Az elmúlt két évben az Eurostat által közzétett lakossági fogyasztási adatok kapcsán a jóléti színvonalra vonatkoztatott téves következtetések kezdtek el terjedni a hazai médiában. Ezek szerint önmagában a fogyasztási szint összevetésével jóléti rangsort lehet felállítani az európai országok között. Eszerint a lakossági reálfogyasztással mért román életszínvonal a meghaladta nem csak a magyar, hanem számos egyéb ország mellett a lengyelt, csehet, portugált vagy a szlovént. A jólét mélyebb vizsgálatához érdemes azonban más jelzőszámokat is figyelembe venni. A megtakarítási ráta egy ilyen mutató, amely tekintetében a legfrissebb adatok alapján hazánk az uniós rangsor első helyén állt 2023-ban. Ezzel szemben Romániában a jelentős eladósodás és a múltban felhalmozott tartalékok felélése miatt a megtakarítási ráta évek óta negatív tartományban mozog, hasonlóan a bolgár adathoz. Ezen országokkal összevetve hazánkat eltérő jövedelem-beosztási struktúra, a vásárlókat pedig másféle fogyasztási magatartás jellemzi. Hazánkban a 2022-2023 közötti infláció emléke miatt ilyen magas a megtakarítási szint. Emellett az Eurostat által publikált összehasonlítás módszertana figyelmen kívül hagyja a természetbeni juttatásokat, amelyek köre Magyarországon rendkívül kiterjedt.
Az Eurostat által előző héten közzétett térképen az uniós átlaghoz viszonyítva szemléltetik a vásárlóerő-paritáson számított (az országonként különböző árszínvonal torzító hatásának kiszűrése érdekében) a tényleges egyéni fogyasztás (Actual Individual Consumption, AIC) tavalyi értékeit. Ezen ábra alapján az egy főre jutó fogyasztás tekintetében Románia megelőzte hazánk mellett Bulgáriát, Görögországot, Horvátországot, Szlovéniát, Szlovákiát, Csehországot, Lengyelországot, Észtországot, Lettországot és Portugáliát, Magyarország pedig az uniós rangsor utolsó helyére szorult. A tavalyi évben az Eurostat által vizsgált 31 európai ország közül 13-ban volt magasabb a fogyasztási szint az uniós átlagnál. Legmagasabb értékkel szokás szerint Luxemburg rendelkezett, ahol a lakosság kontinensünk átlagánál mintegy 41 százalékkal többet vásárolt. Ha ránézünk a térképre szembetűnő a dél és kelet irányú európai megosztottság.
Az ábra itt hivatkozható: https://datawrapper.dwcdn.net/yVvgR/1/
Az életszínvonal mélyrehatóbb vizsgálatakor érdemes nem csak egyoldalúan a fogyasztás, hanem a teljes kép kialakításához a bruttó megtakarítás szintjét is megvizsgálni. Hazánkban az elmúlt két évben a gazdaságpolitika egyik legfontosabb célkitűzése a lakossági fogyasztás élénkítése volt. Európa szerte a 2022-2023 alatti inflációs periódus óvatosságot váltott ki a lakosság körében. Az áremelkedés megfékezése ellenére a fogyasztókban megmaradt a magas áremelkedés emléke. A tavalyi évben publikált jegybanki jelentések szerint is a magyarok által érzékelt infláció közel kétszerese a tényleges áremelkedési ütemnek. A gyors drágulás emléke miatt a vásárlók többsége tartalékol, illetve elhalasztja fogyasztását. A jelentős spórolásnak statisztikai lenyomatát szintén az Eurostat szolgáltatta.
A legfrissebb rendelkezésre álló, 2023-as adatok alapján hazánkban a háztartások megtakarítási rátája megközelítette a 20 százalékot. Az Európai Unió 27 tagállamának rangsorában hazánk az első helyen szerepelt, európai szinten pedig Svájcot követően a második legmagasabb volt a megtakarítás mértéke. A statisztika 2023-as értékei között nem szerepel a bolgár adat, illetve a 2024-es évre eddig csupán nyolc ország esetében érhetőek el az adatok. A megtakarítási ráta jelentős, trendfordulót jelentő éven belüli változása nem jellemző. Az eddig elérhető adatok alapján Romániában a tavalyi évben is negatív volt a jövedelemarányos megtakarítási ráta.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/23875707/
De mit is jelent pontosan a negatív megtakarítási ráta? A mutató negatív értéket akkor vesz fel, ha a fogyasztásra költött pénzösszeg magasabb mint a jövedelem szintje. Egyéni szinten ez a korábbi megtakarítások felélését, vagy pedig a hitel felvételét jelenti. Makrogazdasági szinten a negatív megtakarítási ráta a túlhajtott fogyasztást jelenti, amely a gazdasági egyensúlytalanság jele lehet és tartósan komoly rendszerszintű válságkockázatot eredményezhet. Az uniós szinten alacsony fogyasztási szint tehát nem feltétlenül jelenti az alacsony életszínvonalat, nem lehet egyetlen mutató alapján messzemenő következtetéseket levonni. A GDP-ből képzett fogyasztási mutató mellett érdemes a megtakarítási rátát is megvizsgálni, amely tekintetében a legfrissebb adatok szerint hazánk az uniós rangsor első helyén áll. Hazánkban emellett a széleskörű családtámogatási programoknak és például a rezsitámogatásnak köszönhetően sokkal kiterjedtebb azon termékek köre, amit a lakosság természetbeni juttatásként kap kézhez.
Az elmúlt bő évtizedet tekintve megállapítható, hogy hazánk esetében a megtakarítási ráta egyetlen egy évben, a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság sújtott a 2020-ban volt alacsonyabb az uniós átlagnál.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/23876308/
Másfél évvel ezelőtti cikkünkben részletesen beszámoltunk arról, az elmúlt években Románia milyen mértékben adósodott el. Csupán a tavalyi évben a GDP 9,5 százalékára rugó költségvetési hiányt sikerült keleti szomszédunkban a kormányzatnak felhalmozni, amely több mint háromszorosa az EU-ban irányadó adósságvállalási mértéknek. A román hitelből való növekedéshez hasonló jelenség figyelhető az elmúlt években Lengyelországban. A legnagyobb V4-es állam esetében a GDP-hez viszonyított államadósság 2024-ben több mint 5 százalékponttal nőtt, köszönhetően az elszálló költségvetési hiánynak. A tavalyi évben Lengyelországban a központi költségvetés deficitje a bruttó hazai össztermék 6,6 százalékára rúgott.
A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakán végzett közgazdász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója.
