A világ az elmúlt évtizedekben a fogyasztás köré szerveződött, amit fogyasztói társadalomnak szokás nevezni. Ezt támasztja alá, miszerint Európa legtöbb országában 2022-ben a GDP legnagyobb részét a fogyasztás adta. Ugyan nem körözi le a fogyasztás GDP-ben játszott szerepét, de találhatóak beruházás-orientált országok is, köztük Magyarország. Továbbá az export és az import, vagyis a külkereskedelem is kiemelt szerepet játszhat egyes külkereskedelem-orientált országokban, például Luxemburgban vagy Írországban. Magyarország GDP-jének szerkezete több lábon áll, stabil belső fogyasztással, növekvő beruházási súllyal, illetve külkereskedelmileg nyitott gazdaságként a globális piaci folyamatok szerves részei vagyunk.
Elméleti háttér
A bruttó hazai terméknek, vagyis a GDP-nek (angol rövidítésből: gross domestic product) három megközelítése létezik: termelési, kiadási és jövedelmi szemlélet. Ezek közül a legismertebb összefüggést – mellyel jelen bejegyzésünkben is foglalkozunk – a kiadási megközelítés adja. Ezek szerint a
GDP = lakossági fogyasztás + vállalati beruházások + kormányzati kiadások + nettó export,
melynél a nettó export az export és az import különbségeként áll elő (vagyis export – import).
Ezen belül vizsgálható, hogy az egyes résztételek (pl. fogyasztás, beruházás) mekkora arányt képviselnek a teljes GDP-n belül. A domináns résztételtől függően megkülönböztetünk fogyasztásközpontú, beruházásközpontú és külkereskedelem-orientált országokat.
Fogyasztás
Európa nyugati fele a világháborúk és az 1929-es válság utóhatásait követően elindult a fogyasztói társadalom kialakulásának útján. 1945 és 1970 között kialakult a (tömeg)fogyasztói társadalom, a javak minden társadalmi csoport számára elérhetővé váltak. Végül pedig az 1970-es évektől kezdve a társadalom egyértelműen a fogyasztás köré szerveződik. A rendszerváltozásokat követően Kelet-Közép-Európa országai is ráléptek a fogyasztói társadalom útjára.
Európa legtöbb országában 2022-ben a GDP legnagyobb részét a fogyasztás tette ki, a GDP-n belüli arány 50% felett állt az országok túlnyomó többségében. Luxemburg és Írország a két kivétel, ahol nem a fogyasztás, hanem a nettó export képviselte tavaly a legnagyobb arányt a GDP-n belül (ezekről az országokról később lesz még szó). Ezt mutatja be a következő ábra:
https://public.flourish.studio/visualisation/14914110/
Az Európai Unió átlagát vizsgálva a fogyasztás részaránya a GDP-n belül 52,3% volt 2022-ben. Az országokat rangsorba állítva megláthatjuk, hol támaszkodik leginkább (akár extrém módon is) a gazdaság a fogyasztásra, és hol kisebb mértékben, vagyis hol jobban diverzifikált (több lábon álló) a gazdasági szerkezet:
https://public.flourish.studio/visualisation/14914166/
A leginkább fogyasztásra épülő országok a Balkánon találhatóak, köztük Koszovó (86%), Észak-Macedónia (70,2%), Szerbia (67,6%). Legkevésbé Hollandiában (42,9%), Norvégiában (32,4%), Luxemburgban (30,4%) és Írországban (24,5%) jelentős a fogyasztás a GDP tekintetében. Magyarországon a fogyasztás a GDP felét teszi ki, az uniós átlagnál is alacsonyabb annak részaránya, mellyel az európai rangsor második felében helyezkedünk el. Tehát hazánk kevésbé ráutalt a fogyasztásra a GDP szempontjából, mint a legtöbb európai ország.
Itt fontos kiemelni néhány tényezőt. Először is, a nyugati országok, mint például Dánia, Hollandia vagy Norvégia esetében az alacsonyabb fogyasztási arány a GDP-n belül nem jelenti azt, hogy ott kevésbé lenne jelentős a belső fogyasztás vagy ott nem lenne hangsúlyos fogyasztói társadalom. Hanem a GDP szerkezetét tekintve – a fogyasztáson kívül – más tényezők szerepe is fontos, mint például a külkereskedelemé. Az 1. ábrából is látszik, hogy míg Koszovó, Észak-Macedónia vagy épp Szerbia strukturálisan importra épít (a nettó exportjuk negatív), abból fedezi fogyasztását (magas a sérülékenysége); addig Dánia, Hollandia vagy épp Norvégia nettó exportőr, fontos és erős részei a világpiacnak. Ezek azért is fontos tényezők, mivel a GDP-n belüli részarányok robosztusak, az adott gazdaság szerkezetéről, kialakult struktúrájáról árulkodnak, hosszú távon is viszonylag stabilak, több évnek/évtizednek kell eltelnie kismértékű változás esetében is.
Beruházások
https://public.flourish.studio/visualisation/14914184/
Magyarországra a beruházás-orientáltság jellemző, mivel a beruházások GDP-hez mért aránya 2022-ben 34% volt, mellyel az EU-n belül elsők voltunk, míg Európa-szinten Törökország (35,1%), Észak-Macedónia (35%) és Koszovó (34,8%) előzött meg. A beruházások a GDP-hez legkisebb mértékben Norvégiában (20,6%), Cipruson (20,2%9 és Luxemburgban (18%) járultak hozzá.
2022-ben is megdőlt a beruházási rekord Magyarországon: 6,5 milliárd euró, azaz 2600 milliárd forint értékben érkezett befektetés. A magyarországi befektetések 48%-a keletről, 42%-a nyugatról érkezett, a magyar befektetések pedig elérték a 10%-ot. A beruházások döntő többsége (73%) az elektromosautó-iparba érkezett tavaly. A 2023-as év is kedvezően indult, az idei első hat hónapban több beruházás érkezett Magyarországra, mint a tavalyi rekordév egészében.
Export és import – külgazdasági nyitottság
A Világbank a külgazdasági nyitottságot az export és import összesített, GDP-hez viszonyított arányához méri (export és import együttesen a GDP százalékában). Ugyanakkor jelen elemzés célja nem ennek a bemutatása, hanem az egyes GDP résztételek, vagyis külön az export és az import GDP-n belüli arányának vizsgálata az európai országoknál. E szempontok alapján rangsorolva az európai országokat mégis képet kaphatunk arról, mely ország nyitottabb külgazdaságilag és melyik zártabb.
https://public.flourish.studio/visualisation/14914203/
Az export GDP-hez mért aránya Luxemburg (209,4%), Málta (167,3%) és Írország (137,1%) esetében meghaladta 2022-ben a 100%-ot, vagyis a GDP-nél nagyobb mértékben exportáltak az országok. Külgazdaságilag igen nyitott országnak számít továbbá Szlovákia (99,1%), Belgium (95,3%), Hollandia (93,8%), Ciprus (91,5%), Magyarország és Szlovénia is (90,4%). Az export GDP-hez mért aránya alapján zártabb országok a külkereskedelem irányába Törökország (37,9%), Olaszország (37,1%) és Franciaország (34,1%).
https://public.flourish.studio/visualisation/14914205/
Az importot vizsgálva hasonló kép bontakozik ki, mint az export esetében: GDP-hez való hozzájárulásukat tekintve a rangsor elején állt 2022-ben Luxemburg (175,1%), Málta (155,5%) és Szlovákia (104,8%), míg a kisebb import részaránnyal rendelkezők között szerepelt Olaszország (38,7%), Franciaország (38,2%) és Norvégia (27,3%). Magyarország ebből a szempontból is nyitottnak számít, mivel az import GDP-ez mért aránya 2022-ben 94,5% volt.
Ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk, a nagyobb fokú export/GDP és import/GDP arány egyrészt mutatja, hogy az adott ország nagyobb mértékben integrálódott a világgazdaságba, kedvezőbb a hozzáférése az áruk és szolgáltatások nagyobb piacához. Azonban egyben arra is utal, hogy az ország nagymértékben függ a nemzetközi kereskedelemtől, nemzetközi hangulattól és folyamatoktól, esetleges külső sokkoktól (pl. globális kereslet hirtelen beszakadása, ellátási láncok akadozása).
Ezzel szemben egy külgazdaságilag zártabb ország inkább a belső fogyasztásra épít, így ugyan ellenállóbbak a külső sokkoknak, de a kereskedelemmel járó gazdasági lehetőségekből is jobban kimaradnak. A fejlett gazdaságú országokban az alacsony érték kevésbé a zártságukat, hanem inkább az erős belső fogyasztásukat jelenti. Olaszország, Franciaország és Spanyolország is alacsonyabb export/GDP és import/GDP aránnyal rendelkezik, viszont az uniós átlagnál (52,3%) magasabb a fogyasztás/GDP részarányuk.
Luxemburg esete kiemelkedő az európai országok köréből. Legalacsonyabbak között van a rangsorban a fogyasztásának GDP-hez való hozzájárulása (30,4%), míg a GDP több mint kétszeresét exportálta 2022-ban (209,4%), illetve a GDP közel kétszeresét importálta (175,1%). Emögött a nyugat-európai miniállam kedvező adózási szabályai állnak, amelyek sok vállalatot vonzanak az ország területére. E vállalatok uniós tevékenységük után az országban fizetik be terheiket, ezzel pedig felhajtják a GDP-t.
Magyarország
https://public.flourish.studio/visualisation/14914241/
Megvizsgálva hazánk GDP-jének szerkezetét az elmúlt 10 évben, láthatóvá válik néhány fontosabb folyamat. Egyrészt a fogyasztás stabil aránnyal rendelkezett az elmúlt években, a GDP felét adta, ahogy a kormányzati kiadások aránya sem nagyon változott (20% körüli szint a GDP arányában). Ugyanakkor a beruházások GDP-ben mért aránya a 2016-os 21,5%-ról 2022-re 34%-ra emelkedett. Hasonlóan, a koronavírus-járvány miatti lezárásokat követő nyitás évét, 2021-et, majd 2022-t is az export és az import fellendülése jellemezte. Összességében az látható, hogy a hazai GDP szerkezete több lábon áll, stabil belső fogyasztással, növekvő beruházási súllyal, illetve külkereskedelmileg nyitott gazdaságként a globális piaci folyamatok szerves részei vagyunk.
A cikk forrásai itt, itt, itt, itt, itt, itt olvashatóak.
Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecobright/mennyire-nyitott-a-magyar-gazdasag/
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
