztosítása, amely egyfajta szűrőként is működik. A nagyobb projektek valamennyije állami vagy uniós garanciával működik, a védelmi- vagy katonai programok pedig kockázati prémium mellett.
Összefoglalás
Ukrajna immár négy éve háborúban áll Oroszországgal, ezen idő alatt számos változás indult a külföldi tőkebefektetések területén is. A 2022-es visszaesést követően viszonylag gyorsan magához tért a piac, ennek köszönhetően pedig új beruházások és a már meglévő projektek bővítése is meg tudott valósulni. 2010 óta jelentősen átalakult az FDI célágazati szerkezete: míg korábban az építőipar, a bányászat és kohászat meghatározónak bizonyult a tőkevonzásban, addig 2022 után egyre inkább az ICT, a feldolgozóipar egyes részterületei, a mezőgazdaság és az energetika hasít ki nagyobb szeletet a befektetésekből. A tulajdonosi szerkezeteben a legtöbbször a vegyesvállalat jellemzői érvényesülnek, az olyan stratégiai ágazatokban, mint az energetika pedig az állam továbbra is domináns pozícióban van. A tőkebefektetések jelentős részét a háború kezdete óta nem az új befektetések, hanem az újrabefektetett jövedelmek alkotják, emiatt pedig korlátozottabb lehet a technológiai és tudástranszfer, növekedhet a függőség a már jelen lévő multinacionális cégekkel szemben. A geopolitikai helyzet miatt új területeken is együttműködések kezdődtek, így például a katonai és védelmi ágazatokban egyre több az EU-Ukrajna közötti kooperáció, amely része a külföldi tőkebevonás valamilyen formája is. Ukrajna esete jól mutatja, hogy egy elhúzódó háború vagy geopolitikai konfliktus milyen új helyzetet képes teremteni a befektetési piacon is, mennyire képes megváltoztatni a korábbi trendeket, valamint, hogy a már működő társaságok mekkora rugalmassággal képesek kezelni az adott szituációt.
Felhasznált források
Ahapova, Viktoriia (2025): Ukrainian Agribusiness: Between the Challenges of War and Market Opportunities. Vox Ukraine, 2025.03.31. https://voxukraine.org/en/ukrainian-agribusiness-between-the-challenges-of-war-and-market-opportunities
Aequo (2025): Manufacturing. https://guide.aequo.ua/manufacturing/
DLF (2020): Investing in Ukraine: overview. https://dlf.ua/en/investing-in-ukraine-overview/
Digital State UA (2025): Ukraine: A Top-Tier Investment Destination. https://digitalstate.gov.ua/news/govtech/ukraine-a-top-tier-investment-destination
European Commission (2024): Ukraine Investment Framework. https://enlargement.ec.europa.eu/countries/ukraine/ukraine-investment-framework_en
Global Economy (2024): Ukraine: Share of manufacturing. https://www.theglobaleconomy.com/Ukraine/Share_of_manufacturing/
IMF (2026): Ukraine country data: https://www.imf.org/en/countries/ukr
Inventure (2025): Investments in Ukraine’s Agribusiness: Challenges, Opportunities, and Trends for 2025. https://inventure.com.ua/en/analytics/investments/investments-in-ukraines-agribusiness%3A-challenges-opportunities-and-trends-for-2025
NBU (2026): National Bank of Ukraine – Estimation of round tripping transactions for 2010 – 2025. https://bank.gov.ua/admin_uploads/article/FDI_round_tripping_ICL-DFS_pr_eng.pdf?v=16
NBU (2014): National Bank of Ukraine – External Sector Statistics – International Investment Position statistical information compiled on the basis of the BPM5 (the fifth edition of the IMF’s Balance of Payments Manual (1993). https://bank.gov.ua/files/ES/IIP_BPM5_y_en.pdf
NBU (2019): National Bank of Ukraine – External Sector Statistics – https://bank.gov.ua/en/statistic/sector-external#2011-direct-investment
NBU (2023): National bank of Ukraine – External Sector Statistics – https://bank.gov.ua/en/statistic/sector-external#2011-direct-investment
OECD (2025): Mapping Ukraine’s Financial Markets and Corporate Governance Framework for a Sustainable Recovery. https://www.oecd.org/content/dam/oecd/en/publications/reports/2025/01/mapping-ukraine-s-financial-markets-and-corporate-governance-framework-for-a-sustainable-recovery_ba6fc369/866c5c44-en.pdf
OECD (2016): OECD Investment Policy Reviews UKRAINE 2016. https://www.oecd.org/content/dam/oecd/en/publications/reports/2016/09/oecd-investment-policy-reviews-ukraine-2016_g1g68493/9789264257368-en.pdf
Portfolio (2025): Ukrajna hozhatja meg az energetikai megváltást Európának. https://www.portfolio.hu/gazdasag/20250807/ukrajna-hozhatja-meg-az-energetikai-megvaltast-europanak-778741
Reuters (2025): Ukraine energy firm DTEK plans $470 million wind farm expansion. https://www.reuters.com/business/energy/ukraine-energy-firm-dtek-plans-470-million-wind-farm-expansion-2025-01-22/
Reuters (2025a): EBRD to provide 1 billion euros to Ukraine’s war-ravaged energy sector in 2025. https://www.reuters.com/world/europe/ebrd-provide-1-billion-euros-ukraines-war-ravaged-energy-sector-2025-2025-04-02/
Reuters (2024): Ukraine in ‘final stages’ to set up three new JVs with European armsmakers. https://www.reuters.com/world/europe/ukraine-final-stages-set-up-three-new-jvs-with-european-armsmakers-2024-11-12/
Statista (2026): Share of agriculture to GDP value added in Ukraine from 1987 to 2024. https://www.statista.com/statistics/1326724/ukraine-agriculture-share-gdp/#google_vignette
UNCTAD (2026): Foreign direct investment: Inward and outward flows and stock, annual https://unctadstat.unctad.org/datacentre/dataviewer/US.FdiFlowsStock
UkrInvest (2025): Agrifood, agricultural industry. https://ukraineinvest.gov.ua/en/industries/agrifood
UNN (2025): In Ukraine, almost half of the banks have foreign shareholders – research. https://unn.ua/en/news/in-ukraine-almost-half-of-the-banks-have-foreign-shareholders-research
UkrInvest (2026): Financial services and insurance in the Ukraine. http://www.ukrinvest.eu/en/investment-opportunities/financial-services-and-insurance
UkrInvest (2025a): Electronics – A Promising Sector for Investment in Ukraine: New Analytical Report by UkraineInvest. https://ukraineinvest.gov.ua/en/news/electronics-a-promising-sector-for-investment-in-ukraine-new-analytical-report-by-ukraineinvest
VKP (2021): Doing agribusiness in Ukraine: Legal Guidance for Foreign Investors. https://vkp.ua/en/doagro
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
