Fél évvel ezelőtt iktatták be hivatalába Argentína szabadelvű államférfiját, aki 76%-os részvétel mellett 24 tartományból 21-ben nyert. Vajon elég lesz-e ez a legitimitás Javier Milei számára, hogy véghez vigye radikális reformjait? Még él az a generáció, amely hallhatott a nyugat-európain is túltevő gazdagságról és a XX. század második felétől tartó drámasorozatról, ami a harmadik világba taszította az országot? Számba vesszük a kontinens északi felében már bevált laissez-faire modell eredményeit. Jelenleg a költségvetés 16 év után többletet produkál, a havi infláció 25,5%-ról 4,2%-ra esett, az éves infláció csökkenő pályán, a jegybank tartalékai elkezdtek növekedni, a tőzsde szárnyal. Azonban mindennek súlyos az ára: a közüzemi díjak és a közlekedés a többszörösébe kerül, a fizetések és a nyugdíjak reálértéke a harmadát vesztette el, a gazdasági aktivitás márciusban 8,4%-kal esett, az ipari kibocsátás pedig 21,2%-ot zuhant, a fogyasztás csökken, megszűnt a közmunka, leálltak az állami projektek és a tartományok dotációja a negyedére esett. Vajon Venezuela vagy Vietnám sorsa vár az országra?
Az első világból a harmadikba
Argentínát az 1816-os függetlenedése óta államcsődök kísérik, az elsőre már 1827-ben sor került, legutóbbira pedig 2020-ban, ami a kilencedik volt. Azonban a 19. századi ipari és politikai forradalmak általi bizonytalanságok elől Európából menekülőknek az ígéret földjét jelentette. Az 1896-os évben például, ami a magyar Honfoglalás millenniuma volt, Argentína egy főre eső GDP-je rövid ideig meghaladta az Egyesült Államokét is. Az I. világháború előestéjén pedig még gazdagabb volt, mint Németország vagy Franciaország és kétszer múlta felül a volt gyarmattartója, Spanyolország gazdasági erejét.
1946-ban a Mussolini által inspirált Juan Perón került hatalomra, rendszere egyszerre volt szocialista és nemzeti. Államosította a stratégiai iparágakat és szolgáltatásokat, beleértve a vasutakat, kikötőket és légitársaságokat, az állam korporatív módon telepedett rá a vállalatokra, központilag emelte a béreket, szabályozta az árakat és a külkereskedelmet, visszafizette a teljes külső adósságot (1952-re nettó hitelezővé vált Argentína), és azt állította, hogy majdnem teljes foglalkoztatást ért el. Utóbbi ellenére rendkívül bőkezű szociális segélyezési rendszert vezetett be, ezek a segélyek a mai napig léteznek. Csakhogy a magas állami kiadások, a mezőgazdasági termékek iránti világpiaci kereslet csökkenése és a protekcionista importhelyettesítő gazdaságpolitika miatti versenyképtelen ipari bázis következtében a gazdaság már az 1950-es években hanyatlásnak indult. A kormányok a visszaeső export, a csökkenő reálbérek, a meg-megugró munkanélküliség és az árbefagyasztás spiráljából azóta sem tudnak kimenekülni. A stabilizáció érdekében kísérleteztek hol deregulációs, hol pedig regulációs intézkedésekkel, ám azok még annyira sem voltak koherensek, hogy egymást váltsák, sokszor párhuzamosan léteztek.
1975-től súlyossá vált a valuta elértéktelenedése és a hiperinfláció, az így állandósult instabilitás pedig önmagában fékezi a gazdasági növekedést. Ezt érzékelve elkezdett menekülni a tőke az országból. 2024 áprilisában 13,3 ezer USD volt az egy főre jutó GDP, ami a világátlag 13,8 ezres mutatója alatt van. Ezzel a hetvenedik az országok között, miközben 1950-ben is még a tizenkettedik helyen állt. 2024 januárjában a 47 millió polgár 57,4%-a élt a szegénységi küszöb alatt (2017-ben még 26%-a), a nyomorban lévők aránya pedig 17,5%-ot tett ki. Argentína termelékenysége még a mezőgazdaságban is lemaradt a környező országokhoz képest is, pedig ez a szektor adja a teljes exportjának a 80%-át. Míg 2000-ben Brazília produktivitása 35%-kal maradt el Argentínától, 2020-ban már 15%-kal megelőzte szomszédját.
Belpolitika
Milei libertáriánus megközelítéssel szervezné át az országot, megmentve azt a teljes összeomlástól. Sokak szerint már szélsőségesen szabadelvű eszméit kívánja érvényesíteni nem csak a gazdaságban, hanem a társadalmi, politikai szférában is. Ilyen az államszervezeti struktúra egyszerűsítése, a jóléti szubvenciók leépítése, támogatja a privatizációt az oktatásban és az egészségügyben, ellenzi a kötelező védőoltást, engedélyezné az emberi szervek kereskedelmét, támogatja a drog- és a prostitúció legalizálást, lazítaná a fegyvertartás jogi korlátait, szigorúbb bevándorláspolitikát szeretne és elítéli az abortuszt. Utóbbi kapcsán határozott álláspontja, hogy az emberi élet a fogantatástól kezdődik és az emberi élethez való jog a legfontosabb liberális alapvetés.
A deregulációs intézkedései kettős megközelítésűek, egyszerre bocsájt el közalkalmazottakat és számolja fel a szociális hálót, a fiskális és monetáris lépéseket párhuzamosan teszi meg. Ráadásul reformjait sokkterápia-szerűen vezeti be, ám az igazán mély változtatásokhoz az elnök hatásköre nem elég, ahhoz már törvényhozási aktusok kellenek. A nagy állami ellátórendszerek – mint például az oktatás, egészségügy és nyugdíj – gyökeres átalakításához a Kongresszus mindkét házának hozzájárulása szükséges, azonban mindkettőben kisebbségben vannak Milei pártjának képviselői (alsóházban 257-ből 38, felsőházban 72-ből 7 mandátum) a peronista elittel szemben. Milei első lépéseként egy 366 részes sürgősségi rendeletet (DNU) adott ki, majd még decemberben benyújtott egy 664 cikkelyből álló „omnibus” törvényjavaslatot. Az első intézkedések tartalmazták az elnök jogkörének bővítését, feloldják az állam külső fizetőeszközben történő korlátlan eladósodásának tiltását, a munkavállalói jogok gyengítését, az önvédelemhez való jog kiterjesztését, több tucatnyi állami vállalat privatizációját – köztük az energiavállalatot, a légitársaságot, vasutakat, a postát, a pénzverdét és a közmédiát –, az energiaellátás liberalizálását, a felsőoktatási intézmények ingyenessé tételét, a válás egyszerűsítését, és kimondta, hogy a gyermek élete a fogantatással kezdődik. Milei kénytelen volt kompromisszumokat kötni a felsőházzal, hogy az is elfogadja a reformjavaslatainak legalább egy részét 37-36 arányban. Az „Ley de Bases„-nek nevezett reformcsomag ellen sok százezren tüntetnek hónapok óta szinte folyamatosan. Azonban a helyzet június közepére a felsőházi döntés után olyannyira eszkalálódott, hogy az már argentin mércével nézve is megközelíti a komoly konfliktus szintjét. Ha a módosított törvénycikkeket elfogadja az alsóház is, akkor 2024 közepére meg lehet az elnök által hozott első törvénycsomag, ami a leghosszabb idő, mióta argentin elnök átvette a hatalmat. Ha valóban törvényi erőre emelkedik a reformcsomag, akkor bizonyosan szintet fognak lépni a tüntetések.
A láncfűrész és az állam esete: első felvonás
A szabadelvű Javier Milei szívügye a gazdasági vállalkozás szabadságának legteljesebb kiterjesztése. A magas adók ezt visszafogják, ezért ígérete alapján hamarosan adócsökkentésekbe fog kezdeni. Az elnök szerint az állam újraelosztási rátája túl magas és vissza kell nyesni a szerepkörét. A bőkezű közkiadások meghaladják a kormányzat bevételeit, míg előbbi a GDP 38%-át teszik ki, addig az utóbbi csak 33%-on áll. A különbség költségvetési hiányként jelentkezett és mivel külföldről senki sem szeretné hitelezni az országot, ezért az előző vezetések pénznyomtatással pótolták ki a túlköltekezés miatti rést, ami inflációt gerjeszt. Hogy a reálbérek ne csökkenjenek, ezért az állam osztogatással oldotta a feszültséget. Eddig. Milei ezért ragaszkodik olyan erősen a nullás költségvetési hiányhoz. A kiadások aránya a bruttó nemzeti össztermékhez viszonyítva 2005-ben még csak 24% volt.
Az állam saját magán kezdte a takarékoskodást. Milei radikálisan csökkentette az államapparátust: 18-ból 9 minisztériumot bezárt, az államtitkárságok felét is megszüntette. Egyetlen minisztériumot hozott létre, a Humántőke Minisztériumot, amely átvette az Oktatási, Munkaügyi, Foglalkoztatási, Társadalombiztosítási, Kulturális, Társadalomfejlesztési, valamint a Női, Nemek és Sokszínűség Minisztériumának feladatait.
2012-ben még csak 2,5 millió ember dolgozott az államnak, ma már 3,5 millió és az azóta eltelt időszakban a magánszektorban csak harmadannyi új állás jött létre, mint a közszférában. Milei az első néhány hónapban 70 ezres leépítést ígért, amiből 25 ezret már végre is hajtottak. A legnagyobb foglalkoztató az állami vasúttársaság, amelyet szintén privatizálni szeretne Milei. Annak ellenére, hogy Argentína vasúthálózata az 1945-ös 46 ezer kilométerről ma valamivel több mint 5 ezer kilométerre zsugorodott, a Trenes Argentinos több embert foglalkoztat, mint az amerikai Amtrak vagy Spanyolország nagysebességű vasúttársasága, a Renfe. A sok munkavállaló ellenére az infrastruktúra állapota súlyosan elmaradott. A Buenos Aires és az ország híres bortermelő vidéke, Mendoza közötti 1000 km-es vonatút ma 29 órát vesz igénybe, ez 1895-ben 18 óra, 1993-ban pedig 13 óra volt.
Több száz árszabályozást szüntetett meg, megkezdte a nagyvonalú energiatámogatások csökkentését. Április elsejétől a földgáz esetében a korábbi ár 150 és 500%, a villanyáram 120 és 300% közötti mértékben ugrott meg a háztartás jövedelmi kategóriájától függően. A folyóvíz ára Buenos Aires-ben 209%-kal drágult.
A libertáriánus elnök lefaragta a szövetségi kiadásokat is, ez a költségvetési hiány megszüntetése mellett a helyi kormányzók büntetése is, akik nem támogatták Milei reformjait a Kongresszusban. Többek között megvonta a sok esetben elmaradott állapotban lévő tartományoknak juttatott transzferek 76%-át, leállította a közmunkák közel 90%-át. A közlekedésben szintén megszüntette az állami dotációt. A metrójegy ára 2023 decemberében még 80 pesó volt, májusban 125 pesóról 574-re drágult, ami augusztusban 757 pesóba fog kerülni.
Az intézkedések hatásai számokban
A laissez-faire gazdaságpolitika bevezetése óta a gazdasági aktivitás rendkívüli mértékben zuhant, 2024 márciusában éves alapon 8,4%-ot, az ipari kibocsátás pedig 21,4%-ot. Ezen belül az építőipar 29,9%-kal, a feldolgozóipar pedig 19,6%-kal zsugorodott az előző márciushoz képest. A megszorításoknak köszönhető ideiglenes gazdasági visszaesés eredményeképpen a decembertől februárig tartó időszakban 62 ezer munkahely szűnt meg a magánszektorban. A fizetéseknél is nagyobb mértékben csökken a nyugdíjak reálértéke, utóbbi 2024 márciusában éves alapon 36%-kal esett. Ennek hatása azonnal lecsapódik a vásárlóerőben. A szupermarketek forgalma 9,3%-kal, a nagykereskedők megrendelései 10,7%-kal, a plázák bevételei pedig 11,3%-kal csökkentek az előző évi mutatókhoz képest. Az ország ikonikus ételének számító marhahúsfogyasztás 2024 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest 17,6%-kal redukálódott, ami három évtizede nem volt ilyen alacsony. A nyugdíjak reálértékének drasztikus csökkentésével feldühödött kedélyeket azzal próbálja hűteni Milei, hogy lemondott a saját elnöki nyugdíjáról, ami a minimumjuttatás harmincszorosát teszi ki. Ez természetesen a volt elitet is érinti.
Az adóbevétel 2024 első negyedévében 8%-kal volt több, mint egy évvel korábban, a társadalombiztosítási hozzájárulások pedig 23%-kal alacsonyabbak, így az összes állami bevétel 4%-kal csökkent. Mivel a nagy megszorítások eredményeképpen az állami kiadások 35%-kal voltak alacsonyabbak az előző év azonos időszakához képest, így az államháztartás egyenlege 16 év óta először mutatott többletet. A 4,52 milliárd pesót kitevő elsődleges többletből 3,22 milliárd az államadósság kamataira megy el. A tisztán megmaradó 1,3 milliárd peso pedig a GDP 0,2%-át teszi ki. A megelőző év azonos időszakában 2,86 milliárd peso volt az elsődleges hiány, amire rakódott rá 3,07 milliárd peso kamatteher. Ez történelmi fordulatot hozott a stabilitás irányába. A havi infláció folyamatosan lassul a 2023 decemberében mért 25,5%-ról, ami három évtizedes csúcsot jelentett. A mutató 2024 májusára a várakozásoknál alacsonyabbra, 4,2%-ra zuhant, ilyen szint utoljára 2022 januárjában volt. Éves szinten májusban 276,4%-os volt a pénzromlás, ami már csökkenést jelent az áprilisban mért 289,4%-hoz képest.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/18364708/
Milei a magasra szökött infláció ellenére alapkamatot csökkentett annak érdekében, hogy ösztönözze a befektetéseket, továbbá ez a központi bank számára is előnyös, hiszen így kevesebb kamatot kell fizetnie az adósságai után, ez pedig paradox módon a pénzmennyiség növekedésével jár.
Milei hivatalba lépésének harmadik napján 391 pesóról 833-ra értékelte le az argentin fizetőeszközt az USD-vel szemben, és az arány azóta is folyamatosan emelkedik havi 2%-os ütemben, június közepén már 900 peso fölött járt az árfolyam. 2024 májusára az USD feketepiaci ára rekordalacsonyra esett, mindössze 18%-kal volt drágább a hivatalos árfolyamnál, szemben a Milei hivatalba lépésekor mért 200%-kal. Ez azért fontos, mert az elmúlt évtizedekben az argentinok minden el nem költött pénzüket dollárra váltották át. Ez egy ördögi spirál, mert minél többen akarnak megszabadulni a pesótól, annál jobban értéktelenedik el, így a kiváltó ok konstans marad.
A leértékelésnek köszönhetően az argentin export versenyképesebbé vált, így robusztus mértékben javult a külkereskedelmi mérleg, ami az államháztartás egyenlegére és a nemzetközi tartalékokra is jótékonyan hatott.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/18377407/
Egy gyarapodó gazdaságban megengedhető valamennyi hiány, mert az alacsony kamattal jut likviditáshoz a nemzetközi hitelpiacokon. De ez Argentína esetében nincs így. 2024 első három hónapjában 4,25 milliárd USD szufficit keletkezett, szemben a 2023 azonos időszakában mért 1,34 milliárd USD-os deficittel.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/18367096/
A piacbarát környezet megvalósítása érdekében tett intézkedések már több nemzetközi befektető szimpátiáját kivívták. Az argentin tőzsdeindex, az S&P Merval Milei hivatalba lépése óta május elejéig 54%-kal nőtt és az argentin kötvények teljesítenek a legjobban a feltörekvő piacokon. A külföldi vállalatok is alig várják, hogy például elkezdhessék kitermelni az Argentínában található mintegy 66 millió tonnányi rezet. Összehasonlításképpen, a kitermelésben messze a világelső, mintegy 190 millió tonnányi rézkészlettel rendelkező Chilével közös geológiai egységet alkotnak az Andok által, amely fémércek gazdag lelőhelye. Ennek ellenére Argentínában bezárt az utolsó rézbánya is 2018-ban, azonban a járvány óta a réz iránti kereslet masszív növekedést mutat. Szintén külföldi tőke kerül bevonásra Vaca Muerta-ban, ahol a világ negyedik palaolaj és második legnagyobb palagáz lelőhelye található. Az állami energiavállalat, az YPF eladja 55, kimerülőben lévő olajmezőjét országszerte, hogy a forrásokat a Vaca Muerta kitermelési kapacitásaira összpontosíthassa. Az ország 2008 óta kénytelen gázt importálni, részben mivel a lakosság jó része a feltárások ellen van, Milei viszont számos környezetvédelmi jogi akadályt kíván lebontani.
Magyarország és Argentína gazdasági kapcsolatai
Annak ellenére, hogy Argentínában hozzávetőlegesen 40 ezer magyar felmenőkkel rendelkező ember él (ez négyszer több, mint a Spanyolországban élő honfitársaink száma), a két ország közti gazdasági kapcsolatok nem mondhatók jelentősnek. A külkereskedelmünk csak egy apró része bonyolódik a dél-amerikai országgal, a tőkebefektetések pedig szinte elhanyagolhatóak. A magyar import 2018-ban 18,7 millió USD-t tett ki, ez a Covid évei alatt alig emelkedett, 19,2 millióra. Eközben például a Brazíliából származó importunk 184 milliót tett ki 2018-ban, ami a tavalyi évre 92,3 millió USD-re csökkent. A jelzett időszakban viszont megugrott Argentínába a magyar export 89 millió USD-ről 212 millióra. Ez utóbbi már igen meghatározó latin-amerikai viszonylatban is, hiszen 2023-ban a kontinens legnagyobb gazdaságába, Brazíliába 307 millió USD-t tett ki a magyar export, tehát az Argentínába irányuló kivitelünk kétharmadát teszi ki a Brazíliába menőnek, holott a különbség a két gazdaság mérete között sokkal nagyobb (2330 milliárd USD vs 600 milliárd USD). 2022-es adatok szerint Argentína főleg belsőégésű motorokat, gázturbinákat és járműalkatrészeket vásárolt hazánktól, míg Magyarország lényegében csak fagyasztott halat, betakarító gépeket, földimogyorót, telekommunikációs eszközöket és kukoricát hozott be a dél-amerikai országból. A magyar exportszerkezet sokkal diverzifikáltabb és magasabb hozzáadott-értékű termékekből tevődik össze, mint az Argentínából származó importé. Javier Milei hatalomra kerülése után Magyarország felé némileg csökkent a magas kereskedelmi hiánya Argentínának, a különbség 2024 első negyedévére 64 millió USD-re redukálódott az előző év azonos időszakához képest mért 68 millióról. A hazánkba érkező argentin export még kevesebb lett, 2,46-ról 1,69 millió dollárra változott a jelzett 3 hónap során. Ha nem is csökken tovább a trend, egy stagnálás esetén még az évi 7 millió USD-t sem fogja elérni a hazánkba érkező argentin áru értéke a 2024-es évben. 2024 tavaszára elhárult minden akadály a méltán híres argentin marhahús Magyarországra történő közvetlen behozatala elől. Javier Milei beiktatásán részt vett Orbán Viktor miniszterelnök is 2023 végén.
Külpolitika
Javier Milei konzekvens a Kínától való távolságtartást hirdető politikájában, bár már pragmatikusabb a hangneme. Ugyan az állam nem támogatja, de a vállalatok megtehetik, hogy kínaiakkal kereskedjenek. Hatalomra kerülése után azonnal visszavonta országa felvételi kérelmét a BRICS-be, így jelenleg Dél-Amerikában Brazília az egyedüli tag. A szabadságpárti Milei-nek az országot vezető Kínai Kommunista Párttal van kibékíthetetlen ideológiai ellentéte. 2023-ban az előző argentin elnök kínai hitelt használt fel az IMF felé fennálló adósság törlesztésére, amire eddig a szervezet fennállása óta nem volt példa. Javier Milei inkább az IMF-el tárgyal egy 44 milliárd dolláros kölcsönről, de nem használja a 18,5 milliárd dolláros kínai valutacsere-keretet adósságkiváltás céljából. [39] 2023-ban az argentin export 7,9%-a ment Kínába (ebből a teljes marhahúsexport 73%-a), ezzel utóbbi a harmadik legfontosabb partner Brazília és az USA után. Az import 19,7%-a származott Kínából, ami a brazil mögött a második legnagyobb részarány. A politikai és makrogazdasági instabilitás miatt az országban zajló kínai projektek zöme megbénult, például egy atomreaktor és két vízerőmű építése, vasúti és metrófejlesztések, folyók kotrása, valamint a Tűzföldre tervezett vegyipari üzem és többcélú kikötőkomplexum létrehozása. Utóbbi veszélyt jelentene arra az esetre, ha az amerikai haditengerészeti erőket gyorsan kellene átcsoportosítani az Atlanti-óceánról a Csendes-óceánra. 2024 első négy hónapjában azonban 34,7%-kal esett a két ország közti kereskedelem, habár Kína áprilisban engedélyezte két takarmánykukorica (amiből Argentína a harmadik legnagyobb termelő a világon) importját a dél-amerikai országból. Ebből is látszik, hogy Kína igyekszik anyagi előnyök gesztusértékű adagolásával visszacsalogatni Milei-t a szoros együttműködéshez. A jobb belátásra bírás valamikor nem mézesmadzaggal történik, hiszen sokatmondó szimbolikája volt Wang Yi kínai külügyi tanácsos és az argentin külügyminiszter februári találkozóján történt kézfogás: a kínai fél szinte magához húzta a hölgyet, ami a protokollban az egyértelmű tudatosítása annak, hogy ki az erősebb. Két nappal később Milei azt írta ki az X-re (Twitter), hogy “a baloldal kubai fizetéseket, észak-koreai szabadságot, kínai igazságszolgáltatást és venezuelai bőséget akar neked”.
Az argentin elnök elítéli az orosz agressziót Ukrajnában és márciusban két Mi17-es helikoptert küldött a szabadságáért küzdő országnak. Áprilisban hivatalos kérelmet nyújtott be, hogy a NATO globális partnerévé váljon Argentína. A Biden-adminisztráció a feltétlen USA-barát politikát Foreign Military Found-dal jutalmazta, amit Argentína 2003 óta nem kapott, ahogy brit alkatrészeket tartalmazó hadieszközöket sem. A 40 millió USD-t kitevő támogatást felhasználta Argentína régi, jól bevált amerikai fegyverek vásárlására, többek között 24 darab, 40 éves dán F-16-os vadászgépet és az antarktiszi műveleteket megkönnyítő szállítógépeket, amik az 1935 óta gyártott DC-3-asból 1941-re kifejlesztett C-47-es ráncfelvarrott változatai. A piacpárti Milei geostratégiai okokból utasította vissza a sokkal modernebb kínai JF-17-es harci repülőket.
Javier Milei a nemzetközi piacokkal való szimpátiája mellett hazafias meggyőződésű is. Ezt támasztja alá, hogy más országgal felvállalja a konfliktusokat, bár a Falkland-szigetek ügyében az elődeinél feltűnően mérsékeltebb hangnemet ütött meg Nagy-Britanniával kapcsolatban: továbbra is fenntartja országa igényét a területre, ám a szuverenitását nem erőszakkal, hanem tárgyalásokkal kívánja kiterjeszteni rá. Ennél sokkal kisebb jelentőségű kérdésekben viszont sokkal hajthatatlanabb. Milei számos sértő véleményt fogalmazott meg politikai és vallási vezetőkkel kapcsolatban, az elmérgesedő konfliktusspirál pedig diplomáciai válságokat okozott. Spanyolország ennek következtében már visszahívta a Buenos Aires-i nagykövetét, Kolumbia pedig kiutasította az argentin diplomatákat.
Milei fél éves elnökségének ideje alatt már négyszer járt az Egyesült Államokban, ám nem minden esetben találkozott politikusokkal, csak vállalkozókkal, befektetőkkel és üzletemberekkel. Áprilisban, májusban és júniusban a big tech (Facebook, Google, Apple), a mesterséges intelligenciával (Open AI) és az elektromos autózással (Tesla) foglalkozó vállalatok vezetőivel, továbbá közgazdászokkal is tárgyalt. Elon Musk kifejezetten érdekelt egy megállapodásban, mert Argentína rendelkezik a világ második-harmadik legnagyobb lítiumkészletével…
Összegzés
Perón szocialista, gondoskodó és erős államot teremtett meg, Milei ennek teljesen a fordítottját szeretné, amolyan éjjeliőr-államot. 2024 közepére a makroadatok és a mikroadatok egyaránt történelmi szinteken állnak. Javier Milei nem hajlandó engedni az államháztartási hiány kérdésében, aminek eliminálása érdekében drámai megszorításokat indított el. Egyelőre elnöki rendeletekkel, mert még küzd a törvényjavaslatai véghezvitelében. Nem emelte a fizetéseket és a nyugdíjakat az inflációt követő mértékben, ellenben megszüntette az energiaárak és a közlekedés bőkezű támogatását, így a szegénység még gyorsabban nő. A gazdasági aktivitás, az ipari kibocsátás és a fogyasztás zsugorodik. Az elnök elvette a tartományoknak járó szövetségi támogatások túlnyomó részét, ami a szociális kiadások drasztikus elapadásához vezetnek a legelmaradottabb régiókban is. Ezzel párhuzamosan egyre több ember veszíti el a munkáját a privát szektorban, miközben a közszférában is elkezdődtek a leépítések.
A makroadatok azonban szinte egy csapásra vettek pozitív fordulatot. Az államháztartás enyhe többletbe került, amire 16 éve nem volt példa, a havi infláció két és fél éve nem látott szintre zuhant be, a külkereskedelmi mérleg javulása pedig az égetően szükséges keményvaluták felhalmozását tette lehetővé. Ezeket a változásokat a külföldi vállalatok és intézmények is elismerik, így hamarosan befektetések érkezhetnek az országba. Hogy Argentína összeomlik-e úgy, mint Venezuela vagy gazdasági csoda jön létre, a társadalom kitartásán múlik. Az ország mottója „egységben és szabadságban”. Az utóbbit most nagy dózisban kapja meg a nép és az elnök eltántoríthatatlanul végig is akarja vinni a koncepcióját, kérdés, hogy a társadalom nem bomlik-e fel, mielőtt a végére érne.
Források
A nyitókép forrása: La estruendosa superioridad del capitalismo | Javier Milei | TEDxSanNicolas https://www.youtube.com/watch?v=jEEQ4bevw1Q
EPRS: Argentina: Outcome of the 2023 elections – Beginning of a new era?. In: European Parliamentary Research Service, 2023 november. https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/ATAG/2023/754610/EPRS_ATA(2023)754610_EN.pdf
BARTENSTEIN, Ben – MAKI, Sydney – GERTZ, Marisa: One Country, Nine Defaults: Argentina Is Caught in a Vicious Cycle. In: Bloomberg, 2020.05.24. https://www.bloomberg.com/news/photo-essays/2019-09-11/one-country-eight-defaults-the-argentine-debacles
SANELLI, Alessandra – OWENS, Jeffrey: Fiscal havens in Latin America and the Caribbean. DOI:10.4324/9780203481394. 2007. január. https://www.researchgate.net/figure/FDI-net-inflows-in-Argentina-Brazil-Chile-Mexico-Colombia-current-US-millions_fig2_265527229
STANBIC BANK: Argentina: Economic and Political Overview. In: Stanbic Bank honlapja. https://www.tradeclub.stanbicbank.com/portal/en/market-potential/argentina/economical-context
IMF: GDP per capita, current prices (Map 2024). In: International Monetary Fund. https://www.imf.org/external/datamapper/NGDPDPC@WEO/WEOWORLD
GOZHDA: Richest Countries in the World 1500-2022 | GDP PPP per Capita. In: Gohzda Youtube-csatorna, 2022.11.05. https://www.youtube.com/watch?v=uHa53Uy3H78&t=347s
SALDÍAS, Nicolás – WISE, Carol – SANTARCÁNGELO, Juan – RAPOPORT, Mario: Will Argentina’s Poverty Fall Under Milei’s Government?. In: The Dialogue, 2024.03.15. https://www.thedialogue.org/analysis/will-argentinas-poverty-fall-under-mileis-government/
BERTELLO, Fernando: Un estudio revela cómo Brasil le ganó a la Argentina un Mundial en producción agropecuaria. In: La Nacion, 2023.02.25. https://www.lanacion.com.ar/economia/campo/un-estudio-revela-como-brasil-se-despego-de-la-argentina-en-produccion-agropecuaria-nid25022023/#:~:text=Sobre%20esto%2C%20se%20apunta%20en,%25%20por%20encima%20en%202020%E2%80%B3.
LAMBERTUCCI, Constanza: The keys to Argentina’s sweeping reform bill. In: El País English version, 2023.12.29.https://english.elpais.com/international/2023-12-29/the-keys-to-argentinas-sweeping-reform-bill.html#
FRANCE24: Argentina’s lower house approves Milei’s budget-slashing bill. In: FRANCE24, 2024.04.30. https://www.france24.com/en/americas/20240430-argentina-s-lower-house-approves-milei-s-budget-slashing-bill
IMF: Argentina Datasets. In: International Monetary Fund. https://www.imf.org/external/datamapper/profile/ARG
GILLESPIE, Patrick: Argentina’s Ruined Railways Will Force Milei to Confront Poverty. In: Bloomberg, 2023.12.20. https://www.bloomberg.com/news/features/2023-12-20/javier-milei-spending-cuts-railway-privatization-worry-argentina
MATZAV: Promise Kept: Javier Milei Cuts 9 Argentine Government Offices on First Day. In: Matzav, 2023.12.11. https://matzav.com/promise-kept-javier-milei-cuts-9-argentine-government-offices-on-first-day/
TOBIAS, Manuela: Milei to Cut 70,000 State Jobs, Boasting of Chainsaw Austerity. Bloomberg, 2024.03.27. https://www.bloomberg.com/news/articles/2024-03-26/milei-to-cut-70-000-state-jobs-boasting-of-chainsaw-austerity
MANNINO, Pablo: Nostalgia en el andén. El tren volvió a Mendoza: tardó 29 horas y trasladó pocos pasajeros. In: La Nacion, 2023.06.03. https://www.lanacion.com.ar/sociedad/nostalgia-en-el-anden-el-tren-volvio-a-mendoza-tardo-29-horas-y-traslado-pocos-pasajeros-nid03062023/
BUENOS AIRES HERALD: Steep hikes in water, electricity, and natural gas tariffs for April. In: Buenos Aires Herald, 2024.04.06. https://buenosairesherald.com/business/energy/steep-hikes-in-water-electricity-and-gas-tariffs-for-april
TOBIAS, Manuela – SIMAUCHI, Kevin: Milei Trumpets Quarterly Budget Surplus in Argentina TV Address. In: Bloomberg, 2024.04.23. https://www.bloomberg.com/news/articles/2024-04-23/milei-trumpets-quarterly-budget-surplus-in-argentina-tv-address
THE GUARDIAN: Buenos Aires metro fare jumps 360% amid Argentina’s harsh austerity measures. In: The Guardian, 2024.05.17. https://www.theguardian.com/world/article/2024/may/17/buenos-aires-metro-fare-increase
FOCUS ECONOMICS: Argentina Industrial production April 2024. In: Focus Economics, 2024.06.04. https://www.focus-economics.com/countries/argentina/news/industrial-production/argentina-industrial-production-04-06-2024-decline-in-industrial-output-softens-in-april/
GARCIA, Fernando – VENTURI, Lucila: Argentina under a new government: what are the big economic challenges?. In: Economics Observatory, 2024.05.08. https://www.economicsobservatory.com/what-economic-challenges-does-argentina-face-today
IGLESIA, Facundo: Argentina’s economy shows sharp declines across the board as parallel pesos weaken. Buenos Aires Herald, 2024.05.24. https://buenosairesherald.com/economics/argentinas-economy-shows-sharp-declines-across-the-board-as-parallel-pesos-weaken
BUENOS AIRES TIMES: Beef consumption in Argentina plummets to historic lows. In: Buenos Aires Times, 2024.04.16. https://www.batimes.com.ar/news/economy/beef-consumption-in-argentina-plummets-to-historic-lows.phtml
CISZAK, Przemysław: Argentina’s president vows pension veto, opts out of own benefits. In: Daily Wrap, 2024.06.06. https://dailywrap.uk/pensions-increase-vetoed-as-miles-forgoes-own-benefits,7035522083235457a
GILLESPIE, Patrick: Argentina Monthly Inflation Cooled for Fourth Straight Month. In: Bloomberg: 2024.05.14. https://www.bloomberg.com/news/articles/2024-05-14/argentina-monthly-inflation-cooled-for-fourth-straight-month
BUENOS AIRES HERALD: Argentina’s yearly and monthly inflation rates down to 276% and 4.2%. In: Buenos Aires Herald, 2024.06.13. https://buenosairesherald.com/economics/argentinas-yearly-and-monthly-inflation-rates-down-to-276-and-4-2
BANCO CENTRAL DE LA REPÚBLICA ARGENTINA: Estadísticas. In: Banco Central de la República Argentina. https://www.bcra.gob.ar/PublicacionesEstadisticas/Principales_variables_datos.asp
OTAOLA, Jorge: Argentine black market peso hits record low as Milei rally falters. In: Investing.com, 2024.05.22. https://www.investing.com/news/economy/argentine-black-market-peso-hits-record-low-as-milei-rally-falters-3452519
IGLESIA, Facundo: All of Argentina’s dollar exchange rates, explained. In: Buenos Aires Herald, 2023.10.03. https://buenosairesherald.com/economics/dollar-peso/all-argentinas-dollar-exchange-rates-explained
INDEC: Argentine Foreign Trade Statistics – Preliminary data for the first quarter of 2024. In: National Institute of Statistics and Censuses (INDEC), 2024 május. https://www.indec.gob.ar/uploads/informesdeprensa/i_argent_05_2423C1B6E722.pdf
[1] OEC: Hungary/Argentina. In: Observatory of Economic Complexity (OEC). https://oec.world/en/profile/bilateral-country/hun/partner/arg
SIMAUCHI, Kevin: Traders Cheer On Argentina as Milei Win Underpins Austerity Push. In: Bloomberg: 2024.06.13. https://www.bloomberg.com/news/articles/2024-06-13/traders-cheer-on-argentina-as-milei-win-underpins-austerity-push?srnd=homepage-americas
MALHEIROS, Gabriel: Copper could become Argentina’s „new soybean”. https://www.datamarnews.com/noticias/copper-could-become-argentinas-new-soybean/
RODRÍGUEZ, Patricia: Argentina’s Vaca Muerta: 10 Years of Fracking and Local Resistance. In: North American Congress on Latin America (NACLA), 2024.01.15. https://nacla.org/argentina-vaca-muerta-fracking-resistance
SAFETY4SEA: Vaca Muerta gas production rise results to Argentinian LNG exports. In: SAFETY4SEA, 2019.07.15. https://safety4sea.com/vaca-muerta-gas-production-rise-results-to-argentinian-lng-exports/
EVANS-PRITCHARD, Ambrose: Milei’s Argentina is fast becoming the Texas of Latin America. In: Yahoo, 2024.05.08. https://finance.yahoo.com/news/milei-argentina-fast-becoming-texas-060000205.html
VIERGEVER, Torrin: Milei’s Argentina McCarthyism, Conservatism, and Environmental Deregulation. In: Sustainability for Students, 2024.03.25. https://www.sustainabilityforstudents.com/post/milei-s-argentina-mccarthyism-conservatism-and-environmental-deregulation
DO ROSARIO, Jorgelina – MARTIN, Eric – TOBIAS, Manuela: IMF Expects China to Reschedule Billions in Argentina’s Debt. In: Bloomberg: 2024.06.12. https://www.bloomberg.com/news/articles/2024-06-12/imf-expects-china-to-reschedule-billions-in-argentina-s-debt
ELLIS, Evan: The Evolution of Chinese Engagement in Argentina under Javier Milei. In: Center for Strategic and International Studies, 2024.06.05. https://www.csis.org/analysis/evolution-chinese-engagement-argentina-under-javier-milei
GLOBAL TIMES: China to import Argentine corn, reports say; increased trade to ‘boost bilateral ties’. In: Global Times, 22024.05.29. https://www.globaltimes.cn/page/202405/1313255.shtml
KHALID, Asma: Why China should reassess its strategy in Argentina and Latin America. In: South China Morning Post, 2024.05.01. https://www.scmp.com/opinion/world-opinion/article/3260952/why-china-should-reassess-its-strategy-argentina-and-latin-america
CHINO, Diálogo: Where Next for Argentina-China Relations? In: China-Global South Project (CGSP), 2024.03.13. https://chinaglobalsouth.com/analysis/where-next-for-argentina-china-relations/
DOMINGO, Juster: Argentina Sends Russian-Made Helicopters to Ukraine. In: The Defense Post, 2024.03.05. https://www.thedefensepost.com/2024/03/05/argentina-russia-helicopter-ukraine/?expand_article=1&utm_content=cmp-true
FELSTEAD, Peter: US State Department approves Basler BT-67 sale to Argentina. In: European Security & Defence, 2024.04.24. https://euro-sd.com/2024/04/major-news/37780/bt-67-approved-for-argentina/
LIU, Natalie: Analysts: Argentina F-16, naval base decisions halt China’s momentum. Voa News, 2024.04.20. https://www.voanews.com/a/analysts-argentina-f-16-naval-base-decisions-halt-china-s-momentum-/7577507.html
INFOSTART: Váratlan lépés a Falkland-szigetek hovatartozásáról szóló vitában. In: Infostart, 2024.05.06. https://infostart.hu/kulfold/2024/05/06/varatlan-lepes-a-falkland-szigetek-hovatartozasarol-szolo-vitaban
HERNÁNDEZ-MORALES, Aitor: Why Javier Milei shattered Argentina’s bond with Spain. In: Politico, 2024.05.21. https://www.politico.eu/article/argentina-spain-javier-milei-pedro-sanchez-diplomacy-madrid-buenos-aires-far-right-prime-minister/
REUTERS: Argentine President Milei to meet Apple, Google, Meta CEOs in US. In: Reuters, 2024.05.27. https://www.reuters.com/world/americas/argentine-president-milei-meet-apple-google-meta-ceos-us-2024-05-27/
U.S. GEOLOGICAL SURVEY: Mineral commodity summaries 2024. In: U.S. Geological Survey, 2024.01.31., https://doi.org/10.3133/mcs2024. https://pubs.usgs.gov/periodicals/mcs2024/mcs2024.pdf
TRADING ECONOMICS: Hungary Imports from Brazil. In: Trading Economics. https://tradingeconomics.com/hungary/imports/brazil
TRADING ECONOMICS: Hungary Exports to Argentina. In: Trading Economics. https://tradingeconomics.com/hungary/exports/argentina
Magyarország Nagykövetsége Buenos Aires: Argentína gazdasága. In: Magyarország Nagykövetsége Buenos Aires. https://buenosaires.mfa.gov.hu/page/argentina-gazdasaga
KOVÁCS, András: Tóásó Előd könnyek között mondott köszönetet. In: Origo, 2015.04.27. https://www.origo.hu/itthon/2015/04/toaso-elod-konnyek-kozott-mondott-koszonetet
KOHOUT, János: Keresztül gázol önmagán és a piacokon az argentin marhahús. In: Agrárágazat, 2024.02.07. https://agraragazat.hu/hir/marhahus-agrar-marhahus-argentina-kina-borju-szarvasmarha-export-mezogazdasag/
A források utolsó letöltése: 2024.06.18.
Kelet-Ázsia elemző, nemzetközi kapcsolatok szakértő. Alap- és mesterszakos tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, ill. a Budapesti Corvinus Egyetemen végezte, részképzésen volt a kínai Hangzhou Normal University-n. Fő elemzési területe a kelet- és délkelet ázsiai régió geopolitikája, a technológiai trendek, a félvezetőipar, a kínai digitális gazdaság. Szakterülete: geopolitika, Kelet-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Kína, technológia.
