A KSH által frissen közzétett kereseti, foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok tükrében érdemes áttekinteni, hol is tart a hazai munkaerőpiac, illetve mi várható a következő időszakban. A bruttó átlagkereset 2024. január-augusztus között 634 ezer forintot tett ki, 14%-kal magasabb értéket, mint egy évvel korábban. A 10% feletti bérnövekedésnek az elsődleges oka a tavaly decemberi egyszeri minimálbér és garantált bérminimum emelése, továbbá a közigazgatási szektorba tartozók egyes körében megvalósult béremelés (pl. oktatás, egészségügy). Az alacsonyabb inflációval párhuzamosan a reálbérek is 2023 decembere óta 10% körüli emelkedést mutatnak. A hazai bérnövekedés kiemelkedő nemzetközi szinten, az OECD szerint Magyarországon a reál órabérek Litvánia után a második legnagyobb mértékben nőttek az elmúlt évek során. A dinamikus bérnövekedés a további időszakban is velünk maradhat. Emellett kisebb kilengésekkel és enyhén, de folyamatosan emelkedik a foglalkoztatottak létszáma idehaza, szeptemberben 4 millió 699 ezer fő dolgozott hazánkban. Ugyanakkor egy tetőzés közeli állapot is látszik, amelyben egyre nehezebb növelni a foglalkoztatotti létszámot, és ismét korlátozó tényezővé válik a (szakképzett) munkaerőhiány. Ez viszont nemcsak hazai probléma. A fejlett országokban a munkaerőpiacok továbbra is feszesnek mondhatóak, jelentős a munkaerőhiány, még ha a nyomás valamelyest enyhült is az utóbbi időszakban.
Keresetek
Helyzetkép
2024 első nyolc hónapjában, vagyis január és augusztus között a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 634 300 forint volt, mely 14%-os növekedést jelent 2023 azonos időszakához képest. A kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset is hasonló mértékű emelkedést mutatott (+14% év/év alapon), ezzel 421 800 forintra nőtt az értéke átlagosan az év első nyolc hónapjában. A dinamikus bérnövekedésnél fontos szerepet játszik a tavaly decemberi minimálbér és garantált bérminimum emelése (rendre +15% és +10%), mely kihatott a magasabb bérkategóriákra is egészen a mediánbérig: a minimálbérnél magasabb jövedelmi szinteken is érdemi emeléseket hajthattak végre a bértorlódás elkerülése végett. Mindez egyszeri esettel, de jelentősen megemelte a kereseteket – mely hatás az év során végig kitartott. Másrészt az állami szférában a mediánbér környékén érdemi központi béremelések valósultak meg: az oktatási és egészségügyi szektorban is béremelést hajtottak végre egyszeri jelleggel.
Ezzel együtt a reálbérek – az inflációval korrigált keresetek, melyek a jövedelmek vásárlóerejét mutatják – egy éve, tavaly szeptember óta emelkednek. Ez azt jelenti, hogy a nominális bérnövekedés meghaladja a (lassuló) inflációt. A reálkeresetek 2023 decembere óta 10% körüli szinten emelkednek idén. Így a legfrissebb KSH-adatok szerint is, idén augusztusban a reálkereset 9,4%-kal nőtt országos átlagban az egy évvel korábbihoz képest: a bruttó átlagkereset 628 800 forint volt, 13,1%-kal nőtt éves szinten a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,4%-os növekedése mellett. A dinamikus reálbér-emelkedés megalapoz a lakossági fogyasztás bővülésének, illetve a megtakarítások gyarapításának is. Előző ösztönzi a gazdasági növekedést, utóbbi pedig a lakosság ellenállóképességét a későbbi esetleges gazdasági sokkok ellen.
Az átlagkeresetnél alacsonyabb ugyan a mediánkereset minden vizsgált hónapban, viszont az átlagkeresethez hasonlóan a mediánkereset is dinamikus növekedést mutat. A bruttó kereset mediánértéke 520 000 forintot, a nettó kereset mediánértéke 360 100 forintot ért el idén augusztusban, 15,6%-kal, illetve 15,3%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A mediánkereset definíciója szerint, a vizsgált foglalkoztatottak fele havi 520 ezer forintnál kevesebbet, másik fele ennél az összegnél többet keresett 2024 augusztusában.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/15679094/
Nemzetközi kitekintés
Továbbra is élen jár Magyarország a bérnövekedést tekintve az Európai Unió országai között. Az Eurostat 2023-ra vonatkozó adatai szerint az EU tagországok közül Magyarországon nőtt legnagyobb mértékben (20,2%) a nominális kereset 2022-höz viszonyítva, majd Romániában (16,2%) és Lengyelországban (15,9%). Ebben a magasabb infláció és annak kompenzálása miatti béremelések is közrejátszhattak. Az EU egészében 5,3%-os keresetbővülést regisztrált az Eurostat 2023-ban.
2024 évközi adatai szerint is az élmezőnyben található a magyar bérnövekedés: 2024 második negyedévében 12,1%-kal nőttek a keresetek egy év alatt (kiigazítatlan adatok), ötödik legnagyobb mértékben a 27 tagállam közül.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/19530777/
Nemzetközi szinten, az OECD nyári munkaerőpiaci jelentése szerint Magyarországon a reál órabérek – vagyis a keresetek inflációtól tisztítva – Litvánia után a második legnagyobb mértékben nőttek az elmúlt évek során: 2019 negyedik negyedévéhez képest 13,5%-kal nőttek 2024 első negyedévéig összességében (kumulált értelemben) a magyar reálbérek, míg az OECD-átlag 1,5% volt. OECD-szinten is a reálbérek a legtöbb országban évről évre emelkednek, általában az infláció csökkenésének köszönhetően. Ennek ellenére sok országban még mindig a 2019-es szintjük alatt vannak, ahogy a következő ábrán is látszik.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/19531308/
A magas bérnövekedés ellenére euróban számolva a hazai keresetek továbbra is lemaradásban vannak a nyugat-európai bérszínvonaltól: 2023-ban a magyarországi átlagos 11 eurónyi órabér a román, a bolgár és a lett órabéreknél volt magasabb.
Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/berek-euroban-eu-2023-1hmr6g8wqw89z2n?live
Kilátások
Várhatóan idén év végéig dinamikus marad a (nominális) bérnövekedés, miközben az infláció ugyan gyorsul technikai tényező miatt az év utolsó hónapjaiban, de ezzel együtt is 5% körül/alatt maradhat várhatóan. Ennek köszönhetően pedig a 10% körüli reálbér-növekedés is fennmaradhat az év további részében (előző évhez viszonyítva).
Az MNB várakozása szerint a nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetek 12,8-13,2% között bővülhetnek 2024-ben átlagosan, míg jövőre 7,5-8,6% közötti növekedést vár a jegybank. A lakossági reáljövedelem pedig tovább bővülhet, az idei 5,7-6,1% közötti szintet követően 2,6-3,8% között 2025-ben. Amennyiben oldódik a lakosság óvatossága, a fogyasztás is lendületet vehet a reáljövedelem bővülésével.
Továbbá piaci hírek szerint a minimálbér-tárgyalások kapcsán is érdemi előrelépések történtek, melyek a jövő évi bérdinamikára is kihathatnak. Eszerint a minimálbérnek három év alatt (2027. január 1-jére) el kell érnie a rendszeres bruttó átlagkereset 50%-át. 2024 augusztusában a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 601 300 forintra volt becsülhető, egy év alatt 13,8%-kal nőtt. Ez az összeg minimálisan alacsonyabb a 628 800 forintnyi teljes nemzetgazdasági szintű bruttó átlagbérnél (a teljes munkaidőben alkalmazásban állók esetében). Jelenleg a teljes bruttó bér 42%-a a 266 800 forintos minimálbér, míg a rendszeres átlagkereset 44%-a. Vagyis kisebb minimálbér-emeléssel is elérhető a rendszeres kereset 50%-a a következő 3 év alatt (eltérő mértékű minimálbér-emelést is megengedve az évek során). A Nemzetgazdasági Minisztérium háttérszámítása szerint ez úgy érhető el, ha minden évben 12%-kal nő a minimálbér. Ez ugyanakkor még csak előrejelzés, a minimálbér-tárgyalások tovább zajlanak a felek között a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésein a következő időszakban. További kormányzati cél – mely szintén befolyásolja a minimálbér-tárgyalásokat -, miszerint 2028-ra 1000 euróra nőhet a minimálbér Magyarországon, illetve 2-3 éven belül elérhetjük az 1 millió forintos átlagbért.
Foglalkoztatás és munkanélküliség
Helyzetkép
A KSH friss adatai szerint 2024 szeptemberében 4 millió 699 ezer volt a foglalkoztatottak létszáma Magyarországon, mely az elmúlt évek „mélypontjához”, 2020-2021-es évek átlagához képest 115 ezer fővel többet, összesen 3%-os foglalkoztatás-bővülést jelent. Kisebb kilengésekkel, de emelkedik az elmúlt években a foglalkoztatottak létszáma a 15-74 éves korosztályban. Továbbá a korosztály foglalkoztatási rátája 65,1%-ra, 2,5 százalékponttal emelkedett Magyarországon 2020-2021 átlagához viszonyítva idén szeptemberre, vagyis a 15-74 éves népesség 65,1%-a dolgozik hazánkban.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16615577/
Ami a munkanélküliek számát illeti – azaz akik szintén gazdaságilag aktívként jelennek meg a statisztikákban, mivel aktívan keresnek állást -, 2024 szeptemberében 220 ezer főt regisztráltak. Az egy évvel korábbihoz képest a 15–74 éves munkanélküliek száma 17,2 ezer fővel, míg a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal 4,5%-ra nőtt. A munkanélküliek számának növekedése, párhuzamosan a foglalkoztatottak számának emelkedésével, azt is jelenti, hogy egyre többen lépnek be a munkaerőpiacra és keresnek aktívan állást – ezáltal az aktivitási ráta is megemelkedett, a 2020-2021-re jellemző 65,1%-ról 68,1%-ra 2024 szeptemberére.
Az adatokból az látszik, hogy nemzetgazdasági szinten a magyar munkaerőpiac ismét megközelíti a teljes foglalkoztatás állapotát, és így egyre nehezebb növelni a foglalkoztatotti létszámot (ahogy a fenti ábrán is látható, tetőzés közeli állapotot mutat a foglalkoztatási ráta). Természetesen egyéni szinten továbbra is van rá esély, hogy akár hosszabb időbe is telhet a végzettségnek és képzettségnek megfelelő munkát találni idehaza, azonban összességében aki szeretne dolgozni, az talál munkát magának. Ezáltal felüti ismét a fejét munkaerőhiány, azon belül is egyre akuttabbá válik a szakképzett munkaerő hiánya. Ennek elsődleges oka a társadalom idősödése: a születésszám csökkenésével idővel egyre kevesebb fiatal lép be a munkaerőpiacra, miközben népesebb generációk hagyják el azt, mennek nyugdíjba. Ezáltal pedig szűkül a munkaerő-kínálat. A foglalkoztatás növelése érdekében egyre több figyelem terelődik a munkaerőpiac peremén lévő csoportok aktivizálására, mind munkaadói, mind kormányzati oldalon: a diákok és a fiatal munkavállalók, a nyugdíjasok, a kisgyermeket nevelő szülők, fogyatékossággal élők motiválása a munkaerőpiaci részvételre.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/19532738/
Azonban ez nemcsak magyar-specifikus jelenség, a fejlett országok többsége küzd a társadalom idősödésével, a munkaerőbázis csökkenésével és a munkaerőhiánnyal.
Nemzetközi kitekintés
A fejlett országokban – nemzetközi szinten – a munkaerőpiacok továbbra is feszesnek mondhatóak, jelentős a munkaerőhiány, még ha a nyomás valamelyest enyhült is az utóbbi időszakban. A munkanélküliségi ráták több OECD-országban a 2019-es szint alatt jártak az intézmény nyári munkaerőpiaci jelentése szerint, vagy nem sokkal haladták meg a koronavírus-járvány előtti rekordalacsony szinteket. Mindeközben a magyar munkanélküliségi ráta nemzetközi szinten továbbra is alacsonynak számít, az OECD-átlag alatti.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/19533033/
Az Európai Unióban is általánosságban magas a foglalkoztatási és alacsony a munkanélküliségi ráta, melyek – a hazai helyzethez hasonlóan – a teljes foglalkoztatás közelítését és a munkaerőpiaci feszességet, a munkaerőhiányt jelzik. Az Európai Unió átlagában a 15-74 éves lakosság közel 62%-a dolgozott 2024 második negyedévében, míg a munkanélküliségi ráta 6% alatti volt (rekordalacsony szint). A 15 és 74 év közöttiek körében Hollandia (73,4%), Málta (70,1%) és Észtország (69,7%) állt az élen 2024 második negyedévében a foglalkoztatottsági ráta tekintetében. Magyarország (65,1%) a középmezőnyben foglalt helyet, Ausztria (65,2%) és Csehország (65,5%) mögött. Ugyanakkor a hazai ráta magasabb szintet ért el, mint a szlovák (63%), a lengyel (61,9%), a bolgár (60,3%) és a román (55,2%).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/19533324/
Ami a munkanélküliségi rátát illeti, Csehországban (2,5%) és Lengyelországban (2,7%) volt a legalacsonyabb a munkanélküliek aránya az idei második negyedévben, míg Spanyolországban a legmagasabb (11,3%). A régiós államok közül Szlovákia teljesített leggyengébben (5,2%) ezen a téren, míg hazánkban és Bulgáriában 4,3% volt a munkanélküliségi ráta (EU-átlag alatti), Horvátországban 4,6%, Romániában 5%.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/19533361/
Mind a foglalkoztatási ráta, mind a munkanélküliségi ráta tekintetében jelentősebb különbségeket láthatunk az Európai Unión belül az ún. centrum, nyugati országok és a délebben fekvő országok között. Általánosságban a nyugati országokban magas a foglalkoztatás (pl. Hollandia 73,4%) és alacsony a munkanélküliség (pl. Hollandia 3,6%), míg a déli országokban pont ellenkezőleg van (pl. Görögországban a foglalkoztatási ráta 55,5%, a munkanélküliségi ráta 9,8%).
Kilátások
Rövid távon vizsgálva, az MNB várakozása szerint a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak száma idén várhatóan enyhén tovább emelkedik (0,4-0,5%), míg a munkanélküliségi ráta az év hátralévő részében és jövőre is csökkenhet (2024: 4,2-4,3%, 2025: 3,6-3,9%). A jegybank szerint a 2024-es bérdinamikát elsősorban a minimálbér tavaly év végi emelése, az enyhülő
munkaerőpiaci feszesség és az inflációs várakozások mérséklődésének üteme határozza meg.
Ugyanakkor közép- és hosszú távon a demográfiai folyamatok, a társadalom idősödése egyre inkább korlátot jelent a foglalkoztatás további érdemi bővülésének. Ezáltal pedig ráirányulhat a figyelem a munkaerőállomány azon csoportjaira, melyeket eddig kevésbé aknáztak ki: megnőhet a fiatal munkavállalók (25 év alattiak) foglalkoztatottsága, és az idősebb korosztály, azon belül pedig a nyugdíjasok visszafoglalkoztatása fontos szempont lesz. Továbbá ráirányulhat a figyelem a kisgyermekes szülők (elsősorban az édesanyák) és a fogyatékkal élők foglalkoztatására. Másrészt az automatizáció és digitalizáció is megoldást nyújthat a munkaerőhiányra, az üres álláshelyek betöltésére, az élő munkaerő kiváltására, kiegészítésére. A munka világának várható átalakulásáról a következő években korábbi cikkünkben írtunk részletesen.
Továbbá fontos szempont lesz a jövő munkahelyeit illetően a zöld átállás is. Az OECD nyári munkaerőpiaci jelentésében kiemeli, a munkahelyek több mint egynegyedét nagymértékben érinti majd a zöld átállás és a nettó zéró kibocsátási célkitűzés. Jelenleg viszont az OECD-országokban a munkaerő 20%-át foglalkoztatják a zöld, környezetbarát munkahelyek.
A cikk forrásai itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt olvashatóak.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
