A magyar kiskereskedelem 2024 tavaszától új lendületet vett, és 2025-ben közel 3%-os növekedést mutatott novemberig. A kiskereskedelem trendjei jó indikátorként szolgálnak a lakossági fogyasztásra nézve, mely a GDP 60%-át teszi ki, így jelentősen meghatározza a gazdaság teljesítményét is. 2025 első három negyedévében a háztartások tényleges fogyasztása 2,6%-os növekedést mutatott, a GDP növekedéséhez pedig 1,5 százalékponttal járult hozzá. A fogyasztás elsődleges mozgatói a reálbérek növekedése, a különféle állami támogatások, valamint a fogyasztói hangulat javulása az utóbbi időszakban. Idén is kiemelt szerepe lesz a fogyasztásnak a gazdasági növekedésben, a beruházások második félévben várt felzárkózása mellett. A lakossági vásárlóerő növekedése tovább folytatódik 2026-ban is, a jegybank várakozása szerint a lakossági reáljövedelem 4,7%-kal bővül idén, míg a háztartások fogyasztási kiadása 4,7%-kal emelkedhet éves szinten.
A kiskereskedelem és fogyasztás helyzete
Európa-szerte a 2022-2023 alatti inflációs periódus óvatosságot váltott ki a lakosság körében. Az áremelkedés megfékezése ellenére a fogyasztókban megmaradt a magas infláció emléke, és lassan indultak be a lakossági vásárlások. A hazai kiskereskedelmi forgalom érdemben 2024 tavaszától indult újra és bővült éves szinten. 2024-ben 2,9%-kal bővült a forgalom a 2023-as 7,7%-os éves szintű csökkenést követően. 2025-ben is folyamatos növekedésről tájékoztatott a KSH: 2025. január-november között közel 3%-kal emelkedett a kiskereskedelem forgalmának volumene (2,8%, naptárhatástól megtisztított adat). Ezen belül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 2,6%-kal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,4%-kal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,7%-kal nőtt az értékesítés volumene. Ezzel együtt – ahogy az alábbi ábrán is látszik –, a kiskereskedelmi forgalom helyreállása látványos, a növekvő trend 2023 vége óta egyértelmű irányt mutat a szektornak.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27107600/
A háztartások fogyasztási kiadásai fontos szerepet játszanak a GDP-ben, historikus átlagot tekintve a bruttó hazai termék 60%-át teszik ki. (Ez nemcsak magyar sajátosság, Európa legtöbb országában a GDP legnagyobb részét a fogyasztás teszi ki, a GDP-n belüli arány 50% feletti az országok túlnyomó többségében.) A háztartások fogyasztási kiadásainál pedig jelentős tényező a kiskereskedelmi forgalom:
- a háztartások tényleges fogyasztása (a GDP felhasználási oldalán) a háztartások összes áru- és szolgáltatásfogyasztását foglalja magában, beleértve a természetbeni juttatásokat is (pl. oktatás, egészségügy),
- a kiskereskedelmi forgalom pedig a háztartások fogyasztásának egy részét tükrözi, elsősorban a kereskedelmi értékesítést (a tényleges fogyasztás árucikk-részét), és indikátorként szolgál a teljes fogyasztás trendjeire; bár nem fedi le a szolgáltatásokat.
A háztartások tényleges fogyasztása 2024-ben közel 5%-kal bővült egy év alatt. 2025-ben is folytatta dinamikus pályáját, 2024-hez képest az első három negyedévben 2,6%-kal nőtt a háztartások fogyasztása. A háztartások fogyasztásának bővülése a GDP-növekedéshez is jelentős mértékben hozzájárult az elmúlt időszakban, támaszt nyújtva a gazdaság egészének:
- 2024-ben a GDP-növekedéshez való hozzájárulása 2,9 százalékpont volt (legjelentősebb hozzájárulás a 0,6%-os GDP-növekedéshez),
- míg 2025-ben az első három negyedévben 1,5 százalékpontos volt a háztartások hozzájárulása a GDP 0,3%-os növekedéséhez.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27108021/
A fogyasztás mozgatórugói
2023 szeptembere óta, több mint 2 éve emelkednek Magyarországon a reálbérek, vagyis az inflációval korrigált keresetek, melyek a jövedelmek vásárlóerejét mutatják. A nagyobb reáljövedelem pedig – közgazdasági összefüggések alapján – megalapoz a lakossági fogyasztás bővülésének. 2025-ben a reálkereset növekedése 3,2–5,5% között mozgott éves alapon, egyben ennyivel emelve a lakossági vásárlóerőt.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/15679094/
A reáljövedelmek emelkedésének motorjai az infláció alakulása, a nominális (bruttó) bérnövekedés, valamint a különféle állami támogatások a nettó kereseteken keresztül:
- 2025-ben átlagosan 4,4%-on alakult az infláció Magyarországon,
- míg 2025 január és október között a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset az előző év azonos időszakához képest 9,1%-kal nőtt.
- A nettó átlagkereset hasonló mértékben, 9,3%-kal bővült a vizsgált időszakban. A nettó átlagkeresetek kedvező bővüléséhez 2025-ben bevezetett különféle családtámogató intézkedések is nagymértékben hozzájárultak (pl. családi adókedvezmény emelése, szja-mentesség kiterjesztése, csed és gyed adómentessé tétele).
- Hasonló, jövedelmet növelő és fogyasztást serkentő támogatás volt 2025-ben a nyugdíjas élelmiszer-utalvány kiosztása, valamint az árak kordában tartása érdekében az árrésstop bevezetése.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27108607/
Az alsó és középső jövedelmi rétegek helyzete is javul, elsősorban a minimálbér és garantált bérminimum emelésén keresztül, melyet jól mutat a mediánbér átlagbérhez való felzárkózási útja. 2021 óta megfigyelhető a mediánbér átlagbérhez viszonyított arányának emelkedése, 2025 szeptemberében 83%-os rekordot elérve (a témáról bővebben ebben a cikkünkben írtunk). Az alsó‑középső bérszinteken keresők helyzete azért is kulcsfontosságú gazdasági szempontból, mivel ők jövedelmük nagyobb hányadát fordítják alapvető szükségletekre (pl. élelmiszer, lakhatás), serkentve a belső keresletet és fogyasztást, míg a tehetősebbek kisebb jövedelmük részét költik ezeket, nagyobb arányban luxusra, szolgáltatásokra, külföldi utazásra és megtakarításra. Ez az ún. Engel-törvény: a jövedelememelkedéssel az élelmiszerre költött kiadások súlya csökken a teljes jövedelemben, miközben a jövedelemtől kevésbé függő (luxus)cikkek és szolgáltatások súlya nő.
A kedvező jövedelmi helyzet mellett fontos tényező a lakosság hangulata is, vagyis hogy mennyire vagyunk hajlandóak vásárolni, vagy éppen elhalasztjuk azt, és megtakarítunk. A fogyasztói hangulat egyre inkább javul hazánkban, vagyis visszatér a fogyasztási kedv. Ezt jól mutatja, hogy többéves rekordokat döntöttek a GKI és a Századvég konjunktúraindexei is 2025 utolsó hónapjaiban. A Századvég lakossági konjunktúraindexe −10,6 pontra javult decemberben, a −100 és +100 pont közötti skálán. Ez 44 havi rekord, és az év elejéhez képest 5,5 pontos növekedést jelent.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/26907632/
Továbbá a GKI fogyasztói bizalmi indexe decemberben jelentősen, 5 ponttal nőtt a novemberi megkérdezéshez képest, így kétéves csúcsára ért fel. A háztartások kedvezőbben ítélik meg saját pénzügyi helyzetüket, valamint a következő 12 hónap gazdasági kilátásait. A nagyobb értékű fogyasztási cikkek vásárlási hajlandósága erősödött. Csökkentek az inflációs várakozások, ami fontos jelzés a fogyasztói bizalom szempontjából.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/26907452/
Változó trendek a fogyasztásban
Az elmúlt évek – évtized folyamán a fogyasztási szokásokban intenzívebb és lassabb változások is elindultak. Pozitív ezek közül, hogy egyre inkább megjelenik a tudatosság a vásárlásaink során, már előre tervezünk és figyelembe vesszük az ár-érték arányt is, ez pedig a különféle akciós időszakok (pl. Black Friday) alatt is befolyásoló tényező marad. A nagyobb fokú előre tervezés az ünnepi időszakokat is érinti, így például a karácsonyi vásárlási időszak általában már novemberben elkezdődik (jól mutatták ezt a 2024-es november-decemberi kiskereskedelmi adatok. A 2025. decemberi adatot február 5-én közli a KSH).
Másrészt a koronavírus-járvány hatására és azt követően felértékelődtek a szolgáltatások, fontossá vált a személyre szabhatóság, előre tört az online vásárlás és a fenntarthatóság fontossága. Hosszabb távú változást hoz ezeken felül a generációváltás is. Az egyes generációk eltérő elvárásokkal, értékrenddel rendelkeznek, melyek a fogyasztásukban is megjelennek. E változások kihatnak egyebek mellett a tulajdonláshoz fűződő viszonyra, a márkahűségre, de akár a csomagolásra és szállításra is a fenntarthatósági és etikussági igények megjelenésével. E témákról bővebben korábbi cikkünkben írtunk.
Előrejelzések 2026-ra
Kormányzati várakozások szerint 2026-ban is fontos szerepe lesz a fogyasztásnak a gazdasági növekedésben, elsősorban az idei első félévben. Rövid távú cél a fogyasztás további élénkítése, ezáltal a (kellő) belső kereslet megteremtése, majd 2026 második felében várhatóan visszatér a beruházásvezérelt növekedés Magyarországon.
A vásárlóerő növekedése folytatódik 2026-ban is, melynek megalapoz a minimálbér és garantált bérminimum emelése, és a különféle kormányzati intézkedések, juttatások. 2026-ban a minimálbér 11%-kal, míg a garantált bérminimum pedig 7%-kal nőtt. Ezzel együtt januártól a minimálbér bruttó 322 800 forintra emelkedett (nettó 214 662 Ft), míg a garantált bérminimum 373 200 forintra emelkedett (nettó 248 178 Ft). Mindez infláció feletti bérnövekedést takar, ráadásul a kötelező legkisebb keresetek emelkedése általában a teljes bérskálát megmozgatja. A nominális bérek várhatóan átlagosan 8-10% között emelkedhetnek 2025-höz képest idén nemzetgazdasági szinten, mely a várható éves átlagos 3,2-3,8%-os infláció mellett 4-6%-os reálbér-növekedést hozhat magával. Az MNB decemberi előrejelzése szerint a lakossági reáljövedelem 4,7%-kal bővül idén.
A jövedelmek vásárlóerejének növekedése megalapoz a fogyasztás további bővülésének, és így a gazdasági növekedés hajtóereje is lehet. Az MNB decemberi várakozása szerint a háztartások fogyasztási kiadása 4,7%-kal emelkedhet éves szinten 2026-ban, meghaladva a 2025-ös 3,5%-os növekedést is.
A fogyasztás bővülését – a reáljövedelmek növekedésén felül – támogatja több kormányzati juttatás is 2026-ban, egyebek mellett a családi adókedvezmény további emelése, a 40 év alatti 2 gyermekes édesanyák szja-mentessége és a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetése.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/24278242/
A cikk forrásai itt, itt, itt, és itt olvashatóak.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
