Kína egyre határozottabb fellépése alapjaiban formálja át az indo-csendes-óceáni térség biztonsági és geopolitikai viszonyait. Peking növekvő befolyására válaszul új együttműködések és védelmi partnerségek jönnek létre: az AUKUS-megállapodás, Japán és Ausztrália kapcsolatainak erősödése, valamint a Fülöp-szigetek egyre aktívabb ellenállása mind ebbe a folyamatba illeszkednek.
Mindeközben az Egyesült Államok és Kína közötti stratégiai versengés tovább éleződik, amelynek egyik legfontosabb gócpontja Tajvan. A sziget jövőjét Donald Trump változó és sokszor ambivalens nyilatkozatai is befolyásolják.
🔹Hogyan formálja a kínai–amerikai rivalizálás a 21. század egyik legfontosabb geopolitikai térségét?
🔹Mi az AUKUS valódi jelentősége?
🔹Milyen szerepet játszik Tajvan a nagyhatalmi versengésben?
🔹Képesek-e a regionális szövetségek egyensúlyt teremteni Kínával szemben?
🔹Milyen geopolitikai kockázatokkal kell számolni a következő években?
Az indo-csendes-óceáni térségben zajlik korunk egyik legfontosabb geopolitikai átrendeződése. Geo-Trendek legújabb adásában Csenger Ádám (Oeconomus) és Varga Mónika (infoRádió) azt vizsgálja, milyen válaszokat adnak a térség államai Kína növekvő erejére, és milyen új erőegyensúly körvonalazódik Ázsiában.
Nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait az ausztrál Macquarie University nemzetközi kapcsolatok szakán végezte. A Pallas Athéné Geopolitikai Kutatóintézet munkatársa volt, majd a Külgazdasági és Külügyminisztériumban dolgozott három évig. Kutatási területe a geopolitika, kiemelten az indo-csendes-óceáni térség.
