Június 19-én gazdaságvédelmi akciótervet jelentett be Magyarország Kormánya. Az akcióterv 3 fő intézkedést foglal magába: áramárplafon bevezetése, SZÉP-kártyák kibővítése és a gyógyszerforgalmazó vállalatok tehercsökkentése. Mindezekkel a magyar kormány az infláció letörését és a fogyasztók, vállalatok további védelmét célozta meg.
A magyar kormány az elmúlt három évben tapasztalható válsághullámok alatt számos gazdaságélénkítő, munkahelyvédelmi és inflációellenes intézkedést hozott. Ezek célja rendre a gazdasági növekedés ösztönzése, a vállalkozások versenyképességének fokozása, illetve a lakosok általános jólétének emelése és védelme volt. Június 19-en Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette a be a legújabb gazdaságvédelmi akciótervet. Ennek keretében a magyar kormány bizonyos nemzetgazdasági ágazatok esetén áramárplafont vezet be, kiterjeszti a SZÉP-kártyák felhasználási körét, és mérsékli a gyógyszerforgalmazó vállalatok extraprofitadóját. Cikkünkben röviden összefoglaljuk az intézkedések bevezetésének okait és várható hatásait.
Az áramra bevezetett árplafon, az akcióterv első eleme a feldolgozóipar, a szálláshely-szolgáltatási szektor és a logisztikai ágazat közel ötezer vállalatát érinteni. Az intézkedés rendkívül fontos segítséget nyújt a cégek számára, hogy elkerüljék a magas energiaárak okozta energiacsapdát. A július 1-től érvényes intézkedés összességében mintegy negyvenmilliárd forintos segítséget nyújthat, amelynek köszönhetően a vállalatok által fizetett áramár 200 euró/megawattórában lesz maximalizálva. A villamosenergia árplafonja csökkenti a vállalatok működési költségeit, így forrásokat felszabadítva a gyártási kapacitások bővítésére és a versenyképességet fokozó beruházások végrehajtására. Emellett az árplafon elősegíti a stabilabb és kiszámíthatóbb üzleti környezet kialakulását, ami növeli a befektetői bizalmat és vonzza a közvetlen külföldi befektetéseket. Ez munkahelyteremtéshez és gazdasági növekedéshez vezet a remények szerint. Az intézkedés fő célja a termelői árak mérséklése, ezzel megelőzve a kibocsátási árak emelését, így csökkentve a lakosságra nehezedő inflációs nyomást. Az intézkedést a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fogja ellenőrizni a közeljövőben.
A Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) kibővítése az akcióterv második eleme. A SZÉP-kártya a munkáltatótól kapott bérkiegészítés, amelyet bizonyos belföldi szolgáltatóhelyeknél lehetett felhasználni. A kormány döntésének értelmében augusztus elsejétől az év végéig a SZÉP-kártyákat hideg élelmiszerek vásárlására is igénybe lehet venni. Ezt egészíti még ki, hogy a SZÉP-kártya korábbi éves 450 ezer forintos keretösszegét 650 ezer forintra emelték. A SZÉP-kártya a 2011-es bevezetését követően sikeresen élénkítette a belföldi lakossági fogyasztást. Egy 2019-es tanulmány szerint egy SZÉP-kártyával fizető vendég átlagosan 6930 forintot költ, míg egy SZÉP-kártyával nem rendelkező 6050 forintot, azaz 15 százalékkal kevesebbet. 2021-ben a SZÉP-kártyával felhasznált összeg meghaladta a 33 milliárd forintot, amelyet közel 2000 elfogadóegységben használtak fel a magyar munkavállalók. Ez egy hatalmas növekedés a 2012-es adatokhoz képest, amikor 9,7 milliárd forintot ért el a felhasznált összeg, az országban fellelhető 1770 elfogadóegységben. Az akcióterv egyik fő célkitűzése, hogy mérsékelje a lakosságra nehezedő inflációs terhet. Az intézkedés egyaránt szolgálja a lakosság és a kiskereskedők érdekeit, akik egyre inkább visszaszoruló helyzettel szembesültek a fogyasztói árak növekedése miatt.
A gazdaságvédelmi akcióterv harmadik eleme a gyógyszeripart érintő extraprofitadó. Az intézkedés alapján az érintett vállalatok, az általuk befizetett extraprofitadót július elsejétől leírhatják, amennyiben fizetési kötelezettségüket beruházásra, vagy kutatás-fejlesztésre fordítják. A gyógyszerforgalmazók adóterhének csökkentése – hasonlóan az áramárplafonhoz – mérsékli a vállalatok terheit, ezzel forrásokat felszabadítva a beruházásokra. Az intézkedés továbbá csökkenti azt a kockázatot, hogy a gyógyszergyártó vállalatok áthárítsák az általuk fizetett pluszköltséget, ezzel mérsékelve a gyógyszeres ellátásra szoruló fogyasztók terheit.
Összességében az akcióterv fő célkitűzése a masszív inflációletörés és a fogyasztók védelmének további növelése. Az intézkedéseken felül ehhez hozzájárulhat az energiaszerződések újbóli megkötése, aminek köszönhetően tovább csökkenhet az áram lakossági ára és így csökkenthető tovább a fogyasztói árak emelkedése is.
Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk friss tartalommal.
Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/irasok/csaladvedelmi-intezkedesek-a-koronavirus-arnyekaban/
A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemző mesterképzés szak hallgatója.
Gergő a Corvinus Egyetem alkalmazott közgazdaságtan szakon diplomázott. Több mint három év munkatapasztalattal rendelkezik állami ügynökségeknél. Elemzéseiben főként makro-, mikrogazdasági, illetve pénzügyi szektorra fókuszál.
