Hazánk a héten megkötötte eddigi legnagyobb volumenű és leghosszabb távú nyugati földgázvásárlási szerződését. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Shell európai és afrikai kereskedelemért felelős alelnökével, Bob Kijkuittal folytatott egyeztetését követően 2025. szeptember 9-én jelentette be, hogy 2026-tól Magyarország tíz éven keresztül összesen kétmilliárd köbméter földgázt vásárol a Shelltől. Bár ez a mennyiség a hazai éves fogyasztásnak – amely 2024-ban mintegy 10 milliárd köbmétert tett ki – mintegy 2 százalékát jelenti, stratégiai jelentősége meghatározó: egy új forrás, új szerződés és új útvonal lép be a hazai energiapiacra, amely kézzelfogható lépés a diverzifikáció irányába.
Függőség vagy függetlenség
A sokat emlegetett 2020-as évek energiapiaci sokkja óta európai szinten egyre nehezebb az energiaellátás biztosítása. Az orosz–ukrán háború kezdete az Európai Unió földgázimportjának radikális átrendeződését hozta magával: míg 2021-ben az orosz gáz aránya még meghaladta a 40 százalékot, 2024-re ez kevesebb mint 15 százalékra csökkent – vagyis több tízmillió otthon ellátását kellett más forrásból megoldani.
Ezzel párhuzamosan felértékelődött a cseppfolyósított földgáz (LNG) szerepe, amelynek uniós importja 2022-ben történelmi csúcsra, 132 milliárd köbméterre emelkedett (EU teljes gázimportjának 39%-át tette ki szemben a 2021-es 23%-hoz képest), majd 2024-ben is meghaladta a 115 milliárd köbmétert.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/25070109/
A változás ugyan enyhítette a függőséget, de a piac sérülékenysége megmaradt: a gázárak 2022-ben rövid időre 300 euró/MWh fölé ugrottak, és bár 2024-re 30–50 euró körül stabilizálódtak, a geopolitikai kockázatok miatt bármikor újabb áringadozás következhet. Ebben a környezetben Magyarország számára különösen fontos törekvés minden új forrás és útvonal bevonása az ellátásbiztonság érdekében.
Biztonság és átmenet
Hazánkban a földgáz továbbra is nélkülözhetetlen: kulcsszerepet játszik az energiabiztonságban, hiszen a háztartások többsége gázzal fűt és gázzal állítja elő a melegvizet, számos kórház, iskola és közintézmény ellátása is erre épül, emellett a villamosenergia-termelésben és az iparban (például az élelmiszer- vagy építőanyag-gyártásban) is meghatározó szerepet tölt be. Továbbá abban is, hogy a megújuló energiaforrások fokozatos beépítése az energiamixbe kiszámíthatóan, jelentősebb árkiugrások nélkül történhessen.
A földgáz a primer energiafelhasználásban továbbra is magas arányt képvisel, 2024-ben meghaladta a 29 százalékot, így a kőolajtermékek után a második legfontosabb energiaforrás maradt. Habár az elmúlt években néhány százalékpontnyi csökkenés látható, a meglévő infrastruktúrája és rugalmassága biztosítja, hogy ez az energiahordozó hidat képezzen a fosszilis korszak és a megújuló energiára épülő jövő között.
Mindezek mellett a hazai kitermelés növekedése is egyre nagyobb arányban fedezi a belföldi igényeket. 2024-ben például már mintegy 1,9 milliárd köbméter földgáz került felszínre, ami a teljes fogyasztás több mint ötödét adta, szemben a korábbi évek alacsonyabb, 1,5 milliárd köbméter körüli szintjével, ezzel is mérsékelve Magyarország importkitettségét.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/25068979/
Magyarország teljes földgázfogyasztása 2024-ben ismét közelítette a 10 milliárd köbmétert, meghaladva a 2023-as 8,5 milliárdos szintet. A számok mögött azonban nemcsak a tényleges igények, hanem olyan tényezők is meghúzódnak, mint a nemzetközi ármozgások, a geopolitikai kockázatok, a fogyasztói takarékossági lépések és a megújulók térnyerése. Emiatt elengedhetetlen a földgázellátás biztonságának garantálása, a hazai kitermelés bővítése, a tárolói kapacitások fenntartása és a beszerzési források diverzifikálása.
Tárolási előnyök
Magyarország ellátásbiztonságának egyik legfontosabb pillére a földgáztárolói kapacitás. A hazai létesítmények együttesen 6,3 milliárd köbméter földgáz befogadására alkalmasak, amely az éves fogyasztás közel kétharmadát teszi ki. Ez az arány nemcsak a régióban, hanem európai szinten is kiemelkedő, hiszen például Ausztria (Baumgarten) vagy Szlovákia tárolói a fogyasztáshoz mérten jóval alacsonyabb fedezetet nyújtanak. A nagy tárolói kapacitás azt jelenti, hogy a kisebb volumenű, de rendszeres új források – így a Shell–Krk megállapodás évi 200 millió köbmétere – stratégiai tartalékként is értelmezhetők. Egy ilyen mennyiség, ha teljes egészében tárolókba kerülne, képes lenne a lakossági téli fogyasztás több hetét fedezni. A diverzifikáció így nemcsak új útvonalakat és partnereket jelent, hanem a meglévő tárolói háttérrel kombinálva valós mozgásteret biztosít a kormányzatnak és a piaci szereplőknek az ár- vagy ellátási sokkok kezelésére.
Gergő a Corvinus Egyetem alkalmazott közgazdaságtan szakon diplomázott. Több mint három év munkatapasztalattal rendelkezik állami ügynökségeknél. Elemzéseiben főként makro-, mikrogazdasági, illetve pénzügyi szektorra fókuszál.
