A feszes munkaerőpiac ráirányítja mind a munkáltatók, mind a kormányzat figyelmét a munkaerőpiac szélén elhelyezkedő csoportokra, elsősorban a fiatalokra (15-24 évesek). Az utóbbi években jelentősen emelkedett Magyarországon a fiatalok munkaerőpiaci részvétele, illetve bérfelzárkózást is láthatunk a korosztály esetében az országos átlaghoz képest. Kiemelt időszak a nyári diákmunka, mely segítséget jelent a munkaerőhiánnyal küzdő turizmus, vendéglátás, mezőgazdasági stb. szektorok számára. A fiatalok foglalkoztatását és munkába állását a kormányzat is ösztönzi a 25 év alattiak személyi jövedelemadó-mentességével. A tanulmányban körüljárjuk a diákmunka szabályait, előnyeit, a fiatalok foglalkoztatásával, keresetével kapcsolatos jelenlegi hazai tendenciákat. Nemzetközi kitekintésünkben pedig megvizsgáljuk a pandémia utáni helyreállást, az Európai Unió fiatalokra vonatkozó munkanélküliségi rangsorát. Továbbá országpéldákon keresztül különféle foglalkoztatási rendszereket mutatunk be (a holland, olasz és spanyol rendszert), valamint szót ejtünk a diákok munkaerőpiaci helyzetéről az USA-ban is.

Loading...

Taking too long?

Reload document

| Open in new tab

Letöltés [1.10 MB]

2022. január 1-jétől a 25 év alatti fiataloknak bizonyos mértékig és a törvényben meghatározott jövedelmeik után nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. A kormányzat – egyéb korábbi intézkedései mellett – ezzel is ösztönzi a fiatalok munkába állását. Ennek elsődleges oka az erős munkaerőhiány idehaza: mivel egyre nehezebb újabb munkaerőt bevonni az aktív korosztályból, igyekeznek mozgósítani a teljes munkaerőtartalékot. Hogyan alakult a fiatalok foglalkoztatása az utóbbi években hazánkban a népességszámuk csökkenésének fényében? Milyen keretek között vállalhat munkát egy diák a nyári szünetben? Milyen előnyökkel jár a munkába állás a diáknak, a munkáltatónak, valamint a nemzetgazdaságnak, hacsak a nyári szünet idejére is? Milyen mértékű bérnövekedés várható az idei nyáron a diákmunka esetében? E kérdések megválaszolása mellett arra is fény derül elemzésünkben, hol áll hazánk az uniós rangsorban a fiatalok foglalkoztatása terén, illetve milyen eszközökkel ösztönzik egyes európai országokban a fiatalok munkavállalását. Végezetül pedig betekintést nyújtunk az amerikai diákmunka rendszerébe is.

Munkaerőhiány és teljes foglalkoztatás Magyarországon

Az elmúlt évek munkaerőpiacról szóló közbeszédének és a szakmai anyagoknak középpontjában a feszes munkaerőpiac, a munkaerőhiány és a teljes foglalkoztatás megközelítése állt Magyarországon. 2022-ben csúcsot döntött a betöltetlen álláshelyek száma, közel 90 ezer üres álláshelyet regisztrált a KSH (2023) az év során, ahova kerestek munkavállalót. 2023 első negyedévében ugyan csökkent ez a szám, de ezzel együtt is a koronavírus-járvány előtti év (2019) feszességéhez hasonló mértékű, 83 ezres nagyságrendű volt az üres álláshelyek száma.

Ezzel együtt tetőzik a foglalkoztatás idehaza, 2022-ben megközelíthettük a teljes foglalkoztatást. Míg 2010-ben 3 millió 873 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, addig 2022-ben közel 4 millió 700 ezer fő, vagyis több mint 800 ezer fővel bővült a foglalkoztatás. Ilyenkor nehezebb újabb munkaerőt bevonni, tovább mobilizálni a munkaképes korú (15-65 éves) lakosságot, mivel aki szeretne dolgozni, már tudott magának állást szerezni. Ilyen esetben a figyelem egyre inkább ráirányul a munkaerőpiac perifériáján lévő csoportokra, úgy mint a fiatal (15-24 évesek) és idős (65 éves és idősebb) korosztály bevonására, vagy épp a nők munkaerőpiaci integráltságának fokozására, a kisgyermeket nevelők visszatérésének segítésére.

https://public.flourish.studio/visualisation/14113556/

1. számú ábra: erősödött 2022-ben a munkaerőhiány Magyarországon. Forrás: KSH (2023).

A magyar kormány számos formában támogatja e csoportok munkaerőpiacra történő belépését. Adókedvezménnyel jár a nyugdíjasok (vissza)foglalkoztatása, mivel a bruttó bérből csak a 15%-os személyi jövedelemadót vonják el, egyéb járulékokat nem (társadalombiztosítási járulék, szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás). De már 55 év felett is támogatják a korosztály foglalkoztatását a szociális hozzájárulási („szocho”) adó mérséklésével.

A 25 év alatti munkavállalóknak 2022-től nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Korábban pedig már járulék- és szocho-mentességet is kapott a korcsoport. Továbbá a duális képzés során hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott fiatalok után sem járulékot, sem szociális hozzájárulási adót nem vonnak le. Mindezeken felül egy támogatási program keretében a munkaadók vissza nem térítendő támogatást is kaphatnak 25 év alattiak foglalkoztatásáért.

A fiatalok foglalkoztatásának hatásai

A diákmunkának számos előnye van mind a fiatal, mind a társadalom szempontjából. A fiatal mivel fizetést kap, amiért meg kellett dolgoznia, megtanulhatja értékelni egyben is azt. Ezenkívül a tudatossága is fejlődhet a pénzügyek, pénzkezelés, megtakarítások terén. Mindezeken felül számos jó tulajdonságot (angolul skilleket) sajátíthat el a munka során: csapatban dolgozás, felelősségvállalás, (szakmai) tapasztalatszerzés, kreativitás, rendszerben gondolkozás, alkalmazkodóképesség fejlesztése, munkahelyi kultúra elsajátítása, vállalati „hierarchia” megtapasztalása, önbizalomszerzés stb.

Ezenkívül a megkeresett jövedelemből a diák fogyaszt, vásárol, mely kedvező a gazdaságnak is, illetve amennyiben adózik is a munkája után (Magyarországon szja-mentesség vonatkozik a 25 év alatti diákokra), az államnak is származik belőle bevétele.

A vállalatok számára is kedvező lehet a foglalkoztatásuk számos állami ösztönző miatt, ill. kinevelve a fiatal pályakezdőt később állandó munkatársnak is átveheti a vállalat. Iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás esetében pedig a kiválasztási folyamat nem a munkaadót terheli, hanem a szövetkezetet. Így számos adminisztratív és jogi feladatot lehet kiváltani. A vállalatoknak hosszabb távon is érdemes gondolkozni a fiatal foglalkoztatottakkal kapcsolatban, mivel sok előnye van a diákok visszahívásának: stabilabb, már betanult és lojális munkaerőt kaphatnak. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a diákok egyharmadát hívják vissza a korábbi foglalkoztatók, mely arány 50% lenne, ugyanakkor magas a fluktuáció a diákok körében (sok a be- és kilépés a diákmunka rendszerében, akár a tanulmányok befejezése miatt is).

A fiatalok foglalkoztatását, munkaerőpiaci bevonásukat, annak hatásait, a különféle, munkába lépést ösztönző programokat számos nemzetközi kutatásban vizsgálták már:

1. Niall O’Higgins az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) 2017-es könyvének előszavában hangsúlyozza, hogy a fiatalok foglalkoztatásában és munkanélküliségében egyértelműen kulcsszerepet játszik az aggregált kereslet, a makrogazdaság állapota: az 1980-as évekbeli kezdetektől napjainkig a fiatalok munkanélküliségének/foglalkoztatásának meghatározó tényezőiről szóló minden egyes ökonometriai tanulmány fontos és statisztikailag szignifikáns szerepet talált az aggregált keresletnek mint magyarázó tényezőnek. Kutatások bizonyítják a diszkrecionális (mondhatni célzott) költségvetési politika hasznosságát a fiatalok foglalkoztatásának előmozdításában, különösen a recesszió idején. Ugyanakkor fontos tényező, hogy az államháztartás viszonylag jó állapotban legyen a recessziót megelőző időszakban, és hogy a diszkrecionális költségvetési politikát késedelem nélkül hajtsák végre, amint a recesszió bekövetkezik.
2. A hosszú távú fiatalkori munkanélküliség csökkenti az élethosszig tartó keresetet, növeli a jövőbeli munkanélküliség kockázatát, növeli a bizonytalan foglalkoztatás valószínűségét, és több mint 20 évvel később rosszabb egészségi állapotot, jólétet, valamint csökkent munkával való elégedettséget eredményez (Bell & Blanchflower, 2011). Továbbá nagy a veszélye a családi „örökségnek”, miszerint azon fiataloknál nagyobb az esély a hosszú távú munkanélküliségre, ahol a szülők közül voltak munkanélküliek korábbi gazdasági válságok idején (John Martin, 2012).
3. A fiatalok munkaerőpiaci kilátásai világszerte foglalkoztatják a politikai döntéshozókat, így számos programot vezettek be annak érdekében, hogy a fiatalokat integrálják a munkaerőpiacra, vagyis munkához juttassák őket, növeljék keresetüket és/vagy segítsék őket a vállalkozásalapításban. Egy 2016-os tanulmány (Kluve et al.) különféle, a világ számos pontján bevezetett, ifjúsági foglalkoztatást ösztönző programok hatásait elemezte. Az eredmények szerint a világszerte végrehajtott ifjúsági foglalkoztatási programok eredményeinek alig több mint egyharmada jelentős pozitív hatást mutatott a munkaerő-piaci eredményekre – akár a foglalkoztatási arányokra, akár a keresetekre. Általában a programok sikeresebbek voltak a közepes és alacsony jövedelmű országokban. E foglalkoztatást ösztönző programok különösen hasznosak voltak a leginkább sebezhető csoportok számára, úgy mint az alacsony képzettségűek, alacsony jövedelműek foglalkoztatásának javítására. A magas jövedelmű országokban a beavatkozás típusának szerepe kevésbé meghatározó – sok függ a kontextustól, a szolgáltatások kiválasztásának és nyújtásának módjától, illetve az adott országtól. Erős bizonyítékot találtak arra is, hogy a többféle beavatkozást is magába foglaló programok nagyobb valószínűséggel lesznek sikeresek, mivel jobban tudnak reagálni a kedvezményezettek különböző igényeire.
4. A 2008-as globális pénzügyi és gazdasági válság következtében jelentősen megemelkedett a fiatalok munkanélküliségi rátája az Európai Unió országaiban, melyek túlnyomó többségében jelentős forrásokat áldoztak a fiatalok munkaerőpiacra történő integrálására: képzések és tanfolyamok, álláskeresési támogatás, foglalkoztatásuk támogatása és közmunkaprogramok. 2016-os tanulmányban foglalkoztak ezen programok eredményességének vizsgálatával az EU-ban (Caliendo, M. – Schmidl, Ricarda). Az eredmények szerint az álláskeresési támogatás (ellenőrzéssel vagy anélkül) túlnyomórészt pozitív hatásokat eredményezett. Ezek a programok általában nem túl költségigényesek, és többféle körülmény között is működnek. A képzés és a bértámogatás esetében vegyesebb hatásokat találtak a kutatók, míg a fiataloknak szóló közmunkaprogramok esetében negatív hatásokat azonosítottak.

A diákmunka alapjai Magyarországon

980 ezer 15-24 év közötti fiatal élt Magyarországon 2022-ben, vagyis akik már munkaképes korúak és bevonhatóak a munkaerőpiacra, bár a fiatalok létszáma évről évre csökken idehaza (2010-ben még közel 1,2 millióan voltak). Foglalkoztatásukra azonban szigorú szabályok vonatkoznak.

A 15 éves kor betöltésekor lehet először munkát vállalni Magyarországon, de ekkor csak iskolai szünetekben, ill. szülői és gyámhatósági engedéllyel. 16 és 18 éves kor között is szükséges a szülői beleegyezés a munkavállaláshoz, de már 16 éves kortól lehet év közben is munkát vállalni, viszont csak nappal (éjszakai munkát 18 éves korig nem lehet végezhetni, vagyis 22-06 óra között). Rendkívüli munkaidőt nem rendelhetnek el számukra, illetve munkaidejük legfeljebb 8 óra lehet, ha viszont 16 évesnél fiatalabb, akkor maximum napi 6 órát dolgozhat.

2022. január 1-jétől a 25 év alattiak jövedelme adómentes az átlagbérig (aktuális érvényes összeg: 500 ezer forint[1]), ezzel is ösztönözve a munkavállalásra őket. Amennyiben ezt az összeget meghaladja a fiatal havi keresete, csak az átlagbért meghaladó összegre kell személyi jövedelemadót fizetnie. Ezáltal a legtöbb fiatal bruttó és nettó bére megegyezik. Lengyelországban létezik ehhez hasonló rendszer egyedül a világon.

Többféle foglalkoztatási formában dolgozhatnak a fiatalok: pl. iskolaszövetkezeten keresztül, munkaviszonyban, megbízási szerződéssel, egyszerűsített foglalkoztatás keretében (alkalmi- vagy idénymunka), háztartási alkalmazottként. A – kizárólag nappali tagozatos – diákok többsége iskolaszövetkezeten keresztül dolgozik. Iskolaszövetkezet tagjaként nem minősülnek biztosítottnak, ezért járulékot sem kell fizetniük az szja-mentesség mellett (nappali tagozatos diákként eleve biztosítva vannak). Ugyanakkor ez azzal is együtt jár, hogy az itt eltöltött munkanapok nem számítanak bele a nyugdíjszámításba. „Hagyományos” munkaviszony esetén azonban a diák biztosított és járulékfizetési kötelezettsége van, de ebben az esetben is érvényes az átlagbérig járó szja-mentesség.

Fiatalok a munkaerőpiacon – a statisztikák tükrében

Foglalkoztatásuk

A 15-24 éves korosztály csökkenő létszáma ellenére 2016-ig jelentősen emelkedett a gazdaságilag aktívak száma a korosztályon belül, és az azt követő években is kisebb mértékben mérséklődött a gazdasági aktivitás a népességcsökkenéshez képest. Tehát összességében pozitív folyamatok zajlanak a fiatal korosztály munkaerőpiaci részvételével kapcsolatban, a korcsoportból egyre többen kerültek be a munka világába.

A gazdaságilag aktívakon belül nőtt a foglalkoztatottak száma (2022-ben 271 ezren dolgoztak) és csökkent a munkanélküliek létszáma (2022: 32 ezer fő) az elmúlt évek során, melyben a munkaerőhiány is fontos szerepet játszott.

https://public.flourish.studio/visualisation/14116927/

2. számú ábra: az elmúlt évek során a csökkenő népességszám ellenére egyre több fiatal vált aktívvá a munkaerőpiacon. Forrás: KSH (2023).

E folyamatokat jól szemlélteti a foglalkoztatási és munkanélküliségi ráta alakulása: az előbbi jelentősen emelkedett, míg a munkanélküliségi ráta nagymértékben visszaesett a 15-24 évesek körében. 2022-ben a 15-24 éves korosztály közel 30%-a volt foglalkoztatott Magyarországon (27,6%), míg 2009-ben csak 18,7%-uk, vagyis láthatóan jelentősen nőtt a korosztály foglalkoztatottsága.

https://public.flourish.studio/visualisation/14128567/

3. számú ábra: a koronavírus-járvány miatti megtorpanás után 2022-ben ismét javuló pályára állt a fiatal korosztály foglalkoztatása. Forrás: KSH (2023).

2020-2021-ben a koronavírus-járvány hatására csökkent a fiatalok foglalkoztatási rátája, mégpedig jelentősebb mértékben, mint a nemzetgazdasági átlag: 2019-ről 2020-ra nemzetgazdasági szinten 0,5 százalékponttal esett vissza a foglalkoztatási ráta, míg a 15-24 éves korosztályé 1,1 százalékponttal. Ez viszont nem kizárólag hazai jelenség, nemzetközi szinten is súlyosabban érintette a fiatalokat a járvány okozta gazdasági válság.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organization, ILO) 2020-as felmérése szerint a koronavírus-járvány okozta válság világszerte, az adott ország jövedelmi szintjétől függetlenül súlyosan érintette a fiatalokat: a megkérdezett 18-29 éves fiatalok 17%-a veszítette el a munkáját, szemben a 30-39 évesek 11%-ával.

https://public.flourish.studio/visualisation/14129200/

4. számú ábra: a járvány idején globálisan a fiatalok 17%-a veszítette el a munkáját. Forrás: ILO.

Akiknek a munkája meg is maradt a járvány idején a fiatalok körében, azok esetében a munkaidő 23%-kal csökkent, és a jövedelmekre is negatív hatást gyakorolt: a fiatal munkavállalók 42%-a számolt be jelentős vagy enyhe bércsökkenésről (ILO, 2020).

Idehaza is készült felmérés a fiatalok járvány alatti munkaerőpiaci helyzetére vonatkozóan. A TÁRKI 2020-as kutatása alapján a 18-39 éves korosztály 10%-a vesztette el a munkahelyét a felmérést megelőző hónapban, míg az országos átlag 7% volt. Továbbá akik elvesztették munkájukat, azok fele volt 18-39 éves korosztály tagja, 35%-uk 40-59 év közötti, míg 14%-uk 60 éves vagy afölötti.

A fiatal korosztály sérülékenysége a járvány alatt két okból fakadhatott. Egyrészt e csoport tagjai nagy számban dolgoztak a járvány által leginkább érintett ágazatokban (turizmus, vendéglátás, szórakoztatóipar stb.), melyek többsége szezonalitást is mutat (erős nyári idény). Másrészt gyakran foglalkoztatják őket sérülékeny jogviszonyban (pl. alkalmi munkavállaló, kölcsönzéses foglalkoztatás, részmunkaidős állás).

Nyári diákmunka

Kiemelt időszak – természetes módon – a fiatalok foglalkoztatásában a nyári szezon, mind a szünidő miatt, mind a fiatalokat leginkább kereső szektorok szezonalitása következtében (turizmus, vendéglátás, mezőgazdaság stb.).

Hivatalos statisztikai adatok nem állnak rendelkezésünkre a nyári diákmunkára vonatkozóan, a KSH (2023) által közzétett – és az előző alfejezetben bemutatott – adatok a teljes munkaidőben dolgozókra és egész évre vonatkoznak. Így egyéb forrásokból, elsősorban az egyes iskolaszövetkezetek adataiból kaphatunk körképet a fiatalok nyári foglalkoztatásáról.

Az elmúlt év során számos egyéb motiváció is számításba jöhetett a fiatalok körében a munkavállalásra vonatkozóan: a magas infláció, növekvő élelmiszer- és energiaárak, ezzel összefüggésben a megélhetési költségek emelkedése (az ún. lakbérindex 2022-ben jelentősen emelkedett). 2022-ben 75 ezer fő körüli volt azok létszáma, akik iskolaszövetkezeteken keresztül vállaltak diákmunkát, 25 ezren pedig az ún. nyári diákmunka program keretében.

2023-ban is meghirdette a kormány a Nyári diákmunkát, amelynek keretében bértámogatást nyújt a hirdetményben megjelölt feltételeknek megfelelő munkáltatók részére a 16-25 éves nappali tagozaton tanuló diákok és egyetemi hallgatók nyári foglalkoztatásához. 2013-ban indult a program és évről évre számos fiatal nyári foglalkoztatását támogatják, ebben az évben 3,5 milliárd forint keretösszegben. Az elmúlt 10 év alatt több mint 267 ezer diákot és hallgatót támogattak a nyári munkavállalásukban, 27 milliárd forint összegben. A program időtartama minden nyáron maximum 2 hónap (július-augusztus), napi 6 órai munkavégzés mellett. A havi bér szakképesítést igénylő munkahely esetében 222 300 forint, ellenkező esetben 174 ezer forint.

Egy tavalyi felmérés (MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet és a Műegyetemi Hallgatói Kft.) eredményei szerint a diákok több mint fele részmunkaidős állásban dolgozik szívesen, csupán 2%-uk preferálja a heti 10 óra vagy annál kevesebb munkát, és kétharmaduk 3-8 hét között vállalna állást.

A Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ) készített tavaly egy kimutatást 2022. június 1. és augusztus 31. közti időszak diákmunka-piacáról. A DiákÉSZ tagjain keresztül a teljes iskolaszövetkezeti piac 70-75%-át fedi le, így viszonylag széleskörű áttekintést nyújtanak a statisztikái a témában. Az adatok szerint a tavalyi nyári diákmunka-idényben 24,5 milliárd forint kifizetett bért keresett meg a 75 ezer munkát vállaló diák összesen 9 ezer cégnél. Összesen 16,2 millió munkaórát dolgoztak le, 1500 forint átlagos órabér mellett, mellyel átlagosan 325 ezer forintnyi nyári jövedelmet szereztek.

https://public.flourish.studio/visualisation/14206822/

5. számú ábra: 2022 nyarán a DiákÉSZ iskolaszövetkezetein keresztül dolgozó diákok együttesen 24,5 milliárd forintot kerestek. Forrás: VG/DiákÉSZ.

Bérek alakulása

A KSH (2023) teljes munkaidőben alkalmazásban állókra közöl statisztikákat a bérek alakulása tekintetében, így a fiatal korosztály (bérstatisztikák esetében 15-29 évesek) esetében is. Azonban mivel erre a korosztályra jellemző a rész- és egyéb rugalmas munkaidős foglalkoztatás, egyéb soft, nem hivatalos statisztikai forrásból származó adatokat is bemutatunk.

A KSH (2023) adatai szerint 2022-ben a 20 év alattiak havi bruttó átlagkeresete 300 ezer forint volt, míg a 20-29 éves korosztályé több mint 430 ezer forint. Egyik sem érte el a nemzetgazdasági szintű, 500 ezer forintos átlagbért.

https://public.flourish.studio/visualisation/14140611/

6. számú ábra: a fiatalabb korosztályok átlagbére az elmúlt években nem érte el az országos átlagot. Forrás: KSH (2023).

Ugyanakkor 2021-ről 2022-re a fiatalok bérezése magasabb növekedési ütemet mutatott az országos átlagnál: míg nemzetgazdasági szinten 2022-ben egy év alatt átlagosan 17,4%-kal nőttek a keresetek, addig a 20 év alattiaké 18,9%-kal, a 20-29-éveseké 17,8%-kal bővült 2021-hez viszonyítva.

https://public.flourish.studio/visualisation/14140673/

7. számú ábra: 2022-ben a 29 év alattiak bére jelentősebb mértékben bővült egy év alatt, mint az országos átlagkeresetek. Forrás: KSH (2023).

2023 első negyedévében a KSH (2023) közlése szerint tovább folytatódott a fiatalok bérfelzárkózása, a 20 év alattiak keresete 20,1%-kal bővült az előző év azonos időszakához képest, míg a 20-29 éveseké 14%-kal (nemzetgazdasági átlag: 10,8%-os növekedés).

A bérek tekintetében a fiatalok esetében is meghatározó a minimálbér és annak emelése. 2023. január 1-jétől a kötelező legkisebb munkabér 232 ezer forint havi szinten, míg középfokú végzettséget vagy szakképesítést igénylő munka esetében legalább 296 400 forint. A minimálbért 2022-höz képest 16%-kal emelték. A fiatalok munkabére és a nyári diákmunka esetében is 1334 forintos órabérrel kell minimum számolniuk a foglalkoztatóknak idén, szakképzettséget igénylő munkakörök esetén pedig 1704 forintos órabérrel. Ehhez a minimális keresethez képest munkakörönként és régiónként eltérő órabérekkel találkozhatnak idén a fiatal munkavállalók.

Várhatóan az idén nyáron az átlagos órabér diákmunka esetében 1700-2000 forint között alakul majd, míg például az IT- vagy mérnöki szektorban akár 4000 forintos órabér is előfordulhat a munkaerőhiány, szaktudás miatt. 2023 első négy hónapjában az átlagos órabér 1770 forint volt, mely a 2022-es 1505 forintos átlagos órabérhez képest 18%-os emelkedést jelent. Az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet adatai szerint a mezőgazdaságban 1400 forintos, gyártásban, logisztikában, vendéglátásban és kereskedelemben 1600-1750 forintos átlagos órabérekre érdemes számítani, míg az üzleti kiszolgálóközpontokban, call centerekben vagy IT területén elérhetik az átlagos órabérek 2000 forintot idén. Magyarországon átlagosan a legmagasabb órabért Budapesten és a kiemelt régiókban (pl. Balatonnál és Észak-Dunántúlon) fizetik a diákoknak, míg a keleti országrészekben a minimálbér körüli fizetések is lehetnek, illetve mind a szürke, mind a fekete gazdaság nagyobb teret nyer (nem bejelentett foglalkoztatás, zsebbe fizetés). 2022-ben a két országrész között (Kelet-Magyarország és Budapest – Észak-Dunántúl) átlagosan 200–300 forint különbség volt látható az órabérek között.

Diákmunka a világban és az Európai Unióban

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 2023. júniusi jelentésében kiemeli, hogy a 15-24 év közti fiatalok foglalkoztatottságának globális aránya 2022-ben 34,5% volt, mely nem érte el a pandémia előtti, 2019-es szintet (35,2%). Ezzel szemben az idősebb korosztályok esetében nagyobb ellenállóképesség mutatkozott, foglalkoztatási szintjük 2021-re már meghaladta a 2019-es szintet. Régiónként eltérő trendek bontakoztak ki a fiatalok foglalkoztatásában a járvány utáni helyreállási időszakban. Míg az arab államokban, Kelet-Ázsiában, a Szaharától délre fekvő Afrikában és Dél-Ázsiában visszafogott maradt a korosztály foglalkoztatási rátája, addig Európa és Észak-Amerika munkaerőpiaci mutatói teljes felépülést mutattak.

https://public.flourish.studio/visualisation/14291527/

8. számú ábra: a 15-24 év közti fiatalok foglalkoztatottságának globális aránya még nem érte el a koronavírus-járvány előtti szintjét. Forrás: ILO.

Az Európai Unióban a 2008-as globális pénzügyi és gazdasági válságot követően a fiatalok munkanélkülisége a 2008-as 16,0%-ról 2013-ra 24,4%-os csúcsra emelkedett. Az azt követő időszakban mérséklődött a fiatalok munkanélkülisége, rekord alacsony 15,1%-ig közvetlenül a koronavírus-járvány világjárvány kitörése előtti időszakra. Ennek ellenére számos negatív tendencia fennmaradt és konzerválódott a fiatalok foglalkoztatása terén. Ezek közé tartozik, hogy a fiatalok munkanélküliségi rátája továbbra is több mint kétszer olyan magas, mint az általános munkanélküliségi ráta: 2022-ben a 15-64 éves korosztály munkanélküliségi rátája 6,3% volt az EU-ban, míg a fiataloké 14,5%.

Továbbá a fiatalok munkanélküliségében is megmutatkozik az EU-n belül az „északi” és „déli” államok közti különbség. Itt szerepet játszhatnak olyan országspecifikus eltérések is az adott ország általános munkaerőpiaci helyzetén felül, hogy a fiatalok milyen korán vagy épp későn állnak munkába. Az EU átlagában mért 14,5%-os rátához képest Németországban 6%-os, Hollandiában 7,6%-os, Ausztriában pedig 9,5%-os volt tavaly a fiatalok munkanélkülisége. Ezzel szemben Görögországban 31,4%-os, Spanyolországban 29,8%-os, míg Olaszországban 23,7%-os rátát mért az Eurostat (2023).

https://public.flourish.studio/visualisation/14209166/

9. számú ábra: Magyarországon uniós viszonylatban kedvezőnek számít a fiatalok munkanélküliségének alakulása. Forrás: Eurostat (2023)

Magyarországon 2022-ben az Eurostat (2023) által számított munkanélküliségi ráta a fiatalok körében az EU-s átlagnál kedvezőbben, 10,6%-on alakult. Ezzel hazánk a legalacsonyabb rátával rendelkező országok között helyezkedett el 2022-ben. Továbbá hazánk azon országok között található, amelyekben a fiatalok munkanélküliségi rátája a legnagyobb mérséklődést mutatta 2010 és 2020 között. Az élen Litvánia áll közel 24 százalékpontos csökkenéssel, majd Lettország (20,9 százalékpont) és Írország (18 százalékpont) követi. Magyarországon 2010 (26,4%) és 2022 (10,6%) között 15,8 százalékponttal lett alacsonyabb a korosztály munkanélküliségi rátája. Mindezt a kormányzati ösztönzők is támogatták.

Európai példák

Egyes európai országokban már évtizedek óta központi kérdés a fiatalok foglalkoztatása, annak fontosságát például Hollandiában már a hetvenes években felfedezték. Az országban – szigorú szabályok betartása mellett – egészen fiatal kortól lehet munkát vállalni: a 13-16 év közöttiek is dolgozhatnak már az iskolán kívüli időszakokban és az ünnepnapokon[2]. 16 éves kortól pedig már szinte bármilyen munkát végezhetnek a fiatalok, vállalkozást is indíthatnak szülői/gondviselői engedéllyel. Továbbá azzal is ösztönzik az országban a fiatalok munkavállalását, hogy a 15-20 éves korosztályra szabva ifjúsági minimálbért vezettek be.

Hollandiában a fiatalok munkanélküliségi rátája a társadalmi normák, szokások és a fent bemutatott szabályok, ösztönzők következtében, annak hatására jelentősen az uniós átlag alatt állt: átlagban 9,5 százalékponttal volt alacsonyabb az uniós átlagnál az elmúlt bő tíz évben (2008-2022 között). Ezzel szemben, az alacsony foglalkoztatási rátájú országok közül az olasz rendszerről teszünk említést. Bár Olaszországban már a nyolcvanas évek óta gondot jelent a fiatalok magas munkanélkülisége, jelentősebb társadalmi problémává a 2008-as globális pénzügyi és gazdaságot válságot követően nőtte ki magát.

Ahogy egy korábbi elemzésünkben bemutattuk (Németh, 2021) „a fiatalok elhelyezkedését több tényező gátolja Olaszországban. Az egyik ok az iskolából a foglalkoztatásba való lassú átmenet, hosszas munkakeresés után alacsony fizetéssel tudnak elhelyezkedni. A 2008-as válságot követően emelkedett az egyetemi hallgatók létszáma, mivel az oktatás sokaknak áthidaló megoldást jelentett a munka nélkül töltött időszakban. Azonban Olaszországban az iskolarendszer elszigeteltsége miatt az egyetemeken és a szakközépiskolákban tanulók nem rendelkeznek sem munkaerő-piaci tapasztalattal, sem kapcsolatokkal a munkáltatókkal. Emellett a képzés nem készségek elsajátítására fókuszált, mint például Németország esetében. Míg a munkáltatók a már foglalkoztatásban lévőket védik, a régi alkalmazottak határozatlan idejű szerződéssel rendelkeznek, eközben a kezdő munkavállalók általában határozott időre kerülnek állományba.”

Spanyolországban is jelentős a fiatalok munkanélkülisége, melyet a döntéshozók is felismertek, és ennek kezelésére 2022 márciusában munkaügyi reformokat vezettek be.

2022 márciusa előtt meghatározó volt a spanyol munkaerőpiacon, és főként a fiatalok körében a határozott időre szóló szerződés (az elmúlt évtizedben az összes munkahely mintegy 25%-át tette ki). Ez a rendszer fokozta a bizonytalanságot, növelte a munkahelyek fluktuációját, mivel könnyű volt felvenni és elbocsátani a munkavállalókat az ilyen típusú szerződésekkel. A munkáltatók válság idején biztonsági hálóként használták az ideiglenes munkaszerződéseket (elsősorban a 2008-as gazdasági és pénzügyi válság éveiben). 2021 nyarára tízből hét 24 év alatti fiatalnak volt határozott idejű szerződése. Ez az arány 2022 harmadik negyedévében az új munkaügyi szabályozást követően 13 százalékponttal csökkent.

A tavaly márciusban bevezetett munkaügyi reform eltörölte a legtöbb határozott idejű állást, hogy ezzel próbálja biztosítani a munkahelyek stabilitását. Az intézkedés tavaly decemberig 142%-os növekedést eredményezett a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező fiatal munkavállalók körében.

Diákmunka az Egyesült Államokban

Az USA-ban nagy hagyománya van a fiatalok munkavégzésének (gondoljunk csak bele, az amerikai filmekben hányszor láttunk reggelente újságot kihordó diákokat!). Ugyanakkor az elmúlt évtizedekben egyre inkább hanyatló trendet mutatnak a foglalkoztatási adatok (a foglalkoztatási ráta adatok a Pew Research Centertől [2022] származnak). 1948-tól, amikor a jelenlegi adatsorok kezdődtek, 2000-ig az amerikai tizenévesek nagyjából fele (vagy egyes években még több is) nyári munkát végzett. 2000-ben a tinédzserek átlagos nyári foglalkoztatási aránya 51,7% volt.

A nyáron dolgozó tizenévesek aránya a 2000-es évek eleji dotcom-lufi okozta visszaesés idején csökkent, és még nagyobb mértékben esett vissza a 2008-as globális gazdasági és pénzügyi válság alatt és után. A tizenévesek nyári foglalkoztatási aránya 2010-re és 2011-re 29,6%-ra esett vissza (kevesebb mint 5 millió fiatal dolgozott nyáron).

A tizenévesek nyári foglalkoztatása a következő években lassú helyreállást mutatott, és a foglalkoztatási ráta 2019 nyarára 35,8%-ra emelkedett. A koronavírus-járvány ugyan megtörte, de nem változtatta meg alapvetően ezt a fokozatosan emelkedő tendenciát. Összességében több mint 6 millió amerikai tinédzsernek, azaz 36,6%-uknak volt fizetett munkája 2021 nyarán. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, a művészetek és szabadidős tevékenységek, valamint a feldolgozóipar voltak azok az ágazatok, mely szektorokban a legtöbb fiatal munkát vállalt.

A hosszú távú trendeket illetően, csökkenés látható a nyáron munkát vállaló fiatalok számában nemcsak az USA-ban, de más fejlett gazdaságokban is. Ez több okra vezethető vissza (Pew Research gyűjtése, 2022):

• kevesebb az alacsony képzettséget igénylő, belépő szintű állás, például eladói vagy irodai asszisztensi munka, mint az elmúlt évtizedekben;
• több iskola később ér véget júniusban és/vagy kezdődik újra a munka ünnepe előtt (szeptember első hétfője);
• több diák iratkozik be középiskolába vagy főiskolára a nyár folyamán;
• több tinédzser végez önkéntes közösségi szolgálatot;
• több diák vállal fizetetlen szakmai gyakorlatot, amit az amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal nem számít munkaviszonynak.

Összefoglalás

A hazai munkaerőpiac dinamikusnak tekinthető, 2022-ben megközelíthettük a teljes foglalkoztatást. Ilyenkor nehezebb újabb munkaerőt bevonni, mivel aki szeretne dolgozni, tudott magának állást szerezni. Ekkor a figyelem egyre inkább ráirányul a munkaerőpiac perifériáján lévő csoportokra, úgy mint a fiatal (15-24 évesek) és idős (65 éves és idősebb) korosztály bevonására, vagy épp a kisgyermeket nevelők visszatérésének segítésére. A fiatalok munkába állását ösztönzi a kormányzat azáltal, hogy a 25 év alatti munkavállalóknak 2022-től nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Továbbá a foglalkoztatásukat azáltal segítik, hogy egy támogatási program keretében a munkaadók vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a 25 év alattiak foglalkoztatásáért.

A diákmunkának számos előnye van mind a fiatal, mind a társadalom szempontjából. Diákok esetében egyebek mellett a pénz értékének megtanulása, különféle munkahelyi készségek elsajátítása, melyek a későbbi munkakeresésük során hasznosnak bizonyulhatnak. Társadalmi szinten pedig a gazdaságot serkenti a fiatal korosztály fogyasztása, adózásuk esetén (Magyarországon adómentességük van) az állami költségvetési bevétel növelése.

Bővült az utóbbi években a 15-24 éves korosztály foglalkoztatása Magyarországon a KSH (2023) adatai szerint. A fiatalok csökkenő létszáma ellenére 2016-ig jelentősen emelkedett a gazdaságilag aktívak száma a korosztályon belül, és az azt követő években is kisebb mértékben mérséklődött a gazdasági aktivitás a népességcsökkenéshez képest. 2022-ben a 15-24 éves korosztály közel 30%-a volt foglalkoztatott Magyarországon (27,6%), míg 2009-ben csak 18,7%-uk.

Kiemelt időszak a fiatalok foglalkoztatásában a nyári szezon mind a szünidő miatt, mind a fiatalokat leginkább kereső szektorok szezonalitása következtében (turizmus, vendéglátás, mezőgazdaság stb.). A nappali tagozatos diákok többsége iskolaszövetkezeteken keresztül vállal munkát a nyáron, de 2013 óta a kormány is hirdet Nyári diákmunka programot. Ennek keretében bértámogatást nyújtanak a munkáltatóknak a diákok és hallgatók nyári foglalkoztatásához.

A Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének 2022 nyarára vonatkozó kimutatása szerint 24,5 milliárd forint kifizetett bért keresett meg a 75 ezer munkát vállaló diák összesen 9 ezer cégnél, 16,2 millió munkaórát dolgoztak le, 1500 forint átlagos órabér mellett, mellyel átlagosan 325 ezer forintnyi nyári jövedelmet szereztek.

2023-ban az év eleji minimálbér-emelés következtében a fiatalok munkabére és a nyári diákmunka esetében is 1334 forintos órabérrel kell minimum számolniuk a foglalkoztatóknak idén, szakképzettséget igénylő munkakörök esetén pedig 1704 forintos órabérrel. Várhatóan az idén nyáron az átlagos órabér diákmunka esetében 1700-2000 forint között alakul majd, de munkakörönként és régiónként eltérő órabérekkel találkozhatnak idén a fiatal munkavállalók.

Nemzetközi viszonylatban még nem állt helyre a fiatalok foglalkoztatása a járványt követő visszaesésből. A 15-24 év közti fiatalok foglalkoztatottságának globális aránya 2022-ben 34,5% volt, míg a pandémia előtt, 2019-ben szintet 35,2%. Régiónként eltérő a helyreállás a korosztály foglalkoztatásában, Európa és Észak-Amerika munkaerőpiaci mutatói teljes felépülést mutatnak már (feszes munkaerőpiacok).

Ennek ellenére az EU-ban a fiatalok munkanélküliségi rátája továbbra is több mint kétszer olyan magas (14,5%, 2022), mint az általános munkanélküliségi ráta (6,3%). Továbbá a fiatalok munkanélküliségében is megmutatkozik az EU-n belül az „északi” és „déli” államok közti különbség: általánosságban a délen fekvő tagállamoknál magasabb munkanélküliséget mérnek.

Magyarországon 2022-ben az Eurostat (2023) által számított munkanélküliségi ráta a fiatalok körében az EU-s átlagnál kedvezőbben, 10,6%-on alakult. Ezzel hazánk a legalacsonyabb rátával rendelkező országok között helyezkedett el 2022-ben.

Felhasznált források

• ADÓ, Online (2022): A diákmunka adózásáról tájékoztatott a NAV. In: ado.hu, 2022.06.22., https://ado.hu/ado/a-diakmunka-adozasarol-tajekoztatott-a-nav/
• Bell, D. N. F. – Blanchflower, D. G. (2011): Young people and the Great Recession. Oxford Review of Economic Policy, 27, 241-267, 2011
• BUDAPESTI, Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (2023): 55 év feletti munkavállaló után érvényesíthető járulékkedvezmény. In: bvk.hu, https://bvk.hu/55-ev-feletti-munkavallalo-utan-ervenyesitheto-jarulekkedvezmeny/ (Letöltve: 2023.06.26.)
• gov.nl (2021): Employment of minors and young adults. 2021 https://business.gov.nl/regulation/employment-young-people/ (Letöltve: 2023.06.21.)
• CALIENDO, Marco – SCHMIDL, Ricarda (2016): Youth unemployment and active labor market policies in Europe. In: IZA Journal of Labor Policy 5, 1 (2016). https://doi.org/10.1186/s40173-016-0057-x
• DÉNES, Zoltán (2023): Akár egy jó fizetést is el lehet csípni diákmunkával, érdemes jól átgondolni a pénz elköltését. In: Világgazdaság, 2023.06.12., https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2023/06/akar-egy-jo-fizetest-is-el-lehet-csipni-diakmunkaval-erdemes-jol-atgondolni-a-penz-elkolteset
• DESILVER, Drew (2022): After dropping in 2020, teen summer employment may be poised to continue its slow comeback. In: Pew Research Center, 2022.06.21., https://www.pewresearch.org/short-reads/2022/06/21/after-dropping-in-2020-teen-summer-employment-may-be-poised-to-continue-its-slow-comeback/
• DRÁVUCZ, Péter (2023): Évente kétszázezer diák dolgozik Magyarországon. In: Napi.hu, 2023.04.30., https://www.napi.hu/belfold/evente-200-ezer-diak-dolgozik-magyarorszagon.770632.html
• EURACTIV (2022): Youth in Spain see jobs gain after years of instability. In: euractiv.com, 2022.12.20., https://www.euractiv.com/section/economy-jobs/news/youth-in-spain-see-jobs-gain-after-years-of-instability/
• EUROPEAN, Commission (2023): Eurobarometer survey shows that traineeships help young people land their first job. In: ec.europa.eu, 2023.04.28., https://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=en&catId=1036&furtherNews=yes&newsId=10566
• EUROPEAN, Commission (2023): Youth employment support. In: ec.europa.eu, https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1036 (Letöltve: 2023.06.27.)
• EUROSTAT (2022): COVID-19 strongly impacted young people’s employment. In: Eurostat, 2022.03.31., https://ec.europa.eu/eurostat/en/web/products-eurostat-news/-/ddn-20220331-1
• EUROSTAT: Share of unemployed youth down to 6.3% in 2022. In: Eurostat, 2023.05.24., https://ec.europa.eu/eurostat/en/web/products-eurostat-news/w/ddn-20230524-1
• Ewijk, Hans van (2010): Youth work in the Netherlands – History and future direction. In: in COUSSÉE, F.,VERSCHELDEN, G., VAN DE WALLE, T., MĘDLIŃSKA M., WILLIAMSON H. (szerk): The history of youth work inEurope – Relevance for youth policy today, Volume 2, Council of Europe-European Union, Starsbourg, Cedex. 2010, https://core.ac.uk/download/pdf/53106004.pdf (Letöltve: 2023.06.21.)
• HOLLANDIAI, Hírek (2023): Kiskorúak foglalkoztatása Hollandiában: Hány éves kortól, mit szabad dolgozniuk? In: hollandhírek.nl, 2023.04.14., https://hollandhirek.nl/diakmunka-hollandiaban-es-fiatalok-munkavegzese/
• HORVÁTH, Zoltán (2021): A fiatalok foglalkoztatását ösztönző adókedvezmények. In: ado.hu, 2021.08.05., https://ado.hu/ado/a-fiatalok-foglalkoztatasat-osztonzo-adokedvezmenyek/
• International, Labour Organization (2023): Has youth employment recovered? In: ilo.org, 2023. június, https://www.ilo.org/wcmsp5/groups/public/—ed_emp/documents/publication/wcms_885192.pdf?fbclid=IwAR2i1BYn-F0DgiuI-VV_saq-hixh28eqSH53lFsYfRcLz7uorvaLxO4Q-Gs
• International, Labour Organization (2020): Preventing exclusion from the labour market: Tackling the COVID-19 youth employment crisis. In: ilo.org, 2020. május, https://www.ilo.org/wcmsp5/groups/public/—ed_emp/documents/publication/wcms_746031.pdf
• KLUVE, Jochen et al. (2016): Do Youth Employment Programs Improve Labor Market Outcomes? A Systematic Review. In: Institute of Labor Economics, Discussion Paper No. 10263, October 2016, https://docs.iza.org/dp10263.pdf
• KONCSEK, Rita (2022): A diákok is kereshetnek havonta több százezer forintot. In: Világgazdaság, 2022.04.25., https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2022/04/a-diakok-is-kereshetnek-havonta-tobb-szazezer-forintot
• LOVAS, Judit (2022): Hogyan adózik a diákmunka 2022-ben? In: Az én pénzem, 2022.07.01., https://www.azenpenzem.hu/cikkek/hogyan-adozik-a-diakmunka-2022-ben/8690/
• MAGYAR, Nemzet (2022): Uniós élmezőnyben hazánk a fiatalok foglalkoztatásában. In: Magyar Nemzet, 2022.10.19., https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2022/10/unios-elmezonyben-hazank-a-fiatalok-foglalkoztatasaban
• Martin, John (2012): Quality apprenticeships: The search for the holy grail. Paper Presented at NIESR Seminar “Understanding and Influencing Young People’s Early Labour Market Experiences,” London, England, 2012, November 16
• MASTERSON, Victoria (2022): This is how COVID-19 hit youth employment in Europe – and how it can recover. In: World Economic Forum, 2022.04.26., https://www.weforum.org/agenda/2022/04/eu-youth-employment-covid-19/
• MTI (2022): Sokan éltek a fiataloknak járó adókedvezménnyel. In: Világgazdaság, 2022.09.09., https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2022/09/sokan-eltek-a-fiataloknak-jaro-adokedvezmennyel
• NÉMETH, Viktória (2021): 25 év alatti fiatalok munkaerő-piaci helyzete. In: Oeconomus, 2021.04.18., https://www.oeconomus.hu/irasok/25-ev-alatti-fiatalok-munkaero-piaci-helyzete/#_edn5
• NEMZETI, Adó és Vámhivatal (2022): 25 év alatti fiatalok kedvezménye. In: Nav.gov.hu, 2022.01.26., https://nav.gov.hu/ado/szja/25-ev-alatti-fiatalok-kedvezmenye#_ftn2
• NEMZETI, Adó és Vámhivatal (2023): A diákok munkavállalása 2022. https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=&ved=2ahUKEwiijobbhuH_AhUgcfEDHdeICW0QFnoECBYQAQ&url=https%3A%2F%2Fnav.gov.hu%2Fpfile%2Ffile%3Fpath%3D%2Fugyfeliranytu%2Fnezzen-utana%2Finf_fuz%2F2022%2F72.-a-diakok-munkavallalasa&usg=AOvVaw044EQoXCYabb6AsGYk8KXR&opi=89978449 (Letöltve: 2023.06.26.)
• NYUGDÍJ, Másképpen (2022): Munkavállalás nyugdíjasként: aktívan 65 felett? In: nyugdíjmaskeppen.hu, 2022.11.14., https://nyugdijmaskeppen.hu/munkavallalas-nyugdijaskent/
• O’HIGGINS, Niall (2017): Rising to the youth employment challenge. New evidence on key policy issues. International Labour Office, Geneva, 2017
• PASTORE, Francesco (2012): Youth Unemployment in Italy at the Time of the New Great Depression. In: Friedrich-Ebert-Stiftung, 2012. november, https://library.fes.de/pdf-files/id/09476.pdf
• SÁNDOR, Tünde (2022): Egyre több diák dolgozik télen-nyáron, de a szeptemberi helyzet kritikus. In: Világgazdaság, 2022.09.20., https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2022/09/egyre-tobb-diak-dolgozik-telen-nyaron-de-a-szeptemberi-helyzet-kritikus
• SIMON, Bence (2021): Fiatal munkavállalóként Európában és Magyarországon 2021-ben. In: Frissdiplomás Blog, 2021.09.28., https://blog.frissdiplomas.hu/2021/09/28/fiatal-munkavallalokent-europaban-es-magyarorszagon-2021-ben/
• TÓTH, István György – HUDÁCSKÓ, Szilvia (2020): A koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi következményei: az érintettek megoszlása és véleménye a járványt kísérő intézkedésekről – Eredmények a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. legfrissebb, májusi kutatásából. In: TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt., 2020.05.11., https://tarki.hu/sites/default/files/2020-05/covid_2020_05_10_fin.pdf
• VARGA, Csenge (2023): Többet kereshetnek a fiatalok nyári diákmunkával mint egy tanár a tanítással. In: Napi.hu, 2023.05.25., https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/diakmunka-oraber-fizetes-nyar-munka.771771.html
• Világgazdaság (2022): A fiatalok többsége kevesli a diákmunkáért járó ezerforintos órabért. In: Világgazdaság, 2022.07.06., https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2022/07/a-fiatalok-tobbsege-kevesli-a-diakmunkaert-jaro-1000-forintos-orabert-2
• Világgazdaság (2023): Diákmunka: a kiemelt területeken a négyezer forintos órabér sem ritka. In: Világgazdaság, 2023.06.02., https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2023/06/diakmunka-a-kiemelt-teruleteken-a-negyezer-forintos-oraber-sem-ritka
• Világgazdaság (2023): Indul a jelentkezés a nyári diákmunkaprogramra. In: Világgazdaság, 2023.06.09., https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2023/06/hamarosan-indul-a-jelentkezes-a-nyari-diakmunka-programra
• Világgazdaság (2023): Kiderült, mennyit kereshetnek idén a diákmunkások. In: Világgazdaság, 2023.05.25., https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2023/05/kiderult-mennyit-kereshetnek-iden-a-diakmunkasok
• VT-SOFT (2022): Adókedvezmények fiataloknak – az szja-mentesség és azon túl. In: vtsoft.hu, 2022.02.16., https://vtsoft.hu/adokedvezmenyek-fiataloknak-az-szja-mentesseg-es-azon-tul/

[1] A kedvezmény összege adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének a szorzata.

[2] A legszigorúbb szabályok a 13 és 14 évesekre vonatkoznak. Iskolai napokon iskolaidőn kívül és szabadnapokon végezhetnek munkát. Tilos gyárban dolgozni, gépeket üzemeltetni vagy azok közelében munkát végezni. Az olyan típusú elfoglaltság sem engedélyezett, mint alkohol felszolgálás, gépkezelés, 10 kilogramm feletti súlyokat emelése, vagy vegyszerekkel dolgozni (Németh, 2021).

Erdélyi Dóra

Senior elemző | Megjelent írások

Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.

• "...reggel-este tejet iszom" - tejfogyasztás világszerte
• Mennyibe kerül az iskolakezdés? - hazai és európai körkép
• Egyre drágább szenvedéllyé válhat a kávézás
• Az vagy, amit megeszel? - Húsfogyasztási körkép a világból