A KSH friss adatközlése szerint 2024 decemberében közel 4,7 millióan dolgoztak Magyarországon, és a 15-74 évesek 65%-ának volt munkája. 2024-ben a foglalkoztatásban egy tetőzés közeli állapot állt be, mivel a pandémiát követően ismét megközelíthettük a teljes foglalkoztatás állapotát. Decemberben 210 ezren voltak aktív álláskeresők idehaza, míg a munkanélküliségi ráta 4,3% volt. Előrejelzések szerint 2025-ben a tavalyi évhez képest mérséklődhet a munkanélküliségi ráta, míg közép-, hosszú távon korlátozó tényezővé válhat a munkaerőhiány. Az Európai Unióban is általánosságban magas a foglalkoztatási és alacsony a munkanélküliségi ráta, hazánkhoz hasonlóan. Az EU-szintjén a hazai munkaerőpiaci mutatók kedvező helyen állnak: a foglalkoztatás esetében középmezőnyben, míg a munkanélküliségi ráta esetében ennél jobb helyen, a tavalyi harmadik negyedévben a tizedik legalacsonyabb volt.
Foglalkoztatottság és munkanélküliség 2024-ben
Közzétette a KSH a 2024. decemberre vonatkozó foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokat, így teljesebb képet láthatunk már a 2024-es munkaerőpiaci folyamatokról (a teljes 2024-re vonatkozó hivatalos statisztikai adatokat február 21-én közli a KSH). 2024 decemberében a 15–74 éves korosztályban közel 4 millió 700 ezer fő volt foglalkoztatott (4,678 millió fő), a foglalkoztatási ráta pedig 65% volt.
Az évközbeni folyamatokat tekintve, 2024-ben is nyáron ért csúcsára a foglalkoztatás (július: 4,726 millió fő), majd az őszi-téli hónapokban mérséklődött. Decemberben 16 ezer fővel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban, 2023 decemberében.
2024-ben a foglalkoztatásban egy tetőzés közeli állapot állt be, mivel a pandémiát követően ismét megközelíthettük a teljes foglalkoztatás állapotát, amikor már nehezebb új munkaerőt mozgósítani. (Természetesen egyéni szinten továbbra is van rá esély, hogy akár hosszabb időbe is telhet a végzettségnek és képzettségnek megfelelő munkát találni idehaza, azonban összességében, aki szeretne dolgozni, az talál munkát magának.)
A hosszú távú tendenciákat tekintve, Magyarországon az elmúlt közel másfél évtizedben, 2010 és 2024 között, 20%-kal bővült a foglalkoztatottság, 4,7 millió foglalkoztatott pedig rekord magasnak számít. Mindeközben pedig jelentősen nőtt a munkából élők aránya is (a 2010-re jellemző 50%-ról 2024-re 65%-ra nőtt a foglalkoztatási ráta).
A munkanélküliek száma emelkedett tavaly, decemberben 210 ezren voltak aktív álláskeresők; míg a munkanélküliségi ráta 4,3% volt decemberben. A munkanélküliség emelkedése két okra vezethető vissza. Egyrészt 2022-2023-ban, a magasabb infláció és megélhetési költségek növekedése miatt a gazdaságilag inaktívak csoportjából többen elkezdtek állás után nézni (aktívvá váltak ezáltal, és a munkanélküliek csoportjába kerültek). Másrészt a gyengébb gazdasági teljesítmény ugyan késéssel (ún. ragadósság fogalma a közgazdaságtanban), de a munkaerőpiacon is érezteti hatását.
A hosszú távú tendenciákat tekintve, Magyarországon 2010 és 2024 között a munkanélküliek száma és aránya a felére csökkent.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16615577/
A munkanélküliek számának növekedése, párhuzamosan a foglalkoztatottak számának emelkedésével, azt is jelenti, hogy egyre többen lépnek be a munkaerőpiacra és keresnek aktívan állást – ezáltal az aktivitási ráta is megemelkedett, a 2020-2021-re jellemző 65%-ról 67,8%-ra 2024 decemberére.
2025-re vonatkozó előrejelzések
Előrejelzések szerint 2025-ben a tavalyi évhez képest mérséklődhet a munkanélküliségi ráta:
- Az MNB várakozásai szerint 2025-ben 4,1-4,3% közötti éves átlagos értéket érhet el a munkanélküliségi ráta.
- Az Európai Bizottság is (novemberi előrejelzés) is mérséklődést vár a munkanélküliségben Magyarországon: a 2024-es 4,5%-ról várakozásuk szerint 2025-ben 4,3%-ra esik vissza a mutató. 2026-ra 4,1%-ra csökkenhet a mutató.
- Az OECD decemberi előrejelzése szerint pedig a munkanélküliségi ráta 2024-ben 4,6%-on, míg 2025-ben 4,5%-on alakulhat átlagosan Magyarországon. 2026-ra 4%-ra mérséklődhet a mutató.
Több hazai piaci felmérés eredményei is alátámasztják a pozitív hangulatot az idei év vonatkozásában. Az egyik felmérés szerint a 2025-re vonatkozó tervezés során a legtöbb cégnél létszámbővítéssel számolnak. A megkérdezett vállalatok 45% nyilatkozta, hogy növelni fogják a foglalkoztatottak számát, csökkenést mindössze 11% jelzett előre.
Közép- és hosszú távon korlátozó tényezővé válik a munkaerőhiány, azon belül is egyre akuttabbá válik a szakképzett munkaerő hiánya. Ennek elsődleges oka a társadalom idősödése: a születésszám csökkenésével idővel egyre kevesebb fiatal lép be a munkaerőpiacra, miközben népesebb generációk hagyják el azt, mennek nyugdíjba. Ezáltal pedig szűkül a munkaerő-kínálat. A foglalkoztatás növelése érdekében egyre több figyelem terelődik a munkaerőpiac peremén lévő csoportok aktivizálására, mind munkaadói, mind kormányzati oldalon: a diákok és a fiatal munkavállalók, idősebb korosztály és a nyugdíjasok, a kisgyermeket nevelő szülők, fogyatékossággal élők, tartósan munkanélküliek motiválása a munkaerőpiaci részvételre. Azonban ez nemcsak a magyarokra jellemző jelenség, a fejlett országok többsége küzd a társadalom idősödésével, a munkaerőbázis csökkenésével és a munkaerőhiánnyal.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/19532738/
Továbbá az automatizáció és digitalizáció is megoldást nyújthat a munkaerőhiányra, az üres álláshelyek betöltésére, az élő munkaerő kiváltására, kiegészítésére. A munka világának várható átalakulásáról a következő években korábbi cikkünkben írtunk részletesen.
Európai kitekintés
Az Európai Unióban is általánosságban magas a foglalkoztatási és alacsony a munkanélküliségi ráta, melyek – a hazai helyzethez hasonlóan – a teljes foglalkoztatás közelítését és a munkaerőpiaci feszességet, a munkaerőhiányt jelzik. Az Európai Unió átlagában a 15-74 éves lakosság 62%-a dolgozott 2024 harmadik negyedévében, míg a munkanélküliségi ráta 5,8% volt (rekordalacsony szint). A 15 és 74 év közöttiek körében Hollandia (73,2%), Málta (71,6%) és Svédország (69,9%) állt az élen 2024 harmadik negyedévében a foglalkoztatottsági ráta tekintetében. Magyarország (65,2%) a középmezőnyben foglalt helyet, Ausztria és Csehország (egyaránt 65,8%) mögött. Ugyanakkor a hazai ráta magasabb szintet ért el, mint a szlovák (63%), a szlovén (62,7%), a lengyel (62,2%), a bolgár (61,1%), a horvát (57,5%) és a román (53,7%), mely utóbbi EU-szinten a legalacsonyabb is volt a tavalyi harmadik negyedévben.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/21282028/
Ami a munkanélküliségi rátát illeti, Csehországban (2,6%) és Lengyelországban (2,9%) volt a legalacsonyabb a munkanélküliek aránya a tavalyi harmadik negyedévben a 15-74 évesek körében, míg Spanyolországban a legmagasabb (11,2%). A régiós államok közül Románia teljesített leggyengébben (5,6%) ezen a téren, majd Szlovákia (5,4%) és Horvátország (5,0%) következett. Hazánkban 4,6% volt a munkanélküliségi ráta a vizsgált időszakban (EU-átlag – 5,8% – alatti), Szlovéniában 4,4%, Bulgáriában 3,6%.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/21281757/
Mind a foglalkoztatási ráta, mind a munkanélküliségi ráta tekintetében jelentősebb különbségeket láthatunk az Európai Unión belül az ún. centrum, nyugati országok és a délebben fekvő országok között. Általánosságban a nyugati országokban magas a foglalkoztatás (pl. Hollandia 73,2%) és alacsony a munkanélküliség (pl. Hollandia 3,7%), míg a déli országokban éppen ellenkezőleg van (pl. Görögországban a foglalkoztatási ráta 55,5%, a munkanélküliségi ráta 9%).
A cikk forrása: KSH, Eurostat.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.