Friss Eurostat-jelentés: Egymillió magyar tört ki a szegénységből egy évtized alatt

Frissítette az Eurostat az Európai Unió szegénységi statisztikáit. Eszerint a tavalyi évben az uniós állampolgárok 20,9 százaléka volt kitéve az anyagi nélkülözésnek és a társadalmi kirekesztésnek. Hazánkban majdnem minden ötödik magyar volt kitéve a szegénységnek, amely aránnyal az uniós rangsornak a 17. helyén, tehát a középmezőnyben állunk. Egy évtized alatt az EU-ban Magyarországon csökkent a harmadik legnagyobb mértékben a veszélyeztetett társadalmi csoport aránya – 2015-höz képest egymillió magyar tudott a középosztályba előrelépni.

Az Eurostat nem és korosztály szerinti bontásban teszi közzé a szegénységi statisztikákat. A teljes népességet tekintve Magyarországon 2025-ben az emberek 19,5 százaléka volt a szegénységnek és a társadalmi kirekesztésnek kitéve, amely hozzávetőlegesen 1,83 millió főt jelentett. A fiatalkorúak esetében ez az arány 23 százalék volt (több mint 380 ezer fő), amellyel az uniós rangsorban a 15. helyen állunk, és szintén kisebb a 24,3 százalékos EU-s átlagnál. 27 tagállam közül 18-ban magasabb a szegénységnek kitett a 18 évnél fiatalabbak aránya az országos átlagnál, ugyanis általános jelenség, hogy az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők több gyermeket vállalnak. Az idősek esetében a magyarok körében a szegénységnek kitettek aránya egybevág az uniós átlaggal, 19,6 százalék (480 ezer fő). A 60 évnél idősebbek esetében az EU-s rangsor 12. helyén állunk. Így összességében mind a teljes népesség, mind pedig a gazdaságilag inaktívnak tekinthető korosztályok esetében a szegénységnek és társadalmi kirekesztésnek kitett emberek arányában az EU-s középmezőnybe tartozunk. 2025-ben a 27 tagállam közül Romániában (27,4%), Görögországban (27,5%) és Bulgáriában (29%) volt a legmagasabb a veszélyeztetett társadalmi csoport aránya, míg Szlovéniában (15,5%), Lengyelországban (15%) és Csehországban (11,5%) a legalacsonyabb.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/28814251/

2025-ben az EU-ban 92,7 millió ember volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának. 2024-hez képest így a veszélyeztetettek száma mintegy 600 ezer fővel mérséklődött (93,3 millióról, vagyis 21%-ról). A szegénységnek és társadalmi kirekesztésnek kitett emberek aránya mutató nem összetévesztendő az Eurostat másik indikátorával, a szegénységi rátával. Előbbi az anyagi nélkülözés kockázata mellett egyéb tényezőket is figyelembe vesz, mint például az alacsony munkaerőpiaci szerepvállalást vagy a szociális kapcsolatok hiányát. Utóbbi mutatószámról pedig ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/28814437/

Az Eurostat 2015 óta teszi közzé a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatának kitett emberekről szóló kimutatását, ezért a pillanatkép mellett érdemes ebben az időtávlatban is megvizsgálni a mutatószámot. Egy évtizeddel ezelőtt még közel minden harmadik a veszélyeztetett kategóriába tartozott. A 2015-ös 30,6 százalékos érték közel 7 százalékponttal magasabb volt az uniós átlagnál, a tagállamok rangsorában pedig Magyarország a 24., a legrosszabb helyen állt. Az EU-s átlag alá először 2018-ban sikerült eljutni, a szegénységnek és társadalmi kirekesztésnek kitett emberek aránya pedig 2022-ben érte el a mélypontját, 18,8 százalékos értékkel hazánkban. Az elmúlt évtizedben az Európai Unióban átlagosan sosem sikerült 20 százalék alá vinni a veszélyeztetett társadalmi csoport arányát. Ezzel szemben a Visegrádi Négyek államaiban 2016 óta alacsonyabb a szegénységben érintett emberek átlagos aránya. A V4 államok átlagos értéke a legfrissebb kimutatás szerint 15,7 százalék volt.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/28814369/

Az elmúlt évtizedben a legtöbb tagállam eredményesen szorította vissza a szegénységnek és társadalmi kirekesztésnek kitett emberek arányát az Európai Unióban. 2015-höz képest Finnország, Svédország, Németország, Ausztria és Franciaország kivételével mindegyik ország csökkentette a veszélyeztetett társadalmi csoport arányát. Az EU-ban átlagosan 3 százalékponttal, míg a V4 országokban 5,2 százalékponttal sikerült mérsékelni az érintett csoportot. A legnagyobb előrelépést Románia, Bulgária és hazánk érte el. Míg 2015-ben a románok 44,5 százaléka, illetve a bolgárok 43,3 százaléka volt kitéve a szegénységnek és társadalmi kirekesztésnek, addig a tavalyi évre ez 17 és 14 százalékponttal csökkent. Magyarország esetében a harmadik legnagyobb az előrelépés, az elmúlt évtizedben hazánkban több mint 11 százalékponttal csökkent a szegénységnek kitett emberek aránya. Azaz – ugyan a népesség ezalatt a tíz év alatt mintegy 275 ezer fővel csökkent – több mint egy millió ember indult el a polgárosodás és a középosztályba lépés útján.