A gyermekek, a családok és a társadalmak szempontjából is fontos kérdés, hogy a szülő(k) gyermekük születését követően milyen feltételek mellett maradhat(nak) otthon nevelni gyermeküket és mikor térnek vissza a munkaerőpiacra. E tanulmány az említett érintettek szemszögéből vizsgálja meg a gyermekgondozás világ körüli tendenciáit. Európa és Magyarország idősödő társadalmainak szempontjából a munkaerőhiány kezelésének egyik módja a kisgyermekek mellől visszatérő szülő(k) segítése. Ugyanakkor sem a gyermekek, sem a szülőknek nem mindegy az intézményi gyermekellátás elérhetősége, megfizethetősége és minősége. Milyen hosszú szabadságokra jogosultak a szülők gyermekük születését követően a világ egyes országaiban? Hogyan támogatják az egyes országok a szülők visszatérését a munkába? Milyen költségeket ró az államokra és a családokra a gyermekek gondozás? Hol áll mindezen kérdésében Magyarország? E kérdésekre is választ adunk elemzésünkben.
Loading...
Reload document 
Open in new tab A koronavírus-járvány utáni gazdasági újraindulással párhuzamosan a munkaerőhiány is újból felütötte a fejét Európában és Magyarországon egyaránt, melyre az idősödő társadalom egyébként is folyamatosan ráerősít. A hiányzó munkaerő pótlása érdekében a kisgyermeket nevelő, munkába visszatérni szándékozó szülő(k) támogatása munkáltatói és nemzetgazdasági szinten is fontos feladat. Alapvető e tekintetben a gyermekek napközbeni felügyelete, életkori sajátosságuk szerinti nevelése-fejlesztése. A gyermekek születését követően a nők és a férfiak által igénybe vehető szabadságok világ körüli összehasonlítása mellett elemzésünkben bemutatjuk a kisgyermekek intézményi ellátásának sajátosságait a világ számos magas jövedelmű országában. Továbbá górcső alá vesszük a gyermekellátással kapcsolatos feladatok finanszírozását, mind állami, mind családi szinten. Végezetül körképet kínálunk és betekintést nyújtunk a gyermeket nevelő szülők munkaerőpiaci helyzetébe a világ több országának példáján keresztül.
Kisgyermekes szülő mint potenciális munkaerőforrás
Több korábbi elemzésünkben is megemlítettük az európai és hazai munkaerőhiányt mint a jelenlegi gazdaság-társadalom egyik fontos és orvosolandó jelenségét. A koronavírus-járványt és az azzal járó lezárások feloldását követően a gazdasági visszapattanás és fellendülés időszaka következett. Magas volt a kereslet az áruk és szolgáltatások iránt a nyitást követően, a gazdasági tevékenység és termelés új lendületet kapott, mely felszívta a járvány során munkahelyüket elvesztett álláskeresőket. 2022-re Magyarországon megközelítettük a teljes foglalkoztatást és felütötte ismét a fejét a munkaerőhiány. Ilyenkor nehezebb újabb munkaerőt bevonni, tovább mobilizálni a munkaképes korú (15-65 éves) lakosságot, mivel aki szeretne dolgozni, már tudott magának állást szerezni.
A járványt követő gazdasági fellendülés mellett Európa és Magyarország idősödő társadalma is hozzájárul a munkaerőhiány növekedéséhez. A jelenséget jól szemlélteti a medián életkor eltolódása az utóbbi évtizedekben. A medián életkor a vizsgált népesség azon tagjának életkora, akinél idősebbek és fiatalabbak egyenlő számban fordulnak elő az adott csoportban. Az Európai Unió egészét vizsgálva 2002-ben a medián életkor 38,7 év, 2012-ben már 41,9 év, míg 2022-ben 44,4 év volt. Ez azt jelenti, hogy az EU lakosságának fele 44,4 évnél idősebb, míg a másik fele fiatalabb volt 2022-ben, míg 2002-ben a „középső érték” még csak 38,7 év volt. Amikor egy társadalom idősödik, alacsonyabb a születések száma, így egyre kevesebb fiatal lép be a munkaerőpiacra a korábbi évekhez képest, akik pedig egyre kevésbé tudják pótolni a munkában a nyugdíjba menőket. Ezáltal csökken a gazdaságilag aktívak tábora, vagyis a munkaerő-kínálat, tovább feszítve a munkaerőpiacot.
- számú ábra: Az utóbbi évtizedekben jelentősen emelkedett Európában a medián élekor, mely jelzi a társadalom idősödését. Forrás: Eurostat (2023).
Egy harmadik, munkaerőhiányt kiváltó jelenségre az ING hívta fel a figyelmet elemzésében, mégpedig arra, hogy csökkent az egy foglalkoztatottra jutó ledolgozott munkaórák átlagos száma a koronavírus-járványt követően. Az egy foglalkoztatottra jutó átlagos munkaórák száma 2,2%-kal alacsonyabb, mint a járvány előtti években. Ezáltal több munkavállalóra van szükség hasonló mennyiségű munka elvégzésére. Emiatt pedig jelenleg 3,8 millió ember dolgozik, akik más betöltetlen álláshelyre mehetnének, ha a munkavállalók ugyanannyit dolgoznának, mint amennyit a járvány előtti években.
A munkaerőhiány kezelésének egyik módja a munkaerőpiac peremén lévő potenciális munkaerő mobilizálása, bevonása a munka világába. Ilyen csoportok a fiatalok (15-24 évesek) és a nyugdíjas korúak (65 éves vagy afeletti korosztály), akiknek a helyzetéről korábbi elemzésünk során már írtunk. Ugyanígy potenciális munkaerő a gyermekek születését követően a munka világába visszatérni szándékozó szülők köre, akiknek a helyzetéről és lehetőségeiről ebben az elemzésünkben írunk részletesen.
Gyermek születését követő időszak
Egy gyermek születését követő első hetek és hónapok kulcsfontosságúak az újszülött és szülei szempontjából, mely időszakot az államok és a munkáltatók szabadságok kiadásával segíthetik. A szülési, apasági és későbbi anyasági szabadság segíthet a szülőknek kötődni a gyermekükhöz, támogatja a gyermekek egészséges fejlődését és növeli a nemek közötti egyenlőséget (UNICEF, 2021).
Az OECD (2023) adataira támaszkodva az UNICEF mutatta be 2021-es jelentésében – egyéb témák mellett – a világ magas jövedelmű országaiban érvényben lévő, gyermek születését követően igénybe vehető különféle szabadságokat.
Szabadságok a szülők részére
A szülési szabadság a szülés körüli (vagy egyes országokban az örökbefogadás) időszakra járó, munkahelyvédelemmel egybekötött juttatás az anya részére. A szülési szabadság általában rövid időtartamú, de jól fizetett: az OECD-tagországokban átlagosan 19 hét, és a nemzeti átlagbér 78%-át fizetik.
2022-ben Bulgáriában (59 hét) és Görögországban (43 hét) volt a leghosszabb a nőknek járó szülési szabadság, míg az USA-ban magánfeladatnak tekinthetik a gyermekgondozást, mivel nem jár fizetett szülési szabadság. Magyarországon 24 hét a szabadság, ezzel a rangsor első negyedében vagyunk. Ráadásul 17 más ország gyakorlatához hasonlóan az anyák a szülési szabadság ideje alatt teljes korábbi fizetésüket kapják idehaza (csecsemőgondozási díjnak hívják, CSED).
Magyarországon a szülési szabadságot (CSED), vagyis 24 hét 100%-os juttatást követően gyermekgondozási szabadság jár (GYED) a gyermek 2 éves koráig a szülő jövedelmének 70%-áig, majd gyermekgondozást segítő ellátást (GYES) igényelhetnek a gyermek 3. életévének betöltéséig havi 28 500 forint összegben.
2. számú ábra: Magyarországon az anyáknak összesen 160 hét szabadság jár a gyermekük születése okán, mellyel az OECD-rangsor legelején állunk. Forrás: OECD (2023).
A gyermek születését követően az apáknak is jár szabadság Magyarországon, illetve több országban is a világon, bár ezt nemzetközi egyezmény nem írja elő. Időtartama a nőknek járó szülési szabadságnál általában sokkal rövidebb, viszont teljes fizetést kapnak alatta a legtöbb esetben. Az OECD-országok összességében átlagosan alig több mint 10 hét fizetett apa-specifikus szabadságot biztosítanak a gyermek megszületését követően közvetlenül (fizetett, szülést követő apasági szabadság, fizetett szülői szabadság, apáknak járó otthonápolási szabadság).
A legnagyobb akadályt a szabadság igénybevétele jelenti, mivel a dolgozó apák jellemzően szakmai és kulturális akadályokba ütköznek, amelyek megakadályozzák őket a szabadság igénybevételében. Az összehasonlítható adatokkal rendelkező 18 OECD-országban az igénybevétel átlagosan 57%-os. Az igénybevétel ösztönzése érdekében a legtöbb magas jövedelmű ország bevezette a „használd ki vagy veszítsd el” jellegű apasági szabadságot.
Izrael, Új-Zéland és az Egyesült Államok egyáltalán nem biztosít fizetett apa-specifikus szabadságot, 16 OECD által vizsgált ország pedig legfeljebb két hetet. A skála másik végén tizenkét OECD-ország három hónap (13 hét) vagy annál több fizetett szabadságot tart fenn kizárólag az apák számára. A két kelet-ázsiai OECD-ország – Japán és Korea – biztosítja a leghosszabb, 12 hónapos (52 és 54 hetes) részben fizetett apa-specifikus szabadságot az OECD-országok közül. Magyarországon az apaszabadság időtartama 2023. január 1-től megduplázódott, és 10 munkanapot tesz ki.
A szülői szabadság a legtöbb ország esetében kiegészíti a szülési és apasági szabadságot, és gyakran – de nem minden országban – a szülési szabadságot követi. Maga a szülői szabadságra való jogosultság gyakran egyéni (azaz minden szülőnek megvan a saját jogosultsága), de a szülői szabadság ideje alatt az állami jövedelemtámogatásra való jogosultság gyakran családi alapú, ami azt jelenti, hogy egyszerre csak az egyik szülő igényelhet jövedelemtámogatást. Egyes országokban a szülői szabadság bizonyos időszakai csak az anya vagy az apa számára vannak fenntartva, és nem átruházhatók; más országokban (például Ausztriában és Németországban) „bónusz” fizetett heteket kínálnak, ha mindkét szülő igénybe veszi a családi jogosultság egy bizonyos részét.
Magyarországon az ún. gyermekgondozási díj (GYED) a szülési szabadság után a gyermek 2 éves koráig, ikrek esetén a gyermekek 3 éves koráig jár a szülőnek, mely a szülő jövedelmének 70%-át teszi ki.
Végezetül a gyermekgondozási vagy gyermeknevelési szabadságok szintén munkaviszonnyal védett szabadságok, amelyek gyakran a szülői szabadságot követik. E típusú szabadságok általában lehetővé teszik, hogy legalább az egyik szülő otthon maradjon a gyermek két-három éves koráig. Az otthoni ápolási szabadságok kevésbé elterjedtek, és csak az OECD-országok kisebb részében találhatóak meg. Gyakran fizetés nélküliek is. Ahol van juttatás, ott az otthoni ápolási szabadságot általában csak alacsony átalányösszegben fizetik.
Magyarországon a gyermekgondozást segítő ellátás, vagyis a GYES a gyermek 3. életévének betöltéséig jár a gyermekgondozási díj lejártát követően. A GYES havi összege 28 500 forint, amelyből 10% nyugdíjjárulékot vonnak. Ikergyermekek esetén a havi összeg a gyermekek számával többszöröződik.
Az OECD adatai együtt jelenítik meg a nőknek járó szülői szabadságokat és a gyermekgondozási típusú szabadságokat. Időtartamukat tekintve a magyar anyáknak járó 136 hét szülői és gyermekgondozási szabadság az élmezőnyben, a finn 143,5 hét után következik (lásd a 2. számú ábrán). Az OECD által vizsgált országok átlagában e típusú szabadságok együttesen 32,5 hetet tesznek ki.
3. számú ábra: az anyáknak járó szülési szabadság alatt több OECD által vizsgált országban is a teljes bérüket kapják a nők, míg ezt követően az országok közel egyharmadában nem jár fizetett szabadság. Forrás: OECD (2023).
Ami az anyáknak járó juttatásokat illeti a szülői és gyermekgondozási szabadságuk alatt, jelentős a szórás az országok között. 17 országban, köztük Magyarországon is, a szülési szabadság ideje alatt teljes fizetést kapnak a nők, azonban csak három országban – Chilében, Észtországban és Szlovéniában – kapnak ezt követően is teljes bért. Ugyanakkor ebben a három országban jóval rövidebb (12-68 hét) a szülői és gyermekgondozási szabadság ideje, mint hazánkban (136 hét). Továbbá több országban nem is jár szülői vagy gyermekgondozási szabadság az anyáknak. Idehaza a fizetés 40,85%-át kapják a nők szülői és gyermekgondozási szabadságuk alatt.
Összességében az látható, hogy a legtöbb OECD által vizsgált ország közvetlenül a gyermek születése után rövidebb időre szóló, de jelentős összegű fizetett szabadságot biztosít a nőknek. Ezt követően viszont vagy hosszabb ideig tartó, részben fizetett szabadság jár az anyáknak gyermekgondozásra, vagy rövidebb időtartamú, de magasabb arányban fizetett távollét. Magyarország az egyik legtovább, akár a gyermek 3 éves koráig tartó fizetett szabadságot biztosít az édesanyáknak.
Magyarországon több speciális típusú gyermekgondozási lehetőség létezik. Az egyik a nagyszülői GYED. Eszerint 2020. január 1-jétől a még nem nyugdíjas, biztosított nagyszülő is jogosulttá válhat gyermekgondozási díjra. További lehetőség a nevelőszülői GYED, mely a gyermek nevelésbe vételének napjától a gyermek 2 éves koráig jár. Harmadrészt az ún. diplomás GYED, ahol államilag elismert felsőoktatási intézményben teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik. Ráadásul a diplomás GYED után sem kell személyi jövedelemadót fizetniük a 25 év alatti fiataloknak 2022. január 1-től.
A szabadság hossza tehát nem minden esetben mutat teljes képet az adott ország „szabadság-politikáját” illetően, mivel nagyon eltérő mértékben fizethetnek juttatást a szabadság ideje alatt az egyes országok az anyáknak (és az apáknak). A magas jövedelmű országokban egy átlagos nőnek a szülési és szülői szabadság alatt a keresetének kétharmadát fizetik ki: a finnországi fizetés egynegyedétől a chilei, kolumbiai, costa ricai, izraeli, mexikói, hollandiai, észt, spanyol, szlovén és török teljes fizetésig terjed.
Ezért a teljes fizetésnek megfelelő, szabadságon töltött hetek összege mutatja meg leginkább a jogosultság nagyvonalúságát (szabadság hetei szorozva a kifizetési rátával). Például, ha egy nő 10 hét szabadságra jogosult a szokásos fizetésének 50%-áért, akkor a teljes fizetéssel egyenértékű szabadsága 5 hét. Ilyen módon számolva a legbőkezűbb szabadságot Románia (92 hét), Észtország (82 hét) és Magyarország (közel 80 hét) kínálja a nőknek. A skála másik végén Írország, Ausztrália és Svájc kevesebb mint 10 hét teljes fizetést kínál.
4. számú ábra: Magyarországon a nők közel 80 hétnek megfelelő, teljes fizetéssel járó szabadságot kapnak gyermekük születése után, mellyel a világ élvonalában állunk. Forrás: OECD (2023).
A szülési és szülői szabadságokra fordított közkiadások
A szülési és szülői szabadságra fordított közkiadások is jelentős szórást mutatnak az OECD által vizsgált országokban (2019-es adatok). Születendő gyermekenként a legtöbbet, 76 334 dollárt (vásárlóerő-paritáson számolva) Luxemburgban költöttek, míg legkevesebbet Törökországban (612 dollár/születendő gyermek). Az OECD-átlag 16 600 dollár volt 2019-ben. Magyarország a rangsorban a negyedik helyen állt 2019-ben gyermek születését követő szabadságok miatti közkiadások terén 26 400 dollárral gyermekenként (9,5 millió forint), mely egyben a világszinten is jelentős családtámogatási rendszert is mutatja.
A szabadságokra fordított közkiadások általában az északi, valamint a közép- és kelet-európai OECD-országokban a legmagasabbak, ami az előbbi esetben a fizetések nagyvonalúságát és a szabadság magas szintű igénybevételét tükrözi mind az anyák, mind az apák körében, az utóbbi esetben pedig az anyák számára rendelkezésre álló fizetett szülői szabadság hosszát.
5. számú ábra: világviszonylatban is jelentős mértékű Magyarországon egy gyermek születése utáni szabadságokra fordított közkiadások mértéke. Forrás: OECD (2023).
Szülési szabadságok kihasználtsága
Ahol rendelkezésre állnak ilyen jellegű adatok, ott a szülési szabadságot az OECD által vizsgált országokban jól használják ki. 2021-ben átlagosan 68 fizetett szülési szabadságot igénybe vevő személy jutott 100 élveszületésre; más szóval minden három megszületett gyermek után több mint két anya igényelt állami anyasági ellátást vagy vett igénybe állami szülési szabadságot. Néhány országban a szülési szabadság/kedvezmények igénybevétele különösen magas, sőt 100 megszületett gyermekre 100 vagy annál több jogosult jutott (pl. Finnországban, Dániában, Magyarországon és Svájcban).
Ennek oka lehet a szülési szabadságra való széles körű vagy általános jogosultság, valamint a hosszú szabadságjogosultság, így a szülési szabadságon lévő anyák két különböző évben is számításba vehetők jogosultként. Például, ha egy szülés az év végén történik, előfordulhat, hogy az anyák decemberben és januárban is szülési szabadságon vannak, így a statisztikák külön években szerepelnek. Chilében, Koreában és Mexikóban az igénybevétel 100 született gyermekre vetítve 50 alatt van, ami valószínűleg a nők alacsony foglalkoztatási arányát tükrözi.
6. számú ábra: jó a kihasználtsága a szülési szabadságoknak az OECD által vizsgált országokban. Forrás: OECD (2023).
Vissza a munkaerőpiacra – kisgyermekek intézményi ellátása
A bölcsődei és óvodai ellátás előnyei
Az előző részben bemutatott, gyermek születése után járó szabadságok igénybevételét követően a szülők – rövidebb-hosszabb kihagyást követően – általában visszatérnek a munkaerőpiacra. Mindeközben a kisgyermek ellátásáról is gondoskodniuk kell. Bölcsődei (koragyermekkori) és óvodai (kisgyermekkori), vagyis a formális intézményi ellátás biztosítása, elérhetősége és megfizethetősége nemcsak a szülőknek teremti meg a lehetőséget, hogy ismét munkába álljanak, hanem a gyermekek fejlődésére nézve és társadalmi szempontból is számos pozitívumot hordoznak.
A gyermekek fejlődését nézve, a korai gyermekkorba, különösen hároméves kor előtti gondozási-nevelési befektetések különösen értékesek lehetnek, mivel ekkor van az agy fejlődésének legkritikusabb szakaszában. A készségek elsajátítása dinamikus és öngerjesztő folyamat: minél korábban szerzik meg azokat a kisgyermekek, annál könnyebb lesz a további, finomabb készségeket elsajátítaniuk. Ezáltal a gyermek korai életévei hosszú távú következményekkel járnak az iskolai teljesítményre, az egészségi állapotra, és ezen túlmenően a későbbi évek munkaerőpiaci lehetőségeikre is.
Az óvodai nevelésben-fejlesztésben a gyermekek fejlesztik nyelvhasználatukat és szociális készségeiket, elkezdik fejleszteni logikai és érvelési készségeiket, illetve arra ösztönzik őket, hogy fedezzék fel az őket körülvevő világot és környezetet. Az általános iskolába lépés előtti életkorban a gyermekek életük legformálóbb éveit élik, ahol az egész életen át tartó szokások és minták alapjait rakják le, megalapozzák az egész életen át tartó tanulást. Az oktatás korai szakaszába történő beruházások térülnek meg a legnagyobb mértékben, különösen a hátrányos helyzetű gyermekek esetében (Infojegyzet, 2021/46.). Az egyetemes gyermekgondozás továbbá elősegítheti az esélyegyenlőség előmozdítását, társadalmi-gazdasági háttérből fakadó egyenlőtlenség csökkentését. Továbbá a korai iskolaelhagyás megelőzésében is fontos szerepet játszik (Infojegyzet, 2021/46.).
Gyermekgondozási világrangsor
Korábbi elemzésünkben részletesen megvizsgáltuk Európa országaiban a bölcsődei és óvodai ellátást, annak elérhetőségét, finanszírozását, családi költségterheit. Az elemzés további részében egy újfajta megközelítés alapján mutatjuk be a gyermekgondozást a világ körül. Az UNICEF 2021-ben adott ki egy jelentést „Where Do Rich Countries Stand on Childcare?” címmel (magyarul: Hol állnak a magas jövedelmű országok a gyermekgondozás terén?). Ebben az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, angolul Organisation for Economic Co-operation and Development) és az Európai Unió 41 magas jövedelmű országában értékelik és rangsorolják a szülői szabadságra és a gyermekgondozásra vonatkozó politikákat.
A 41 ország a szülői szabadság és a szervezett gyermekgondozás különböző kombinációit alkalmazza a szülők gyermekgondozásának elősegítésére. A rangsor az egyes országokat nyolc mutató alapján rangsorolja, amelyek négy dimenzióba vannak csoportosítva: szabadságolás, a gyermekgondozás hozzáférhetősége, minősége és megfizethetősége (eredményeket lásd az 1. számú táblázatban. Mellékletben megtalálhatóak a táblázatban használt egyes indikátorok részletes jelentései).
- Szabadságolás kategóriában a fizetett, munkahelyvédelemmel ellátott, gyermek születését követően igénybe vehető szabadságokat vizsgálta az UNICEF OECD-adatok alapján a nők és férfiak esetében (teljes fizetéssel egyenértékű hetek számában). A megelőző fejezetben ezt a témakört jártuk végig és mutattuk be elemzésünkben.
- Hozzáférhetőség kategóriában azt vizsgálta az UNICEF, hogy milyen arányban vettek részt hivatalos gyermekgondozási és oktatási programokban a 3 év alatti és egy évvel az iskolakezdés előtt álló gyermekek.
- Minőség esetében azt vizsgálták, hogy milyen a gyermekek és a pedagógusok aránya, továbbá a hivatalos gyermekgondozásban a pedagógusok minimális képzettsége.
- Megfizethetőségnél pedig a gyermekgondozás költségeit vizsgálta az UNICEF két gyermek esetében (két átlagbéres és egy alacsony keresetű egyedülálló szülő esetében).
Megjegyzés: A sárga háttér a rangsor felső harmadában lévő helyet jelzi, a világoskék a középső harmadot, míg a sötétkék az alsó harmadot. Az üres cellák azt jelzik, hogy nem álltak rendelkezésre naprakész összehasonlítható adatok. Az összes mutató pontos értéke és forrása az UNICEF-jelentés függelékében található.
Mielőtt rátérnénk az UNICEF által vizsgált kategóriák részletes bemutatására, összegeznénk a rangsor legfontosabb üzeneteit. Először is, Luxemburg, Izland és Svédország kínálja az UNICEF értékelése alapján a legjobb gyermekgondozási politikát. Ugyanakkor egyik ország sem vezet mind a négy vizsgált területen, ami arra utal, hogy még a jobban család-barátnak minősülő országok között is van még fejlődési mozgástér. Továbbá Szlovákia, az Egyesült Államok és Ciprus a ranglista utolsó helyeit foglalja el. A szabadságokba és a gyermekgondozásba történő gyenge beruházások arra utalnak, hogy a gyermekgondozást inkább magánfeladatnak tekintik.
További érdekesség, miszerint Japán, Románia, Észtország és Dél-Korea áll a legjobban a szabadságjogosultság és a szabadság alatt járó juttatások tekintetében. Romániában és Észtországban a leghosszabb – juttatások mértékével korrigálva – az anyáknak járó szabadság, míg Japánban és Dél-Koreában az apáknak járó szabadság a legbőkezűbb (hosszát és a juttatásokat tekintve).
Izlandon, Lettországban és Új-Zélandon a legmagasabb a gyermekgondozás minősége, mely szerint a gyermekek és a gondozók/nevelők aránya alacsony, képzettségük pedig magas. Mindazonáltal Írországban, Új-Zélandon és Svájcban a legkevésbé megfizethető a gyermekgondozás a középosztály számára: két átlagkereső szülő esetében az egyikük fizetésének közel a felét kellene költenie arra, hogy két gyermeket intézményi gondozásban tudjon elhelyezni.
Magyarország az UNICEF-rangsor közepén helyezkedik el, megelőzve több kelet-közép-európai országot is (pl. Lengyelországot, Csehországot). Gyermek születését követően a szülőknek járó szabadságok tekintetében a vizsgált magas jövedelmű országok körében az első harmadban foglalunk helyet, a gyermekgondozás minősége és megfizethetősége esetében pedig a középső harmadban. Az előbbi azt jelenti, hogy igen jelentős világszinten is a gyermek születését követő szabadságok száma a szülők részére. A gyermekgondozás megfizethetőségének kérdésében is jó helyen áll hazánk világviszonylatban, a fizetések 6-9%-áig terjedő, családokra háruló gyermekellátási költségekkel (állami támogatásokat követően). Továbbá a gyermek-gondozó arány tekintetében is a 2018-as 12,4 fővel a vizsgált országok körében jó arányt képviselünk.
Szülői elégedettség
A korábbi alfejezetben a gyermekgondozás minőségét és megfizethetőségét mutattuk be az UNICEF jelentése alapján statisztikai adatok segítségével, ugyanakkor az UNICEF a szülők szubjektív megítélését is vizsgálta: a gyermekgondozással való kifejezett elégedettséget és azt az érzést, hogy a gyermekgondozás költségeivel hogyan tudnak megküzdeni. Összességében az látható az eredményekből, hogy a gyermekgondozással nagyfokú elégedettséget mutató országokban általában magas a beiratkozási arány és kevés a gyermekgondozási költségekkel küzdő szülő.
7. számú ábra: minél nagyobb az adott országban a szülők megelégedettsége az intézményi gyermekgondozással (függőleges tengely), annál nagyobb arányban íratják be gyermeküket (vízszintes tengely). Forrás: UNICEF, 2021.
8. számú ábra: a szülők elégedettebbek a gyermekgondozással (függőleges tengely) a megfizethető árú országokban (vízszintes tengelyen a költségek 0%-tól 80%-ig emelkednek). Forrás: UNICEF, 2021.
E tekintetben igen fontos tényezőt jelentenek a kulturális különbségek. A szülők preferenciái, a kulturális normák és az informális gyermekgondozást biztosító családtagok (pl. nagyszülők) elérhetősége magyarázza a 3 év alatti gyermekek beíratási arányában az egyes országok közötti különbségek egy részét.
A gyermekellátással kapcsolatos feladatok finanszírozása
Családi ellátásokra fordított közkiadások
Az OECD-országok átlagosan a GDP 2,29%-át költötték 2019-ben a családok ellátására. Ugyanakkor országok között jelentős eltérések mutatkoztak. Míg Franciaországban és Svédországban a családi ellátásokra fordított állami kiadások megközelítették a GDP 3,5%-át, addig Spanyolországban, az Egyesült Államokban, Costa Ricában, Mexikóban és Törökországban jóval alacsonyabbak, a GDP 1,5%-a alatt voltak. Az OECD módszertana szerint Magyarországon 2019-ben a GDP 3,09%-át fordították a családok ellátására (kizárólag közvetlen költségvetési kiadási tételek), mely meghaladta mind az EU (2,56%), mind az OECD (2,29%) átlagát.
9. számú ábra: világszinten is jelentősek Magyarország családi ellátásokra fordított közkiadásai, melyek 2019-ben a GDP 3,09%-át tették ki. Forrás: OECD (2023).
A készpénzjuttatásra (pl. jövedelemtámogatások, szabadság ideje alatti támogatások), szolgáltatásokra (pl. gyermekgondozási intézmények finanszírozása) és adóintézkedésekre (pl. célzott adókedvezmények) fordított arányos összegek is országonként eltérő képet mutattak. A legtöbb, de nem minden OECD-ország többet költ készpénzes juttatásokra, mint szolgáltatásokra vagy adókedvezményekre a gyermekes családok számára. Ezzel szemben több országban, egyebek mellett Mexikóban, Kolumbiában, Norvégiában, Svédországban és az Egyesült Államokban a szolgáltatásokra fordított kiadások a családi ellátásokra fordított közpénzek több mint felét teszik ki. Franciaországban, Németországban és Magyarországon a családoknak nyújtott adókedvezményekre fordított közkiadások a GDP több mint 0,5%-át teszik ki, miközben az OECD-átlag 0,19%.
Családtámogatások a gyermekek száma alapján
Többféle bontásban is lehet értékelni a családoknak juttatott állami támogatások a világ országaiban: egy vagy kétszülős és egy- vagy kétkeresős családok, szülő(k) jövedelme vagy épp a gyermekek száma alapján. Elemzésünkben az utolsó, a családban lévő gyermekek száma alapján mutatjuk be a családtámogatások összegét.
Általánosságban az OECD-országokban a családtámogatások értéke emelkedik a család méretével és a háztartásban élő gyermekek számával. A 10. számú ábrán láthatjuk egy kétkeresős, két szülővel rendelkező háztartás nyújtott családtámogatások nagyságát, ahol az egyik szülő teljes munkaidőben, a másik pedig részmunkaidőben dolgozik (mindketten mediánbéren), a háztartásban élő gyermekek száma szerint, feltételezve, hogy a legfiatalabb gyermek hatéves.
Az OECD-országok átlagában a családi ellátások értéke ennél a családtípusnál több mint kétszeresére nő, amikor a gyermekek száma egy gyermekről (a teljes munkaidős átlagkereset 2%-a) két gyermekre (a teljes munkaidős átlagkereset 5%-a) nő, majd három gyermek esetén ismét megduplázódik (a teljes munkaidős átlagkereset 10%-a). E család négygyermekes változata átlagosan a teljes munkaidős átlagkereset 15%-át kitevő családtámogatásban részesül. A családi ellátások családméret szerinti növekedése Észtországban (az egygyermekes család esetében a teljes munkaidős átlagkereset 4%-a, a négygyermekes család esetében pedig 47%-a) és Lengyelországban a legnagyobb, ahol az egygyermekes család nem kap családi ellátást, a négygyermekes család viszont a teljes munkaidős átlagkereset 49%-át. Magyarországon jelentős mértékűek világviszonylatban a családtámogatások, bármekkora méretű családot is vizsgálunk. Leginkább szembetűnő a 3 gyermekes családoknak járó támogatások világszinten, mivel az átlagkereset közel 23%-át kitevő támogatással 3. helyen álltunk 2018-ban. 4 gyermek esetén pedig közel az átlagkereset 28%-át kitevő összeggel az 5. leginkább bőkezű támogatást nyújtotta Magyarország a családok számára 2018-ban.
10. számú ábra: Magyarország az OECD által vizsgált országok közül az ötödik legnagyobb mértékű családtámogatást nyújtotta 2018-ban a négygyermekes családoknak. Forrás: OECD (2023).
A 2018-as OECD adatok ráadásul nem jeleníthették még meg, hogy 2020. január 1-jétől minden anya, aki jelenleg legalább négy gyermeket nevel, vagy élete során négy vagy több gyermeket szült és felnevelt, élete végéig teljesen mentesül a jelenleg 15%-os személyi jövedelemadó megfizetése alól. Tervben továbbá az szja-mentesség kiterjesztése a háromgyermekes édesanyákra is.
Gyermekgondozásra fordított közkiadások
Eddig általánosságban vizsgáltuk a családtámogatásokra, családok ellátására fordított kiadásokat, a következő fejezetben viszont kizárólag a bölcsődei és óvodai ellátásokra fordított összegekre fókuszálunk.
A kisgyermekkori nevelésre és gondozásra fordított közkiadások magukban foglalják a hivatalos napközbeni ellátásra (pl. bölcsődék, napközi otthonok és családi napközik, általában a 0-2 éves korú gyermekeket célzó) és az óvodai nevelési szolgáltatásokra (beleértve az óvodákat és napközi otthonokat, amelyek általában oktatási tartalmat és hagyományos ellátást is nyújtanak a 3-5 éves korú gyermekek számára) fordított összes (pénzbeli vagy természetbeni) közkiadást.
11. számú ábra: Magyarország világviszonylatban a középmezőnyben, kelet-közép-európai országok közül az élen jár a bölcsődei és óvodai ellátásra fordított közkiadások terén. Forrás: OECD (2023).
Az OECD-országok átlagosan a GDP 0,8%-át fordítják a kora- és kisgyermekkori nevelésre és gondozásra. Míg Franciaországban és a skandináv országokban a kora gyermekkori nevelésre és gondozásra fordított közkiadások meghaladták 2019-ben a GDP 1,0%-át, addig Kolumbiában, Romániában, Costa Ricában, Cipruson, Írországban, Portugáliában, Törökországban és az Egyesült Államokban a GDP kevesebb mint 0,5%-át teszik ki. A legtöbb ország többet költ az óvodai nevelésre, mint a bölcsődei gondozásra, ami részben a magasabb beiskolázási arányokat tükrözi (itt fontos látni, hogy az óvodai nevelésben vagy annak bizonyos részében való részvétel több országban kötelező, míg a bölcsődei ellátás nem az).
Magyarországon a GDP 0,7%-át költötték 2019-be bölcsődei és óvodai ellátások finanszírozására, mely megegyezik az európai uniós átlaggal. Ezen belül 0,6%-ot óvodai és 0,1%-ot bölcsődei gondozásra. A GDP 0,7%-át kitevő finanszírozással megelőztük a többi vizsgált kelet-közép-európai államot: Lengyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában 0,6%-ot, Csehországban 0,5%-ot, míg Romániában 0,4%-ot költöttek erre a célra.
Családi költségek
Amennyiben a gyermekgondozás drága, a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek felerősödnek, valamint ez a nőket visszatartja a munkába való visszatéréstől. Az UNICEF 2021-es jelentése szerint Európában szervezett gyermekgondozást igénybe vevő szülők 38%-a találta nehéznek a költségek fedezését. További 15%-uk szívesen igénybe vette volna a bölcsődei ellátást, de nem tehette meg anyagi okok miatt, különösen az alacsony jövedelmű családok esetében.
Az összes magas jövedelmű országban átlagosan egy átlagbért kereső házaspárnál az egyikük fizetésének 14%-át kellene költenie arra, hogy két (2 és 3 éves) gyermeket teljes nappali gyermekgondozásba járasson (nettó költségek állami és egyéb támogatásokat követően). Ez a kiadás az ingyenes gyermekgondozással rendelkező országokban (például Chilében, Máltán és Olaszországban) a nullától az egyik fél fizetésének harmadáig-feléig is terjedhet például Írországban, Új-Zélandon és Svájcban.
A legtöbb magas jövedelmű ország nagymértékben támogatja a hátrányos helyzetű csoportok gyermekgondozását, 19 országban egy alacsony keresetű egyedülálló szülő két gyermek teljes munkaidőben történő gondozására a bérének kevesebb mint 5%-át kellett kifizetnie. Ugyanakkor az Egyesült Államokban, Cipruson és Szlovákiában egy alacsony keresetű szülőnek a fizetése harmadát-felét is gyermekgondozásra kellett költenie (alacsony jövedelmet az országos átlagbér kétharmadában állapította meg az UNICEF).
12. számú ábra: Magyarországon 2020-ban a kereset 6-9%-át kellett családon belül kisgyermekek ellátására fordítani, mely alacsonynak számít világviszonylatban. Forrás: OECD – UNICEF (2023).
A fenti adatok gyűjtése óta néhány ország módosította gyermekgondozási politikáját. Németország 2019-ben 5,5 milliárd eurót vállalt a napközbeni ellátás minőségének és megfizethetőségének javítására, például azáltal, hogy az alacsony jövedelmű családokat mentesítette a napközbeni ellátási járulék alól. Az Egyesült Államok 2021-ben kibővítette a gyermekgondozási politikáját azzal, hogy 15 milliárd dollár vészhelyzeti támogatást nyújtott az államoknak a Child Care and Development Block Grant (gyermekgondozási és fejlesztési blokktámogatás) és 24 milliárd dollárt gyermekgondozási stabilizációs támogatások révén.
Ausztrália 2021-ben négy év alatt 2 milliárd dolláros kötelezettségvállalást tett az óvodába járás megerősítésére, valamint 1,7 milliárd dollárt arra, hogy a gyermekgondozás megfizethetőbbé váljon a két vagy több gyermeket nevelő családok számára. 2022 júliusától kezdődően pedig a gyermekgondozási támogatás 30%-kal emelkedett a második és az azt követő, 5 éves és annál fiatalabb gondozott gyermekek után.
Magyarország igen kedvező helyet foglalt el az UNICEF rangsorában, a fizetések 6-9%-áig terjedő gyermekellátási költségekkel. A jogszabályban meghatározottak alapján a bölcsődei ellátásért és a gyermekétkeztetésért térítési díjat kell fizetni. Ugyanakkor a bölcsődében és a mini bölcsődében a fenntartó döntésétől függ, hogy a gondozásra megállapít-e térítési díjat vagy kizárólag a gyermekétkeztetésért kell fizetni. A törvény szabályai szerint a bölcsődei, mini bölcsődei személyi térítési díj összege étkezéssel együtt nem haladhatja meg a család egy főre eső nettó jövedelmének a 25%-át, étkezés nélkül a 20%-át munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde esetén az 50%-át. Mentesülnek a gondozási díj megfizetése alól a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek, a három- vagy többgyermekes családok gyermekei, a tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermekek, az átmeneti gondozásban lévő, az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, vagy gyermekotthonban elhelyezett, a nevelésbe vett gyermekek, a védelembe vett gyermekek. A kedvezményezetti körön kívül eső családok esetében pedig jövedelemarányosan állapítják meg a személyi térítési díjat, tehát a szabályozás figyelemmel van a szülők jövedelmi helyzetére (forrás: csalad.hu).
13. számú ábra: a növekvő gyerekszám, nagyobb terhet ró a családi költségvetésre, Éppen ezért fontosak az ezeket a kiadásokat enyhítő állami beavatkozások és támogatások. Forrás: UNICEF (2021) és OECD (2023).
Érdemes összevetni egy átlagjövedelmű házaspár gyermekgondozási költségeit és a teljes termékenységi rátát, mely utóbbi azt mutatja meg, hogy ha az adott év termékenységi adatai állandósulnának, akkor egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet. E két adatot országonként vizsgálva (fenti ábra) arra a köztudomású és gyakorlati oldalról is megerősíthető megállapításra juthatunk, miszerint általánosságban a nagyobb gyermekvállalási hajlandóság magasabb anyagi költségekkel jár egy család számára. Mindezek miatt pedig elemi érdek olyan állami beavatkozások és támogatások kiépítése, amelyek mérsékelni tudják a családi költségvetés terheit, ezáltal hozzájárulnak a termékenységi arányszám növekedéséhez és az európai, illetve azon belül a hazai idősödő társadalom problémáinak mérsékléséhez.
Gyermeket nevelő szülők a munkaerőpiacon
Gyermeket nevelő nők a munkaerőpiacon
Az OECD-országok átlagában az anyák 71,4%-a volt foglalkoztatott 2021-ben, jelentős eltérésekkel az egyes országok között. Az anyák több mint 85%-a dolgozik Szlovéniában és Portugáliában, 17 másik OECD által vizsgált országban pedig – köztük Magyarországon is (77%) – az anyák több mint 75%-a. A skála másik végén, 6 OECD-országban (Chile, Costa Rica, Olaszország, Dél-Korea, Mexikó és Törökország) 60% alatt van ez az arány.
14. számú ábra: Magyarországon az édesanyák 77%-a dolgozott 2021-ben, mely világviszonylatban is magasnak számít. Forrás: OECD (2023).
Továbbá az OECD-országokban az anyák 54%-a dolgozik teljes munkaidőben, míg 17%-uk részmunkaidőben. Az általános foglalkoztatási arányokhoz hasonlóan a részmunkaidős/teljes munkaidős státusz megoszlása is nagymértékben eltér az egyes országokban. A részmunkaidős foglalkoztatás különösen gyakori Ausztráliában, Ausztriában, Hollandiában és Svájcban, ahol a foglalkoztatott anyák több mint fele nem teljes munkaidőben dolgozik. Ezzel szemben 13 OECD-országban – köztük Magyarországon is – a foglalkoztatott anyák kevesebb mint 10%-a dolgozik részmunkaidőben. Több részmunkaidős állással akár növelhető is lehet idehaza a dolgozó anyák száma és aránya.
15. számú ábra: jelentősen emelkedett a gyermeket nevelő nők foglalkoztatása az OECD országaiban. Forrás: OECD (2023).
Az anyák foglalkoztatási rátája az elmúlt években növekedést mutatott a világ országaiban a 2008-as globális pénzügyi és gazdasági válság miatti megtorpanást követően, illetve 2020-ban a koronavírus-járvány miatt. Az 25 OECD-országra vizsgált átlag szerint az anyák foglalkoztatási rátája a 2006-os 64%-ról 2021-re 72% fölé nőtt. A 0-14 év közötti, gyermek nélküli nők esetében is hasonló növekedés figyelhető meg, bár valamivel alacsonyabb szintről, és 2021-ben 61%-ot ért el a foglalkoztatási rátájuk a 2006-as 54,5%-hoz képest. Magyarországon is a 0-14 éves gyermeket nevelő nők foglalkoztatási rátája a 2006-os 54%-ról 77%-ra emelkedett 2021-re (gyermektelen nők esetében: 50%-ról 64,8%-ra történt a növekedés).
16. számú ábra: a családban nevelt gyermekek számának emelkedésével általánosságban csökken az anyák foglalkoztatási rátája is. Forrás: OECD (2023).
Az anyák foglalkoztatási aránya általában a háztartásban élő gyermekek számával is változik. Több országban és az OECD átlagában az anyák foglalkoztatási rátája a gyermekek számának növekedésével csökken. Az egygyermekes anyák mintegy 73%-a végzett fizetett munkát 2021-ben, míg a két-, illetve három- és többgyermekes anyák 71%-a, illetve 60%-a volt foglalkoztatott. Ezzel szemben Szlovéniában, Görögországban, Izlandon, Izraelben és Japánban nincs jelentős különbség az egy vagy több gyermeket nevelő anyák foglalkoztatási rátája között. Az egy eltartott gyermeket nevelő és a három vagy több eltartott gyermeket nevelő anyák foglalkoztatási rátája között a legnagyobb, több mint 25 százalékpontos különbség Németországban, Belgiumban, Bulgáriában, Romániában, Máltán és Magyarországon volt tapasztalható 2021-ben.
A gyermeket nevelő házaspárok munkavállalási szokásai
Számos OECD-országban mindkét szülő teljes munkaidőben dolgozott, az OECD adatai alapján ez volt a leggyakoribb foglalkoztatási minta a gyermekes párok körében (2021). Ez az elrendezés elterjedt különösen Svédországban, Litvániában, Portugáliában és Szlovéniában, ahol a családok több mint 70%-ában mindkét fél teljes munkaidőben dolgozott. Ezzel szemben más országokban (pl. Ausztriában, Németországban, Svájcban és különösen Hollandiában) gyakoribb volt, hogy az egyik partner teljes munkaidőben, a másik pedig részmunkaidőben dolgozott. Továbbá az egykeresős családok jelentős arányt képviseltek (több mint 40%) a gyermekes párok között Chilében, Costa Ricában és Törökországban; ez utóbbiban viszonylag magas volt azon családoknak az aránya (10%), ahol egyik szülő sem dolgozott.
17. számú ábra: a magyar családok többségében mindkét szülő teljes munkaidőben dolgozik. Forrás: OECD (2023).
Magyarországon a családok közel 70%-ában mindkét szülő teljes munkaidőben dolgozott, míg a gyermekes családok 23%-ában a 2021-es adatok alapján a pár egyik tagja teljes munkaidős állást vállalt, míg a másik nem végzett munkát.
Összefoglalás
A koronavírus-járványt és az azzal járó lezárások feloldását követően a gazdasági visszapattanás és fellendülés időszaka következett. A járványt követő gazdasági fellendülés mellett Európa és Magyarország idősödő társadalma is hozzájárul a munkaerőhiány fokozódásához. A munkaerőhiány kezelésének egyik módja a munkaerőpiac peremén lévő potenciális munkaerő mobilizálása, bevonása a munka világába, köztük a gyermekek születését követően a munkába visszatérni szándékozó szülők.
A legtöbb OECD által vizsgált ország közvetlenül a gyermek születése után rövidebb időre szóló, de jelentős összegű fizetett szabadságot biztosít a nőknek. Ezt követően viszont vagy hosszabb ideig tartó, részben fizetett szabadság jár az anyáknak gyermekgondozásra, vagy rövidebb időtartamú, de magasabb arányban fizetett távollét. Magyarország az egyik legtovább, akár a gyermek 3 éves koráig tartó fizetett szabadságot biztosít az édesanyáknak.
A magas jövedelmű országokban egy átlagos nőnek a szülési és szülői szabadság alatt a keresetének kétharmadát fizetik ki. A teljes fizetésnek megfelelő, szabadságon töltött hetek összege alapján számolva a legbőkezűbb szabadságot Románia (92 hét), Észtország (82 hét) és Magyarország (közel 80 hét) kínálja a nőknek. A skála másik végén Írország, Ausztrália és Svájc kevesebb mint 10 hét teljes fizetést kínál.
Születendő gyermekenként a legtöbbet, 76 334 dollárt (vásárlóerő-paritáson számolva) Luxemburgban költöttek, míg legkevesebbet Törökországban (612 dollár/születendő gyermek). Az OECD-átlag 16 600 dollár volt 2019-ben. Magyarország a rangsorban a negyedik helyen állt 2019-ben gyermek születését követő szabadságok miatti közkiadások terén 26 400 dollárral gyermekenként (9,5 millió forint), mely egyben a világszinten is jelentős családtámogatási rendszert is mutatja.
A gyermek születése után járó szabadságok igénybevételét követően a szülők – rövidebb-hosszabb kihagyást követően – általában visszatérnek a munkaerőpiacra. Mindeközben a kisgyermek ellátásáról is gondoskodniuk kell.
Az UNICEF által 2021-ben készített jelentés szerint Luxemburg, Izland és Svédország kínálja az UNICEF értékelése alapján a legjobb gyermekgondozási politikát. Ugyanakkor egyik ország sem vezet mind a négy vizsgált területen (szabadságolás, hozzáférhetőség, minőség, megfizethetőség). Magyarország az UNICEF-rangsor közepén helyezkedik el, megelőzve több kelet-közép-európai országot is (pl. Lengyelországot, Csehországot).
Az OECD-országok átlagosan a GDP 2,29%-át költötték 2019-ben a családok ellátására. Magyarországon 2019-ben a GDP 3,09%-át fordították a családokra, mely meghaladta mind az EU (2,56%), mind az OECD (2,29%) átlagát. Továbbá általánosságban az OECD-országokban a családtámogatások értéke emelkedik a család méretével és a háztartásban élő gyermekek számával. Magyarországon jelentős mértékűek világviszonylatban a családtámogatások, bármekkora méretű családot is vizsgálunk. Leginkább szembetűnő a 3 gyermekes családoknak járó támogatások világszinten, mivel az átlagkereset közel 23%-át kitevő támogatással 3. helyen álltunk 2018-ban. 4 gyermek esetén pedig közel az átlagkereset 28%-át kitevő összeggel az 5. leginkább bőkezű támogatást nyújtotta Magyarország a családok számára 2018-ban.
Ami a családi költségeket illeti, az összes magas jövedelmű országban átlagosan egy átlagbért kereső házaspárnál az egyikük fizetésének 14%-át kellene költenie arra, hogy két (2 és 3 éves) gyermeket teljes nappali gyermekgondozásba járasson. Ez a kiadás az ingyenes gyermekgondozással rendelkező országokban (például Chilében, Máltán és Olaszországban) a nullától az egyik fél fizetésének harmadáig-feléig is terjedhet például Írországban, Új-Zélandon és Svájcban. Magyarország igen kedvező helyet foglalt el az UNICEF rangsorában, a fizetések 6-9%-áig terjedő gyermekellátási költségekkel.
A különféle családpolitikai intézkedések eredményességét hosszú távon lehet csak értékelni. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján az OECD-országok átlagában az anyák 71,4%-a volt foglalkoztatott 2021-ben, 54%-uk dolgozott teljes munkaidőben, míg 17%-uk részmunkaidőben. Az anyák foglalkoztatási rátája az elmúlt években növekedést mutatott a világ országaiban a 2008-as globális pénzügyi és gazdasági válság miatti megtorpanást követően, illetve 2020-ban a koronavírus-járvány miatt. Az 25 OECD-országra vizsgált átlag szerint az anyák foglalkoztatási rátája a 2006-os 64%-ról 2021-re 72% fölé nőtt. Magyarországon is a 0-14 éves gyermeket nevelő nők foglalkoztatási rátája a 2006-os 54%-ról 77%-ra emelkedett 2021-re.
Melléklet
Az 1. számú táblázatban használt mutatók:
Szabadság
- Az anyák számára 2018-ban teljes fizetéssel egyenértékű fizetett, munkahelyi védelemmel járó szabadságok hetek számában kifejezve;
- Az apák számára 2018-ban fenntartott, munkahelyi védelemmel járó, teljes fizetéssel egyenértékű szabadságok hetek számában kifejezve;
Hozzáférhetőség
- A 3 év alatti gyermekek aránya 2019-ben, akik hetente legalább egy órát kora gyermekkori nevelés-gondozásban részesültek;
- Szervezett tanulásban részt vevő gyermekek egy évvel az iskolakezdés előtt 2018-ban;
Minőség
- Gyermekek és tanárok aránya a szervezett gyermekgondozásban 2018-ban;
- A hivatalos gyermekgondozásban dolgozó pedagógusok minimális képzettségi szintje;
Megfizethetőség
- Költségek egy két-, átlagbért kereső, kétgyermekes házaspár számára 2020-ban, állami támogatásokat követően;
- Költségek egy alacsony keresetű egyedülálló szülő és két gyermek számára 2020-ban (a kormányzati támogatások után).
Források
- COLIJN, Bert: This is the real reason why the eurozone is suffering from labour shortages. In think.ing.com, 2023.09.05., https://think.ing.com/articles/the-real-reason-why-eurozone-suffering-from-labour-shortages-23?fbclid=IwAR1KVS2MSWZim1B6BCm4I_E59BO2c4VfsGPLkej5gHXTE67Btc-q_MQhwP4
- CSALÁD.HU: Bölcsődei ellátás. In: család.hu, 2021.03.09. https://csalad.hu/tamogatasok/bolcsodei-ellatas
- DATTA GUPTA, Nabanita – JESSEN, Jonas: Childcare, parental leave and children’s development. In: Social Europe, 2023.05.18., https://www.socialeurope.eu/childcare-parental-leave-and-childrens-development
- ÁCS, Vera: Kisgyermekkori nevelés és gondozás a gyermekgarancia tükrében. In: Képviselői Információs Szolgálat – Infojegyzet, 2021/46. 2021.06.07. https://www.parlament.hu/documents/10181/39233854/Infojegyzet_2021_46_Gyermekgarancia_kisgyermekkori_neveles.pdf/bb57ed50-6d83-135c-6e53-d6c12c0de7c2?t=1623134128771
- EUROSTAT: Early childhood education statistics. In: ec.europa.eu, 2022. június, https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Early_childhood_education_statistics
- EUROSTAT: Half of EU’s population older than 44.4 years in 2022. In: ec.europa.eu, 2023.02.22., https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/w/DDN-20230222-1
- GROMADA, Anna – RICHARDSON, Dominic: Where Do Rich Countries Stand on Childcare? In: UNICEF Office of Research – Innocenti, Florence, 2021, https://www.unicef-irc.org/where-do-rich-countries-stand-on-childcare
- PORTFOLIO: Orbán Viktor: kiterjesztik a tervek szerint az SZJA-mentességet a 3 gyerekesekre is. In: Portfolio.hu, 2023.09.14., https://www.portfolio.hu/gazdasag/20230914/orban-viktor-kiterjesztik-a-tervek-szerint-az-szja-mentesseget-a-3-gyerekesekre-is-639681
- TAR, Gábor: Ez már a munkavállalók forradalma? Egyre kevesebbet dolgoznak az emberek. In: Portfolio.hu, 2023.09.10., https://www.portfolio.hu/gazdasag/20230910/ez-mar-a-munkavallalok-forradalma-egyre-kevesebbet-dolgoznak-az-emberek-638413
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
