A Szovjetunió széthullása után a Magyar Honvédség évtizedekig a forráshiány, a technológiai avulás és a drasztikus létszámleépítések szorításában kereste helyét az új világrendben. A magyar honvédelem kérdésköre sokáig a perifériára szorult, a baloldali kormányok alatt pedig jelentős létszámcsökkentés, laktanyabezárás és kapacitáscsökkentés ment végbe, mely intézkedések védtelenné tették hazánkat. 2009-re a magyar haderő létszáma történelmi mélypontra zuhant. Az elmúlt évtizedben azonban jelentős fejlődésnek indult a honvédség, elsősorban a tudatos fejlesztéspolitika, a NATO elvárásainak való megfelelés, valamint a megváltozott geopolitikai körülmények végett. Elemzésünkben végigkövetjük a magyar honvédelem rögös útját a „karcsúsítástól” a Zrínyi 2026 programig, amely már nemcsak eszközbeszerzésként, hanem komplex hadiipari és gazdasági stratégiaként határozza meg Magyarország szuverenitását.
I. Rendszerváltás és a megváltozott politikai környezet
A Szovjetunió széthullását követően a Magyar Honvédség jelentős átalakuláson ment keresztül. A költségvetési források visszaestek, a korábbi szovjet haditechnika már elavultnak kezdett bizonyulni, mindemellett teljes fegyveres alakulatok és a hozzájuk kapcsolódó szakértelem tűnt el szinte teljesen, amely jelentős képességvesztést jelentett a hadsereg számára. A rendszerváltás idején a hadsereg helyzete kettős volt: egyrészt jelentős létszámmal és eszközállománnyal rendelkezett, másrészt szervezeti felépítése, kiképzési rendszere és doktrínája a szovjet katonai gondolkodáshoz kötődött. A demokratikus átmenet során ezért nem pusztán szervezeti reformról, hanem szemléletváltásról is beszélhetünk.
A politikai környezet változását nemcsak a belpolitikai átmenet, hanem a nemzetközi rendszer átalakulása is meghatározta. A hidegháború lezárultával Magyarország biztonságpolitikai fókusza fokozatosan a nyugati blokk felé tolódott. A stratégiai cél az euroatlanti szövetséghez való csatlakozás lett, amely végül 1999-ben a NATO-tagság elnyerésében csúcsosodott ki.
Ebben az új helyzetben a honvédség feladatai is átalakultak. A korábbi, tömeghadsereg-jellegű struktúra fenntartása sem pénzügyileg, sem stratégiailag nem volt indokolható. Megkezdődött a létszám jelentős csökkentése és az elavult technikai eszközök kivonása. A hangsúly fokozatosan a kisebb, rugalmasabb, professzionálisabb haderő irányába tolódott el. A rendszerváltás utáni első években a reformok elsősorban a haderő „karcsúsítására” és a felesleges fegyverzet kivonására koncentráltak.
1. Ábra: A honvédség létszámának alakulása 1989 és 1998 között. Forrás: Danube Institute, Szerkesztette: Jóna Bence. Az ábra itt hivatkoztható: https://infogram.com/a-honvedseg-letszamanak-alakulasa-1989-es-1998-kozott-1h9j6q7opmwpv4g
Magyarországon az első jelentősebb haderőcsökkentésre és leépítésre 1989–1990 között került sor. A Magyar Honvédség létszáma 1990 és 1993 között további 35%-kal csökkent, miközben a technikai eszközállomány mennyisége ugyanebben az időszakban 20–40%-kal esett vissza. Korábban a Magyar Néphadsereg a munkaképes korosztály jelentős hányadát foglalkoztatta, még 1990-ben is a teljes munkaerőpiac 2,2 százaléka volt katona, azonban ez az érték 2010-re 0,8 százalékra csökkent.
Infogram
2. Ábra: Katonák arányának alakulása a teljes munkaerőpiacon belül, százalékban, 1990 és 2010 között. Forrás: World Bank Group, Szerkesztette: Jóna Bence. Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/katonak-aranyanak-alakulasa-a-teljes-munkaeropiacon-belul-szazalekban-1990-es-2010-kozott-1h0n25o03w8kz4p
A rendszerváltás utáni években ezek a változások jelentős kihívásokkal jártak. A gazdasági nehézségek és költségvetési korlátok, valamint a szakemberállomány hiánya lassították a modernizációt, miközben a nemzetközi elvárások egyre magasabb szintű képességeket követeltek meg.
A forráshiány magyarázható az ország gazdaságának átalakulásával, amely súlyos visszaesést eredményezett, és a védelmi ágazatot alacsony prioritású területté tette. A szakértelem és tapasztalat hiánya pedig abból fakad, hogy a biztonság- és védelempolitikai döntéseket évtizedeken keresztül egy rendkívül szűk politikai hatalmi elit hozta meg, illetve azokat nemzetek feletti fórumok határozták meg (például Varsói Szerződés).
A haderőreform ezért hosszú, több szakaszból álló folyamatként valósult meg, amelynek a végső állomása a teljes modernizáció, amelyet az utóbbi évtizedben fokozatosan valósítottak meg a Zrínyi 2026, honvédelmi és haderőfejlesztési program keretein belül. Azonban az 1999-es NATO-csatlakozástól számítva közel két évtizedet kellett erre várnia a honvédségnek.
II. NATO-tagság és a 2000-es évek
A NATO-csatlakozást követően az ország védelmi képességeit újra kellett gondolni és át kellett alakítani, hogy azok megfeleljenek a kritériumoknak. A magyar kormány 1999-ben felülvizsgálatot rendelt el a védelmi szektorban, és még ugyanebben az évben kormányhatározat született, amely egy átfogó intézkedéscsomagot hirdetett meg. A vezetés egy tízéves fejlesztési program elindításáról döntött, amely a hadsereg további átalakítását és szerkezeti összetételének reformját irányozta elő.
Az intézkedések meghatározták a személyi, működési és fejlesztési kiadások arányát is, amelyet 40–30–30%-ban állapítottak meg. A létszámcsökkentés következtében a Magyar Honvédség állománya 45 000 főre csökkent, mindemellett a belső, vezetői struktúrában is jelentős átalakulások mentek végbe: csökkent a magas rangú tisztek aránya, és nőtt az altisztek és tisztek száma. A reformcsomagot három szakaszra bontották: az elsőben a katonák élet- és munkakörülményeit kívánták javítani. A második szakaszban a hangsúly a kiképzési rendszer fejlesztésére helyeződött volna, míg a harmadik szakaszban a haderő technikai korszerűsítése, azaz az eszközállomány átfogó modernizációja következett volna.
Azonban a NATO-csatlakozást követően a magyar kormány honvédségi reformtörekvései fokozatosan kiüresedtek, és az ország a szövetség felé tett vállalásait rendszeresen nem teljesítette: sem a képességfejlesztés, sem pedig a védelmi kiadások terén nem tudta beváltani a hozzá fűződő reményeket.
3. Ábra: Magyarország védelmi kiadásainak alakulása GDP arányosan, százalékban, 1988 és 2014 között. Forrás: World Bank Group, Szerkesztette: Jóna Bence. Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/magyarorszag-vedelmi-kiadasainak-alakulasa-gdp-aranyosan-szazalekban-1988-es-2014-kozott-1h7v4pdvpqv3j4k
A korábbi reformkísérlet kudarca, valamint az 1999-et követően jelentősen átalakuló biztonsági környezet hatására a magyar kormány 2002-ben ismét átfogó felülvizsgálat alá vonta a védelmi szektort. Az intézkedés szemléletében és módszereiben szakított az előző próbálkozással, amelynek az oka a megváltozott geopolitikai és biztonsági környezet volt: 2000 októberében demokratikus fordulat következett be Jugoszláviában, 2001. szeptember 11-én soha nem látott terrortámadás érte az Egyesült Államokat, és időközben nyilvánvalóvá vált az is, hogy a NATO-bővítés második körébe hét ország – köztük a Magyarországgal szomszédos Románia, Szlovákia és Szlovénia – kerül be, amely jelentősen átrajzolta Európa biztonságpolitikai arculatát. Mindezek mellett ugyanebben az évben fogadták el Magyarország első nemzeti biztonsági stratégiáját.
A biztonsági környezet elemzésére, a NATO-tagságból Magyarországra háruló feladatok felmérésére, illetve a védelmi felülvizsgálat elemzésére támaszkodva a magyar védelemi szféra vezetése 14 fő feladatot határozott meg a Honvédség számára, amelyek bekerültek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvénybe, és azóta törvényi erővel határozzák meg a magyar hadsereg teendőit. Pár példával élve, a honvédség feladata többek között: az országvédelem, határbiztosítás, részvétel nemzetközi válságkezelésben, terrorizmus elleni küzdelem. Ugyanebben az évben az Országgyűlés döntött a sorkatonai szolgálat megszüntetéséről és az önkéntes haderő felállításáról.
Ezekben az években csak visszafogott fejlesztések valósultak meg, illetve a védelmi kiadások továbbra sem érték el a GDP 2%-át, sőt, 2003 után fokozatosan csökkentek, és az elkövetkezendő tíz évben közel megfeleződött a védelmi szektor GDP-ben betöltött aránya. Hasonló tendencia volt megfigyelhető a haderő létszámában is, amely 2009-re 30 ezer fő alá csökkent.
4. Ábra: Haderőváltozás az ezredforduló után, 2001 és 2009 között (fő). Forrás: Danube Institute, Szerkesztette: Jóna Bence. Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/haderovaltozas-az-ezredfordulo-utan-2001-es-2009-kozott-1hxj48m0oljzq2v
III. A 2008-2009-es pénzügyi és gazdasági világválság
A 2008-as pénzügyi és gazdasági válság jelentős hatással volt az európai országok védelmi szektorára. Az állami költségvetési megszorítások következtében kialakuló forráshiány a Magyarországgal szövetséges országok fegyveres erőit is arra kényszerítette, hogy csökkentsék a válságkezelő műveletekben való részvételüket, a fegyveres erőik számát és leépítsenek bizonyos fegyvernemeket, vagy csökkentsék a modernizációs és képességfejlesztési programjaik célkitűzéseit.
Infogram
5. Ábra: Az Európai Unió és Magyarország GDP-jének éves százalékos változása 2000 és 2015 között (%). Forrás: World Bank Group, Szerkesztette: Jóna Bence. Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/az-europai-unio-es-magyarorszag-gdp-jenek-eves-szazalekos-valtozasa-2000-es-2015-kozott-1h0r6rzoe9d9l4e
A válság az egész világon éreztette hatását, és globálisan is csökkentette a védelmi célú kiadásokat, az egyes régiókat mégis eltérően érintette a válság, és az országok egy része Európától eltérően reagált a válságra. Számos államban ugyanis – Kelet-Ázsiában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, de az Oroszországban is – növekvő pályán maradtak a védelemre és a katonai képességek fokozására fordított költségvetési források, a stratégiai viszonyok helyi dinamikájához és konfliktusaihoz igazodva.
Tehát a 2008-as válság hatására felgyorsult a 21. században elkezdődött globális erőegyensúly-eltolódás, amelynek hosszú távon komoly következményei lehetnek Magyarország számára is, amely minden tekintetben Európához, az Európai Unióhoz és a NATO-hoz kötődik.
IV. Arab tavasz, menekültválság és az orosz-ukrán konfliktus – A felismerés
A 2010-es évek első felében az EU tagállamainak válságok sorozatával kellett szembesülniük Európa közvetlen szomszédságában. A 2010 decemberében kezdődő, majd tovább eszkalálódó úgynevezett arab tavasz során az évtizedek óta hatalmon lévő kormányok megbuktak Tunéziában, Egyiptomban és Jemenben is, mindemellett polgárháború és nemzetközi katonai beavatkozás döntötte meg és tette instabillá Líbiát, míg Szíriában pedig véres polgárháború vette kezdetét. Ezen eseménysorozatnak közvetlen és jól érzékelhető hatása volt Európára: egyrészt Líbiának komoly szerepe volt az Európai Unió számos országának energiaellátásában, másrészt, mert Tunéziával együtt legalább ilyen fontos szerepet töltött be a kontinens felé irányuló illegális migráció megfékezésében. A líbiai polgárháború következtében az ország kőolajtermelése és exportja a tizedére csökkent, az Európába érkező menekültek és migránsok száma pedig 2011-re duplájára, 2014-re pedig csaknem négyszeresére nőtt 2010-hez képest, amely az európai kontinens mediterrán országait érintette elsősorban, majd onnan gyűrűzött tovább az egész Európai Unióra. A válság az elhúzódó szíriai polgárháború miatt fokozódott és a csúcspontját 2015-ben érte el, amikor is több mint 1,3 millió ember kért hivatalosan menedéket a kontinensen, sőt az Európai Határőrizeti Ügynökség (Frontex) számításai szerint 2 millióra volt tehető az év folyamán Európába érkező összes menekült, illetve migráns száma. Ennek okán az év során 14 európai uniós országban alakult ki válsághelyzet, köztük Magyarországon is.
Magyarországot különösen erősen érintette az európai menekültválság, mivel a rendszerváltás óta nem tapasztalt az ország a 2015-öshöz hasonló mértékű migrációs nyomást, amikor is több mint 177 ezer menedékkérőt regisztráltak hazánkban. Ezen év folyamán több migráns érkezett Magyarországra, mint a megelőző 23 évben összesen.
A magyar kormány a migrációs és menekülthullámra a déli határon felépített 216 kilométeres műszaki határzárral, a tiltott határátlépés és az embercsempészet büntetésének szigorításával, illetve a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre különleges jogrend bevezetésével válaszolt.
Mindezek mellett megjelent egy másik biztonságpolitikai kihívás is, csak az nem délről, hanem keletről: Oroszország megtámadta Ukrajnát. A 2014-es Krím félsziget oroszok általi annexiója és a kelet-ukrajnai szeparatisták támogatása egyértelműen jelezte a nyugat számára, hogy Oroszország továbbra sem mondott le a birodalmi törekvéseiről. Ezek az események azonban jelentősen rontották Oroszország és a Nyugat viszonyát, amely a hidegháború óta nem tapasztalt mélypontra került.
Ezen események számos biztonságpolitikai aggályt felvetettet az Európai Unió és hazánk védelmi képességeivel kapcsolatosan. Az EU addig inkább civil válságkezelésre és békefenntartásra koncentrált, de az orosz agresszió után megnőtt a hangsúly a katonai képességek fejlesztésén és a tagállamok közti együttműködés terén. 2016-ban az EU elfogadta a globális kül- és biztonságpolitikai stratégiáját, amely a megváltozott biztonsági környezetre – különösen az orosz agresszióra – reagált. A dokumentum célja az volt, hogy szorosabb védelmi együttműködést teremtsen a szövetség államai közt, továbbá, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a hadiipari beruházásokra.
Infogram
6. Ábra: Az EU 27 országok védelmi kiadásainak alakulása GDP arányosan, százalékban, 2005 és 2025 között. Forrás: World Bank Group, Szerkesztette: Jóna Bence. Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/az-eu-27-orszagok-vedelmi-kiadasainak-alakulasa-gdp-aranyosan-szazalekban-2005-es-2025-kozott-1h0r6rzoe9mxw4e
7. Ábra: Az EU 27 országok védelmi kiadásainak alakulása milliárd euróban, 2005 és 2025 között. Forrás: Európai Tanács, Szerkesztette: Jóna Bence. Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/az-eu-27-orszagok-vedelmi-kiadasainak-alakulasa-milliard-euroban-2005-es-2025-kozott-1h0r6rzoejddl4e
2017-ben további intézkedések születtek: létrehozták a PESCO-t, ami keretet biztosít a 26 résztvevő tagállam számára, hogy együtt a közös katonai képességek fejlesztését célzó projekteket tervezzenek, dolgozzanak ki és finanszírozzanak, továbbá hogy fokozzák fegyveres erőik hadműveleti készenlétét és az általuk biztosított hozzájárulást. A másik pedig az Európai Védelmi Alap (European Defence Fund – EDF) megalkotása volt, amely közös védelmi kutatásokat és fejlesztéseket finanszíroz. Végül a harmadik a katonai tervezési és végrehajtási képesség (Military Planning and Conduct Capability – MPCC), amely kvázi az EU első katonai műveleti parancsnoksága. Ezek az együttműködések tovább mélyültek 2022-ben, hiszen azon évben kitört az újabb orosz-ukrán háború. Az európai országok rég nem látott fegyverkezésbe kezdtek.
Magyarország válaszul a megváltozott geopolitikai és biztonsági környezetre a magyar kormány megalkotta a rendszerváltás utáni legnagyobb és legátfogóbb haderőfejlesztési és honvédelmi modernizációs tervet, a Zrínyi 2026 programot.
V. A Zrínyi 2026 program
A lemaradást a magyar kormány 2016-ban indult Zrínyi 2026 nevű haderőfejlesztési programja hivatott ellensúlyozni. A program a rendszerváltás utáni Magyarország legátfogóbb katonai modernizációs programja, amelyet azzal a céllal hirdettek meg, hogy 2026-ig alapjaiban újítsa meg a Magyar Honvédség szervezetét, technikai felszereltségét és személyi állományát. A program szervesen illeszkedik a kormány 2010 óta következetesen folytatott politikájába, amelynek céljai koherens egységet alkotnak a kormány iparfejlesztési programjával, az Irinyi Tervvel is. Ennek eredményeként a magyar védelmi ipar fejlesztése egy átfogó gazdasági, társadalmi, valamint biztonság- és védelempolitikai célrendszer részét alkotja. A kormány ezzel a gazdaság szerkezetének diverzifikálását, új munkahelyek létrehozását, magas hozzáadott értéket termelő és versenyképes iparágak kialakítását, valamint az ország innovációs képességének erősítését kívánja elősegíteni. Katonai területen pedig fontos törekvés az importfüggőség csökkentése, az ellátásbiztonság erősítése, valamint a nemzeti ellenálló képesség növelése.
A program elsődleges célja egy korszerűen felszerelt, a kor kihívásaira megfelelően reagáló honvédség kialakítása, miközben biztosítja a társadalomra épülő hátország támogatottságát. A Zrínyi 2026 két fő részre tagolódik: a honvédelmi ágra és a haderő-fejlesztési ágra. A honvédelmi ág feladata biztosítani a megfelelő tartalékot és utánpótlást a hadsereg számára, míg a haderőfejlesztési ág a honvédség teljes képességrendszerére és fegyverzeti állományára kiterjed. Ennek keretében a katonák új, korszerű egyéni harcászati felszerelést kapnak, akiket – lehetőség szerint – hazai gyártású eszközökkel szerelnek fel.
A kiadások tekintetében a kormány határozott célja az optimális arány elérése és hosszú távú betartása, vagyis, hogy 30%-ot személyi juttatásokra, 40%-ot dologi kiadásokra és 30%-ot fejlesztésre fordítsanak. A kormány védelempolitikájában elsődleges szempont, hogy a honvédség képes legyen Magyarország fegyveres védelmére. Ennek megfelelően a program fő célja a honvédelem fejlesztése, és az ország igényeinek megfelelő képességek kialakítása, amelyek illeszkednek a NATO elvárásaihoz is.
8. Ábra: Magyarország védelmi kiadásainak alakulása GDP arányosan, százalékban, 2015 és 2024 között. Forrás: World Bank Group, Szerkesztette: Jóna Bence. Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/magyarorszag-vedelmi-kiadasainak-alakulasa-gdp-aranyosan-szazalekban-2015-es-2024-kozott-1h984wvwz0p3d2p
Hadiipari fejlesztések (Zrínyi 2026)
2015-ben mindösszesen 30-35 védelmi és biztonságtechnikai cég volt Magyarországon a program megtervezésekor, ami kevés volt már csak ahhoz is, hogy az ország haderejének bizonyos kulcselemeit el lehessen látni haditechnikai eszközökkel. A meglévő hazai fegyverzetgyártó cégek kevésbé tudtak kapcsolódni a programhoz, és a kapacitások elégtelennek bizonyultak, ezért döntött úgy a kormány, hogy az európai védelmi iparra teszik a hangsúlyt, ahol végül elsősorban a németekre esett a választás, aminek több oka is van. A legfőbb, hogy már addig is volt komoly ipari együttműködés a két ország között, például a gépjárműgyártás terén.
2020-ban a magyar kormány vegyesvállalatot hozott létre az egyik vezető európai vállalattal, a német Rheinmetall-lal. A Rheinmetall Hungary Zrt.-ben a német vállalat tulajdonrésze 51 százalék, a magyar államé pedig 49 százalék. A Zrínyi 2026 haderőfejlesztési program keretén belül hat új hadiipari üzemet hoztak létre, amelyeknek elsődleges célja a magyar honvédség igényeinek a kielégítése, másrészt pedig az exportra termelés.
9. Ábra: A magyar védelmi ipar. Forrás: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány
Eszközbeszerzések (Zrínyi 2026)
A haditechnológia területén a program első felében nagyszabású beszerzések történtek: elkezdték lecserélni az elavult eszközöket, beleértve járműveket, fegyvereket, felszereléseket. A cél az volt, hogy korszerűbb és interoperábilis (szövetséges rendszerekkel együttműködni képes) eszközökre váltsanak. A beszerzések összhangban állnak Magyarország 2014-ben a NATO felé tett képesség- és hozzájárulási vállalásaival, hiszen hazánk vállalta, hogy 2028-ig egy nehézdandárral járul hozzá a NATO védelmi képességeihez.
10. Ábra: A magyar fegyverimport alakulása 2010 és 2024 között (USD). Forrás: World Bank Group, Szerkesztette: Jóna Bence. Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/a-magyar-fegyverimport-alakulasa-2010-es-2024-kozott-amerikai-dollarban-szamolva-1h984wvwz3qvd2p
A szárazföldi haderő tekintetében 2018-ban összesen 44 darab Leopard 2A4 és Leopard 2A7+ harckocsit rendeltek meg a németektől, melyből az utolsó darabot 2025 december 12-én hivatalosan is leszállították a Honvédség számára. Ezek a járművek a szovjet eredetű T–72 harckocsikat váltották, ami mintegy 50 évnyi technológiai előrelépést jelent. Mindemellett ugyanebben az évben a Krauss-Maffei Wegmann (KMW) vállalatcsoporttal kötött szerződés keretein belül további 24 darab PzH2000 önjáró löveget is megrendeltek, amellyel elkezdődött az ország tüzérségi erejének a visszaépítése, amelyet a baloldali kormányok alatt leépítettek.
2019-ben egy újabb megállapodás született 218 darab Lynx páncélozott harcjármű beszerzéséről 700 milliárd forint értékben a német Rheinmetall vállalattal. Ez a megállapodás azonban nemcsak a beszerzésről szólt, hanem stratégiai együttműködésről is, amelynek keretein belül megállapodtak, hogy az országban is gyárt fognak építeni és a lerendelt járművekből 172 darabot helyben fognak előállítani. Ugyanezen együttműködés keretén belül a felek megegyeztek, hogy a Magyar Honvédség számára Gidran páncélozott járműveket is fognak gyártani.
Az elkövetkezendő években volt még sok más beszerzés a szárazföldi haderő számára, például NASAMS légvédelmi rakétarendszerek, pácéltörő rakéták, gránátvetők és gyalogsági felszerelések megvásárlása, azonban fontos kiemelni, hogy a légierő is hatalmas fejlesztéseken esett át.
A fejlesztések egyik legfontosabb eleme a helikopterflotta modernizációja volt. A magyar kormány 2018-ban 20 darab Airbus H145M helikoptert rendelt meg, amelyek szállítási, felderítési, mentési és fegyveres támogatási feladatokra is alkalmasak. A helikopterflotta további erősítését szolgálja a 16 darab Airbus H225M, közepes helikopterek beszerzése, amelyek elsősorban taktikai szállításra, különleges műveletek támogatására, valamint kutató-mentő feladatokra használhatók.
A Zrínyi 2026 program a légi szállítási kapacitás helyreállítására is kiterjedt. A korábban kivont An–26 szállítórepülőgépek pótlására Magyarország két Embraer KC-390 Millennium katonai szállítórepülőgépet rendelt. Ezek a modern repülőgépek nagy hatótávolságú taktikai szállításra, ejtőernyős műveletekre és légi utántöltési feladatokra is alkalmasak, így jelentősen bővítik a honvédség stratégiai mobilitását. A program további fontos eleme a pilótaképzés újjáélesztése. Ennek részeként hazánk 12 darab L-39NG (Skyfox) sugárhajtású kiképző- és felderítő repülőgépet szerzett be.
Összességében a Zrínyi 2026 program jelentős mértékben modernizálta a magyar szárazföldi- és légierőt. A harckocsi flotta bővítése, a tüzérségi kapacitások kiépítése, a helikopterek és vadászgépek megújítása, valamint a pilótaképzés újjáépítése hozzájárult ahhoz, hogy a Honvédség légiereje korszerűbbé és NATO-kompatibilissé váljon.
Személyi állomány növelése (Zrínyi 2026)
A Zrínyi 2026 program egyik kulcseleme a Magyar Honvédség személyi állományának megerősítése volt. A rendszerváltást követő évtizedekben a honvédség létszáma jelentősen csökkent: a sorkatonaság megszüntetése, a költségvetési megszorítások, valamint a haderő folyamatos leépítése következtében a 2000-es évek végére a hadsereg létszáma történelmi mélypontra süllyedt. A Zrínyi 2026 program ezért nemcsak modernizációt, hanem egy tudatos létszámnövelési és utánpótlási rendszert is magában foglalt. A program egyik legfontosabb célja az volt, hogy a Magyar Honvédség létszáma fokozatosan növekedjen, miközben a haderő szerkezete is alkalmazkodik a modern hadviselés követelményeihez. A hangsúly a professzionális, jól képzett és hosszú távon is pályán tartható katonai állomány kialakításán volt. Ennek érdekében a kormány több intézkedést vezetett be: bővítették az önkéntes tartalékos rendszert, változtatásokat vezettek be az oktatási intézményekben, illetve nagyobb hangsúlyt fektettek a honvédségi életpálya híresztelésére és a toborzási kampányokra. Az eredmény meg is lett, hiszen a honvédség létszáma rég nem látott ütemben kezdett növekedni, amelyet a következő infografika is jól szemléltet:
11. Ábra: A honvédség rendszeresített létszáma 2010 és 2023 között. Forrás: KSH, MTI, Szerkesztette: Jóna Bence. Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/a-honvedseg-rendszeresitett-letszama-2010-es-2023-kozott-1h9j6q7ojvpz54g
A létszámbővítés egyik alapfeltétele a katonai pálya vonzóbbá tétele volt. A Zrínyi 2026 program keretében ezért jelentős béremelésekre került sor, melyeknek a célja a katonai szolgálat társadalmi megbecsülésének növelése és a pályaelhagyás mérséklése volt. A hivatásos állomány jövedelme az elmúlt években folyamatosan emelkedett, ami hozzájárult ahhoz, hogy a honvédség versenyképesebb alternatívát nyújtson a civil munkaerőpiaccal szemben. A béremelések mellett javították a katonák szolgálati körülményeit, korszerűsítették a felszerelést, illetve növelték a különböző juttatások és támogatások körét is.
12. Ábra: A hivatásos állomány éves átlagkeresetének alakulása 2015 és 2023 között, millió forintban. Forrás: Országgyűlés Hivatala, Szerkesztette: Jóna Bence. Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/a-hivatasos-allomany-eves-atlagkeresetenek-alakulasa-2015-es-2023-kozott-millio-forintban-1hmr6g8moeqoz2n
A személyi állomány növelését támogatta még az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztése is. A tartalékosok rendeltetése az, hogy válsághelyzetekben gyorsan mozgósítható és a reguláris erőket támogató egységekként léphessenek fel. A program keretében létrejöttek az úgynevezett területvédelmi tartalékos egységek, amelyek elsősorban a helyi védelem biztosításában, a katasztrófavédelmi feladatok ellátásában és a kritikus infrastruktúra biztosításában játszanak fontos szerepet. Ez a modell egyben lehetőséget biztosít arra is, hogy a civil szférában dolgozó állampolgárok részmunkaidős formában kapcsolódjanak be a honvédelem rendszerébe.
VI. Összefoglalás
A rendszerváltást követően a magyar honvédelem mély és tartós válságba került: a forráshiány, a hadieszközök elavultsága és a gyors létszámleépítések súlyos képességvesztést okoztak. Bár a NATO-csatlakozás új irányt és új lehetőségeket nyitott meg, a 2000-es évek reformkísérletei gyakran félbemaradtak. A védelmi kiadások csökkentek, és 2009-re a honvédség létszáma 30 ezer fő alá csökkent.
A 2010-es évek közepére azonban a geopolitikai környezet drámaian megváltozott. A menekültválság, az arab tavasz, valamint a 2014-es orosz-ukrán háború egyértelművé tette, hogy Európa – és benne Magyarország – védelmi képességei nem megfelelőek. Ez vezetett a Zrínyi 2026 program elindításához, amely a rendszerváltás utáni legnagyobb modernizációs kezdeményezés. Jelenleg a program a vége felé jár és láthatjuk, hogy ezen idő alatt mekkora fejlődésen ment keresztül hazánk hadereje. A környezetünk és a világ biztonságpolitikai helyzete sajnos azóta sem vált stabilabbá, és soha nem látott tempóban halad az emberi civilizáció egy újabb totális háború felé. A magyar kormány azonban jól mérte fel ezt a helyzetet és még időben reagált a megváltozott viszonyokra.
Végezetül a Zrínyi 2026 nem csupán egy haderőfejlesztési projekt, hanem egy hosszabb távú stratégiai irányváltás kezdetét jelenti a magyar honvédelem történetében. Az eredmények azt mutatják, hogy megfelelő politikai szándékkal és erőforrásokkal Magyarország képes újra egy korszerű és ütőképes hadsereg felépítésére, amely biztosítani tudja hazánk védelmét és szuverenitását.
Források:
https://tradingeconomics.com/hungary/military-expenditure-percent-of-gdp-wb-data.html#:~:text=Military%20expenditure%20%28%25%20of%20GDP%29%20in%20Hungary%20was,of%20development%20indicators%2C%20compiled%20from%20officially%20recognized%20sources.
https://tradingeconomics.com/hungary/military-expenditure-percent-of-gdp-wb-data.html#:~:text=Military%20expenditure%20%28%25%20of%20GDP%29%20in%20Hungary%20was,of%20development%20indicators%2C%20compiled%20from%20officially%20recognized%20sources.
https://www.macrotrends.net/global-metrics/countries/hun/hungary/military-spending-defense-budget
https://www.okoshir.hu/2025/10/28/hetezres-novekedes-tortenelmi-letszamu-tartalekos-allomany-a-magyar-honvedsegben-az-adaptive-hussars-gyakorlat-utan/
https://www.ksh.hu/evkonyvek/2010/magyar-statisztikai-evkonyv-2010/pdf/stat2010_58.pdf
https://real.mtak.hu/220103/1/001_Barany-Kiss-Szalkai.pdf
https://m.militaria.hu/digitalis-hadtortenelem-hadtorteneti-oktatasi-csomagok-iskolak-szamara/magyar-nephadsereg-rendszervaltas-idoszakaban/magyar-nephadsereg-rendszervaltas-idoszakaban-hadszervezet?utm_source=chatgpt.com
https://magyarnemzet.hu/belfold/2020/12/a-magyar-hadsereg-atalakulasanak-utja-1989-tol-1999-ig
https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/aarms/article/view/2034/1313
https://danubeinstitute.hu/en/research/development-of-the-hungarian-defence-forces-since-1989?utm_source=chatgpt.com
https://www.oeconomus.hu/oecomaps/terkepen-magyarorszag-hadiipari-beruhazasai/
https://www.nemzetesbiztonsag.hu/cikkek/szenes_zoltan-magyar_hader___atalakitas_a_nato_tagsag_idejen.pdf
https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2010/05/katona-andras-a-honvedelemrol-a-hadseregrol-szolo-ismeretek-tanitasanak-modszertani-kerdesei/
https://mersz.hu/dokumentum/m1129hoal__1
https://www.penzcentrum.hu/gazdasag/20250402/ugy-fegyverkezik-magyarorszag-mint-szinte-senki-mas-mire-keszul-ennyire-a-magyar-allam-1176820
https://www.parlament.hu/documents/d/guest/infotablo_2024_35_vedelempolitika_2024
https://novekedes.hu/hirek/hatalmasat-ugrott-a-honvedseg-lestzama-mutatjuk-a-szamokat
https://eda.europa.eu/docs/default-source/brochures/2025-eda_defencedata_web.pdf
