2025 decemberében tovább lassult a magyar infláció, a fogyasztói árak átlagosan 3,3%-kal nőttek egy év alatt. Összességében 2025-ben átlagosan 4,4%-kal emelkedtek az árak 2024-hez képest. 2025-ben lassult az élelmiszer-infláció, mely a teljes inflációs mutatót kedvezően befolyásolta – a járműüzemanyagok árának mérséklődése mellett. Tavaly november-december óta az infláció az MNB 2-4% közötti toleranciasávjában tartózkodik, és várakozások szerint az idei év elején 3% alá is lassulhat. Ezzel együtt 2026-ban visszafogottabb inflációs pályát láthatunk a 2025-öshöz képest, az év második felében várható inflációs gyorsulás ellenére is. 2026-ban éves átlagban 3,2-3,8% között lehet az inflációs mutató. Az Európai Unió inflációs rangsorában a magyar adat a felső harmadban helyezkedik el, míg januárhoz képest az év végére az egyik legnagyobb mértékű lassulást mutatta a 27 tagállam között.
2025-ös hazai inflációs helyzetkép
2025 decemberében tovább lassult az infláció, a novemberi 3,8%-ról 3,3%-ra éves szinten. Ezzel együtt pedig 2025 átlagában 4,4%-os inflációt mért a KSH.
Érdekességként érdemes megnézni, hogy milyen vonatkozásban is számít igazán az éves inflációs adat. Elsősorban a jegybanki politika alapvető célja, hogy az inflációt megfelelő szinten tartsa, így az alapkamat változtatásánál kiemelt fontosságú. Az MNB decemberi jelzése szerint továbbra is óvatos és türelmes monetáris politika várható, és folyamatosan értékelik a beérkező makrogazdasági adatokat és az inflációs kilátásokat befolyásoló tényezőket.
További fontos tényező a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) kamatozása esetében az éves átlagos inflációs adat, amely közvetlenül az éves inflációhoz kötött kamatbázissal működik. Minden évben a megelőző év átlagos inflációja a kamatbázis, és ehhez adódik egy fix kamatprémium. A PMÁP 2025. december közepi piaci állománya 3 746 milliárd forint volt. Hasonlóan fontos tényező az infláció az egyéb befektetések reálhozamánál, a reálbérek esetében (ténylegesen mennyit is ér a keresetünk), továbbá a nyugdíjak és egyéb szociális juttatások indexálásánál, valamint polgári szerződések esetében is (pl. bérleti díjak, szolgáltatási díjak, beszállítói szerződések).
Tavaly november – december folyamán az inflációs mutató bekerült az MNB 2-4% közötti inflációs célsávjába, és várhatóan a következő hónapokban is abban mozog majd (részletek későbbi bekezdésben). Érdemes látni, hogy az alacsonyabb infláció nem okozott jelentős meglepetést a piacon, mivel korábbi elemzői várakozások is az infláció további lassulásáról szóltak (medián várakozás: 3,3%, év/év alapon).
Az inflációs alapfolyamatot mérő maginfláció a novemberi 4%-ról 3,8%-ra lassult decemberben (év/év alapon), szintén bekerülve a jegybanki toleranciasávba. Ezzel pedig éves átlagban 4,6%-on alakult a maginfláció idehaza.
A maginfláció a fogyasztói árindex egy olyan változata, amelyből kiszűrik a leginkább ingadozó, külső sokkoknak kitett tételeket (pl. energiaárak mint üzemanyag, rezsi, továbbá feldolgozatlan élelmiszerek, hatósági árak). A maginflációt az infláció tartós, gazdaság belső működéséből fakadó részének mérésére használják.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17045652/
Mi mozgatta az inflációt 2025 decemberében?
Az előző hónaphoz képest az év második felében már kevésbé változott az infláció, viszonylagos nyugalmat mutatott. Novemberről decemberre is mindösszesen 0,1%-kal nőttek a fogyasztói árak, ezen belül:
- az élelmiszerek ára 0,2%-kal csökkent havi alapon (az árrésstopot december 1-jétől kiterjesztették további termékcsoportokra, mely az árakra is hatással volt),
- valamint a járműüzemanyagok ára 1,7%-kal mérséklődött.
- A ruházkodási cikkek 0,3%-kal drágultak,
- a háztartási energia ára 0,9%-kal nőtt,
- és a szolgáltatások ára átlagosan 0,8%-kal emelkedett.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16417475/
A havi alapú inflációs mutatón és az inflációs altételeken túl fontos tényező volt az év/év alapon mért mutatónál a bázishatás: a 2024-es év végi magas bázis kiesik a mutató számításából, így az csökkenni tudott 2025 végén.
Mely tényezők mozgatták az inflációt 2025-ben?
Szolgáltatások
A szolgáltatások árai jelentősen drágultak 2025 elején, elsősorban az átárazások következtében. Ez a hatás az év során fokozatosan lecsengett: míg januárban 8,5-9,2%-os inflációt mért a KSH a szolgáltatások körében, addig az év közepén 5% körül mozgott a mutató, az év végére is csak a technikai tényező, a bázishatás miatt gyorsult az év/év alapon mért mutató. Az előző hónaphoz viszonyítva már szeptember-november között csökkent a szolgáltatások inflációja. Decemberben az év végi (karácsonyi ünnepek alatti) belföldi üdülési szezon dobhatta meg az árakat, hasonlóan a nyári szezonhoz (az üdülési szolgáltatások ára novemberről decemberre 1,8%-kal emelkedett). A szolgáltatások 2025-ben az előző évhez képest 6,7%-kal drágultak.
A tavalyi évben a kormányzati tárgyalások eredményeként a telekommunikációs és pénzügyi szolgáltatók, valamint biztosítók is önkéntesen befagyasztották áraikat. Ennek pozitív hatásai tavasz óta láthatóak.
Gyógyszerek
A tavalyi évben a szolgáltatók mellett a gyógyszergyártó szektor szereplői is megállapodást kötöttek a kormányzattal az árak befagyasztásáról. Ennek keretében bizonyos termékek áraira július 1-jével önkéntes árkorlátozásokat vezettek be: 34 nagy forgalmú szabadáras, vény nélküli és 10 vényköteles, nem támogatott gyógyszer esetében. A vállalások értelmében az érintett gyógyszerek árát önkéntesen a 2024. december 31-i szintre csökkentették vissza, ott rögzítik, és azt 2026. június végéig alkalmazzák.
Árfolyam
A forint az euróval és a dollárral szemben is jelentősen erősödött 2025 folyamán, ezzel hozzájárulva az inflációs stabilizálódásához. 2025 elejéhez képest év végére az euróval szemben 6,3%-ot, míg a dollárhoz képest 17,4%-ot erősödött a hazai fizetőeszköz. Ez több csatornán keresztül is kihatással van az inflációra:
- az import termékek árain keresztül: a tartós fogyasztási cikkek árain és az élelmiszerárakon keresztül (a hatás elnyújtottabban);
- a szolgáltatások árára is kedvezően hat a forint árfolyamának stabilitása;
- valamint az üzemanyagok árában viszonylag gyorsan megjelenik a forint erősödése.
Üzemanyagárak
Az üzemanyagok ára hektikusan tud változni akár hónapról hónapra is, elsősorban a nemzetközi hírek alapján, a világpiaci kereslet-kínálat viszonya jelentősen alakítja azt (volatilitása miatt is szűrik ki a maginflációs mutatóból).
A már említett forint-dollár árfolyamon és a világpiaci kereslet-kínálaton kívül a jármű-üzemanyagárakat több tényező is mozgatja: kitermelési és finomítási árak, szállítási költségek, különféle finomítói és kis-, illetve nagykereskedelmi árrések, adótartalom. A világpiaci olajárak összességében csökkentek 2025-ben, az év eleji 78 dollár/hordó szintről 61 dollár/hordó környékére, vagyis 2025. január és december között több mint 20%-kal. Az olajárak gyorsan begyűrűznek az üzemanyagárakba, onnan idővel a szállítási költségekbe, ipari termelési költségekbe is. Összességében 2025-ben az alacsonyabb olajárak visszafogták az inflációt.
A járműüzemanyagok ára 8,6%-kal mérséklődött egy év alatt tavaly decemberben, míg havi szinten (novemberről decemberre) 1,7%-kal csökkentek az árak.
Élelmiszerárak
Az élelmiszer-infláció jelentősen mérséklődött 2025-ben, az év eleji 6-7%-os szintekről 3% alá decemberre (2,6% év/év alapon), ráadásul az év utolsó harmadában havi szinten is csökkentek az árak (novembert kivéve). 2025-ben éves átlagban 5,3%-kal drágultak az élelmiszerárak 2024-hez képest.
A forint árfolyamának erősödése mellett fontos szerepet játszott ebben a 2025. márciusban bevezetett árrésstop-intézkedés: először 30 alapvető élelmiszer-termék esetében korlátozták az árrést, majd ezt az év során folyamatosan bővítették. Egyrészt bekerült több drogériai termék is az árrésstopos körbe, majd tavaly decembertől további 14 (élelmiszer) termékre terjesztették ki, egészen február végéig jelen információk szerint. Piaci és kormányzati számítások szerint az árkorlátozó intézkedések összessége (ideértve a banki, telekom-megállapodásokat is) nagyjából 1,5 százalékponttal alacsonyabb inflációt eredményez, mint nélkülük.
A globális élelmiszerárak 2025 első felében emelkedtek a nyári hónapokig, majd decemberre visszasüllyedtek a 2025 januári szintekre. Ezen belül a növényi olajok és húsok árai magasabb szinten maradtak az év végére, viszont a tejtermékek árai jelentősen csökkentek, ahogy a gabonafélék és a cukor nemzetközi ára is. Összességében a nyersanyagok mérsékelt világpiaci árai támogatóak voltak a hazai folyamatoknál.
A hazai élelmiszerárak esetében figyelembe kell venni az időjárási körülményeket is a termesztésben: a tavalyi évben is kedvezőtlen volt időjárás, emiatt pedig gyengébb lett a termés, csökkent a termésmennyiség, mely kihat az árakra is (tavaszi fagykárok, jégkárok, majd a szárazság – aszály, nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte).
Európa kihívásokkal néz szembe elsősorban a citrustermelésben és az almatermelésben, de gondok mutatkoznak az őszibarack, a kajszibarack, a cseresznye és a meggy termelésében is. Továbbá az aszályos helyzet kihat a kukorica és a burgonya terméshozamaira is. Hosszabb távon, Kotz et al. 2024-es tanulmánya szerint a 2022-es nyári hőhullám Európában 0,4-0,9 százalékponttal növelhette az élelmiszerek inflációját, mely a következő években erősödhet, és a klímaváltozás további erősödése 2035-re az élelmiszerinflációs nyomást akár 30-50%-kal is fokozhatja Európában.
Háztartási energia
A háztartási energia ára 2025-ben 6,4%-kal drágult 2024-hez képest. Tavaly decemberben egy hónap alatt 0,9%-kal emelkedett a termékcsoport ára, mely elsősorban a magasabb fogyasztásnak köszönhető (egyre többen esnek bele az átlagfogyasztás feletti, magasabb árkategóriába).
2026-os inflációs kilátások
A jelenlegi információink alapján, bázishatásokat vizsgálva az idei év első hónapjaiban tovább folytatódhat az infláció lassulása. Az infláció a 3%-os célszint alá süllyedhet. Bázishatások alapján azonban az év második felében ismét gyorsulhat az árszínvonal-növekedés mértéke. A 2025-ös 4,4%-os éves átlagos inflációt követően 2026-ban 3-3,8% körül alakulhat az éves átlag.
Az éves infláció tekintetében fontos adatközlés lesz a januári inflációra vonatkozó február 12-én, melyből képet nyerhetünk az év eleji átárazások nagyságáról (inflációs pályáinkon erre vonatkozó előrejelzésekkel is számoltunk). Hasonlóan fontos kérdés lesz az árrésstop jövője, lehetséges kivezetésének időpontja. Ugyanakkor januárról júliusra halasztották az üzemanyagok tervezett jövedékiadó-emelését, így ennek inflációs hatása is későbbre csúszik. Az inflációkövető mechanizmus továbbra is érvényben van, ami júliusban 4,3%-os emelést jelent majd.
Két további lehetséges változó az inflációs pályánkon
- a dinamikusabb havi inflációt feltételezve 2026-ban szintén 3% alá eshet az infláció az első hónapokban, majd gyorsabb ütemű inflációs emelkedés kezdődhet, az év vége felé 5% feletti szintekkel;
- addig visszafogottabb havi inflációs pályánkon 2026-ban végig 2-3,3% körül ragadhat a mutató.
Hazai és nemzetközi inflációs várakozások a 2025-ös és 2026-os évre:
- Az MNB decemberi Inflációs jelentésében éves átlagban 2026-ban 3,2%-ra lassulhat az infláció. A jegybanki várakozás szerint az idei év elején átmenetileg az inflációs cél alá mérséklődik a mutató. Az áremelkedés mértéke 2027 második felében érheti el tartósan a 3%-os inflációs célt.
- Január eleji elemzői várakozások szerint 2026-ban év végére 4,5%-ig gyorsulhat a mutató, viszont éves átlagban 3,5%-os inflációt jeleznek előre.
- Az Európai Bizottság novemberi előrejelzése szerint 2026-ban 3,6%-os átlagos inflációs várható Magyarországon.
- Az OECD december eleji várakozása szerint is lassulhat idén az infláció, egészen 3,8%-ig.
- A Fitch nemzetközi hitelminősítő cég december 5-én értékelte hazánk adósbesorolását, és tett közzé friss makrogazdasági előrejelzéseket. Előrejelzésük szerint a magyar kormány 2026 közepétől fokozatosan vezeti majd ki az árkorlátozó intézkedéseket. Az átlagos infláció 2026-ban 3,5%-ra eshet.
Összességében a hazai és nemzetközi intézmények előrejelzései szerint 2026-ban enyhülhet az árnyomás, az év egészében 3,2-3,8%-os inflációra érdemes számítanunk.
Hazai infláció az Európai Unión belül
2025 során a magyar infláció egyre jobb „helyezéseket” ért el az Európai Unión belül. Míg az év elején Románia mellett a magyar infláció vezette az EU-27 rangsorát, addig az év végére jelentősen lassult a hazai infláció uniós összevetésben is, több régióbeli országgal együtt az első harmadban áll. Továbbá a magyar infláció csökkent az egyik legnagyobb mértékben 2025-ban az EU tagországai között: Cipruson 2,8 százalékponttal, Magyarországon pedig 2 százalékponttal mérséklődött az inflációs mutató január és november között. Ezzel szemben Romániában 3,3 százalékponttal, Írországban 1,4 százalékponttal, illetve Luxemburgban 1,2 százalékponttal nőtt az inflációs mutató 2025-ben.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27174173/
Novemberre vonatkozóan ismerjük egyelőre mind a 27 tagállam inflációjának mértékét (HICP), mely szerint a legmagasabb Romániában (8,6%), Észtországban (4,7%) és Horvátországban (4,3%) volt a mutató; legalacsonyabb Olaszországban (1,1%), Franciaországban (0,8%) és Cipruson (0,1%). A magyar adat (3,7%, év/év alapon) az uniós inflációs rangsor első harmadában szerepelt. Az EU egészében átlagosan 2,4%-ot mért az Eurostat novemberben. Az alacsonyabb külső, importált infláció a magyar inflációs ütemre is pozitívan hat.
Egy szűkebb körre, az eurózóna országaira vonatkozóan ismerünk decemberi inflációs adatokat. Ezek közül kiugró volt az észt és a szlovák infláció is (egyaránt 4,1%, év/év alapon), valamint az osztrák (3,9%), horvát (3,8%) és lett is (3,5%). Rajtuk kívül a luxemburgi (3,3%) és a litván (3,2%) decemberi infláció is meghaladta a magyar HICP mutatót (3,1%). Továbbá valószínűsíthető a hazánkénál magasabb infláció Romániában és Bulgáriában is (a tavaly decemberi adatokat még nem tették közzé).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27174078/
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
