A 2022-es népszámlálási adatok részletgazdag információkkal szolgálnak számunkra, így kisebb területi egységekre (pl. járásokra) bontva is megtudhatjuk, milyen a lakosság munkaerőpiaci helyzete az ország különböző részein. A KSH új interaktív felületén és friss kiadványában számos térkép segítségével deríthetjük fel a magyar lakosság gazdasági aktivitásának jellemzőit. Nemzetgazdasági szinten a 2011-es és a 2022-es népszámlálás között eltelt időben közel 20%-kal bővült hazánkban a foglalkoztatottság, míg a munkanélküliek száma a felére csökkent. Területi szinten a legmagasabb foglalkoztatottság 2022-ben a főváros és agglomerációja mellett a megyei jogú városokban és vonzáskörzetükben, illetve Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl településeinek többségében volt. Ezzel szemben az ország északkeleti és délnyugati, főként aprófalvas területeit jellemezték a legkedvezőtlenebb munkaerőpiaci viszonyok.
Foglalkoztatás a magyar járásokban
Nemzetgazdasági szinten a 2010 utáni évtizedben – a 2011-es és a 2022-es népszámlálás között eltelt időben – jelentősen, közel 20%-kal bővült hazánkban a foglalkoztatottság. 2022 októberében (népszámláláskor) már 4,7 millió foglalkoztatott volt az országban, túlnyomó többségük (96%-uk) aktív korú (15-61 éves), ugyanakkor közel 200 ezer munkavállaló a 65 éves és annál idősebb korosztályba tartozott. Az aktív korú népesség foglalkoztatási rátája 2022-ben megközelítette a 73%-ot.
Területi szinten, a foglalkoztatottság minden harmadik településen meghaladta az országos átlagot, a főváros és agglomerációja mellett a megyei jogú városokban és vonzáskörzetükben, illetve Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl településeinek többségében volt a legnagyobb. A legmagasabb foglalkoztatási ráta a népszámlálás adatai alapján a Komáromi (78,3%), a Mosonmagyaróvári (77,9%) és a Győri (77,7%) járásban volt.
Ezzel szemben az ország északkeleti és délnyugati, főként aprófalvas területeit jellemezték a legkedvezőtlenebb munkaerőpiaci viszonyok. A legalacsonyabb foglalkoztatottsági aránnyal az Ózdi (58,9%), a Kunhegyesi (58,2%) és az Encsi (57,4%) járás rendelkezett.
A térkép itt hivatkozható: https://www.datawrapper.de/_/OF4ES/
2011 és 2022 között a települések döntő többségében (99%-ában) növekedett a foglalkoztatottak aránya. A két népszámlálás között eltelt időszakban az országos átlagnál (20%) kisebb mértékű volt a foglalkoztatás-növekedés azokon a településeken, ahol már korábban is feszes volt a munkaerőpiac. Mindeközben nagyobb mértékű emelkedés következett be a több munkaerő-tartalékkal rendelkező, főképp északkeleti és délnyugati térségekben. Tehát az alacsonyabb foglalkoztatási rátákkal rendelkező térségekben a munkaerőpiaci felzárkózás lendületet vett a két népszámlálás közti időszakban (2011-2022), bár továbbra is kiemelt feladat ezen térségek munkaerőpiaci tartalékainak kiaknázása – főleg hogy az idősödő társadalom következtében a munkaerőhiány egyre inkább korlátot szabhat a termelésnek.
Munkanélküliség a magyar járásokban
A foglalkoztatás bővülésével párhuzamosan 2011 és 2022 között a munkanélküliek száma 334 ezer fővel, 59%-kal csökkent, számuk a 2022-es népszámlálás idején 237 ezer fő volt, az aktív korú népesség 3,7%-a.
Magas volt a munkanélküliek aránya Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön, illetve a Dél-Dunántúl főként határ menti településein, továbbá néhány, belső perifériának tekinthető térségben (pl. a Tisza-tó környékén). A települések 45%-ában az országos átlagnál alacsonyabb volt a munkanélküliség, 55 településen pedig nem volt munkanélküli a népszámlálás időpontjában. A kedvező helyzetben lévő települések a Közép-Dunántúlon és a Nyugat-Dunántúlon alkottak összefüggő térségeket. Ugyanakkor a munkanélküliség visszaszorulása területileg nem volt egyenletes, ugyanis több mint 200 településen stagnált vagy nőtt a munkanélküliek aránya.
A térkép itt hivatkozható: https://www.datawrapper.de/_/PqBfM/
A foglalkoztatás jellemzői az ország egyes területein
A munkaerőpiaci adatokból kitűnik, hogy a foglalkoztatottak több mint kétharmada a szolgáltatási ágazatokban dolgozott a 2022-es népszámlálás idején. A szektor létszámbővülésének üteme viszont lassult, az elmúlt évtizedben csupán 1 százalékponttal nőtt a súlya a foglalkoztatásban. Mindeközben az iparban dolgozók aránya nem változott, a mezőgazdaságban dolgozóké kismértékben visszaesett.
- 2022-ben a foglalkoztatottak 3,7%-a, mintegy 175 ezer ember dolgozott a mezőgazdaságban. A városi népességben általában alacsony a mezőgazdasági foglalkozásúak aránya, ugyanakkor a települések egyharmadában meghaladja az országos átlagot. Az alföldi településeken a foglalkoztatottak átlagosan egyötöde mezőgazdasági munkát végzett 2022-ben, ami jelzi a szektor jelentőségét ebben a térségben.
- Az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak száma 2022-ben 1,3 millió fő volt, az összes foglalkoztatott 28%-a. Az iparban dolgozók a nagyobb ipari központokban és azok kiterjedt vonzáskörzetében (pl. Győr, Kecskemét, Hatvan–Jászberény-tengely) az ott élő foglalkoztatottakon belül jelentős hányadot képviselnek.
- A 3,2 millió fős szolgáltatási szektor 2022-ben a foglalkoztatottak legnagyobb csoportját alkotta, az összes foglalkoztatott 68%-át foglalta magában. Jelentősége kiemelkedő Budapesten és vonzáskörzetében, a megyei jogú városokban, továbbá az üdülőhelyeken (pl. Balaton környéke, Gyula, Hajdúszoboszló), ahol a turizmus és a szolgáltató ágazatok meghatározó szerepet játszanak a helyi gazdaságban.
A térkép itt hivatkozható: https://www.datawrapper.de/_/AIAlb/
A térkép itt hivatkozható: https://www.datawrapper.de/_/OF2Qi/
A nemzetgazdasági ágak közül a legtöbben a feldolgozóiparban (887 ezer fő), a kereskedelemben (618 ezer fő) és a közigazgatásban (425 ezer fő) dolgoztak 2022-ben. Az ország különböző térségei eltérő gazdasági profilt mutatnak:
- a Paksi járás a villamosenergia-termelés központja;
- a Gyáli járás, Budapest 18. kerülete és a Záhonyi járás a szállítási folyamatok gócpontjai;
- a kereskedelemre a főváros és környezete, a Balaton déli partja és egyes alföldi járások specializálódtak;
- a közigazgatás kiemelkedő súllyal van jelen – részben a közmunkásként dolgozók miatt – az ország északkeleti és délnyugati járásaiban;
- a mezőgazdaság az alföldi és a dunántúli (pl. Kisteleki, Sárbogárdi) járásokban meghatározó;
- a turizmusban a Balatonfüredi és a Keszthelyi járás mutat kiemelkedő értéket.
A modern technológiák térnyerése következtében a munkaerőpiaci kereslet is átrendeződött Magyarországon is: előtérbe kerültek a magas képzettséget igénylő, továbbá az alacsony munkaerőköltségű, egyszerűbb tevékenységek, míg az automatizálható feladatokat végzők iránt egyre kevesebb igény mutatkozik. Ezáltal 2011 és 2022 között nőtt a magas szintű szakértelmet igénylő munkakörökben dolgozók, valamint az egyszerű fizikai foglakozásúak aránya, ezzel szemben a rutinszerű ipari, kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásúaké mérséklődött.
- 2022-ben a legtöbb munkavállaló a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő (884 ezer fő),
- az egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő (841 ezer fő),
- illetve a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásokban (662 ezer fő) dolgozott.
- Növekedett azon – főképp észak-magyarországi és észak-alföldi – járások száma, ahol a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások voltak jellemzők.
- 2011 és 2022 között 62%-ra csökkent azoknak a járásoknak az aránya, ahol a fizikai foglalkozások számítottak a legjellemzőbbnek.
A térkép itt hivatkozható: https://www.datawrapper.de/_/KTJ7F/
A térkép itt hivatkozható: https://www.datawrapper.de/_/PdLHq/
A hazai foglalkoztatottak fele, közel 2,3 millió fő a fővárosban és a megyeszékhelyeken dolgozott 2022-ben, jelentős részük a környező településekről járt munkába. A legnagyobb vonzáskörzet a fővárosi volt, amely 169 települést foglalt magában, de a miskolci, illetve a pécsi vonzáskörzet is 100-nál több településből állt. A kisebb vonzáskörzetek közé tartozott a tatabányai, a békéscsabai és a szolnoki. A vidéki központok közül Székesfehérváron és Veszprémben a foglalkoztatottak 50%-a más településekről ingázott a munkahelyére. Mindössze 14 olyan (Zala és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei) település volt 2022-ben, ahonnan egyetlen foglalkoztatott sem ingázott a központi településekre.
A térkép itt hivatkozható: https://www.datawrapper.de/_/bz7je/
A munkavállalók 83%-a, mintegy 3,9 millió fő a lakóhelyével megegyező régióban dolgozott 2022-ben. Sokan azonban jelentős távolságokat tettek meg otthonról a munkahelyükig, hiszen minden régióból ingáznak más régiókba munkavégzés céljából. A legnagyobb munkaerővonzó képességgel a főváros rendelkezik, amely az ország minden részéből fogad munkavállalókat, ám főként a környező Pest régióra támaszkodik. A mozgás nem egyirányú: a fővárosból is jelentős számú munkavállaló ingázik a hozzá tartozó agglomerációs településekre. A külföldi munkavállalás Nyugat-Dunántúlon a leggyakoribb, főként Ausztria és Németország irányába.
Országon belüli különbségek háttere
A térképeket vizsgálva látható, hogy jelentős regionális eltérések figyelhetőek meg a munkaerő-tartalék (munkaerő-kínálat) mértékében, amely jellemzően keleten és délen összpontosul. Míg a munkaerő-kereslet elsősorban a gazdaságilag fejlettebb észak-nyugati és a középső országrészben jelentős (a regionális különbségekről, országon belüli munkaerőpiaci folyamatokról további tanulmányokat és kutatásokat olvashatnak – többek között – Tardos Katalintól, Hárs Ágnestől vagy Frey Máriától).
A jelentősebb területi eltéréseknek egyebek mellett oka lehet, hogy a munkaerő-kínálat nem felel meg a munkáltatói oldalról jelentkező munkaerőigényeknek: képzettségi, foglalkozási, ágazati, területi szempontból és/vagy bérigény tekintetében nem találkozik a munkaerő-kínálat a munkaerő-kereslettel (főleg az ún. strukturális vagy szerkezeti munkanélküliség). Továbbá, ahogy a KSH írt erről, Nógrád és Baranya vármegyében a közfoglalkoztatás visszaszorulását nem tudta ellensúlyozni az elsődleges munkaerőpiaci kereslet.
„Az országon belüli költözés nem minden esetben könnyű, – bármilyen okból, így munka miatt is akár –akadályozhatják egyebek mellett anyagi-jövedelmi nehézségek, egzisztenciális okok, a lakhatás kérdése, de családi - magánéletbeli helyzetek, kérdések is. Ugyanígy az ingázás sem minden esetben megoldható, főleg az elmaradottabb területekről. Az OECD (2022) adatai szerint az országon belüli munkaerő-mobilitás jelentős különbségeket mutat országonként. Az ún. mobilitási ráta azt mutatja meg, hogy a népesség mekkora hányada költözik országon belül egyik régióból a másikba adott évben. Az OECD átlaga 2016-2019 között átlagosan 2,6% volt, míg az OECD által vizsgált 18 EU-s tagállamból 13 nem érte el ezt az átlagos szintet. Például Olaszországban a népesség 0,6%-a, Spanyolországban 0,9%-a, Ausztriában 2%-a költözött országon belül. V4-es országokon belül Csehországban a népesség 0,8%-a, Lengyelországban 0,6%-a, Szlovákiában 0,5%-a vándorolt régiók között. Magyarországon ez az arány 3,1% volt 2016-2019 között. Ezzel szemben Dániában (3,4%), Németországban (3,5%), Hollandiában (4,5%) és az Egyesült Királyságban (4,5%) nagyobb arányú volt a vizsgált évek átlagában az országon belüli mobilitás.”
Az ország keleti és déli, munkaerő-tartalék szempontjából még jobban kiaknázható területeket a nagyberuházások is kezdik felfedezni, a teljesség igénye nélkül:
- A CATL egy újabb akkumulátorcella-gyártó üzemet épít Debrecen mellett, 2025 második felében kezdheti meg működését.
- A BMW szintén Debrecenben épít gyárat, 2025 végén indulna el az új (tisztán elektromos) modellek gyártása.
- 2025 végén indul a termelés a BYD Szegeden épülő gyárában.
- A török Sisecam üveggyár Kaposvárt választotta, a város történetének legnagyobb ipari beruházását várhatóan 2025 tavaszán adják át.
Összefoglalás
A legutóbbi két népszámlálás – 2011 és 2022 – között eltelt időben nemzetgazdasági szinten közel 20%-kal bővült hazánkban a foglalkoztatottság, míg a munkanélküliek száma a felére csökkent. Területi szinten is vizsgálható már a részletes népszámlálási adatok tükrében, hogy regionálisan és járások, valamint települések szintjén hogyan alakultak a hazai munkaerőpiaci folyamatok.
A legmagasabb foglalkoztatottság 2022-ben Budapest és agglomerációja mellett a megyei jogú városokban és vonzáskörzetükben, illetve Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl településeinek többségében volt. Ezzel szemben az ország északkeleti és délnyugati, főként aprófalvas területeit jellemezték a legkedvezőtlenebb munkaerőpiaci viszonyok.
Ugyanakkor pozitív fejlemény, miszerint az országos átlagnál nagyobb mértékű foglalkoztatás-emelkedés következett be a több munkaerő-tartalékkal rendelkező, főképp északkeleti és délnyugati térségekben. Mindeközben az országos átlagnál kisebb mértékű volt a foglalkoztatás-növekedés azokon a településeken, ahol már korábban is feszes volt a munkaerőpiac.
A foglalkoztatottak több mint kétharmada a szolgáltatási ágazatokban dolgozott a 2022-es népszámlálás idején. A szektor létszámbővülésének üteme viszont lassult, az elmúlt évtizedben csupán 1 százalékponttal nőtt a súlya a foglalkoztatásban. Mindeközben az iparban dolgozók aránya nem változott, a mezőgazdaságban dolgozóké kismértékben visszaesett.
A modern technológiák térnyerése következtében a munkaerőpiaci kereslet is átrendeződött Magyarországon is: előtérbe kerültek a magas képzettséget igénylő, továbbá az alacsony munkaerőköltségű, egyszerűbb tevékenységek, míg az automatizálható feladatokat végzők iránt egyre kevesebb igény mutatkozik.
A cikk forrásai itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvashatóak.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
