Elérte az inflációs hullám Európát

Az iráni háború következtében kialakult energiaválság globális inflációs sokkot eredményezett, ami már az előző hónapban elérte kontinensünket. 2026 márciusában a 27 uniós tagállam közül 23-ban emelkedett februárhoz képest az éves alapú inflációs ráta. Legutoljára a négy évvel ezelőtti energiaválság közepén, 2022. júniusában nőtt a tagállamok ekkora arányában az áremelkedési ütem. Magyarországon a 2,5 százalékos elemzői konszenzushoz képest kisebb mértékre, 1,8 százalékra emelkedett az inflációs ráta, mivel a védett üzemanyagárak képesek az inflációs sokk késleltetésére és elnyújtására. A Hormuzi-szoros blokádja, illetve a régió energetikai infrastruktúrájának jelentős sérülése miatt évekig nem fog még helyreállni az energiapiac stabilitása. Ennek fényében a nemzetközi elemzőintézetek sorra vizsgálják felül az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzéseiket. Az Európai Központi Bank az EU idei éves 1,9 százalékos átlagos áremelkedését már a háború február végi kitörését követően két héttel 2,6 százalékra módosította.

Ismét a Közel-Keletről indul az inflációs hullám

A 2026. február 28-án az Egyesült Államok, Izrael és Irán között kitört háború miatt globális válság bontakozott ki. A Közel-Keletről származó energiahordozók exportja nélkülözhetetlen a megfizethető és stabil energia-ellátáshoz. A Hormuzi-szoros blokádja, illetve a régió kitermelési kapacitásának sérülése miatt a napi globális kőolaj-kitermelés mintegy 7-10 százaléka esett ki. Ugyan a mintegy 30 kilométer széles tengerszoroson békeidőben naponta a kőolajkereskedelem ötöde halad át, a régió kiépített, nagy kapacitású vezetékrendszerének köszönhetően napi 11-13 millió hordónyi kőolajat ki tudnak szabadítani az iráni blokád alól.

Szaud-Arábiának a mintegy 1200 kilométer hosszú Petroline kőolajvezeték elméleti kapacitása napi 5-7 millió hordó közötti. Ugyan az elmúlt két hónap iráni támadásainak köszönhetően ez kis mértékben lecsökkent, továbbra is képessé teszi a világ második legnagyobb kőolaj-termelőjét a Hormuzi-szoros megkerülésére. A vezeték a perzsa-öbölbeli Abkajk és a Vörös-tenger partján fekvő Janbu városaiban található terminálok között húzódik.
Egyesült Arab Emírségek a Habhsan olajmező és a Fudzsejra város közötti kőolajvezetékkel tudja megkerülni a Hormuzi-szorost. A világ hetedik legnagyobb kőolajtermelő országának napi elméleti kapacitása 1,5-2 millió hordó.
A régió harmadik legjelentősebb kőolajvezetéke az Irak és Törökország közötti Kirkuk-Ceyhan csőhálózat. Az 1970-es években épített vezetéken az elmúlt másfél évtizedben akadozott az ellátás a kurd lázadók miatt a két ország között kibontakozott diplomáciai konfliktus következtében.

Ugyanezen jelentősebb alternatív útvonalaknak köszönhetően részben ki lehet váltani a Hormuzi-szoroson keresztülhaladó útvonalat, a globális termelésnek így is legalább 7-10 százaléka érintett közel-keleti háborúban. A konfliktus előtti 60 dollár/hordó körüli szinthez képest 70-80 százalékkal, stabilan 100 dollár fölötti szintre emelkedett a kőolaj világpiaci ára. A kőolaj mellett a földgáz drágulása is jelentős, az európai piacon referenciának számító holland árutőzsdén kereskedett TTF földgáz is 50-60 százalékkal drágult két hónap alatt.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/28769602/

Ugyan a Közel-Keletről induló energiaválságban elsődlegesen a távol-keleti országok az érintettek, az energiapiacok összekapcsoltsága miatt az inflatorikus hatás kontinensünkre is begyűrűzik. 2025-ben az Európai Unió teljes kőolajexportjának 12 százaléka érkezett a Közel-Keletről, míg a (cseppfolyósított) földgáz esetében az egyetlen nagyobb részesedésű öbölbeli beszállító ország Katar volt a tavalyi évben. A félszigeten található ország az EU LNG-importjának mindössze 9 százalékát adta. A közel-keleti háború kitörése óta azonban több tucat olyan tankerhajóról érkezett hír, amely az Egyesült Államokból vagy egyéb energiaexportőr-országból indult Európa irányába, majd egy jobb vételi ajánlatot kapva megváltoztatta úticélját Ázsia felé. Emiatt nemcsak az árhatás, hanem az energiahiány is eléri kontinensünket. Az energiahordozók mellett a Hormuzi-szoros számos egyéb nyersanyag tekintetében nélkülözhetetlen átjáró, ezek árfelhajtó hatásáról ebben és ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.

Nem ez az első alkalom, hogy a Közel-Keletről induló válság globális inflációs hullámmá fejlődik.

A Szuezi-csatorna 1956-1957-es blokádja alatt a globális kőolajkereskedelem 10 százaléka volt érintett.
Az 1970-es években két energiaválság is globális ársokkot eredményezett. 1973-ban a jom kippuri háborúra válaszul az OPEC-tagállamok által bevezetett embargó a globális kínálat 7 százalékát érintette. A válság előtti 3,5 dolláros szintről több mint háromszorosára, 11 dollár fölé nőtt a kőolaj hordónkénti ára.
Az 1979-es iráni forradalom következtében jelentősen visszaesett a perzsa állam olajtermelése, mintegy 5-7 százalékkal csökkentve a globális kínálatot. A válság előtti közel 15 dollárról több mint kétés félszeresére, a csúcsponton 40 dollárra drágolt a kőolaj.
Az 1990-es évek eleji öbölháborúban a kőolajkereskedelem 10 százaléka volt érintett. A háborúra válaszul a kőolaj a korábbi 14-22 dollár közötti átlagos áráról pár hónap alatt 36 dollárra drágult.

Az infláció elérte Európát

A háború kitörését követő első hónapban, 2026. márciusában a 27 EU tagállam közül 23-ban nőtt az éves alapú infláció februárhoz képest. Az év harmadik hónapjában egyedül Máltán, Szlovéniában, Szlovákiában és Svédországban volt alacsonyabb az éves alapú inflációs ráta, mint februárban. Legutóbb a 2022-2023-as energiaválság alatt nőtt ennyi tagállamban egyszerre az infláció mértéke, így kijelenthető, hogy az ársokk elérte kontinensünket.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/28768538/

Az EU átlagos inflációja a februári 2,1 százalékról márciusra 2,8 százalékra nőtt. Hazánk esetében is megfigyelhető volt az árak felfutása, míg februárban 1,4 százalék volt az infláció, márciusban már 1,8 százalék. A március elején bevezetett védett üzemanyagárak alkalmasak az inflációs sokk késleltetésére és elnyújtására, ugyanis az elemzői konszenzus 2,5 százalékos infláció volt. Április hónapra még csak 21 tagállam tette közzé a drágulás ütemére vonatkozó statisztikát. Ezen 21 állam közül 16-ban márciushoz képest, februárhoz képest pedig Szlovákia kivételével mindegyikben nőtt az éves alapú inflációs ráta.

Felülvizsgálták az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzéseket

A közel-keleti háború és az energiaválság hatására a globális elemzőintézetek sorra revideálták a 2026-ra és 2027-re vonatkozó éveleji inflációs előrejelzésüket.

Az Európai Központi Bank a 2025. decemberi 1,9%-os előrejelzését március közepén 2,6%-ra módosította az iráni háború következtében. A csúcspontot az idei év második negyedévében 3% körül határozták meg. A háború kezdetén csak pár hetes átmeneti fegyveres konfliktusra számítottak. Jelenleg változó intenzitással de már több mint két hónapja tart az összetűzés, illetve a régió energetikai infrastruktúráját olyan mértékű kár érte, amelynek kijavítása éveket fog igénybe venni, így arra lehet számítani, hogy ezt az előrejelzést is felül fogják vizsgálni.
Az Európai Bizottság Gazdaságért, termelékenységért, illetve végrehajtásért és egyszerűsítésért felelős biztosa, Valdis Dombrovskis hasonló kijelentést tett, miszerint az EU átlagos áremelkedési üteme a korábbi inflációs célérték (2%) körüli szinthez képest magasabbra, 3%-ra nőhet.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a globális infláció a korábbi 3,8%os becslésükhöz képest 4,4%-ra nőhet a közel-keleti háború következtében. Az eurózónára vonatkozó korábbi előrejelzésük 2% körüli áremelkedést prognosztizált, amit a háborúnak köszönhetően 0,5-0,6 százalékponttal emeltek.